A hírek, események listája

Keresés szabadkőműves lapokban

2011. december 13., kedd

Raffay Ernő könyvbemutatója Váradon

Harcoló szabadkőművesség

Harcoló szabadkőművesség
Raffay Ernő legújabb, Harcoló szabadkőművesség, Küzdelem a katolikus egyház ellen című kötetének bemutatására került sor december 13-án, a váradi Lorántffy Zsuzsanna Református Egyházi Központ múzeumtermében.


A bemutató elején Török Sándor az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) Bihar megyei elnöke a következőképpen jellemezte Raffay-t: „Az írót a történelmi hűséghez való ragaszkodás jellemzi, a nemzeti érdekeket tartja szem előtt, de nem hallgat el semmit, nem udvarol senkinek, vállalja nemzetét és véleményét.” Raffay Ernő elmondta, hogy a szabadkőművességről eddig két kötete jelent meg, jövőre a polcokra kerül a harmadik könyve a Politizáló szabadkőművesség címmel, és még tervez megjelentetni egy kötetet ugyanebben a témában. „Könyveimben azt szeretném feltárni, hogy mi történt Magyarországgal? Mert nem csak a románokban kell keresnünk a hibát, igaz találunk bennük is, hanem a magyarokban is. A román szándék és a magyar ostobaság oda vezetett, hogy Magyarország feldarabolódott. Könyveimben arra keresek választ, hogy a Trianon előtt működő szabadkőműves páholyok mennyire járultak hozzá a belső ellenállás csökkentéséhez”- fejtette ki az író, aki legújabb Harcoló szabadkőművesség, Küzdelem a katolikus egyház ellen című könyvében részletesen dokumentálja a radikális páholyok tevékenységét, különösen pedig a nagyváradi László király páholy tevékenységét.

Szabadkőművesek

A könyv írásához Raffay levéltári anyagokat használt fel. Érdekességként elmondta, hogy más országok szabadkőművességéről szóló dokumentumokat nem lehet kutatni, csak a magyarországi iratok hozzáférhetők, mivel Magyarországon két alkalommal (1920, 1950) tiltották be a szabadkőműves páholyok működését, és ekkor az összes kapcsolódó iratot begyűjtöttek. A magyarországi szabadkőművesekre, saját megállapításuk szerint a következők jellemzőek: filozofikusak, filantropikusak (humanitárius cselekedeteket hajtottak végre) és a progresszivitás hívei. Raffay könyve ez utóbbi jellemvonás céljáról szól. A bemutatón ismertette a szabadkőművesek progresszív célrendszerét, amellyel a társadalmat át akarták alakítani. A célrendszer első pontjaként a politikai szerkezet átalakítását említette. „Az általános választójog bevezetését hangoztatták a kétcenzusos választójoggal szemben, ami szerintem a legnagyobb ostobaság, mivel az iskolázatlan, munkanélküli elemek szavazatát még most is meg lehet venni aprópénzért”- magyarázta.

Célrendszer

A szabadkőművesek célrendszerének második pontja a nemzeti és történelmi tudat átalakítása. Harmadik pontként a katolikus egyház gazdasági és lelkek feletti hatalmának megszüntetéséről beszélt, valamint az ehhez szorosan kapcsolódó célt, az iskolák államosítását, a vallásórák beszüntetését említette. „A szabadkőművesek tevékenységükkel nem szétdarabolni szerették volna az országot, hanem minden szempontból uralni”- tette hozzá összegzésként Raffay Ernő. Nagy József Barna, az EMNT Partium régió elnökének kérdésére, hogy vajon vannak-e szabadkőművesek a magyarországi és helyi pártokban, az író nem válaszolt konkrétan, csupán egy nevet említett, Mesterházy Attiláét, az MSZP elnökének nevét. „A politikusok beszéde alapján meg lehet állapítani, ki tartozik a szabadkőművesek közé és ki nem, abból, hogy milyen beszédelemeket, frázisokat használnak.” A hatalmas érdeklődést övező könyvbemutató dedikálással zárult. Raffay Ernő Harcoló szabadkőművesség című könyve megvásárolható az Illyés Gyula Református Könyvesboltban, ára 55 lej.

Erdélyország

Az est folyamán Szakács Árpád, az Erdélyország című folyóirat lapigazgatója bemutatta a történelmi magazin legújabb: a Doberdói pokol, valamint a Hunyadi című lapszámait. A lapigazgató a magazin tevékenységéről is beszélt. Elmondta, hogy a folyóirat azokat az elhallgatott eseményeket szeretné feltárni szakértők segítségével, amelyek a Kárpát-medencében történtek.
Nagy Noémi



Forrás: http://www.erdon.ro/harcolo-szabadkomuvesseg/1863174

Kapcsolódó program: http://szkp1.blogspot.com/2011/12/konyvbemutato-raffay-erno-harcolo_13.html

2011. november 23., szerda

A Jászi Oszkár páholy megalakulásának 20. évfordulója

20 éves a Jászi Oszkár páholy


November 23-án ünnepi, rituális banketten ünnepelte a Jászi Oszkár páholy 20 éves fennállását.
Az alapítók közül sokan távoztak már az élők sorából, de a köztünk maradtak felelevenítették a páholy alapításának körülményeit és egyéb adomákat. A Jászi Oszkár páholy A Magyarorsazági Nagyoriens egyik alapítópáholya volt, létét többek között a párizsi Martinovics páholynak köszönheti. Első főmestere a néhány éve Örök Keletre távozott Jeli Ferenc filmrendező, képzőművész volt.





Forrás: http://www.nagyoriens.hu/oriens-expressz/node/45





Örömtaps a húsz esztendős Jászi Oszkár Páholy születésnapi bankettjén

Ünnepélyes, rituális bankett keretében, örömtapssal ünnepelte a Jászi Oszkár Szabadkőműves Páholy, megalakulásának huszadik évfordulóját.

A huszadik évfordulót megünneplő, megható, bensőséges ünnepségen részt vettek a páholy jelenlegi vezetőin, és aktív tagjain kívül néhányan olyanok is, akik jelen voltak a Páholy születésénél, húsz esztendővel ezelőtt.
A banketten ugyancsak részt vett a Magyar Nagyoriens Szabadkőműves Nagypáholy Nagymestere, illetve a Nagypáholyban működő testvérpáholyok képviselői, valamint a magyarországi szabadkőművesség korelnöke is.


Az ünnepség résztvevőit a Jászi Oszkár Páholy jelenlegi főmestere köszöntötte, aki ünnepi beszédében rövid ismertetést adott a páholy húsz éves történetéről.
(A főmesteri köszöntő ide kattintva elolvasható.)
A páholy történetének felidézésében többen is aktívan vettek részt. A szabadkőműves hagyományok szerinti „agapé” során, egy rendkívül jó hangulatú beszélgetés keretében, többen is – anekdotázva – emlegették fel a múlt eseményeit.



 Forrás: http://jaszioszkarpaholy.blogspot.com/2011/11/oromtaps-husz-esztendos-jaszi-oszkar.html





Főmesteri köszöntő a Jászi Oszkár Páholy megalakulásának 20. évfordulója alkalmából

1991őszén néhány szabadkőműves mester gondolt egy nagyot, s az ősi hagyományokhoz híven megalapította a Jászi Oszkár néven, a mai napig, s remélem még nagyon sokáig működő páholyt, Budapest keletén.

Ebben az első mondatban található, önmagukban is lényeges állítások közül kiemelkedik egy rendkívül fontos kitétel, nevezetesen: Budapest Keletén.
Ennek a két szónak az ad különös jelentőséget, hogy Magyarországon a huszadik században többször is betiltották a szabadkőművességet.
A „Magyarország Nagy-Oriense Nagypáholy” 1886-ban egyesült a „Magyarországi Jánosrendi Nagypáhollyal” „Magyarországi Symbolikus Nagypáholy” néven. Az egyesült Nagypáholyt 1919-ben előbb a Tanácsköztársaság, majd 1920-ban a Horthy rendszer tiltotta be. 1945-ben az újjáalakult Magyarországi Symbolikus Nagypáholy az ún. Jánosrendi páholyokat élesztette újjá, de 1950-ben politikai nyomásra munkáit beszüntette.

A szabadkőműves hagyományok azonban csak Budapest keletén nem élhettek tovább, de az emigrációban, Párizsban élő magyar szabadkőművesek 1956 nyarán elkezdték a magyar szabadkőművesség újjászervezését. Ily módon, a magyar történelem egyik emlékezetes napján 1956. november 4.-én, újjá alakult a Magyarországon betiltott Martinovics Páholy, a „Grande Loge de France” kebelén. S innentől kezdve több mint harminc éven keresztül ez a magyar nyelvű szabadkőműves páholy volt a magyar szabadkőművesség hagyományainak letéteményese.

Magyarországon, Budapest Keletén, 1989 nyári napfordulóján gyulladt újra fény egy magyar szabadkőműves páholyban. Ezt követően még egy kis időnek el kellett telnie ahhoz, hogy a Magyarországi Nagyoriens Nagypáholy újjáalakítása megtörténhessen. Erre ténylegesen, az akkor jelenlévők elmesélése alapján, 1992 év elején került sor. Ehhez azonban meg kellett alakulnia a Martinovics Páholyon kívül még más páholyoknak is. Ily módon Szeged Keletén megalakult az „Universum”, illetve Budapest Keletén a „Tolerancia és Testvériség”, és a „Humanitas” páholyok mellett a „Leonardo da Vinci”, és a mi páholyunk a „Jászi Oszkár” nevét viselő páholy is. E két páholy története során évekig közösen dolgozott.

