Kultúra és oktatás
Szabadkőműves páholy alakulhat Keszthelyen és Zalaegerszegen
Megjelenés dátuma: 2009. július 03. 08:09
Szerző: Horváth-Balogh Attila
Nagykanizsa - A mai napig sok titokzatosság lengi körül a szabadkőművességet. Egyik hazai szervezetük, a Magyarországi Nagyoriens Szabadkőműves Nagypáholy Zalában újraindítaná a mozgalmat.
De mi is az a szabadkőművesség? Voltaképpen egy ősi hagyomány modern formája, amely az ókori testvériségektől és a középkori lovagrendektől örökölte szertartásait, a székesegyházakat építő céhektől pedig jelképrendszerét.
A hazai szabadkőművesség a Magyarországi Nagyoriens 1871-beli megalakulásával látta meg a napvilágot. A szerveződést 1919-ben Kun Béla, később Horthy, 1950-ben pedig Rákosi is betiltotta. 1992 óta tevékenykedhet ismét a Fővárosi Bíróságon bejegyzett egyesületként. Kevéssé ismert, de Zala megye a XVIII. század végén igen fontos központja volt a szabadkőművességnek.
Az eredetileg Varasdon alapított, A jótanácshoz nevet viselő páholyt 1790 körül telepítették át Zalaegerszegre. 1795-ben, a mozgalom betiltása után az egerszegi páholy is feloszlott. A keszthelyi Festetics-kastélyban pedig még a XVIII. század végén és a XIX. század elején is tartottak titkos összejöveteleket. A Festetics-család több tagja, Antal, György, Kristóf és Lajos is szabadkőműves volt. Jelenleg a Dunántúlon csak Pécsett működik szabadkőműves páholy.
A keszthelyi kastély a szabadkőművesség zalai bástyája volt
Fotó: ZH archív
- A Magyarországi Nagyoriens tervezi, jelentkezők esetén Keszthely, illetve Zalaegerszeg térségében újra páholyt alakít - tudtukmeg Dávid András nagymestertől.
- Ha az ország egy-egy régiójából keresnek meg minket, hogy be szeretnének lépni hozzánk, akkor logikusan idővel ezeken a helyeken is létrehozunk egy, esetleg több páholyt - mondta érdeklődésünkre. - Nincs ez másként az Önök megyéje esetében sem, így jött létre néhány éve a pécsi Zsolnay páholyunk is. A zalai szerveződés törekvése nyilván ugyanaz lesz majd, mint az országszerte működő páholyoké: egy több mint kétszáz éves hagyomány felelevenítése, mely nélkül a megye és a város kulturális és társadalmi élete szegényebb lenne. S hogy miként lehet valaki szabadkőműves? Részünkről a felvételnek megvannak a maga tradicionális szabályai. De mindenekelőtt a jelentkezőnek kell megfogalmaznia magában, miért kéri a felvételét. Sokan ködös álmokat kergetnek, mások egy világhatalomra törő szervezethez szeretnének tartozni. Ők hamar csalódnak. A szabadkőművesek jóakaratú emberek, akik úgy szeretnék jobbítani a világot, hogy elsősorban magukat jobbítják.
Dr. Czoma László, a keszthelyi Helikon Kastélymúzeum igazgatója érdeklődésünkre jelezte: a zalai, azon belül is a keszthelyi szabadkőművesség fénykorára emlékezve az idén kiállítás nyílik náluk az ország nagy közgyűjteményei, köztük a Magyar Nemzeti Múzeum idevágó anyagaiból "A szabadkőművesség titka, hogy nincsen titok" címmel. Egyébként ápolói a kastély szabadkőműves múltjának: saját könyvtáruk ilyen vonatkozású köteteiből rendszeresen időszaki kiállítást lehet megtekin-teni, jövőre pedig hozzálátnak egy félhektáros szabadkőműves park kialakításához is.
A szabadkőműves mozgalom tagjai azonos alapelveket vallanak: az ember és a társadalom tökéletesíthető, tiszteletben tartják mások meggyőződését, s tartózkodnak a politikai és vallási civakodástól. Többek közt Ady Endre, Csáth Géza, Karinthy Frigyes, Kosztolányi Dezső, Kisfaludy Strobl Zsigmond vallotta magát szabadkőművesnek.Forrás: http://www.zalaihirlap.hu/kultura_oktatas/20090703___tizenhet_eve_lett_csak_ujra_legalis
Még 1986-ban határoztak úgy a zalai tudományos műhelyekben dolgozók, hogy kétévente áttekintik, ki-ki milyen területen milyen új eredményekkel büszkélkedhet Zala megyében. A zalai viszonyokat ismerve, ez elsősorban a humán tudományágak területeire terjed ki.
Bejegyzések
