A hírek, események listája

Keresés szabadkőműves lapokban

A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Kolozsvár. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Kolozsvár. Összes bejegyzés megjelenítése

2007. október 11., csütörtök

Ravasz László kilépése a kolozsvári szabadkőműves Unió páholyból

Ravasz László kilépése a kolozsvári szabadkőműves Unió páholyból
2007. október 11. 21:57:06

Szeptember végén emlékeztek Ravasz László születésének 125. évfordulójára (1882. szeptember 29., Bánffyhunyad).
A kalotaszegi székely, aki 1921 őszén hagyta el Erdélyt, hogy a magyarországi református egyház vezetője legyen, a szabadkőművesek titkos szervezetéből kilépő kevesek közé tartozott.

Sajtószolgálatunk alább közzéteszi a református püspök saját visszaemlékezését.



Nem lesz érdektelen talán, ha [...] közlöm annak a levélnek az eszmemenetét, amellyel a kolozsvári Unió páholyból 1917. február 8-án kiléptem.

"Köztudomású dolog, legalább szabadkőműves pályám alatt többször volt alkalmam nekem is a testvérek helyeslése mellett megállapítani, hogy a magyar szkség-ben [szabadkőművességben] az alapgondolatok egysége mellett a harc módszerére és a szki [szabadkőművesi] életfelfogás világnézeti alapjaira nézve két irányzat áll szemben egymással.

Egyik a régi nemesi örökség, mely a tiszta emberinek szabad kifejezését célozza, s elsősorban önmagunk és az emberi társadalom megújhodásáért küzd. Még ma is ez a felfogás a magyar szkség hivatalos felfogása, amennyiben ez jut kifejezésre alaptörvényeinkben, szertartásainkban, életünk ünnepélyes és állandó megnyilatkozásaiban.

Ez a felfogás teljes türelmet tanúsít minden bölcsészeti, vagy vallásos világnézet iránt s egyiket sem akarja megkötni mindaddig, míg teljes őszinteséggel és teljes erővel az emberi továbbfejlődésnek, mint egyetemes értékgyarapodásnak szolgálatában áll; viszont annyira értékeli és támogatja mindeniket, amennyi jóakaratot és becsületes munkát tanúsít az emberi méltóság örök javainak kifejlesztésében. Jólesik bizonyságot tennem arról, hogy a kolozsvári unió páholy kebelében a vezető egyéniségek magas és tiszta gondolkodása következtében mindig ez a felfogás volt az uralkodó.


A másik, nem hivatalos, de elég tekintélyes rész által képviselt felfogás a szabadkőművességet egy olyan szervezetnek tekinti, amelynek megvan a maga dogmatikai egysége az ateizmusban, adva van filozófiai alapja a materializmusban, ennélfogva első feladata a vallásos ideológiák elleni küzdelem és az etikai relativizmus gyakorlati propagálása, aminek első lépése összes történeti javainknak kimozdítása és lejáratása. Miért, miért nem, de tény, hogy míg az első a páholyok csendes mélyein az önzetlen és névtelen alkotások rejtelmesen születő áldásaiban nyilvánul, a másik a sajtó és az irodalmi propaganda lármás harcaiban érvényesül és úgy jelenik meg a nyilvánosság előtt, mint az igazi szkség [szabadkőművesség] olyan egyetlen és egyetemes formája, amelytől eltérni gyávaság, vagy gyanús elhajlás.

Ha életem továbbra is azokban a keretekben folyt volna le, amelyek között szkségem [szabadkőművességem] elején indult s haladt egészen az utolsó pár évig, helyzetem és gondolkodásom pontosan kijelölte volna az egyedüli helyes irányt: küzdeni a szabadkőművesség kebelében a sz-ség [szabadkőművesség] alkotmányos eszközeivel az ősi, helyes irány feltétlen diadaláért.

De az emberi életet irányító belső kényszerűség világnézetek küzdőterének kellős közepébe állított, ahol a nyilvánosság előtt a publicisztika fegyverével meg kell vívnom a harcot eszményeim és meggyőződésem igazságai mellett.

Ebben a harcban én, aki nemcsak hivatásomnál fogva, hanem legbelsőbb meggyőződésem és boldog tapasztalásom alapján egy vallásos világnézetnek a hitvallója és harcosa vagyok: élesen szembekerültem az új szabadkőmívesség bölcsészeti, vallásos, erkölcsi és társadalompolitikai értékítéleteivel. Így mindinkább kétségtelenné vált, hogy nem maradhatok titokban tagja egy olyan szövetségnek, amelynek a közvélemény előtt jelentkező nyilvánulását nyíltan és határozottan támadom.

Ezért kérem elbocsátásomat... Életem nyárelőjének sok szép ígérete, meleg hangulata ott született, szűkös lelki termésemnek egy pár gazdagabb kalásza ott szökkent szárba, fáj tehát válnom attól a körtől, ahol olyan sokáig otthon éreztem magam."

Ezt a levelet nem olvasták fel a páholyok és körök plénumai előtt, amint kellett volna, mert féltek, hogy nagyon sok kilépés következik utána.

(Ravasz László: Emlékezéseim, Kiadja a Református Egyház Zsinati Irodájának Sajtóosztálya, Budapest, 1992, 200-201. p.) 


