MOZART UND SEINE MAGYAREN

MOZART UND SEINE MAGYAREN

Mozart hat im 1781 endgültig nach Wien gezogen. In zehn Jahren 18-mal Wohnung gewechselt. Sein letztes Heim stand gerade gegen der Großloge. Das Haus Anfang XX-e Jahrhundertes abgerissen wurde. Heute ca. in selber Höhe (damalige 2-e Stockwerk) man Koffer und Tasche kaufen kann.

Mozart war ein Gesellschaft Mensch, und unter vielen anderen einige wahre ungarische Freunde gefunden.

Jetzt werden aus seiner Umgebung nur zur Brüderkette gehörende Personen vorstellen.  András Hadik (Graf) der legendaren Husaren Regiment Befehlshaber war Musikfreund und mit Brüder Amadeus auch engst befreundet, wann der Musikdichter noch nur Herr Mozart gewesen. Amadeus in Hadik Schloß durch mehrere Jahren ungezählte Konzerte gespielt hat , ab und zu wöchentlich sogar mehrere.
Im 1926 das Städtische Museum Wien von Rudolf von Tinti ein um 1785-90 bemalte 70x80cm große Gemälde gekauft.Damals noch wuste niemand daß später in Josephinisches Wien die königliche Kunst übendende man identifizieren kann. Der Autor (der zuerst nur nach dem II-es Weltkrieg vorgestellte Gemälde) war lange als unbekannt bezeichnet. Heute wissen wir daß die unbekannte heißt Ignatz Unterberger, und sein Werk ist ein Freimaurerisches potpuri, welche gleichzetig mehrere Logenarbeit darstellt, und die Anwesende sind auch von verschiedenste Jahrzenten abgebildet. Jetzt nur die verewigte Personen sind wichtig, weil ein Analyse des Bildes die Rahmen dieses kurzen Referat sprengen würde.

Hinten in der Mitte stehend Johann Esterházy (Graf)  Meister von Stuhl, vorn ganz links Johann Nepomuk Esterházy (Graf) vorn in der Mitte sitzend Nikolaus Esterházy (Fürst). Noch weitere in Wien Wohnsitz habende ungaren sind anwesend, näm lich; Gedeon Ráday (graf), Samuel Teleki, Károly (Karl) Pálffy (Graf auch mit Wohnsitz in Gyöngyös wo unsere Europa Loge zu Hause ist) und János (Johann) Szapáry (Graf).

Mozart hat 17 Werke für Logenarbeit komponiert, davon zwischenzeit zwei verschollen gegangen. Das schönste kurze Prahtwerk als Freimaurerische Trauermusik (KV 477) ist bekannt. Ursprünglich "im Monath Jully" (Mozart eigenhändiges Vermerk in sein Werkverzeichnis) für Meistererhebung - Memento Mori - komponiert, aber zuerst anlässlich Franz Esterházys (Graf von Galanta) und  Herzog Georg August von Mecklenburg Todesfalle während desTodesfeuers in der Loge vorgeführt (17. Nov. 1785) wurde. 

Nur ein Jahr auf Mozarts Tod mehrere von seiner Freunde in Jakobiner "Bewegung" Trost gehofft haben.

József Hajnóczy, János Laczkovics, Ignác Martinovics, Jakab Sigray (Graf) und Ferenc Szentmarjai wurden am 20-e Mai 1795 nach mehrmonatigen Prozesse zum Tode verurtelt, und das Volk abzuschrecken veröffentlich vollgestreckt. Alle genannten zur Bruderkette gehörten. Der Botschaft war eindeutig, bisher und nicht weiter, und wenn jemand noch überhaupt so verrükt wäre, daß noch weiter tollkühne Freiheit Ideen jagt, nun wird mit einem Haupt kürzer.

Der Kaiser sehr rasch, schon am 11. Juni in ganzer Monarchie das Freimaurertum völlig unter Verbot gestellt. 

Der aufgeklärte Kazinczy war Gründer der Loge  "zur Tugendhafte Weltbürger" (1782)  in Stadt Miskolc, später Mitglied der Bona consilii - "zum guten Rat", welche war in Pannonia das wichtigste Geistliche Wekstatt . Kazinczy, der seinem Hauptamt wegen in Wien öfter längere Zeit verbracht hat und auch mehrere Loge besucht. Von Mozart mehrmals zum Konzerte eingeladen wurde. Im Mai 1786 in sein Lebenszusammenfassende Agenda; Pályám emlékezete- "Erinnerungen auf mein Laufbahn"  schrieb: Mozart az orcehstert igazgatá, fortepianoját vervén - Mozart dirigiert das Orchester schlagend sein fortepiano Kazinczy war auch mit Soliman eng befreundet, haupsächlich die Literar-Phylosophische Schöngeist pflegen.Kazinczy der Sprachwissentschaftler hat in Jakobiner Bewegung  keine besondere Rolle gespielt, aber das auch mit 10 Jahre Knast bezahlt wurde (Kufstein, Spielberg-Brünn, und Munkács - Munkacsevo).Wie ganz kurz vorgestellt habe, unsere Brüdern damals in Wien die Logenarbeit geführt haben aber Sie kamen von Buda(Ofen), Keszthely, Zágráb (Zagreb) Pétervárad (Petrovarasdin), Rozsnyó (Ruzomberok), Frankfurt am Main, Augsburg, Salzburg, Varasd (Varasdin), Kolozsvár (Cluj Napoca), Miskolc, Zalaegerszeg, Esterház (Fertőd) und so weiter ohne Ende. Auch heute aus Frankfurt nach Újvidék (Novi Sad) ein modernstes Airbus braucht Zwei Stunde. Das ist ein Durchschnitt Flightime-Flugzeit maximum wenn man über EU hin und her Fliegen möchte. Schon damals  -wenn mit heutiger EU Karte in der Hand rechne - es war aus EU, 9 Länder zusammen! 