Sajnos az irattárban nem találtuk meg a Jászi Oszkár Páholy fénygyújtásról szóló építészeti rajzot. Az azonban okmányokkal bizonyítható, hogy 1991. augusztus 12.-i végzésével, a Fővárosi Bíróság a Magyarországi Nagyoriens szervezetet az 1989. évi II. törvény 15. §-ának /1/ bekezdése alapján 3850. sorszám alatt a társadalmi szervezetek nyilvántartásába vette. Ehhez a tényhez pedig alapvetően szükséges volt a magyarországi páholyok megalakulása, így a Jászi Oszkár Páholy fénygyújtása is.

A páholy egyik alapítója, későbbi főmestere, amikor a páholy elnevezéséről kérdeztem így válaszolt:
„A név választásánál a fő szempont a Párizsban még működő Martinovics páhollyal "rokoni" kapcsolat kinyilvánítása volt. Ennek azért is van jelentősége, mert a Magyar Nagyoriens Nagypáholy megalakulásakor a Martinovics Páholy még a Grande Loge de France-hez tartozott, párizsi székhellyel.”  
Hiszen, s ezt én teszem hozzá Jászi Oszkár a Martinovics Páholy egykori főmestere meghatározó személyisége volt a magyar szabadkőművességnek.

Pontosan száz évvel ezelőtt választották meg páholyunk névadóját, Jászi Oszkárt az akkori Martinovics Páholy főmesterévé. 1911-ben, székfoglaló beszédében azt mondta,
„a szabadkőművesség fontos és számottevő eszköze lehet Magyarországon az emberi haladásnak.”
Mi, Jászi kései utódai hasonlóan vélekedünk. Azt gondoljuk, hogy páholyunk kiemelkedő célja az emberi haladás, a magyar és európai társadalom, politikai, gazdasági, kulturális folyamatainak elemzése. Hiszünk abban, hogy hasznosak lehetünk egy-egy társadalmi probléma megoldásában.

A páholy tagjai között, annak megalakulása óta, túlnyomó többségben voltak az olyan személyiségek, akik gondolkodásukkal, szemléletmódjukkal, mindennapi tevékenységük során, ezer szállal kötődtek a társadalom problémáihoz. A páholy korábbi és jelenlegi tagjai között számos olyan személyiség található, akinek személye a kultúrához, a filmművészethez, illetve a tömegkommunikációhoz, a média világához köthető.

A Jászi Oszkár Páholy alakulásakor az első főmester - az azóta, 2006-ban örök keletre távozott - Jeli Ferenc filmrendező, forgatókönyvíró, festőművész volt. Őt követte a főmesteri székben egy író, műfordító, ezután a média világának, majd a kultúra képviselője, következett, őt az építészet képviselője követte, majd jelenleg, ismét a tömegkommunikáció képviselője a páholy főmestere.

A páholy tagjai közül többen távoztak az örök keletre az elmúlt húsz év során. Emlékezzünk meg Jeli Ferencről, Furman Imréről és Oravetz Péterről.

Nekünk, a pontosan egyszáz évvel ez előtti főmester, Jászi Oszkár kései utódainak, komoly felelősségünk van a szabadkőműves hagyományok továbbvitelében, átörökítésében. Hiszen közös a munkánk, és közös a felelősségünk is az emberiség nehezen épülő templomának építése, a durva kő csiszolása közben. A felelősségünk abban áll, hogy kövessük az ősi hagyományokat, járuljunk hozzá a szabadkőművesség hármas - Szabadság, Egyenlőség, Testvériség - jelszavának minél teljesebb megvalósulásához, hogy
„múltunk hamvából sarjadjon jövőnk”! S, hogy „Bölcsesség emelje épületünket! Erő tartsa fenn! És Szépség ékesítse!” 
Sokat kell még tevékenykednünk ahhoz, hogy
Békesség uralkodjék a földön!” Szeretet az emberek között!”, s „Öröm szívünkben”
Nagyon boldog szülinapot kívánok páholyunknak, s kívánom, ahogy mondani szokás, minimum „bis 120” évig álljon fenn páholyunk!

Budapest Keletén. 2011. november 23.



Forrás: http://jaszioszkarpaholy.blogspot.com/2011/11/fomesteri-koszonto-jaszi-oszkar-paholy.html

Megjelent "A varázsfuvala" könyv és CD - Világhíres operák 3.

A varázsfuvola: Mozart elárulja társait

  • Metropol
  • 2011-11-23 08:24
Ha neveletlen operanézők lennénk, már azon fönnakadhatnánk, hogy mit szaladgál az a fiatalember a kígyó elől, és egyáltalán: hogy került oda az a nagy kígyó, és miért pont az, miért nem más, mondjuk egy oroszlán, ha már valami elől menekülni kell.
De nem akadunk fönn, sőt örülünk, hogy az irodalmi fikció jelenkori akció- és romantika-központú világában itt van nekünk egy tündérmese, vagy mi.

A mű sikerének egyik titka a többféle értelmezési lehetőség. Olyan terület ez, amelyen igazán otthon érzik magukat az irodalmárok. Beszélhetünk a felnőtté válás drámájáról, a jó és rossz szimbólumokkal zsúfolt eposzi küzdelméről, vágyak, zaklatott rémképek kivetüléséről, szabadkőműves tanmeséről, vagy egyszerű bohózatról. S ez utóbbi ötlet nem megvetendő, ha meggondoljuk, hogy Mozart a darabot egy külvárosi színház egyszerű közönsége elé szánta. Bőven van hát mit tapintani, és a szexről még nem is beszéltünk. A műfaj kérdése sem egyszerűbb: ha úgy vesszük, opera, de ha amúgy, akkor vígopera, sőt, daljáték.

Szóval Tamino herceg menekül a számtalan lélektani, etnográfiai, filozófiai stb. elemzésre alkalmat nyújtó óriáskígyó elől, de az Éj királynőjének udvarhölgyei megölik a kígyót, ezzel megmentik Taminót. Papagenót, a madarászt pedig megbüntetik, mert azt füllenti, hogy ő a megmentő. Az Éj királynője felajánlja lánya, Pamina kezét a hercegnek, ha kimenekíti Sarastro palotájából. A motívum elterjedtebb sárkányos változatát, ha máshonnan nem, hát a Shrekből ismerik a mai gyerekek is. Tamino és Papageno elindul, sorra veszi a kalandokat, majd  a fiatalok, Tamino és Pamina találkoznak és egymásba szeretnek. Papagenónak meg ott van Papagena. Taminónak és Paminának még az obligát próbákat is ki kell állnia. Közben Sarastróról kiderül, nem is ő a megtestesült gonoszság, épp ellenkezőleg, az Éj királynője viszont annál aggasztóbb jellemvonásokat kezd mutatni.

A fiatalok végül bebizonyítják, hogy méltóak egymás szerelmére és a nagyvilág, illetve a közönség türelmére, győz a jóság és a bölcsesség. Ez a fajta diadal is utalás a szabadkőművességre – Mozart maga is páholytag volt –, ami némi zavart okozhat az értelmezésben, tekintve, hogy a szabadkőművesség a világnak ezen a részén, amelyen mi lakunk, bizonyos folklórokban egyet jelent a nemzetet megrontó nemzetközi összeesküvéssel. Olyasféle mondjuk, mint egy nagy-nagy pénzügyi szervezet. De van olyan elmélet, amely szerint A varázsfuvolával Mozart éppen kigúnyolja, de legalábbis elárulja a szabadkőműveseket, és ők ezért megharagudtak rá.

Védjegye az Éj királynője

Miklós Erika tizenévesen atletizált, majd egy baleset miatt abba kellett hagynia a versenyzést, kedvtelésből az éneklés felé fordult. Alig három év elteltével, 19 évesen – minden idők legfiata­labb­jaként – szerződtették a Magyar Állami Operaházhoz. 1992-ben Hamari Júlia meghívta brüsszeli koncertjére Mester és jövő címmel, ez volt első külföldi fellépése. Még ebben az évben lehetősége adódott elénekelni Mannheimban Mozart Varázsfuvolájának az Éj királynője szerepét, amely később a védje­gyévé vált. Nemzetközi karrierje ezek után gyorsan ívelt felfelé.

1996-ban külföldre ment, tanulni vágyott. Előbb Philadelphiában (Academy of Vocal Arts), azután Milánóban (Milánói Scala) képezte magát ösztöndíjasként. 1999-ig volt tagja a Magyar Állami Operaháznak, ahol a szoprán szerepek egész sorát énekelte. Miklósa Erika Mozart Varázsfuvolájának Éj királynőjeként a világ összes jelentős színpadán fellépett, Londontól New Yorkig. Különleges hangjával meghódította a világot, nemzetközi meghívások tömkelegével és 300 előadással a háta mögött ő lett a legkeresettebb művész ebben a szerepben. 2004-től szerződése van a New York-i Metropolitan Operaházba. Az opera műfaja mellett szívesen kalandozik a musical és az operett világába is, számos gálakoncert főszereplője.

Mozart élete

1791. december 5-én halt meg Wolfgang Amadeus Mozart, a temetésére alig ment el valaki. Csodagyerek volt, kisgyerekként fejedelmek előtt zongorázott. Már komoly zeneszerzőként gyakran kellett elviselnie Bécsben az udvaroncok orvtámadásait, az udvari főzenész, Salieri intrikáit. Jól keresett, ám szórta a pénzt és végül nyomorban halt meg. A Varázsfuvolát Emanuel Schikaneder, a Freihaustheater igazgatója rendelte meg nála. Mozart 1791 tavaszán kezdte a munkát. Versenyt futott az idővel, egészsége egyre rosszabb lett, dep­ressziós rohamoktól szenvedett, rettegett a haláltól, és közben dolgozott. A Varázsfuvola szeptember 30-i bemutatóján még ő vezényelt, a következő előadáson is, de
a többit nem vállalta. A mű Mozart egyik leg­jobb operája: a hangok, a dallamok követik a cselekmény formálódását, köz­ben az egész végtelen egyszerűnek tűnik, olyannak, amilyennek egy daljáték­nak kell lennie.