Forrás: MVSZ Sajtószolgálat
Forrás: http://www.nemenyi.net/default.asp?Location=_freezed&SID=0&AID=1&Direkt=25941

2003. április 5., szombat

Szabadkőművesek Kolozsváron

Krónika (Kolozsvár), 2003. április 5.

Ápr. 3-án a Babes-Bolyai Tudományegyetemen tartott sajtóértekezletén Szakváry André, a romániai skót rítusú szabadkőművesek nagymestere elmondta: szerinte idejét múlta a föderális típusú regionalizmus. A leghatározottabban elhatárolódott a szeparatizmussal vádolt gyulafehérvári székhelyű Erdélyi Körzettől. - Múlt századi háború regionalizmusról és föderális regionalizmusról beszélni egy olyan korban, amikor európai közösségekről beszélünk, és Románia integrálódni próbál az európai struktúrákba - fogalmazott a nagymester. Hozzátette: a föderalizáció az egyik legnagyobb ostobaság, amiről Romániában hallott, különösen a szabadkőművesség vonatkozásában. Azzal kapcsolatban, hogy a romániai skót rítusú szabadkőművesek egyik volt nagymestere kétségbe vonta jogosultságát a tisztség betöltésére, Szakváry André elmondta, törvényesen nevezték ki nagymesterré, így nincs ok az elégedetlenségre tisztségét illetően. Hangsúlyozta továbbá, hogy az általa vezetett Legfelsőbb Tanács a romániai szabadkőműves hagyományok folytatója. Szakváry a szabadkőművesség világtörténetéről és a romániai szabadkőművesség nyolcvan évéről tartott előadást. /Szabadkőműves vezető a regionalizmusról. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 5./ A szabadkőművesek abból az alkalomból tartottak konferenciát, hogy a mozgalom nyolcvan éve tevékenykedik Romániában. André Szákváry leszögezte, a szabadkőműveseknek semmi közük az Erdélyi Körzet elnevezésű mozgalomhoz vagy Románia föderalizálásának eszméihez.A föderalizációnak semmi köze a szabadkőművességhez - szögezte le Szákváry. Kifejtette: semmi alapjuk nincs azoknak a feltételezéseknek, miszerint ő jogtalanul tartja magát Dan Amadeo Lazarescu, a Romániai Szabadkőművesek egykori nagymestere utódjának. Szákváry elmondta, hét évvel ezelőtt a szabadkőműves páholy alkotmányának előírásai szerint választották meg, és a mozgalom törvényei nem tiltják, hogy valaki úgy irányítsa a szervezetet, hogy nem az illető ország állampolgára.



Forrás:

Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006

http://udvardy.adatbank.transindex.ro/

1999. december 11., szombat

Bogdán Kálmán, a legrégibb szabadkőműves

Bogdán Kálmán, a legrégibb szabadkőműves: Szabad-e szabadkőművesnek lenni? =

Krónika (Kolozsvár), 1999. december 11.

Bodgán Kálmán úgy hiszi, Romániában ő a legrégibb szabadkőműves, hiszen Kolozsváron, az Unió Páholyban hatvanöt éve avatta fel a nagymester, dr. Janovics Jenő. Erdélyben skót, a Regátban pedig francia rítusú páholyok voltak. Erdélyben Marosvásárhelyen, Nagyváradon, Temesváron, Aradon voltak páholyok, a legfiatalabb páholyt Nagybányán Bogdán édesapja és dr. Bene Sándor alapította. Új páholy megnyitásához szükség volt egy szomszédos ország nagymesterének a jelenléte. A nagybányai páholy megnyitására dr. Balassa Péter akadémikus, nyelvészprofesszor érkezett Budapestről. - Bogdán felsorolt néhány tagot. Kolozsváron a szabadkőművesek között volt Szentimrei Jenő, Tamási Áron, Vásárhelyi János, Járosi Andor, Ürmössy Antal Márk, dr. Jancsó Elemér, Brüll Manó, Bárd Oszkár, Ligeti Ernő, Lakatos István, dr. Gúzner Miklós, Szegő Imre, Brassóban Kacsó Sándor, Marosvásárhelyen Molter Károly és dr. Fekete Andor.

1970. január 3., szombat

Újra működnek az erdélyi magyar szabadkőműves páholyok

[Erdélyi Magyar Adatbank]

KRONOLÓGIA
1918. X. 31. – 1929. XII. 31.

1923.

Április 29. – Az erdélyi magyar szabadkőmüves páholyok Kolozsvárt tartott
kongresszusukkal ujra felveszik müködésüket.



Forrás: http://adatbank.transindex.ro/html/alcim_pdf10776.pdf

A kolozsvári „Unió” szabadkőműves páholy helyiségébe a Magyar Szövetség költözik

[Erdélyi Magyar Adatbank]

KRONOLÓGIA
1918. X. 31. – 1929. XII. 31.

1921.
Augusztus 15. – A Magyar Szövetség a kolozsvári „Unió” szabadkőműves
páholy helyiségében megkezdi müködését.




Forrás: http://adatbank.transindex.ro/html/alcim_pdf10776.pdf

Népszerű hírek

Blogarchívum