|
|
|
|
Kaposvári szabadkőművesekről jelent meg könyv |
2012-11-06 21:21:07 |
Többek között a kaposvári Berzsenyi Páholy munkásságáról szól dr. Gáspár Ferenc szabadkőművesekről megjelent könyve.
A Megyei és Városi Könyvtárban mutatták be dr. Gáspár Ferenc A kaposvári "Berzsenyi" Szabadkőműves-páholy címmel
megjelent könyvét, amely az 1902-ben kezdődött kaposvári szabadkőműves
mozgalmat mutatja be. Ugyan a szabadkőművességet körüllengi a misztikum
és mindenféle elméletek szárnyra keltek velük kapcsolatban, néhol
radikális eszméik mellett nagyon sokat tettek a város fejlődéséért. A
könyvbemutatón olyannyira megtelt a könyvtár kölcsönzőterének központi
része, hogy nem csak pótszékeket kellett hozni, de voltak, akik a
lépcsőn ülve hallgatták végig a beszélgetést.
Megtudhattuk, hogy Magyarországon
egyedülálló volt abban a korban, hogy a két típusú: a befelé forduló és a
közéleti szerepet vállaló szabadkőműves társaságok megegyeztek
egymással és egy közös országos társulásban egyesültek, ez volt a
Magyarországi Szimbolikus Nagypáholy.
A szabadkőművesség a Szabad Líceum
Egyesülettel kerül Kaposvárra. A Berzsenyi Páholy kilenc taggal alapul
meg, vezetője a tanító végzettségű Erdei Ákos lesz. A budapesti
társaságok közül az Erzsébet Páhollyal van közvetlen kapcsolatban.
Kaposváron az idők folyamán összesen nyolcvanhárom páholytagról tudunk.
Később a kaposvári társaság alapítja meg a pécsi páholyt, napjainkban ez
a tény megfordulhat, mivel 2004 óta a pécsi páholy újjáalakult.
A kaposvári Berzsenyi Páholy
munkásságuknak köszönhető a Berzsenyi Iskola, ami Kaposvár első nem
egyházi kézben levő iskolája, az első tüdőgondozó létesítése, de a
sajtóban is megjelennek, mivel egyik tagjuk szerzi meg a Kaposvár című
lapot. Emellett karitatív tevékenységben is részt vettek. Az eleinte
tisztán a város felvirágoztatására irányuló társaság egy idő után
belemegy olyan vallasi, politikai radikalizmusba, amely egy teljesen más
irányba fordítja azt.
Vinkler Ferenc, a könyvbemutatón
közreműködő beszélgetőpartner kérdésére, hogy kiről nevezne el közteret?
dr. Gáspár Ferenc azt felelte: Majdnem mindegyikük életében talátam
olyant, ami nem tetszett. Egyedül Kemény Samu, nagykereskedő az, akinek
az életén nem találtam foltot, és akinek a temetéséről úgy írt a
korabeli sajtó, hogy sokan eljöttek a városi tisztségviselők közül, de
még többen voltak, akiknek segített.
Ezután a közönség kérdezhetett az
írótól, valamint egy kis vendéglésre is meghívták őket, aki pedig
szeretett volna megvehette és dedikáltathatta is a könyvet. A bemutató
előtt már meg lehetett venni a könyvet és a bemutató után is sokan
álltak sorban a műért.