Könyvsorozat

A 21 kötetes sorozat ­a Metropol és a Kossuth Kiadó közös vállalkozása. A kötetek nem kerül­nek könyvesbolti forgalomba. Az újságárusoknál megve­heti Mozart A varázsfuvola című operájáról szóló könyvet és CD-t, 1590 forintért.
Előfizethet a kiadónál is: www.kossuth.hu és www.metropolkonyvtar.hu


Forrás: http://www.metropol.hu/kultura/cikk/811168

2011. november 21., hétfő

Raffay Ernő könyveinek bemutatója Aradon

A szabadkőművesség

Ha érdekes a téma, ha ismert az előadó, bárhol, bármely időpontban szép számmal összegyűlnek az aradi magyar érdeklődők. Az elmúlt héten mindkét feltétel adott volt, hiszen Raffay Ernő professzor úr neve ismert, a Maros-parti városban is tartott már előadást, a szabadkőművesség pedig nagyon sok laikusnak, de történésznek is megmozgatja a fantáziáját. Mert hosszú ideje titokzatosság lengi körül a liberális gondolkozás szabad terjesztésére alakult szervezetet, ezért sok történelmi esemény, politikai gyilkosság hátterében meglapul az összeesküvés-elmélet, s abba óhatatlanul bekerülnek a szabadkőművesek is. (Nem véletlen, hogy az előadó Szabadkőművesek Trianon előtt című könyve rövid idő alatt négy kiadást ért meg, angol fordítása nemsokára kerül a könyvpiacra.)
A fentiekért telt meg zsúfolásig a belvárosi református templom imaterme.
Az est házigazdája, Baracsi Levente tiszteletes nem véletlenül jegyezte meg bevezető szavaiban, hogy maga sem tudja hova helyezni a mozgalmat, hiszen egyházellenessége miatt el kell vetnünk, de soraiban olyan neveket is találunk, mint Ady Endréé, avagy Makkai Sándor református püspöké. Az est moderátora, Borbély Zsolt Attila, Raffay Ernő két legutóbbi könyve (a fentebb említett mellett most jött ki a nyomdából a Harcoló szabadkőművesség című, a katolikus egyház elleni küzdelmet taglaló kiadványa) kapcsán tette fel kérdéseit.
Nem szándékom taglalni mindazt, ami az egy órai előadás, majd pedig a kérdésekre adott válaszok során elhangzott. Talán a legérdekesebb részlet, amely (valószínűleg) igen sok magyar érdeklődését felkelti, az a Tisza István meggyilkolásának momentuma. Felmerült ez annak a kérdésnek a taglalásánál, hogy mi lett volna, ha nem Károlyi Mihály kerül kormányfőnek 191 őszén. Mert közvetlenül a gyilkosság előtt alakult meg a Károlyi-kormány, amelynek három minisztere és négy államtitkára is szabadkőműves volt. A Tisza Istvánt kivégzett héttagú különítményből pedig ketten voltak a budapesti páholy tagjai. Bár a szólásmondás szerint a történelemben nincs ha, Raffay Ernő véleménye az, hogy igenis el kell játszani a gondolattal, hogy a történelem másképpen is alakult volna. Magyarország történelme mindenképpen, ha Tisza István lesz a miniszterelnök, ha a hadsereget nem fegyverzik le az országárulók, ha a tanácsköztársaság nem hoz az ország élére egy bolsevik kormányt.
Ezért volt érdekfeszítő Raffay Ernő előadása, s ezért érdemes elolvasni már megjelent, s megjelenés előtt álló könyveit.



Forrás: http://hetiujszo.hhrf.org/?p=4953

2011. november 20., vasárnap

A budapesti Tolerancia és Testvériség Páholy évfordulója


20 éves a budapesti Tolerancia és Testvériség Páholy

Bensőséges ünnepség keretében, több mint 200 külföldi és magyarországi szabadkőműves jelenlétében ünnepelte a budapesti Tolerancia és Testvériség Páholy megalakulásának huszadik évfordulóját.

Az ünnepi találkozón mintegy száz fős francia, megközelítőleg ötven fős belga, több mint húsz fős osztrák szabadkőműves delegáción kívül jelen voltak többek között a svájci, a svéd, a bolgár, illetve a cseh szabadkőműves rendek képviselői is.


Az ünnepségen megjelent az egész Európában jelenlévő és működő Le Droit Human szabadkőműves rend nagymestere, aki meleg szavakkal köszöntötte a magyarországi szabadkőműves testvéreket, a Tolerancia és Testvériség Páholy tagjait.


Az ünnepségen részt vett a Le Droit Human nagymesterén és számos vezetőjén kívül több ország és szabadkőműves rend nagymestere, illetve páholyok főmesterei, így többek között a magyarországi Napraforgó Páholy főmestere is.

A Testvériség és Tolerancia Páholy főmestere a huszadik évforduló kapcsán tartott üdvözlő beszédében kiemelte, hogy rendjük "összegyűjti a különböző embereket, "egyesíteni azt ami szétszóródott", a célból, hogy együtt gondolkodva és tevékenykedve fejlődjék az egyén és az eszmeiség, a társadalmi gondolkodás és cselekvés."
Majd hozzátette: "Mi is hordozzuk azt a három irányzatot, amely a nyugati gondolkodás fontos része: az ógörög laikus hagyományt, a zsidó-keresztény kultúrkört, a Felvilágosodás filozófiáját, ebben is különösen az Emberi és Polgári Jogok Deklarációját, amely megköveteli, hogy az az egész emberiségre legyen érvényes, és amely tételesen leszögezi az emberiség egyetemlegességének dimenzióját." Beszédét ekként zárta: "Közös munkánk az emberiség Templomának egyre folytatódó nagy építkezésén mindannyiunkat gazdagít és hozzájárul ahhoz, hogy a Szabadság, Egyenlőség és Testvériség, a Szépség, az Erő és a Bölcsesség ragyogjanak az emberiség boldogulásának érdekében."

Az ünnepségen a különböző rendek és páholyok képviselői üdvözölték a Tolerancia és Testvériség Páholy huszadik születésnapját és adták át országaik, rendjeik, páholyaik "születésnapi ajándékát".
A magyar szabadkőművesség képviseletében üdvözlőbeszédet mondott a Magyar Nagyoriens Nagypáholy nagymesterének helyetteseként a Jászi Oszkár Páholy főmestere, aki kiemelte, hogy a
 "Tolerancia és Testvériség páhollyal egyidős, a huszadik "születésnapját" a közeljövőben ünneplő Jászi Oszkár Páholy, már alakulásakor is hasonló célokat tűzött ki, hiszen  a  Jászi Oszkár Páholy célja a magyar és európai társadalom, a politikai, gazdasági, kulturális folyamatok elemzése." A Jászi Páholy főmestere átadta a Magyar Nagyoriens Nagypáholy Szövetségi Tanácsának születésnapi jókívánságait, és beszédének befejezéséül annak a reményének adott hangot, hogy a szabadkőművesség  "hasznos lehet egy-egy társadalmi probléma megoldásában." A Jászi Oszkár Páholy főmestere a páholy tagjai nevében további sikeres építkezést kívánt a Tolerancia és Testvériség páholy tagjainak.





Forrás: http://jaszioszkarpaholy.blogspot.com/2011/11/20-eves-budapesti-tolerancia-es.html

2011. november 14., hétfő

A Varázsfuvola Nyíregyházán

Látomás szerelemről, művészetről

Varázsfuvola Varázsfuvola
„Operát Nyíregyházán? No, ne már!…” – gondolhatták  sokan, amikor híre ment, mire készül a színház. A bemutató azonban őket is meggyőzhette: valami egészen különleges született. Valami különleges, jobb híján opera-játéknak nevezett alkotás, amely Mozart  Varázsfuvolájának egyedi olvasata. 
Tasnádi Csaba rendezése (stylist: Lakatos Márk), rendkívül dekoratív előadás. Nem fejti meg Mozart titkát, inkább mintha Spike Hughes-szal vallaná: a Varázsfuvola „olyan páratlan művészi élményt jelent, amely végső titkait soha, még saját halhatatlansága utolsó percében sem tárja fel”.

Ezrek szívében

Az új bemutató vakmerő kísérlet. Vakmerő, mert csaknem három órás terjedelmével műfajok határán mozog. Mozart harmóniái, amelyek – David Crains szerint – „ezrek és milliók eszében és szívében élnek”,  most a nyíregyháziak számára válnak elérhetővé. A Tasnádi Csaba és csapata misszióként vállalta, hogy a szabolcsi emberekkel, akik közül kevesen jutnak el a budapesti Operaházba, megismertesse azt a zenét, amely „súrol valami leírhatatlant, valami létezésen túli örömöt és csodát” (Stefan Siegert).
Varázsfuvola

Sarastro is szerelmes

E rövid írásban lehetetlen a libretto és a nyíregyházi változat azonosságait és különbségeit elemezni. (Csak néhány példa: a librettista Schikaneder szerint „Tamino pompás japán vadászöltözetben” jelenik meg. „Kezében íj, nyila nincs”. Ez magyarázza a kitűnő Pásztor Pál különös jelmezét, s ezért van nála a fuvolákból hajlított, íjra emlékeztető szerkezet. Vagy például: a keleti helyszínekhez, s a tündérmesékhez vonzódó  Schikaneder tüzet, vizet, zsínórpadról leeresztett hölgyeket és fiúkat, élő oroszlánokat írt elő. Ezek helyett olykor mozgást szimuláló, olykor nonfiguratív vetített háttér látható. (Az előadás mintha vállalná  némely Mozart-monográfusnak azt a véleményét, hogy maga Sarastro is szerelmes Paminába…) Az Ernei Júlia fordítása alapján készült szövegkönyv (konzultáns: Sediánszky Nóra), a klasszikus és kortárs tánc elemeit egyaránt felhasználó, sajátos koreográfia (Ladányi Andrea), az olykor Bosch-képeket felhasználó asszociatív háttérvetítés (animáció: Szöllősi Géza, Bánki Ákos, video: Keserue Zsolt), a hatásos hangeffektek (Borlai Gergő) alkotó módon járulnak hozzá Mozart világának maivá tételéhez.
Varázsfuvola