Nach dem Ausgleich im Jahre 1867 in Dualismus, wann in Ungarn die Logen Tore wieder weit geöffnet, und das Licht wieder eingeholt aus Österreich,  (momentan mit gegenseitigen Licheinbringung  Ungarn "Führt" 3:2. Wie schön es wäre, das in der Zukunft nur in Praterstadion Zählen wir dir Tore, und das Licht ewig jagt die böse Schatten weck). Darauf  kam ein halbes Jahrhundert mit Österreich auf unserem Kontinent unter vielen  anderen ein beispielhaftes Eisenbahnnetz ausgebaut, Industrie und Landwirtschaft atemraubende Erfolge geschafft, aber  im 1914 kam die erste selbsvernichtende Krieg für Europa, welche auf unglüklicher Art nur zwischen Gänsefüßchen abglschlossen wurde, und damit schon die nächste, noch größere Katastrofe war einprogrammiert.

Und nach 1945 war noch immer nicht Genug, weil einmal hier, andersmal dort die Empörung flammte auf.

Nun momentan scheint die Sache in ruhigerem Zustand, hoffentlich lange.Heute in 58-ster Jahr, das wir kein Krieg führen in Europa. Absichtlich nicht so geaußert, das schon seit 1945 lebt man in relativen Frieden, weil aus Frieden wird nie Genug.

Was jetzt noch flüchtig in diesem kurzen Schnappschuß Reiche noch ablichten möchte ist nur eine Kleinigkeit, welche nur für ein Musiker (was von Beruf bin) auffällig ist, aber habt Ihr schon unsere als Europa Hymne verwendete Freudensode  - Musik von unserem Bruder Ludwig - nicht nur mit Orchester sondern mit Chor gehört? Warum sing man es nicht, und wenn schon einmal, anlässlich Ungarns beitritt im 2004, warum nicht IMMER?. Hoffe, daß nur nicht Texte wegen? Weil dort leuchtet für immer es von unserem Bruder  Friedrich (An die Freude)  zwei  Begriff; "Elisyum" und "Götterfunken".

Wir Brüder, Grüßen einander mit Umarmung (zwischenzeit keine Ellenbogen rutscht "zufällig" gegen die Rippen andere, wie oft in  profanem Leben, oder noch öfter auf politischem Manege), und auch  - ebenso "zufällig" treten wir mit brüderlichem Gruß gleichzeitig nie auf die Füße der andere.

Zwei kleine Bewegung welche in Außen- oder in Profaner Welt wenn es so besser fällt, leider noch lange  - aber hoffentlich immer geringer - in Gebrauch bleibt.

Zuletzt, quasi als Zusammenfassung stelle da, ein Gedicht von Barone Orczy, Meister unserer Uhrloge (ab 1784) in Gyöngyös. Im achziger Jahres des XVIII. Jahrhundertes, er als der erste in schon fünf Jahre eher (1785) als alle andere in Wien lebende Ungaren - welche alle ebenso fleißig Dichtungen geschrieben, und ebenso fleißige Brüder waren, weil damals in gut ausgebildeten Kreisen es war eine Voraussetzung - nun unser Orczy nur in ungarischer Sprache seine Gedichte entworfen, wann die andere neben ungarisch entweder Deutsch oder Latein wie üblich verwendeten.

Aus Erstdruck nach 227 Jahre so klingt sein Gedicht in Deutsch:

Gesetz des Freimaurers
Vertraue dein Handel an den Gott! mein Krumpel
Deinem Gott zu beten sollst die Hände heben.
Sei lieber Zuhörer, scheue die Protzerei,
wünschend nicht so viele, wenig ist Genüge .
Lerne das Geheimnis niemandem entdecken
Kleineren nachgeben, den Große einschätzen.
Bedrohe niemanden, Arbeit nie verschiebe
den Hochmut verachte, das Schicksal ertrage.
Führe frommes Leben, sei bereit zum Tode
Nur auf diese Weise errichst deine Krone.

Seine abgedrückten Gedanken könnten auch heute Leitfade dienen ebenso in Brüssel, wie hier in Wien, und Buda und Pest schon seit mehr als 200 Jahren...

Tibor E.
            W\M\ of Lodge Europa No.13, Or\ Gyongyos      

---

Forrás:
Előadás az Európa páholyok 5. Nemzetközi Szimpóziumán: http://www.fmsne.wbd.ro/mozart-und-seine-magyaren

Mozart Varázsfuvolája a gyerekek számára

Az opera világába kalandozik a Jókai Színház

2012. január 23.

Mozart talán legnépszerűbb, legismertebb operáját, a Varázsfuvolát viszi színre február 21-én a Jókai Színház Dorotty Szalma rendezésében. A felnőtteknek szóló művet most zenei átiratokkal gyermekek számára alakítja át a teátrum.

Mozart Varázsfuvolája gazdag szimbólumrendszerével, zseniális zenéjével, változatos karaktereivel egyaránt magán hordozza a nagyopera, a vígopera és a daljáték műfaji sajátosságait. A mű Mozart egyik leggyakrabban előadott operája, hiszen a sokrétű mondanivaló számos értelmezést tesz lehetővé. A szabadkőművesség szimbolikáját is merészen használó műalkotást felnőttek számára írta a szerző, ám az ábrázolt varázslatos mesevilág lehetővé teszi a darab gyermekek számára is befogadható formába öntését.

Egyedülálló produkció születik a teátrum színpadán, hiszen a Jókai Színház először kísérletezik az opera műfajával. Mozart remekműve azonban, ha nem is teljesen átalakítva, de más formában jelenik majd meg a deszkákon, a társulat tagjainak közreműködésével. Gulyás Levente olyan zenei világba helyezte az operát, mely közelebb hozhatja majd a fiatalokat is ehhez a műfajhoz. Dorotty Szalma rendező pedig egy mesevilágot felépítve a jó és a rossz küzdelmét, a tisztaság, a szerelem győzelmét helyezte előtérbe koncepciója megalkotásakor. Pamina (Gubik Petra) és Tamino (Gulyás Attila) egy varázslatos világban küzdenek meg a gonosszal, melyben állatszerű lények segítik és hátráltatják őket. Így például a Papagenot alakító Csomós Lajos kakashoz, míg a Papagenát megformáló Kara Tünde kakaduhoz hasonlító lényként lép a színpadra. Rátkai Erzsébet jelmeztervező elmondta: ember és állatfigura határán szeretné elhelyezni ezeket a karaktereket.