K-Sz.R
Utoljára frissítve: 2012-11-06 21:37:09
|
Raffay Ernő történész tartott előadást Zebegényben 2012.07.23. 13:43 | |
Kétrészes előadást tartott Raffay Ernő történész - politikus, a Károli Gáspár Egyetem tanára Zebegényben, aki a 19. és 20. századi történelmen belül több szakterületen is publikál. A trianoni és a párizsi békeszerződés kutatása mellett, két könyve jelent meg a magyarországi szabadkőműves páholyok történetéről, kettő pedig megjelenés alatt áll. | |
Raffay Ernő második előadást a hazai radikális szabadkőműves célrendszerről tartotta, de azok kedvéért, akik az első alkalmon nem tudtak részt venni, röviden összefoglalta, hogy miről volt szó korábban. A szabadkőműves páholyok a világon mindenhol titkos társaságokként működnek, ezért dokumentumaik szinte hozzáférhetetlenek. Hazánkban az a sajátos helyzet állt elő – mondta Raffay Ernő történész - ,hogy a 20. század során két alkalommal is betiltották ezeknek a szervezeteknek a működését, először 1920-ban, majd 1950-ben, a tilalom pedig mindkét esetben együtt járt a gazdag iratanyag, névjegyzékek, jegyzőkönyvek és levelek központi hatalom általi begyűjtésével. Ezek a dokumentumok viszont fennmaradtak, így ma már remek lehetőség nyílik a magyar Országos Levéltárban a többezer oldalnyi forrás kutatására. |
Czene Csaba @ tegnap, 19.37 |
2012.03.02. 11:52 | | koimbra |
Elveszik az újszegedi Árpád OtthonA szegedi Délmagyarország írta február 15-én Ingatlanlicit címmel: „A város eladná a frekventált helyen, a 43-as főút mellett található, 2,6 hektáros ingatlanját is a Szőregi úton.”Péter László| Népszabadság| 2012. február 29. |
Széll Kálmán miniszterelnöksége idején fogadta el az Országgyűlés az 1901. évi VIII. törvényt az állami gyermekmenhelyekről, amelyekben kezdetben 7, később 15 éves korig kaptak otthont az erre rászoruló gyermekek. 1906. február 25-én alakult meg Andrássy Gyula belügyminiszter, Karsai Sándor belügyi államtitkár és Scossa Dezső szegedi tanfelügyelő kezdeményezésére az Országos Gyermekvédő Liga. Működésének egyik első eredménye volt a szegedi Árpád szabadkőműves páholy közreműködésével (innen a neve) Újszegeden, a Szőregi út 80. sz. telken létesített „nevelőintézet züllött fiúk részére”. A város 20 holdat adományozott, a szegedi Fehér Kereszt Egyesület 40 ezer koronát kitevő egész vagyonát átadta az építkezés céljaira, a Szeged-Csanádi Takarékpénztár pedig 20 ezer koronás alapítvánnyal járult a célhoz. Az Árpád Otthon 1908 augusztusában nyílt meg. Századik évfordulójáról nem emlékezett meg a város. „A liga”, ahogy a szegediek emlegették, 1945-től állami kezelésbe került, a rendszerváltoztatás után megyei irányítású gyermekvédelmi intézmény lett. Nem tudni, miért, elsorvadt vagy elsorvasztották. Mindössze 16 állami gondozott lakja. Őket át akarták költöztetni Tápéra, egyik régi iskolából e célra felújított azonos rendeltetésű intézetbe (Budai Nagy Antal u. 51.). A tápaiak tiltakoztak. (Lásd: Tanács István: Lélekhalászat és ingatlanpanama, Népszabadság, júl. 4.) Én is, de más okból. Az Árpád Otthont a Rákosi-időkben államosították, azután átadták a városnak. A rendszerváltoztatás után nem volt szervezet, amely nyúlt volna érte, igényét jelentette volna visszaszerzésére. Az egyetlen erkölcsileg elfogadható megoldás, ha eredeti rendeltetésének megfelelően használjuk. A város – tulajdonjogának megtartásával – ingyenbérletként átadhatná az 1945 után betiltott, 1989-ben újjáalakult Magyar Gyermekvédő Ligának, amelynek szintén erkölcsi kötelessége elődei munkájának folytatása. Megengedem, hogy az eladás – a város költségvetési hiányának könnyű pótlása – törvényes. De van-e erkölcsi alapja erre a városnak? „A telket átminősítik kertvárosivá. Lebontható a nevelőotthon régi épülete, két-három emeletes lakópark épülhet kisebb irodákkal, üzletekkel.” Elődeink erőfeszítéseit akkor becsülhetjük meg, s akkor adhatunk példát a közélet mai áldozatos szereplőinek, hogy nem hiába tevékenykednek a közért, ha eredményeiket nem kótyavetyéljük el, hanem tevékenységüket érdemeik elismerésével, egyre magasabb színvonalon folytatjuk, továbbfejlesztjük. Milyen példát lát maga előtt, aki ma teremt önzetlen munkával intézményt, szervezetet, alapítványt: néhány évtized múlva az ő kezdeményezése is erre a sorsra jut? Senki nem mondhatja, hogy nincs elég árva, elhagyott, nevelőotthoni ellátásra szoruló 15 év alatti gyermek hazánkban. Az Árpád Otthon országos intézménnyé bővítve ma is találna rendeltetésének megfelelő tennivalókat. A szerző professor emeritus |
Február 27.
1915.
február 27-én Czibula Viktor néven Szegeden született Csongor Győző
tanár, botanikus, muzeológus, várostörténész, numizmatikus,
szabadkőműves főmester.
|