Posztmodern látomás

Az izgalmas táncokban akadnak korábbról ismert „ladányizmusok”, s néha az ének hosszabb, mint amit az aktuális koreográfia ki tud tölteni. (A játék egy fontos pontján a folyton éhes Papageno (Rák Zoltán) Mozarttá változik, s madaraival együtt valamiféle revü részesei lesz…) A főszereplő Budai Zsófi, aki kecses hajlékonysággal teremti meg a szűzies Paminát. Sarastrot, a főpapot Horváth László Attila kellő bölcsességgel és szigorral, Papagénát Kuthy Patrícia kellő humorral és bájjal állítja elénk. Nagyidai Gergely a gonosz Monostatosként, Horváth Margit az Éj királynőjeként remekel. Az ő szolgái-segítői Jenei Judit, Fridrik Noémi és Barta Éva. Ügyesen alakít több szerepet Horváth Sebestyén és Varga Balázs. A Varázsfuvola nemcsak Mozart művészetének summázata, hanem összegzi Ladányi Andrea és Tasnádi Csaba talentumának eredőit is. A szabadkőműves s a maga idejében politikai utalásokkal rendelkező, eklektikus meséjű, német nyelvű hangfelvételen megszólaló opera kezükben a művészet és a szerelem posztmodern, a nézők aktivitására is számító látomásává vált.
- Karádi Zsolt -





Forrás: http://www.szon.hu/latomas-szerelemrol-muveszetrol/1839036

2011. november 10., csütörtök

Bemutatták Raffay Ernő legújabb könyvét

Harcoló szabadkőművesség

Iochom Zsolt 2011. november 10., csütörtök 11:10 | Legutolsó módosítás: 2011. november 10., csütörtök 12:37

Bemutatták Raffay Ernő legújabb könyvét
Telt ház köszöntötte szerda este Raffay Ernő történészt Csíkszeredában, a Csíki Játékszín Hunyadi László Kamaratermében, ahol legújabb kötete, a Harcoló szabadkőművesség kapcsán válaszolt Borbély Zsolt Attila kérdéseire.
raffay konyvbemutato2_b
Raffay Ernő történész Borbély Zsolt Attila kérdéseire válaszol
Borbély Zsolt Attila közíró, az EMNT Országos Elnökségének tagja köszöntötte a történészt, akinek tollából olvashattuk a Trianon titkai című könyvet is. Raffay Ernő több év publikációs szünet után két kötetet is megjelentetett a szabadkőművességgel kapcsolatosan. „Mi adta az érdeklődést a szabadkőművesség iránt?” – hangzott el a kérdés.
Raffay örömmel nyugtázta, hogy világéletében azzal foglalkozhatott, ami érdekelte: hogyan történhetett meg a régi magyar királyság feldarabolása, és immár negyven éve fontos témája Trianon. „Mindig csak a franciákat és a románokat szidjuk Trianonnal kapcsolatosan, holott ők csak a saját érdekeiket próbálták érvényesíteni, nem kevés sikerrel. Így kezdtem el kutatni, hogy vannak-e belső okai az ország szétcsonkolásának” – fogalmazott a történész, aki három fő okot emelt ki: a történelmi Magyarország területén kevés volt a magyar (az 1910-es népszámlálás adatai szerint a lakosság 54,5 százaléka), a parlamenti obstrukció (nem fogadtak el szükséges törvényeket), valamint a szabadkőművesség tevékenysége.
Az Országos Levéltárban végzett kutatásaiból kiderült, hogy a szabadkőművességnek igen komoly szerepe volt Trianon kapcsán. A másfél órás beszélgetés során kitértek az alig egy hónapja megjelent kötet fő témájára is, a szabadkőművesség küzdelmére a katolikus egyházzal szemben. Korabeli dokumentumokat idézett a szerző: „A katolikus egyházat nem csak materiálisan kell meggyengíteni, hanem meg kell szüntetni a lelkek fölötti hatalmát. Ez azt jelenti, hogy az összes magyar iskolában, főiskolában és egyetemen meg akarták szüntetni a hittanoktatást” – fűzte hozzá Raffay Ernő.
raffay konyvbemutato3_b
Az eddig megjelent két kötet mellett jövőre újabb két könyvet ígért a szerző
A könyv bemutatóján az is elhangzott, hogy további két kötetet tervez megjelentetni a szerző. A harmadik kötet a politizáló szabadkőművességről szól majd, és a tervek szerint jövő májusban jelenik meg, míg a negyedik kötet őszre esedékes, és a szabadkőművesek háború alatti tevékenységét vizsgálja majd.



Forrás: http://www.szekelyhon.ro/hirek/muvelodes/harcolo-szabadkomuvesseg

2011. november 9., szerda

Raffay Ernő könyveinek bemutatója Aradon

Raffay Ernő könyveinek bemutatója

A szabadkőművesség nem pártpolitikai kérdés

Raffay Ernő és Borbély Zsolt Attila
  
Szerda, 2011. november 09., 15.12
Amikor Baracsi Levente lelkész házigazdaként üdvözölte a belvárosi református templom imatermét megtöltő közönséget és Raffay Ernő történészt, a bemutatandó kötetek szerzőjét, bevallotta: maga is nagy érdeklődéssel várja az oly vitatott témával, a szabadkőművességgel foglalkozó előadást.
A Borbély Zsolt Attila által moderált találkozóra három könyvét hozta el a szerző – Balkáni birodalom, Szabadkőművesek Trianon előtt, Harcoló szabadkőművesség –, s mint a címből is kiderül: ez utóbbi kettő foglalkozik a szabadkőművesség kérdésével. (Az első Nagy-Románia létrejöttével.) Raffay Ernő azonban elmondta: további két könyvet is tervez a témáról, amelyek a következő esztendőkben jelennek meg.
Raffay professzor – aki fontos könyvet írt Trianon titkai címmel – látszólag messziről indulva közelítette meg a kérdést. Elmondta: levéltári kutatásai során arra a következtetésre jutott, hogy Trianonhoz külső és belső okok vezettek. A belső okok közt három kérdéscsoport szerepel: a történelmi Magyarország területén kevés volt a magyar (az 1910-es népszámlálás adatai szerint a lakosság 54,5 százaléka), a parlamenti obstrukció (nem fogadtak el szükséges törvényeket), végül a szabadkőművesség. Raffay Ernő véleménye szerint az őszirózsás forradalomban hatalomra jutott, Károlyi Mihály vezette kormány volt Magyarország első szabadkőműves kormánya a céhhez tartozó három miniszterével és négy államtitkárával (bár maga Károlyi gróf nem volt szabadkőműves). A szabadkőművesek érintettségét látja Tisza István gróf, volt miniszterelnök 1918. október 31-én délután (Károlyi hatalomra jutásának napján) bekövetkezett meggyilkolásában is (a héttagú gyilkos csoport tagjai közül kettő szabadkőműves volt), bár a későbbi vizsgálat nem mutatott ki közvetlen összefüggést.
A moderátor kérdésére válaszolva Raffay Ernő elmondta: bár történelmietlennek tartják a „mi lett volna, ha” kérdést, igenis meg kell vizsgálni a lehetőségeket. A Károlyi-kormány parancsot adott a még harcképes magyar csapatoknak az erdélyi városok ellenállás nélküli feladására, a Tanácsköztársaság pedig beteljesítette a tragédiát.
A jelenlegi szabadkőművességről – amelyről csak néhány szó hangzott el – annyit tudtunk meg, hogy ma a világon mintegy 3 millió tagja van (ebből 1,5 millió az Egyesült Államokban), Magyarországon pedig ezerre tehető a számuk. Végül Raffay Ernő megjegyezte: a szabadkőművesség nem pártpolitikai kérdés, vannak hívei a jobb- és baloldalon is.
A találkozó végén a történész könyveit dedikálta.


Forrás: http://www.nyugatijelen.com/kultura/a_szabadkomuvesseg_nem_partpolitikai_kerdes.php

2011. november 3., csütörtök

Bemutatták Raffay Ernő legújabb könyvét - Harcoló szabadkőművesség - Küzdelem a katolikus egyház ellen

Történelem-könyv-bemutató
Bemutatták Raffay Ernő legújabb könyvét

Budapest, 2011. november 3., csütörtök (MTI) - Bemutatták Raffay Ernő legújabb, Harcoló szabadkőművesség - Küzdelem a katolikus egyház ellen című könyvét csütörtökön Budapesten. A szerző kiemelte: a magyarországi szabadkőművesek iratai között egyetlen olyan sincs, amely azt bizonyítaná, hogy ők feldarabolni akarták volna az országot 1918-ban, az viszont igaz, hogy a hatalmat át akarták venni.