Az Éj királynője és Sarastro szerepét vendégművészek, operaénekes alakítják majd az előadásban. Ezek az alakok egy felsőbbrendű világ figuráiként más hangon, szélsőséges magasságokban és mélységekben szólalnak meg a színpadon. Az operairodalom egyik legnehezebb koloratúrszoprán szerepét Fábry Gabriella énekli majd, Sarastrot pedig Gábor Géza, valamint Altorjay Tamás formálja meg. A szimbolikus elemekkel átszőtt díszlet Mira János tervei alapján készül.

Forrás: http://kultura.hu/main.php?folderID=952&articleID=321718&ctag=articlelist&iid=1

---

Papageno a metrón

2012. január 26. |  Sz. Kovács Viktória

Gőzerővel folynak a Varázsfuvola című darab próbái a Békéscsabai Jókai Színház nagyszínpadán: Dorotty Szalma rendezésében, február 21-én mutatja be színházunk a mesevilágba ágyazott, gyerekeknek készülő Mozart-operát. Ám, hogy a felnőtt nézők se maradjanak ki a jóból, nekik a Papageno a metrón című Zalán Tibor-darab próbái kezdődtek el, mely szintén Dorotty Szalma rendezésében kerül színre.

 A készülő munkát egyelőre szinte teljes titok és homály fedi. A színpadi tér feltehetően egy metromegálló (lehet, -szerelvény), ahol, a feltételezhető cselekmény szerint, utazás közben találkozik férfi és nő. Egyikük egy Papagenót játszó madárruhás színész, a másikuk pedig a megállóban ücsörgő punk-lány. A történet állítólag a rendezőnő személyes élményéből indul ki, bár lehet, ez nem is olyan fontos. A néző az előadás során talán beleshet a kulisszák mögé is, felvillanásokra láthatja a Varázsfuvola Papagenoját megjelenítő operabariton színházi létezését, avagy, pechsorozatát tíztől kettőig. Annyit elárultak az egyeztető próbán az érdeklődőknek is az alkotók, hogy sokat fog énekelni a darabban a Papagenót alakító színész, és sok szerepben lesz látható a punk-lány.
Egy darab a budapesti születésű, Bécsben élő Dorotty Szalma rendezésében, Zalán Tibor szövegével, mely sok szempontból kollektív alkotás lesz (a zongoránál Sági Balázs) –, Komáromi Anett és Kelemen Dániel kettősével. Lehet, hogy ritka színházi csemegében lesz ismét részünk?
A kérdés, persze, nyitva marad február végéig: hogy kerül a madárruhás Papageno a metróba? Akkor majd minden kiderül – talán.  A munka mindenesetre az egyeztető próbával, a nyilvánosság teljes kizárásával, elkezdődött…

Forrás: http://jokaiszinhaz.hu/papageno-a-metron

Kapcsolódó galéria: http://jokaiszinhaz.hu/papageno-a-metron-egyezteto-proba

---

Kapcsolódó program: http://szkp1.blogspot.com/2012/01/bekescsabai-jokai-szinhaz-mozart-gulyas.html

Megjelent "A varázsfuvala" könyv és CD - Világhíres operák 3.

A varázsfuvola: Mozart elárulja társait

• Metropol
• 2011-11-23 08:24

Ha neveletlen operanézők lennénk, már azon fönnakadhatnánk, hogy mit szaladgál az a fiatalember a kígyó elől, és egyáltalán: hogy került oda az a nagy kígyó, és miért pont az, miért nem más, mondjuk egy oroszlán, ha már valami elől menekülni kell.

De nem akadunk fönn, sőt örülünk, hogy az irodalmi fikció jelenkori akció- és romantika-központú világában itt van nekünk egy tündérmese, vagy mi.

A mű sikerének egyik titka a többféle értelmezési lehetőség. Olyan terület ez, amelyen igazán otthon érzik magukat az irodalmárok. Beszélhetünk a felnőtté válás drámájáról, a jó és rossz szimbólumokkal zsúfolt eposzi küzdelméről, vágyak, zaklatott rémképek kivetüléséről, szabadkőműves tanmeséről, vagy egyszerű bohózatról. S ez utóbbi ötlet nem megvetendő, ha meggondoljuk, hogy Mozart a darabot egy külvárosi színház egyszerű közönsége elé szánta. Bőven van hát mit tapintani, és a szexről még nem is beszéltünk. A műfaj kérdése sem egyszerűbb: ha úgy vesszük, opera, de ha amúgy, akkor vígopera, sőt, daljáték.

Szóval Tamino herceg menekül a számtalan lélektani, etnográfiai, filozófiai stb. elemzésre alkalmat nyújtó óriáskígyó elől, de az Éj királynőjének udvarhölgyei megölik a kígyót, ezzel megmentik Taminót. Papagenót, a madarászt pedig megbüntetik, mert azt füllenti, hogy ő a megmentő. Az Éj királynője felajánlja lánya, Pamina kezét a hercegnek, ha kimenekíti Sarastro palotájából. A motívum elterjedtebb sárkányos változatát, ha máshonnan nem, hát a Shrekből ismerik a mai gyerekek is. Tamino és Papageno elindul, sorra veszi a kalandokat, majd  a fiatalok, Tamino és Pamina találkoznak és egymásba szeretnek. Papagenónak meg ott van Papagena. Taminónak és Paminának még az obligát próbákat is ki kell állnia. Közben Sarastróról kiderül, nem is ő a megtestesült gonoszság, épp ellenkezőleg, az Éj királynője viszont annál aggasztóbb jellemvonásokat kezd mutatni.

A fiatalok végül bebizonyítják, hogy méltóak egymás szerelmére és a nagyvilág, illetve a közönség türelmére, győz a jóság és a bölcsesség. Ez a fajta diadal is utalás a szabadkőművességre – Mozart maga is páholytag volt –, ami némi zavart okozhat az értelmezésben, tekintve, hogy a szabadkőművesség a világnak ezen a részén, amelyen mi lakunk, bizonyos folklórokban egyet jelent a nemzetet megrontó nemzetközi összeesküvéssel. Olyasféle mondjuk, mint egy nagy-nagy pénzügyi szervezet. De van olyan elmélet, amely szerint A varázsfuvolával Mozart éppen kigúnyolja, de legalábbis elárulja a szabadkőműveseket, és ők ezért megharagudtak rá.