A Zugló a nemzetért - modernkori történelmünk programsorozat keretében zajlott könyvbemutatón a történész megjegyezte, összesen három szabadkőműves miniszter és négy államtitkár került a végrehajtó hatalomba a monarchia 1918-as bukása után.
Raffay Ernő rámutatott: 1921-ben és 1950-ben is betiltották a szabadkőművességet, iratanyagukat azonban mindkét időszakban megmentették. Mivel Rákosi Mátyás pártfőtitkár a XX. század elején a szabadkőművesek által támogatott Galilei Kör tagja volt, tovább engedte működni a szabadkőműveseket, mint a többi civil szervezetet - tette hozzá.
Kitért arra, hogy a páholyok tagjainak száma az első világháború alatt 7500-ra emelkedett. Tíz alaptörvényt fogalmaztak meg 1886-ban, ezek között szerepeltek kezdetben az önképzés és a humanitárius cselekedetek, amelyek viszont a XIX-XX. század fordulóján háttérbe szorultak.
Elmondta, a szabadkőművesek később szorgalmazták az iskolák államosítását, "támadást indítottak a keresztény egyházak ellen", és megfogalmazták: "meg kell szüntetni a katolikus egyház lelkek feletti hatalmát", azaz meg kell szüntetni a kötelező hitoktatást, és azt is hangoztatták, hogy "az egyházakat tartsák el a híveik".
A könyv bemutatóján arról is beszélt, hogy összesen négy kötetet szeretne írni a szabadkőművességről, ez a mostani, 300 oldalas munka a sorban a második. A következő, harmadik kötet a politizáló szabadkőművességről szól majd, és a tervek szerint jövő tavasszal jelenik meg, míg a negyedik kötetet egy év múlva adják ki, és a szabadkőművesek háború alatti tevékenységét taglalja majd.
Rozgonyi Zoltán, Zugló alpolgármestere (Fidesz-KDNP) utalt arra, egy éve jelent meg Raffay Ernő Szabadkőművesek Trianon előtt című kötete, amelynek folytatása a mostani könyv. A kiadvány segítségével megismerhetővé válik a szabadkőművesek tevékenysége, illetve "jobban meg lehet érteni a magyarság tragikus közelmúltját" - közölte.
Szakács Árpád, a könyvet kiadó Kárpátia Stúdió vezetője elmondta: céljuk, hogy feltámasszák a konzervatív történetkutatást, és az "hasonló státusba kerüljön, mint a Horthy-korban". Az általuk immár három éve megjelentetett Nagy Magyarország című történelmi magazin pedig azt szeretné sugallni, hogy "létezik egy Kárpát-medencei sorsközösség" - fogalmazott.
Azt is célként jelölte meg, hogy a társadalom "felfedezze az elfeledett Kárpát-medencei történelmet". Megemlítette, hogy kiemelkedő lapszámot ért el a Szlovákiával foglalkozó kiadványuk, illetve kiadtak egy különszámot a Délvidékről, valamint magazinjaikhoz saját kialakítású térképeket is mellékelnek.

ben \ ksb \ bti \ blz

MTI 2011. november 3., csütörtök 18:21



Forrás: http://mti.hu/Pages/News.aspx?newsid=142147&lang=hun&contnews=1&append=1&print=1

2011. október 17., hétfő

Meghalt Kiszely Gábor

Elhunyt Kiszely Gábor

2011. október 16., vasárnap 17:36
Életének 63. évében váratlanul elhunyt Kiszely Gábor Jeruzsálem-díjas író, történész, állambiztonsági szakértő – közölte a Nemzeti Fórum 1956-os Munkacsoportja.
D SAK20031208012
Fotó: Sándor Katalin
Kiszely Gábort, aki a Terror Háza Múzeum alapító szakmai igazgatója volt, csütörtökön érte a halál. Temetéséről később intézkedik a család.
Kiszely Gábor Németországban politológiát, történelmet és színháztudományt tanult. A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Hittudományi Karán teológiát végzett. Számos hazai és határon túli hetilapban, irodalmi folyóiratban publikált.
Könyvet írt egyebek közt az ÁVH-ról, a kötet 2000-ben jelent meg ÁVH. Egy terrorszervezet története címmel.
A 2001-ben kiadott, Állambiztonság (1956-1990) című könyvében a Kádár-rendszer politikai rendőrségének szervezetét, működését, módszereit mutatta be eredeti dokumentumok – levéltári anyagok, korabeli jelentések, bizalmas iratok – alapján.
Hallom, Izráel... A másik Szentföld című, a Szent Gellért Egyházi Kiadó gondozásában 1996-ban megjelent esszékötetéért kapta meg a Szentföld fővárosának Pro Urbe díját. Éltető címmel 2002-ben jelent meg elbeszéléseket, kisregényeket, drámákat tartalmazó kötete. Az ebben szereplő "Elektra, gyermekem" című drámáját 2001 őszén mutatta be román nyelven a bukaresti Nottara Színház. Az 1956-os forradalom és szabadságharc 55. évfordulója alkalmából könyvet állított össze és színdarabot is írt.
Kiszely Gábor 2002-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend Tisztikeresztje kitüntetésben részesült.


Forrás: http://index.hu/belfold/2011/10/16/elhunyt_kiszely_gabor/

Kapcsolódó könyvek, cikkek:

http://szkp2.blogspot.com/1999/06/kiszely-gabor-szabadkomuvesseg-historia.html

http://szkp2.blogspot.com/2000/06/kiszely-gabor-leleplezett_06.html

http://szkp4.blogspot.com/2005/06/kiszely-gabor-szabadkomuvesseg-titok.html

http://szkp4.blogspot.com/1999/09/toro-andras-szabad-komuves-kiszely.html

2011. szeptember 24., szombat

AACEE találkozó Budapesten

AACEE találkozó Budapesten

2011. szeptember 24-én Budapesten tartotta éves közgyűlését az AACEE (vagy AAECE) szervezete. Mint korábban írtunk már róla, ez egy a Közép- és Kelet-európai szabadkőműveseket összefogó egyesület, mely közös témákban, lép Európa elé, valamint képviseli tagjait állami vagy nemzetközi fórumokon.
A szervezet létrehozatalának gondolata a Magyarországi Nagyoriens által 4 évvel ezelőtt szervezett nemzetközi találkozón merült fel, egyidejűleg egyszerre több ország páholyaiban is igényeltek a tagok ilyen egyesületet. (2007)
Bukarestben, egy évvel később hivatalosan is megalakult a nemzetközi egyesület, melyet Brüsszelben jegyeztek be. Az alapító tagok a Francia és a Belga Nagyoriens pártolásával: a Romániai Nagyoriens (MOAR), az Osztrák Nagyoriens (GOÖ), Az Osztrák Liberális Nagypáholy (LGLA), valamint a Magyarországi Nagyoriens (MNO) voltak. (2008)
Bécs, 2009 A következő találkozó és közgyűlés színhelye az Osztrák Liberális Nagypáholy székházában, a Burgban került sor, melyet az Osztrák Nagyoriens rituális munkája követett, a másik helyszínen.
A Közgyűlés során szervezeti kérdéseket tárgyaltak meg a tagok, valamint a jelenlévő Lengyel Nagyorienst (GOP) kérésére tagjai közé emelte.
Munkaprogramnak feladatául vette, az "EURÓPA ÁLLAMPOLGÁRA VAGYOK" címmel gondolatok, kidolgozását, melyet egy évvel később kívántak a tagok előadni.
Varsó, 2010. A közgyűlés az immár megszokott baráti közegben zajlott, a Lengyel Nagyoriens templomában. A tagok megállapították, hogy örömmel találkoznak egyre gyakrabban hivatalosan, vagy akár baráti meghívásoknak is eleget téve.
A Rituális munkán a témák a lengyel szabadkőművesség történelmi visszatekintése volt, melyet a "Ki vagyok én? Európai Állampolgár?" cimű előadás követett, többek nagy derültségére.
Budapest, 2011. Az AACEE Közgyűlése a budapesti, a Magyarországi Nagyoriens által rendezett LISZT FERENC SZABADKŐMŰVES bemutató utáni napon zajlott le, Immár meghitt körülmények között. Ismét új tagok jelentkeztek, a szlovéniai alakuló szabadkőművesek képviselői is jelen voltak.
A szervezeti munkák után az alábbi témákban hangzottak el előadások:
- Ember, Európai, Szabadkőműves
- Fiatalság, Agresszió, Szabadkőművesség
- A 9/11 Szimbólumai
- "Cigánylány" - új megközelítés a kisebbségek és a szegénység társadalmi befogadásához, felemeléséhez.





Forrás: http://www.nagyoriens.hu/oriens-expressz/node/42

2011. szeptember 23., péntek

A szabadkőműves Liszt Ferenc - ünnepi megemlékezés

A szabadkőműves Liszt Ferenc - ünnepi megemlékezés

A Magyarországi Nagyoriens Szabadkőműves Rend, valamint a Tolerancia és Testvériség Szabadkőműves Páholy szeptember 23-án ünnepi megemlékezést tartott A SZABADKŐMŰVES LISZT FERENC címmel.
A megemlékezést megelőzően az emlékünnepség szervezői szabadkőműves köténykötéssel tisztelegtek, s így emlékeztek meg a Liszt Ferencről, a budapesti, róla elnevezett téren álló szobra előtt.
A magát mindenkor magyarnak valló Liszt Ferencről kevesen tudják, hogy tagja volt a szabadkőművességnek. Sokan, ugyan ezt a tényt megkérdőjelezik, de vitathatatlan tények támasztják alá, hogy Liszt Ferencet Berlinben avatták szabadkőművessé. Látogatta nemcsak a berlini, de a párizsi, s természetesen a budapesti és pozsonyi páholyok munkáit is.
Bár sokan nemcsak azt kérdőjelezik meg, hogy Liszt szabadkőműves volt-e, de még azt is, hogy magyar volt-e egyáltalában. A kérdésre a döntő szót maga Liszt mondta ki, aki számtalanszor vallotta magát magyarnak.
Liszt kijelentette, hogy
„Másutt mindenütt a közönséggel van dolgom, de Magyarországon a nemzethez szólok."
Egy más alkalommal azt nyilatkozta:
„Vezércsillagom mindig az legyen, hogy Magyarország egykor büszkén mutathasson rám,"
Az 1811.-ben, az akkor Magyarországhoz tartozó Doborjánban, (ma nevén az ausztriai Raidingban) született Liszt kijelentése valósággá vált. Magyarországon már életében sokan voltak büszkék rá, de az utókor is büszkén, tisztelettel tekint Liszt Ferencre. Ennek a büszkeségnek volt a megnyilvánulása a most megrendezett emlékülés is, amelyet a magyar újkori szabadkőművesség szimbolikus helyén a budapesti Vakok Iskolájának Nádor termében tartottak meg. A helyszín a magyar szabadkőművesség számára azért szimbolikus, mert ebben a teremben alakult újjá húsz évvel ezelőtt a modern kori magyarországi szabadkőművesség egyik nagypáholya, a szeptember 23.-i Liszt emlékülés egyik szervezője a Magyar Nagyoriens (MNO). Többek között erről is szólott, a szép számú közönség elött ünnepélyes megnyitójában és visszaemlékezésében Dr. Révay András az MNO nagymestere.
Dr. Révay András
Mesterházi Gábor
Az emlékülés nyitóelőadásából a közönség részletek ismerhetett meg Liszt Ferencnek a szabadkőművességhez fűződő kapcsolatáról.
Az előadó, Mesterházi Gábor nemcsak Liszt Ferenc szabadkőműves voltát ismertette, hanem a XIX. század szabadkőművességéről is szót ejtett.
Előadásában megcáfolta azokat az állításokat, amelyek számos embernek kérdésessé tette Liszt szabadkőműves voltát. Beszélt nemcsak Liszt fiatalkoráról, de idős koráról is, amikor az Abbé Liszt Ferenc, továbbra is szabadkőművesnek tartotta magát.
Az előadásból a hallgatóság részleteket tudhatott meg Liszt Ferenc szabadkőművessé avatásáról, illetve a rendhez és a valláshoz fűződő kapcsolatáról is.

Az emlékülésen Nyéki-Körösy Mária Liszt spirituális ihletésű műveiről tartott előadást. Számos zenei illusztrációval igazolta állításait. Előadásában bemutatta, hogy sok más közismert szabadkőműves zeneszerzővel, például Mozarttal ellentétben, Liszt nem kifejezetten komponált szabadkőműves zenét, de jó néhány művében azért ott találhatók a szabadkőműves szimbólumok.

Dr. Batta András, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem rektora
Az emlékülés záróelőadásában Liszt Ferencet a "jó embert", az embert ismerhette meg a konferencia közönsége. Dr. Batta András a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem rektora előadásában részletesen elmagyarázta, hogy mit is jelent az, hogy Liszt nemcsak, hogy jó ember, azaz adakozó, filantróp volt, de egész életében soha semmilyen vagyont nem gyűjtött.
Liszt Ferencet a magyar zenekultúra ügye előmozdítójaként is tisztelhetjük, gondoljunk csak a zeneakadémia újjászervezése érdekében kifejetett tevékenységére. A történelem ismerői előtt ismert, hogy a közismerten sokat adakozó filantróp Liszt Ferencben az 1838-as pesti árvíz hazafias érzéseket váltott ki.

A művész születésének 200. évfordulója alkalmából a ClubNetCet Egyesület és a tollal.hu közéleti és kulturális portál közösen pályázatot hirdetett olyan irodalmi alkotások elkészítésére, amelyek a Liszt bicentenáriumhoz kapcsolódóan méltón közvetítik a művész gondolatiságát, méltón reprezentálják zenéjét és magát az embert. A szeptember 23.-i eseményen kihirdették a pályázat eredményét, és felolvasásra került az első díjat nyert "Lisztománia" című írás és a második díjban részesített "Haláltánc" című vers. (A két díjnyertes alkotás a címre kattintva elolvasható.)
Az emlékülés programját természetesen Liszt zenéje tette teljessé. A műsorban közreműködtek: Csereklyei Andrea (szoprán), Rózsa Gábor és Geréb László (zongora), Nagy Enikő (brácsa), Sárosi Dániel (orgona).
Csereklyei Andrea, Rózsa Gábor
Nagy Enikő, Geréb László
Csereklyei Andrea
Sárosi Dániel 



Forrás: http://jaszioszkarpaholy.blogspot.com/2011/09/szabadkomuves-liszt-ferenc-unnepi.html

Kapcsolódó programok:

http://szkp1.blogspot.com/2011/09/kotenykotes-liszt-szoborra.html

http://szkp1.blogspot.com/2011/09/rendezveny-szabadkomuves-liszt-ferenc.html

2011. augusztus 31., szerda

Harcoló szabadkőművesség – szeptember végén jelenik meg Raffay Ernő új könyve

Harcoló szabadkőművesség – szeptember végén jelenik meg Raffay Ernő új könyve


2011. augusztus 31. 23:57

A Kárpátia Stúdió tervei szerint szeptember végén kerül boltokba Raffay Ernő új könyve Harcoló szabadkőművesség címmel. A hiánypótló kötet azt a folyamatot mutatja be, amelynek során a hazai titkos szervezet, megsértve saját szabályzatát, politizálni kezdett.

Raffay Ernő (fotó: Csalavári László, Nagy Magyarország)
Raffay Ernő részletesen dokumentálja a radikális páholyok tevékenységét és a római katolikus egyház elleni küzdelmét. A könyv ismerteti a nagyváradi László király páholy által kezdeményezett első szabadkőműves vándorgyűlés lefolyását és az ott megbeszélt összes témakört. Ezen összejöveteleken alakult ki a harcoló szabadkőművesség koncepciója, amely szerint a továbbiakban minden rendelkezésükre álló erőforrást a magyarországi társadalom és a teljes politikai élet szabadkőműves szellemben történő átalakítására fordítottak.
Először kerül bemutatásra teljes körűen a legradikálisabb páholy, a Martinovics, tevékenysége – olyan levéltári adatok alapján, amelyek vizsgálatát eddig senki sem végezte el. Mint az kiderül, Jászi Oszkár nagymester és „testvérei” a szabadkőműves szervezetet csak eszközként használták politikai céljaik elérésére. A könyv új megvilágításba helyezi a Károlyi Mihály nevével fémjelzett kormányzatot is.

Forrás: http://tortenelemportal.hu/2011/08/harcolo-szabadkomuvesseg-szeptember-vegen-jelenik-meg-raffay-erno-uj-konyve/

2011. augusztus 20., szombat

A Varázsfuvola a felújított Iseumban

Pa-pa- Papageno - Premieren a Varázsfuvola

Az első felvonás még nem tud magával sodorni, ami jó az magában, külön-külön él. Miklósa Erika beragyogja a szombathelyi Iseumot...
Sűrű napokat élünk Szombathelyen, péntek estére a belvárosba - egymástól pár száz méterre - két szabadtéri premiert is hirdettek, ráadásul nem akármilyen produkciókat. Még szerencse, hogy csütörtökön bejuthattunk a Könnyű Préda főpróbájára, így nem kellett különösebben gondolkodni azon, ma estére mit válasszunk. A délutáni felhőszakadás elbizonytalanított, de nyolckor már melegen párolgó járdán közelítettük meg az Iseumot, hiszen tizenkét év szünet után most újra lett Varázsfuvola a régi játszóhelyen.
A szervezők hellyel-közzel addigra letakarították a székeket. Professzionális a mobil nézőtér, meglepődünk, mennyivel nagyobb, mint amire bekacsintgatva számítottunk, komfortosabb ülőhelyekkel, mint tegnap a karneválszínházban, párna azért elkel, hozzunk magunkkal! A felső traktusba kerülünk, kicsit aggódunk is amiatt, hogyan fogunk innen, oldalról látni, irigyeljük a középtájt helyet foglaló városatyákat, de nincs panasz, jó nekünk itt hátul, a nagyobb gesztusokat látjuk, amúgy meg nem kamaradarabra jöttünk, a zene pedig sodor magával.
Teltház van, közel 1200 néző kíváncsi Isis istennő nemrég avatott új templomudvarában a Varázsfuvolára. Kultikus mű ez itt, a hatvanas évek szenzációi voltak a Székely Mihály-féle előadások. Évtizedeken át ez volt szombathelyi nyár színfoltja. Az utolsón mi is jártunk, az előadás nem hagyott mély nyomot, arra emlékszem, hogy Demszky Gábor a Szimfóniában a szomszéd asztalnál beszélgetett valakivel. Most más idők járnak.
A nyitány előtt Mérei Tamás kuratóriumi elnök és dr Puskás Tivadar hosszasan köszöntött. Szóltak arról mennyire fontos és nagy álom volt Szombathelynek az Iseum, és mennyire jó, hogy újra van Varázsfuvolánk, és útjára indulhat az Iseumi Nyári Szabadtéri Játékok. Puskás korrekten kihangsúlyozta, az Iseum felújítására még az előző kormány adta a pénzt. Rendjén is vannak a köszöntők, csak már nagyon várnánk a nyitányt…
Az Iseum bevilágítva, a teliholdszerű léggömbbel, mint külső díszletelemmel – gyönyörűséges, csillagos égbolt fölöttünk, a távolban az elhúzódó hidegfront villámai.. Ahogy felcsendül a nyitány, beleborzongunk.
Ráadásul nagy meglepetés, hogy kivetítőn olvashatjuk a magyar szöveget. Nagy könnyebbség, bár délután edzettem, átrágtam magam a librettón. Valószínűleg Emanuel Schikaneder meséje nem a világirodalom csúcsteljesítménye, meglehetősen egyszerű textúra. Jó, lehet a felvilágosodás eszméit és a szabadkőműves jelképeket kutatni benne, de maga a librettó talán ha annyit mond el a világról, mint egy átlagos népmese. De Mozart zenéje csoda, magával sodor, hozzá pedig a valóvilág mennyboltja…
Lenyűgöz, ahogy az énekesek hangja kitölti a teret. Miklósa Erika beragyogja a színpadot, a világ egyik legjobb Éj királynője, itt Szombathelyen is, csodálatos hanggal megáldva. Újra és újra hallgatnám a híres áriáját, de itt nincs plusz letöltés:). Színészi alakításokra nincs rálátásom, ekkora távolságból csak a nagyobb mozgások vehetők ki…
Az első felvonás után még nem áll össze igazán, nem tud magával sodorni, ami jó, az magában, külön-külön remek: az énekesek, a zenekar, az egység, a közös burok várat magára. Mindenki teszi a dolgát. Papageno az első pillanattól a kedvencünk (Kálmán Péter, akinek baritonját megismerhette New York és Tel-Aviv, Miskolc és Zürich számos operarajongója), ideáig lejön, jól csinálja a dolgát. Magabiztos Sarastro a Milánói Scalában is rendszeresen nagy sikerrel éneklő fiatal basszista, Bretz Gábor. Meggyőző még az udvarhölgyek triásza, most csábosan veszélyes macák ők, fegyverként játszanak a hangjukkal csakúgy, mint megjelenésükkel és a kezükben forgatott esernyőkkel.
A narráció - a történet prózai részeinek felolvasása - kizökkent, alatta a némajátékot is gyakorta rögtönzöttnek és erőltetettnek érzem. Tudom, időt és energiát spórolunk vele, így az izgalmasabb prózai részeket nem kellett eljátszani, de egyebek mellett ettől lenne a színház a színház… Szűk a tér, vonulások ide-oda, kapun ki és kapun be, nagy játékra nincs is lehetőség. Káel Csaba nem is bajlódik felesleges dramatizálással, a zenekar köré tesz körbe egy kifutót, itt lehet jönni-menni. Nincsenek átöltözések, a két ominózus varázshangszeren (és a papírsárkány-kigyócskán kívül) túl sok kellék nincs. Jelzésszerű minden. Viszont a terek bevilágítása szép, ezzel játszanak is.
A második részben oldódom, kedvenc áriáim következnek, magával ragadnak. Az egyik legnagyobb élményem a két pap közös éneke, egymással szemben a kifutón… Csodaszép a finálé is, élményt nyújtó fényekkel Isis templomán.
A siker nem marad el, jó előadás ez, köszönet érte Isisnek és Ozirisnek…