Védjegye az Éj királynője

Miklós Erika tizenévesen atletizált, majd egy baleset miatt abba kellett hagynia a versenyzést, kedvtelésből az éneklés felé fordult. Alig három év elteltével, 19 évesen – minden idők legfiata­labb­jaként – szerződtették a Magyar Állami Operaházhoz. 1992-ben Hamari Júlia meghívta brüsszeli koncertjére Mester és jövő címmel, ez volt első külföldi fellépése. Még ebben az évben lehetősége adódott elénekelni Mannheimban Mozart Varázsfuvolájának az Éj királynője szerepét, amely később a védje­gyévé vált. Nemzetközi karrierje ezek után gyorsan ívelt felfelé.

1996-ban külföldre ment, tanulni vágyott. Előbb Philadelphiában (Academy of Vocal Arts), azután Milánóban (Milánói Scala) képezte magát ösztöndíjasként. 1999-ig volt tagja a Magyar Állami Operaháznak, ahol a szoprán szerepek egész sorát énekelte. Miklósa Erika Mozart Varázsfuvolájának Éj királynőjeként a világ összes jelentős színpadán fellépett, Londontól New Yorkig. Különleges hangjával meghódította a világot, nemzetközi meghívások tömkelegével és 300 előadással a háta mögött ő lett a legkeresettebb művész ebben a szerepben. 2004-től szerződése van a New York-i Metropolitan Operaházba. Az opera műfaja mellett szívesen kalandozik a musical és az operett világába is, számos gálakoncert főszereplője.

Mozart élete

1791. december 5-én halt meg Wolfgang Amadeus Mozart, a temetésére alig ment el valaki. Csodagyerek volt, kisgyerekként fejedelmek előtt zongorázott. Már komoly zeneszerzőként gyakran kellett elviselnie Bécsben az udvaroncok orvtámadásait, az udvari főzenész, Salieri intrikáit. Jól keresett, ám szórta a pénzt és végül nyomorban halt meg. A Varázsfuvolát Emanuel Schikaneder, a Freihaustheater igazgatója rendelte meg nála. Mozart 1791 tavaszán kezdte a munkát. Versenyt futott az idővel, egészsége egyre rosszabb lett, dep­ressziós rohamoktól szenvedett, rettegett a haláltól, és közben dolgozott. A Varázsfuvola szeptember 30-i bemutatóján még ő vezényelt, a következő előadáson is, de
a többit nem vállalta. A mű Mozart egyik leg­jobb operája: a hangok, a dallamok követik a cselekmény formálódását, köz­ben az egész végtelen egyszerűnek tűnik, olyannak, amilyennek egy daljáték­nak kell lennie.

Könyvsorozat

A 21 kötetes sorozat ­a Metropol és a Kossuth Kiadó közös vállalkozása. A kötetek nem kerül­nek könyvesbolti forgalomba. Az újságárusoknál megve­heti Mozart A varázsfuvola című operájáról szóló könyvet és CD-t, 1590 forintért.
Előfizethet a kiadónál is: www.kossuth.hu és www.metropolkonyvtar.hu

---

Forrás: http://www.metropol.hu/kultura/cikk/811168

A Varázsfuvola Nyíregyházán

Látomás szerelemről, művészetről

Varázsfuvola

„Operát Nyíregyházán? No, ne már!…” – gondolhatták  sokan, amikor híre ment, mire készül a színház. A bemutató azonban őket is meggyőzhette: valami egészen különleges született. Valami különleges, jobb híján opera-játéknak nevezett alkotás, amely Mozart  Varázsfuvolájának egyedi olvasata. 

Tasnádi Csaba rendezése (stylist: Lakatos Márk), rendkívül dekoratív előadás. Nem fejti meg Mozart titkát, inkább mintha Spike Hughes-szal vallaná: a Varázsfuvola „olyan páratlan művészi élményt jelent, amely végső titkait soha, még saját halhatatlansága utolsó percében sem tárja fel”.

Ezrek szívében

Az új bemutató vakmerő kísérlet. Vakmerő, mert csaknem három órás terjedelmével műfajok határán mozog. Mozart harmóniái, amelyek – David Crains szerint – „ezrek és milliók eszében és szívében élnek”,  most a nyíregyháziak számára válnak elérhetővé. A Tasnádi Csaba és csapata misszióként vállalta, hogy a szabolcsi emberekkel, akik közül kevesen jutnak el a budapesti Operaházba, megismertesse azt a zenét, amely „súrol valami leírhatatlant, valami létezésen túli örömöt és csodát” (Stefan Siegert).

Sarastro is szerelmes

E rövid írásban lehetetlen a libretto és a nyíregyházi változat azonosságait és különbségeit elemezni. (Csak néhány példa: a librettista Schikaneder szerint „Tamino pompás japán vadászöltözetben” jelenik meg. „Kezében íj, nyila nincs”. Ez magyarázza a kitűnő Pásztor Pál különös jelmezét, s ezért van nála a fuvolákból hajlított, íjra emlékeztető szerkezet. Vagy például: a keleti helyszínekhez, s a tündérmesékhez vonzódó  Schikaneder tüzet, vizet, zsínórpadról leeresztett hölgyeket és fiúkat, élő oroszlánokat írt elő. Ezek helyett olykor mozgást szimuláló, olykor nonfiguratív vetített háttér látható. (Az előadás mintha vállalná  némely Mozart-monográfusnak azt a véleményét, hogy maga Sarastro is szerelmes Paminába…) Az Ernei Júlia fordítása alapján készült szövegkönyv (konzultáns: Sediánszky Nóra), a klasszikus és kortárs tánc elemeit egyaránt felhasználó, sajátos koreográfia (Ladányi Andrea), az olykor Bosch-képeket felhasználó asszociatív háttérvetítés (animáció: Szöllősi Géza, Bánki Ákos, video: Keserue Zsolt), a hatásos hangeffektek (Borlai Gergő) alkotó módon járulnak hozzá Mozart világának maivá tételéhez.

Posztmodern látomás

Az izgalmas táncokban akadnak korábbról ismert „ladányizmusok”, s néha az ének hosszabb, mint amit az aktuális koreográfia ki tud tölteni. (A játék egy fontos pontján a folyton éhes Papageno (Rák Zoltán) Mozarttá változik, s madaraival együtt valamiféle revü részesei lesz…) A főszereplő Budai Zsófi, aki kecses hajlékonysággal teremti meg a szűzies Paminát. Sarastrot, a főpapot Horváth László Attila kellő bölcsességgel és szigorral, Papagénát Kuthy Patrícia kellő humorral és bájjal állítja elénk. Nagyidai Gergely a gonosz Monostatosként, Horváth Margit az Éj királynőjeként remekel. Az ő szolgái-segítői Jenei Judit, Fridrik Noémi és Barta Éva. Ügyesen alakít több szerepet Horváth Sebestyén és Varga Balázs. A Varázsfuvola nemcsak Mozart művészetének summázata, hanem összegzi Ladányi Andrea és Tasnádi Csaba talentumának eredőit is. A szabadkőműves s a maga idejében politikai utalásokkal rendelkező, eklektikus meséjű, német nyelvű hangfelvételen megszólaló opera kezükben a művészet és a szerelem posztmodern, a nézők aktivitására is számító látomásává vált.
- Karádi Zsolt -

---

Forrás: http://www.szon.hu/latomas-szerelemrol-muveszetrol/1839036

A Varázsfuvola a felújított Iseumban

2011.08.20. 10:04 Pais-H Szilvia/Fotó: Nagy Ákos Balázs

Pa-pa- Papageno - Premieren a Varázsfuvola

Az első felvonás még nem tud magával sodorni, ami jó az magában, külön-külön él. Miklósa Erika beragyogja a szombathelyi Iseumot...

Sűrű napokat élünk Szombathelyen, péntek estére a belvárosba - egymástól pár száz méterre - két szabadtéri premiert is hirdettek, ráadásul nem akármilyen produkciókat. Még szerencse, hogy csütörtökön bejuthattunk a Könnyű Préda főpróbájára, így nem kellett különösebben gondolkodni azon, ma estére mit válasszunk. A délutáni felhőszakadás elbizonytalanított, de nyolckor már melegen párolgó járdán közelítettük meg az Iseumot, hiszen tizenkét év szünet után most újra lett Varázsfuvola a régi játszóhelyen.

Iseumi játék

A szervezők hellyel-közzel addigra letakarították a székeket. Professzionális a mobil nézőtér, meglepődünk, mennyivel nagyobb, mint amire bekacsintgatva számítottunk, komfortosabb ülőhelyekkel, mint tegnap a karneválszínházban, párna azért elkel, hozzunk magunkkal! A felső traktusba kerülünk, kicsit aggódunk is amiatt, hogyan fogunk innen, oldalról látni, irigyeljük a középtájt helyet foglaló városatyákat, de nincs panasz, jó nekünk itt hátul, a nagyobb gesztusokat látjuk, amúgy meg nem kamaradarabra jöttünk, a zene pedig sodor magával.

Álmában megnézték...

Teltház van, közel 1200 néző kíváncsi Isis istennő nemrég avatott új templomudvarában a Varázsfuvolára. Kultikus mű ez itt, a hatvanas évek szenzációi voltak a Székely Mihály-féle előadások. Évtizedeken át ez volt szombathelyi nyár színfoltja. Az utolsón mi is jártunk, az előadás nem hagyott mély nyomot, arra emlékszem, hogy Demszky Gábor a Szimfóniában a szomszéd asztalnál beszélgetett valakivel. Most más idők járnak.

Éj Anyánk, Miklósa Erika

A nyitány előtt Mérei Tamás kuratóriumi elnök és dr Puskás Tivadar hosszasan köszöntött. Szóltak arról mennyire fontos és nagy álom volt Szombathelynek az Iseum, és mennyire jó, hogy újra van Varázsfuvolánk, és útjára indulhat az Iseumi Nyári Szabadtéri Játékok. Puskás korrekten kihangsúlyozta, az Iseum felújítására még az előző kormány adta a pénzt. Rendjén is vannak a köszöntők, csak már nagyon várnánk a nyitányt…

Az Iseum bevilágítva, a teliholdszerű léggömbbel, mint külső díszletelemmel – gyönyörűséges, csillagos égbolt fölöttünk, a távolban az elhúzódó hidegfront villámai.. Ahogy felcsendül a nyitány, beleborzongunk.

Ráadásul nagy meglepetés, hogy kivetítőn olvashatjuk a magyar szöveget. Nagy könnyebbség, bár délután edzettem, átrágtam magam a librettón. Valószínűleg Emanuel Schikaneder meséje nem a világirodalom csúcsteljesítménye, meglehetősen egyszerű textúra. Jó, lehet a felvilágosodás eszméit és a szabadkőműves jelképeket kutatni benne, de maga a librettó talán ha annyit mond el a világról, mint egy átlagos népmese. De Mozart zenéje csoda, magával sodor, hozzá pedig a valóvilág mennyboltja…

Lenyűgöz, ahogy az énekesek hangja kitölti a teret. Miklósa Erika beragyogja a színpadot, a világ egyik legjobb Éj királynője, itt Szombathelyen is, csodálatos hanggal megáldva. Újra és újra hallgatnám a híres áriáját, de itt nincs plusz letöltés:). Színészi alakításokra nincs rálátásom, ekkora távolságból csak a nagyobb mozgások vehetők ki…

Két férfi a szerelemért

Az első felvonás után még nem áll össze igazán, nem tud magával sodorni, ami jó, az magában, külön-külön remek: az énekesek, a zenekar, az egység, a közös burok várat magára. Mindenki teszi a dolgát. Papageno az első pillanattól a kedvencünk (Kálmán Péter, akinek baritonját megismerhette New York és Tel-Aviv, Miskolc és Zürich számos operarajongója), ideáig lejön, jól csinálja a dolgát. Magabiztos Sarastro a Milánói Scalában is rendszeresen nagy sikerrel éneklő fiatal basszista, Bretz Gábor. Meggyőző még az udvarhölgyek triásza, most csábosan veszélyes macák ők, fegyverként játszanak a hangjukkal csakúgy, mint megjelenésükkel és a kezükben forgatott esernyőkkel.