A varázsfuvola Szombathelyen

2011. augusztus 19., 21., 23. - 20:00 órakor
(esőnapok: augusztus 20, 22, 24)
Mozart: A varázsfuvola
opera két felvonásban német nyelven
Szövegkönyv: Emanuel Schikaneder
Szereplők:
Tamino - Boncsér Gergely
Pamina - Csereklyei Andrea
Papageno - Kálmán Péter
Papagena - Zavaros Eszter
Éj királynője - Miklósa Erika
Sarastro - Bretz Gábor
Monostatos - Kiss Tivadar
Sprecher - Fellegi Balázs
3 dáma - Fodor Beatrix, Galambos Lilla, Szolnoki Apollónia
I. pap/őrtálló - Kóbor Tamás
II. pap/őrtálló - Cser Krisztián
I.,II.,III. fiú - a debreceni Lautitia Gyermekkar szólistái
(Karigazgató: Nemes József)
Erkel-Szent Márton Oratórikus Kórus
(Karigazgató: Horváth Imre)
Rendező: Káel Csaba
Rendező munkatársa: Gajdos József
Díszlet, jelmez: Nagy Viktória
Savaria Szimfonikus Zenekar
Vezényel: Rodrigo de Carvalho



Forrás: http://www.nyugat.hu/tartalom/cikk/miklosa_erika_ejje_varazsfuvola_szombathely

Kapcsolódó hír: http://szkp3.blogspot.com/2011/08/varazsfuvola-mar-kaphatok-jegyek.html

Kapcsolódó program: http://szkp1.blogspot.com/2011/08/szombathelyi-iseum-varazsfuvola.html

2011. augusztus 15., hétfő

Elhunyt Papp Oszkár

Meghalt Papp Oszkár Kossuth-díjas festőművész

2011. augusztus 15., hétfő, 18:39
Szerző: MTI


Nyolcvanhatodik születésnapja után egy nappal, augusztus 12-én meghalt Papp Oszkár Kossuth-díjas festőművész - közölte özvegye hétfőn.


Papp Judit elmondta, hogy férje állapota tavasz óta romlott, elvesztette látását és koordinációs problémái voltak. Nyolcvanhatodik születésnapját még megérte, másnap hunyt el otthonában. Temetéséről később intézkednek. Papp Oszkár 1945 és 50 között járt a képzőművészeti főiskolára, mestere volt többek között Bernáth Aurél és Szőnyi István. Korábban részt vett az ellenállási mozgalomban, majd a II. világháború után a népi kollégiumok szervezésében. Ő maga a Dési Huber István képzőművészeti kollégiumot vezette. 1950-ben kizárták mindenhonnan, két és fél évtizedig abból élt, hogy falképeket és mozaikokat restaurált a műemlékvédelmi hivatalnak.
Kitanulta a tűzzománc technikát, sok ilyen képet is készített, köztük a Budapestet ábrázolót, amely a fővárosban, a Ferenciek terén az aluljárót díszíti. Több könyvet az ő zománcképeivel illusztráltak, így például az Európa Kiadónál megjelent Homéroszi himnuszokat. Papp Oszkár folyamatosan dolgozott, tavaly, a születésnapja alkalmából mintegy 40 kisebb festményből álló sorozatot állított ki a Budai Művészházban.
Rendszeresen írt kortársairól, kiállításaikról, mint például Lossonczy Tamás festőbarátjának 105. születésnapján, 2009-ben a Magyar Nemzeti Galériában rendezett kiállításáról vagy Vígh Tamás szobrászművész alkotásáról, amelyet Sztehlo Gábor evangélikus lelkészről, több mint ezer zsidó gyermek megmentőjéről formázott, de gyakran írt a Donáth László vezette békásmegyeri evangélikus gyülekezet lapjába is.
Papp Oszkár életműve elismeréseként tavaly vehette át a Kossuth-díjat. Mint akkor az MTI-nek nyilatkozva ironikusan megjegyezte, "előbb-utóbb az ember klasszikussá öregszik". Felidézte, hogy az avantgárd művészeket hosszan eltiltották a bemutatkozástól, de 1965-ben kiállítást rendezhetett munkáiból a Bercsényi Kollégiumban, és ez életre szóló élménye lett. Hamvas Béla író, filozófus ugyanis elment a tárlatra, és azt mondta neki, hogy művei alkalmasak a meditációs munkához. Ez mélyen meghatotta, mert egész életében tiszteletben tartotta a természetet, a természetes folyamatokat, és képeinek megszületésekor hagyta, hogy az alaptéma e belső logika szerint alakuljon.




Forrás: http://hvg.hu/kultura/20110815_meghalt_papp_oszkar




Japi

TA dec. 10. 2006C_0.jpg

in memoriam Papp Oszkár, Japi





Forrás: http://www.nagyoriens.hu/oriens-expressz/node/39

2011. július 23., szombat

Kizárták a norvég terroristát a szabadkőművesek

Norwegian Terror Suspect's Masonic Membership


A photo of alleged Norwegian mass-murderer, Anders Behring Breivik, dressed in Masonic regalia has been widely circulated across the web over the last two days. So, naturally, the usual lineup of anti-Masons, from the Daily Mail to David Icke and Alex Jones, are having a field day naming Breivik as a foot soldier in some worldwide Masonic revolution.

Grand Master Ivar A. Skaar of the Grand Lodge of Norway has posted the following message on the GL website today:

"I am appalled by the terrible crime has been committed in the government quarter and the Utøya," says the Norwegian-order Masonic Grand Master, Ivar A. Skar.

We [express] sorrow and compassion for those who have been affected and their relatives.

It has emerged in the media that the accused has been a member of the Norwegian Order of Freemasons. He is now excluded with immediate effect.

Exclusion is an expression of the acts he is accused of having carried out and the values ​​that appear to have motivated them is completely incompatible with what we stand for that order.

We build our business on Christian and humanist values ​​and want our members to contribute to the promotion of charity, peace and goodness in people.

The police will of course get all the help and information we can help with."

One source says Breivik's membership was in St. Olaus T.D. Tre Søiler No. 8 (the lodge of St. Olaf at the Three Columns) in Oslo. The Grand Lodge of Norway has approximately 20,000 members. It follows the Swedish Rite, which requires its members to declare a belief in Christianity.




Forrás: http://freemasonsfordummies.blogspot.com/2011/07/norwegian-terror-suspects-masonic.html

Kapcsolódó hír: http://szkp3.blogspot.com/2011/07/szabadkomuves-norveg-tomeggyilkos.html

Szabadkőműves a norvég tömeggyilkos?

Was Norway Killer Anders Behring Breivik a Freemason?


Prison Planet
Saturday, July 23, 2011

FLASHBACK: Dunblane killer Thomas Hamilton was also a Freemason, police investigated claims of a “Masonic conspiracy”.

PDF of Breivik’s Facebook Page
There is a pdf of Breivik’s Facebook page hosted on Solid Principals Blog. (I’ll host a local copy here as well.) Facebook was the source of the image on Daily Mail. Here is how how it appeared on Facebook.
Was Norway Killer Anders Behring Breivik a Freemason? 230711breivik
Some people are claiming this is a photoshop, but if it is then it must have been done by Breivik himself, because it was posted on his original Facebook and is now being used by mainstream newspapers like the Daily Mail.
Breivik also included Freemasons on his list of interests. According to this link, Breivik was with the Saint Johannes lodge in Oslo from at least 2008 onwards.
H/T: Cryptogon



Forrás: http://www.prisonplanet.com/norway-killer-anders-behring-breivik-was-a-freemason.html

Kapcsolódó hír: http://szkp3.blogspot.com/2011/07/kizartak-norveg-terroristat.html

2011. július 14., csütörtök

Feltárul a szabadkőműves sírkamra titka

Feltárul a szabadkőműves sírkamra titka
2011.07.14. 18:00
Felújították a honi Stonehenge- nek is nevezett pécsi Zsolnay-mauzóleumot, ami a híres porcelángyáros, Zsolnay Vilmos szarkofágját rejti. A helyet szabadkőműves- szentélynek is tartják.