A narráció - a történet prózai részeinek felolvasása - kizökkent, alatta a némajátékot is gyakorta rögtönzöttnek és erőltetettnek érzem. Tudom, időt és energiát spórolunk vele, így az izgalmasabb prózai részeket nem kellett eljátszani, de egyebek mellett ettől lenne a színház a színház… Szűk a tér, vonulások ide-oda, kapun ki és kapun be, nagy játékra nincs is lehetőség. Káel Csaba nem is bajlódik felesleges dramatizálással, a zenekar köré tesz körbe egy kifutót, itt lehet jönni-menni. Nincsenek átöltözések, a két ominózus varázshangszeren (és a papírsárkány-kigyócskán kívül) túl sok kellék nincs. Jelzésszerű minden. Viszont a terek bevilágítása szép, ezzel játszanak is.

Mint a kifutón, a főpap

A második részben oldódom, kedvenc áriáim következnek, magával ragadnak. Az egyik legnagyobb élményem a két pap közös éneke, egymással szemben a kifutón… Csodaszép a finálé is, élményt nyújtó fényekkel Isis templomán.

A siker nem marad el, jó előadás ez, köszönet érte Isisnek és Ozirisnek…

A varázsfuvola Szombathelyen

2011. augusztus 19., 21., 23. - 20:00 órakor
(esőnapok: augusztus 20, 22, 24)
Mozart: A varázsfuvola
opera két felvonásban német nyelven
Szövegkönyv: Emanuel Schikaneder

Szereplők:
Tamino - Boncsér Gergely
Pamina - Csereklyei Andrea
Papageno - Kálmán Péter
Papagena - Zavaros Eszter
Éj királynője - Miklósa Erika
Sarastro - Bretz Gábor
Monostatos - Kiss Tivadar
Sprecher - Fellegi Balázs
3 dáma - Fodor Beatrix, Galambos Lilla, Szolnoki Apollónia
I. pap/őrtálló - Kóbor Tamás
II. pap/őrtálló - Cser Krisztián
I.,II.,III. fiú - a debreceni Lautitia Gyermekkar szólistái
(Karigazgató: Nemes József)
Erkel-Szent Márton Oratórikus Kórus
(Karigazgató: Horváth Imre)
Rendező: Káel Csaba
Rendező munkatársa: Gajdos József
Díszlet, jelmez: Nagy Viktória
Savaria Szimfonikus Zenekar
Vezényel: Rodrigo de Carvalho

---

Forrás: http://www.nyugat.hu/tartalom/cikk/miklosa_erika_ejje_varazsfuvola_szombathely

Kapcsolódó hír: http://szkp3.blogspot.com/2011/08/varazsfuvola-mar-kaphatok-jegyek.html

Kapcsolódó program: http://szkp1.blogspot.com/2011/08/szombathelyi-iseum-varazsfuvola.html

A Varázsfuvola Szombathelyen

Varázsfuvola: Már kaphatók jegyek a titokzatos darabra

westindex, 2011-07-13 10:41

1964-ben rendezték először, 1980-ban azonban jó időre elhallgatott a Varázsfuvola Szombathelyen. Most azonban újraéled a régi hagyomány. Tessék készíteni az estélyiruhákat, szmokingokat. Tegnap óta jegyek is kaphatók.

A varázsfuvola kétfelvonásos német opera. Emanuel Schikaneder (1751–1812) szövegkönyvét Wolfgang Amadeus Mozart zenésítette meg. A mű valójában egyszerre nagyopera (opera seria – például Sarastro), vígopera (opera buffa – például Tamino vagy Pamina szerepe) és daljáték (énekes és beszélt részek váltakozása). A Varázsfuvola Mozart egyik leggyakrabban előadott műve.

Nem aratott azonnal sikert

Mozart maga a színművet „német opera” alcímmel látta el. Az ősbemutató 1791. szeptember 30-án Bécsben zajlott, Schikaneder színházában a starhembergi Freihaus auf der Wiedenben. Schikaneder maga játszotta Papagenót, az Éj Királynőjét pedig Mozart sógornője, Josepha Hofer alakította. Az opera nem aratott azonnali sikert, azonban Schikaneder jó üzleti érzékének köszönhetően lassanként mégis népszerűvé vált. 1792 novemberében Schikaneder már a századik előadást jelenthette be a közönségnek. Mozart ezt az előadást már nem érhette meg, mivel 1791. december 5-én elhunyt.

Az 1791-es ősbemutató plakátja

Fotó: Wikipédia

A szabadkőművesség szellem inspirálta, Mozartot viszont a darab miatt kitagadták

A szövegkönyv alapjául August Jacob Liebeskind Lulu avagy a varázsfuvola (Lulu oder die Zauberflöte) című meséje szolgált. A tartalomban és a megzenésítésben Schikanedert és Mozartot erősen befolyásolta a szabadkőművesség szelleme. (A titkos ellenzéki mozgalom kalapácsütés-szignálja szólal meg a nyitányban, a második felvonás előhangjában, végül a fináléban.) Mozart maga is szabadkőműves volt, és közel állt a Born Ignác körüli bécsi felvilágosult tudósokhoz. Az opera sok gondolata a felvilágosodás eszméit tükrözi. (Más források szerint Mozart a Varázsfuvolában a szabadkőműves beavatási ceremóniákat gúnyolta ki, ezért aztán az ősbemutató után Mozartot kitagadták a Szadkőművesek.)

Tamino és Pamina (Max Slevogt 1920-as illusztrációja)

Fotó: Wikipédia

Schikaneder szerződtetett egy jótollú bécsi diákot, Johann Georg Metzlert (írói álnevén Carl Ludwig Giesecke), hogy segítsen neki a librettó megírásában. Metzler mineralógus diák volt, aki Born Ignác famulusaként tevékenykedett annak selmecbányai kísérleteiben, és jól ismerte a felvilágosodott tudóst és tanártársait a Selmecbányai Bányászati Akadémián. A fiatalember a Varázsfuvola férfiszereplőit ezekről a személyekről formázta meg. Sarastro személyéhez Born Ignác szolgált mintául. Tamino alakját valószínűleg egy másik sikeres magyar kutató, Müller Ferenc (1742–1825) szolgáltatta, a szónok figurájához a bölcs Nikolaus von Jacquin professzor (Mozart két kis bécsi házitanítványának édesapja) volt a mintakép, a gonosz Monostratos pedig a fejlődést gátló berlini professzor, Martin Heinrich Klaproth, Born Ignác ellensége volt. Végül a csetlő-botló Papagenót valószínűleg magáról Mozartról mintázták meg szövegkönyvíró barátai.

Belső ellentmondások, összeesküvés elméletek

Az operában számos belső ellentmondás van, különösen az Éj Királynőjének szerepe változik „jó tündérből“, aki Taminot és Papagenót varázshatalmú hangszerekkel (varázsfuvola, harangjáték) ellátta, a Jó és a Bölcsesség ellenfelévé. Van olyan feltételezés, hogy az opera szövegének csak az első részét írta Schikaneder, a nagyobb második rész pedig teljes egészében Metzler műve attól a töréstől kezdve, ahonnan az Éj királynőjéből gyűlölködő démon, míg az addig negatív figurának számító Sarastróból jóságos, bölcs humanista pap lesz.

Az Éj Királynője megjelenik (festmény egy 1815-ös német előadásról)

Fotó: Wikipédia

A darab nagyon sokrétegű, és minden korosztály számára tartogat mondanivalót. A tízéves gyerekek elsősorban a mesét és a fülbemászó dallamokat élvezik benne, de a korabeli felnőtt közönség a titokzatos szabadkőműves gondolkodással is szembesült az előadáson. Az opera több dallama igen népszerű lett, ma is szinte „sláger”, mint Papegeno és Papagena duettje és az Éj Királynőjének áriája vagy „koloratúr ária” (Der Hölle Rache kocht in meinem Herzen). Beethoven, Hegel, Herder és Goethe tartoztak a Varázsfuvola csodálói közé.

Tizenkét év után újra Szombathelyen

Szombathelyen 1964-ben rendezték  meg először a Varázsfuvolát, 12 éve azonban jó időre nem hallhatta senki az Éj királynője áriáját. Szombathely egyik jelképévé vált a szabadtéri opera, melyet idén újra megrendeznek az Iseumban.

1964-ben rendezték meg először, 12 éve utoljára, s most, 2011-ben ismét megvalósul a Szombathely egyik legfontosabb jelképévé vált opera, a Varázsfuvola az Iseumban.

A Savaria Szimfonikus Zenekar közreműködésével Rodrigo Carvalho vezényletével csendül föl Mozart talán leghíresebb operája.

Rendező: Káel Csaba

Díszlet, jelmez: Nagy Viktória

Éjkirálynője: Miklósa Erika

Papagena: Virbl Eszter

Papageno: Kálmán Péter

Tamino: Boncsér Gergely

Pamina: Csereklyei Andrea

Sarastro: Bretz Gábor

Monostatos: Kiss Tivadar

A Duna TV élőben közvetíti

A harmadik előadást a Duna Televízió egyrészt élőben közvetíti, másrészt egy Európai Uniós projekt keretén belül a Visegrádi országokban és várhatóan egyéb Európai Uniós Országokban is köztereken felállított óriáskivetítőkön szintén egyenes adásban sugározza. Az előadás szünetében Szombathelyről készült bemutatkozó film kerül vetítésre.

Előadások: 2011. augusztus 19., 21., 23.

Kezdés: 20.00 óra

Helyszín: Iseum Savariense

Jegyárak: 3500.-, 5500.-, 7500.- Forint

Esőnapok: 2011. augusztus 20., 22., 24.

(Esőnapon rossz idő esetén: AGORA - Művelődési és Sportház)

Jegyek kaphatók:

A Bartók Terem Jegyirodájában

(9700 Szombathely, Rákóczi u. 3., tel: 94/314-472)

Az AGORA Jegyirodában

(9700 Szombathely, Belsikátor 1., tel.: 94/511-266)

A Weöres Sándor Színház Jegyirodájában 2011. aug. 1-től

(9700 Szombathely, Király u. 11., tel.: 94/318-738)

---

Forrás: http://westindex.hu/kultura/varazsfuvola-mar-kaphatok-jegyek-a-titokzatos-darabra

Kapcsolódó hír:

Kapcsolódó program: http://szkp1.blogspot.com/2011/08/szombathelyi-iseum-varazsfuvola.html

dr. Tardy Pál: Sarastro volt-e Born Ignác?