Amíg Stonehenge kőtömbjeit a nyári napforduló napnyugtájához tájolva állították fel, a pécsi Zsolnay mauzóleumban a téli napfordulón tárul fel az úgynevezett eosin csodája. Már nincs élő ember, aki látta ezt korábban, de akik valaha megtapasztalták, földöntúli élményről számoltak be. A mauzóleum belsejét és a szarkofágot eosinnal burkolták be, és egy ugyanebből az anyagból készült bonyolult optikai rendszerrel, tükrökkel juttatják le a nap sugarait a téli napfordulón, december 21-én pontban 11 órakor. Az egész mindössze néhány percig tart.



Feltárul a szabadkőműves sírkamra titka
Zsolnay Vilmos szarkofágját beragyogják majd az oda vezetett napsugarak
Fotó: Fóris Gábor


– Hétfőtől látogatható a mauzóleum, de csak a napfordulón derül ki, sikeres volt-e a felújítás – mondta a Borsnak Lovas László, aki évtizedek óta kutatja a szabadkőműves-szentély titkát. A férfi szerint december 21-én, amikor a Nap a zeniten áll, a fény az oltártól 131 méterre álló kaputól elvezet a szarkofág déli oldaláig, és feltárja az eosin titkát. A Nap ezen az egyetlen napon megvilágítja a Krisztus-szobrot, az oltár fülkéjében pedig hol egy angyal, hol egy Jézus-alak jelenik meg. Majd a fény az eosinos oltárról a sírkamrába verődik, hogy beragyogja Zsolnay Vilmos sírhelyének díszburkolatát. A ritka látvány, Stonehenge-hez hasonlóan százezreket vonzhatna Pécsre, de úgy tudjuk: Zsolnay Vilmos leszármazottai nem szeretnék, ha a szabadkőművességgel kapcsolnák össze családjuk nevét, ezért nem népszerűsítik az egyedülálló látványosságot.

Fóris Gábor



Forrás: http://www.borsonline.hu/news.php?feltarul-a-szabadk-m-ves-sirkamra-titka&hid=44091

2011. július 13., szerda

A Varázsfuvola Szombathelyen

Varázsfuvola: Már kaphatók jegyek a titokzatos darabra

westindex, 2011-07-13 10:41
1964-ben rendezték először, 1980-ban azonban jó időre elhallgatott a Varázsfuvola Szombathelyen. Most azonban újraéled a régi hagyomány. Tessék készíteni az estélyiruhákat, szmokingokat. Tegnap óta jegyek is kaphatók.
A varázsfuvola kétfelvonásos német opera. Emanuel Schikaneder (1751–1812) szövegkönyvét Wolfgang Amadeus Mozart zenésítette meg. A mű valójában egyszerre nagyopera (opera seria – például Sarastro), vígopera (opera buffa – például Tamino vagy Pamina szerepe) és daljáték (énekes és beszélt részek váltakozása). A Varázsfuvola Mozart egyik leggyakrabban előadott műve.

Nem aratott azonnal sikert
Mozart maga a színművet „német opera” alcímmel látta el. Az ősbemutató 1791. szeptember 30-án Bécsben zajlott, Schikaneder színházában a starhembergi Freihaus auf der Wiedenben. Schikaneder maga játszotta Papagenót, az Éj Királynőjét pedig Mozart sógornője, Josepha Hofer alakította. Az opera nem aratott azonnali sikert, azonban Schikaneder jó üzleti érzékének köszönhetően lassanként mégis népszerűvé vált. 1792 novemberében Schikaneder már a századik előadást jelenthette be a közönségnek. Mozart ezt az előadást már nem érhette meg, mivel 1791. december 5-én elhunyt.

Az 1791-es ősbemutató plakátja
Fotó: Wikipédia

A szabadkőművesség szellem inspirálta, Mozartot viszont a darab miatt kitagadták
A szövegkönyv alapjául August Jacob Liebeskind Lulu avagy a varázsfuvola (Lulu oder die Zauberflöte) című meséje szolgált. A tartalomban és a megzenésítésben Schikanedert és Mozartot erősen befolyásolta a szabadkőművesség szelleme. (A titkos ellenzéki mozgalom kalapácsütés-szignálja szólal meg a nyitányban, a második felvonás előhangjában, végül a fináléban.) Mozart maga is szabadkőműves volt, és közel állt a Born Ignác körüli bécsi felvilágosult tudósokhoz. Az opera sok gondolata a felvilágosodás eszméit tükrözi. (Más források szerint Mozart a Varázsfuvolában a szabadkőműves beavatási ceremóniákat gúnyolta ki, ezért aztán az ősbemutató után Mozartot kitagadták a Szadkőművesek.)

Tamino és Pamina (Max Slevogt 1920-as illusztrációja)
Fotó: Wikipédia

Schikaneder szerződtetett egy jótollú bécsi diákot, Johann Georg Metzlert (írói álnevén Carl Ludwig Giesecke), hogy segítsen neki a librettó megírásában. Metzler mineralógus diák volt, aki Born Ignác famulusaként tevékenykedett annak selmecbányai kísérleteiben, és jól ismerte a felvilágosodott tudóst és tanártársait a Selmecbányai Bányászati Akadémián. A fiatalember a Varázsfuvola férfiszereplőit ezekről a személyekről formázta meg. Sarastro személyéhez Born Ignác szolgált mintául. Tamino alakját valószínűleg egy másik sikeres magyar kutató, Müller Ferenc (1742–1825) szolgáltatta, a szónok figurájához a bölcs Nikolaus von Jacquin professzor (Mozart két kis bécsi házitanítványának édesapja) volt a mintakép, a gonosz Monostratos pedig a fejlődést gátló berlini professzor, Martin Heinrich Klaproth, Born Ignác ellensége volt. Végül a csetlő-botló Papagenót valószínűleg magáról Mozartról mintázták meg szövegkönyvíró barátai.

Belső ellentmondások, összeesküvés elméletek
Az operában számos belső ellentmondás van, különösen az Éj Királynőjének szerepe változik „jó tündérből“, aki Taminot és Papagenót varázshatalmú hangszerekkel (varázsfuvola, harangjáték) ellátta, a Jó és a Bölcsesség ellenfelévé. Van olyan feltételezés, hogy az opera szövegének csak az első részét írta Schikaneder, a nagyobb második rész pedig teljes egészében Metzler műve attól a töréstől kezdve, ahonnan az Éj királynőjéből gyűlölködő démon, míg az addig negatív figurának számító Sarastróból jóságos, bölcs humanista pap lesz.
Az Éj Királynője megjelenik (festmény egy 1815-ös német előadásról)
Fotó: Wikipédia

A darab nagyon sokrétegű, és minden korosztály számára tartogat mondanivalót. A tízéves gyerekek elsősorban a mesét és a fülbemászó dallamokat élvezik benne, de a korabeli felnőtt közönség a titokzatos szabadkőműves gondolkodással is szembesült az előadáson. Az opera több dallama igen népszerű lett, ma is szinte „sláger”, mint Papegeno és Papagena duettje és az Éj Királynőjének áriája vagy „koloratúr ária” (Der Hölle Rache kocht in meinem Herzen). Beethoven, Hegel, Herder és Goethe tartoztak a Varázsfuvola csodálói közé.

Tizenkét év után újra Szombathelyen
Szombathelyen 1964-ben rendezték  meg először a Varázsfuvolát, 12 éve azonban jó időre nem hallhatta senki az Éj királynője áriáját. Szombathely egyik jelképévé vált a szabadtéri opera, melyet idén újra megrendeznek az Iseumban.

1964-ben rendezték meg először, 12 éve utoljára, s most, 2011-ben ismét megvalósul a Szombathely egyik legfontosabb jelképévé vált opera, a Varázsfuvola az Iseumban.
A Savaria Szimfonikus Zenekar közreműködésével Rodrigo Carvalho vezényletével csendül föl Mozart talán leghíresebb operája.

Rendező: Káel Csaba
Díszlet, jelmez: Nagy Viktória
Éjkirálynője: Miklósa Erika
Papagena: Virbl Eszter
Papageno: Kálmán Péter
Tamino: Boncsér Gergely
Pamina: Csereklyei Andrea
Sarastro: Bretz Gábor
Monostatos: Kiss Tivadar

A Duna TV élőben közvetíti
A harmadik előadást a Duna Televízió egyrészt élőben közvetíti, másrészt egy Európai Uniós projekt keretén belül a Visegrádi országokban és várhatóan egyéb Európai Uniós Országokban is köztereken felállított óriáskivetítőkön szintén egyenes adásban sugározza. Az előadás szünetében Szombathelyről készült bemutatkozó film kerül vetítésre.


Előadások: 2011. augusztus 19., 21., 23.
Kezdés: 20.00 óra
Helyszín: Iseum Savariense
Jegyárak: 3500.-, 5500.-, 7500.- Forint
Esőnapok: 2011. augusztus 20., 22., 24.
(Esőnapon rossz idő esetén: AGORA - Művelődési és Sportház)
Jegyek kaphatók:
A Bartók Terem Jegyirodájában
(9700 Szombathely, Rákóczi u. 3., tel: 94/314-472)
Az AGORA Jegyirodában
(9700 Szombathely, Belsikátor 1., tel.: 94/511-266)
A Weöres Sándor Színház Jegyirodájában 2011. aug. 1-től
(9700 Szombathely, Király u. 11., tel.: 94/318-738)




Forrás: http://westindex.hu/kultura/varazsfuvola-mar-kaphatok-jegyek-a-titokzatos-darabra

Kapcsolódó hír:

Kapcsolódó program: http://szkp1.blogspot.com/2011/08/szombathelyi-iseum-varazsfuvola.html

Népszerű hírek

Blogarchívum