Teadélután az Öntödei Múzeumban

A hosszú tél után az MMKM Öntödei Múzeuma április 19-én újra egy igazi zenei csemegével szolgálhatott a közel 100 fő érdeklődőnek. A zene és a kohászat került közel egymáshoz ezen a délutánon azzal, hogy Mozart Varázsfuvolájának és a selmeci akadémia tanárainak kapcsolatát kerestük.
Olyan ismeretekkel szerettük volna gazdagítani a hallgatóságot, hogy Mozart valóban a szabadkőműves, mineralógus Born Ignácról formázta-e meg az opera főhősét, Sarastrot, hogy hol ismerte meg egymást a híres muzsikus és a nagy tudós, barátok voltak-e vagy vetélytársak.
Ezekre a kérdésekre kaphattak választ azok a látogatók, akik a múzeumba eljöttek, és dr. Tardy Pál okleveles kohómérnök, OMBKE ex-elnök előadását meghallgatták.
Az előadó képekkel illusztrált rövid ismertetőt adott Selmecbányáról, majd a műszaki felsőoktatás 1735-ben alapított fellegvárát, a selmecbányai Bányászati Akadémiát mutatta be, melynek a Selmecre Mária Terézia által kinevezett oktatója, Born Ignác bányatanácsos jó ismerője volt.
Ezután beszélt a korabeli szabadkőművességről, hiszen Born a bécsi szabadkőműves páholy vezetője is volt. A zeneóriás Mozart is tagja volt ennek a szövetségnek, mely segítette az emberek fejlődését és támogatta a rászorultakat, így a két híresség számára összekötő kapocs lehetett a páholytagság. A másik kapcsolat az lehetett, hogy a másik selmeci oktató, Jacquin professzor lányait Mozart tanította zenére.
A nemrégen az USA-ban elhunyt magyar kohómérnök, Lux András mutatott rá elsőként arra a lehetőségre, hogy a zeneszerző az akadémia professzorairól mintázta meg a Varázsfuvola szereplőit. Az opera főhősében, Sarastroban Born Ignácot, a Beszélőben Jacquin Miklóst, Taminoban Müller Ferencet, Selmecbánya híres professzorait, Monostatosban Klaprothot, az ellenszenves berlini tanárt jelenítette meg.
A képekkel és operarészletekkel gazdagított előadás színvonalát emelte, hogy az opera egyes részeit és fuvolaszólóit Tóth Katalin, a XVIII. kerületi Dohnányi Ernő Zeneiskola fuvolaszakos tanára adta elő.
Az előadás után a hallgatóság kérdéseket tehetett fel. Vitaindító kérdés volt, hogy tulajdonképpen hol is született Born Ignác? A kérdező honlapokon nézett utána, ahol két helységnevet is megjelöltek. Born életének egyik jeles kutatója, dr. Laár Tibor véleménye az, hogy minden bizonnyal az erdélyi Kapnikbánya a neves tudós születési helye, hiszen önéletírásában erre hivatkozik, de Gyulafehérváron anyakönyvezték.
Az előadás zárásaként érdekes kiegészítést hallhattunk dr. Pilissy Lajos kohómérnöktől. A híres tudós 1770-es erdélyi útja során súlyosan megsérült, mely élete végéig komolyan akadályozhatta munkájában is.
Végezetül dr. Lengyelné Kiss Katalin múzeumvezető megköszönte az előadást és a fuvolaművész közreműködését, majd a résztvevőket tárlatvezetésre és teázásra invitálta.
Terveink szerint az elkövetkezendőkben is lesz alkalom zenével, előadással egybekötött teadélutánok rendezésére ilyen nagy számú közönség előtt az MMKM Öntödei Múzeumában!

Csibi Kinga

---

Forrás: http://www.omm.hu/ontode/

Kapcsolódó program: http://szkp1.blogspot.com/2011/04/eloadas-dr-tardy-pal-sarastro-volt-e.html

Mais Karl, Dr.: Barlangokról, kertépítészetről és szabadkőművességről

Mais Karl, Dr.: Barlangokról, kertépítészetről és szabadkőművességről MOZART idejében – a 18. sz. végétől a 19. sz. elejéig

ALCADI ’06 NEMZETKÖZI KONFERENCIA

Az 1992-ben első ízben Budapesten megrendezett, az Alpok, Carpátok és Dinaridák területének kutatástörténetével foglalkozó konferencia-sorozat (1994 Semriach/Ausztria, 1996 Postojna/Szlovénia, 1998 Liptószentmiklós/Szlovákia, 2000 Zadar/Horvátország, 2002 Gorizia/Olaszország, 2004 Morva-karszt/Csehország) színhelye ez évben ismét Budapest volt. A Társulat rendezésében sorra kerülő konferenciára betegségek és hivatali elfoglaltságok miatt a szokottnál kevesebben érkeztek: Ausztriát 4 fő, Szlovéniát és Csehországot 2–2, Horvátországot, Németországot és Svájcot 1-1 fő, míg a rendező Magyarországot 7 fő képviselte. A konferenciát követő kirándulás a Bihar hegység kutatástörténeti szempontból érdekes néhány barlangjába vezetett, így a magyar előadások is zömmel ennek a területnek kutatástörténetével foglalkoztak.
Szeptember 24-én délben történő megnyitás után az alábbi előadások hangzottak el:
– Dr. Dénes György: Luch említése Szilicei-fennsíkon egy 1243. évi oklevélben
– Eszterhás István: Mondák és elbeszélések a Vajdavár barlangjáról (Észak-Magyarország)
– Dr. Patay Pál: Mondák két barlangról
– Dr. Kranjc Andrej: A karszt fogalma B. Kuripešič és E. Čelebija (XVI. És XVII. sz.) útleírásaiban
– Dr. Lénárt László: Meleg és langyos karsztforrások a török kori időktől a Bükkben és a Gömör-Tornai-karszton
Az előadások közben a résztvevők megtekintették a Szemlő-hegyi-barlangot.
Szeptember 25-én délelőtt és délután folytatódtak az előadások:
– Holzmann Heinz: Turizmus Szlovéniában 1800 körül
– Dr. Mais Karl: Barlangokról, kertépítészetről és szabadkőművességről MOZART idejében – a 18. sz. végétől a 19. sz. elejéig
– Božić Vlado: A Krk szigetén levő Biserujuka-barlang magyar hasznosítási terve – 1910-ből
– Takácsné Bolner Katalin: Az osztrák-magyar hadsereg felkérésére végzett barlangkutatások Montenegroban, 1916
– Flack Josef: Egy elfelejtett barlang Graz területén – a „Remetelak”
– Székely Kinga: Téglás Gábor és az erdélyi barlangkutatás
– Hazslinszky Tamás: Czárán Gyula (1847–1906) barlangokkal kapcsolatos tevékenysége
– Székely Kinga: Paur Géza festő és Fekete váradi fényképész erdélyi barlangképei
– Takácsné Bolner Katalin: A. E. Bielz (1827–1898) és az első erdélyi barlangkataszter
Drbal Karel: Régi grafikák és aláírások cseh idegenforgalmi barlangokban címmel mutatott be posztert.
Ezt követően a Pál-völgyi-barlang megtekintése, majd a zárófogadás következett.
Szeptember 26–30. között került sor a már említett autóbuszos tanulmányi kirándulásra, összesen 12 (3 osztrák, 2 szlovén, 1–1 horvát, német és svájci, valamint 4 magyar) résztvevővel.

Magyar Karszt- és Barlangkutató Társulat, 1025 Budapest, Pusztaszeri út 35,
Tel.: 36-1/346-0494 oder 346-0459, e-mail: mkbt@t-online.hu

Forrás: MKBT TÁJÉKOZTATÓ, 2007 január - február http://www.epa.oszk.hu/00400/00438/00115/

Kapcsolódó program: http://szkp1.blogspot.com/2006/09/eloadas-dr-mais-karl-barlangokrol.html