Látomás szerelemről, művészetről
Varázsfuvola „Operát Nyíregyházán? No, ne már!…” – gondolhatták sokan, amikor híre ment, mire készül a színház. A bemutató azonban őket is meggyőzhette: valami egészen különleges született. Valami különleges, jobb híján opera-játéknak nevezett alkotás, amely Mozart Varázsfuvolájának egyedi olvasata.
Tasnádi Csaba rendezése (stylist: Lakatos Márk), rendkívül dekoratív előadás. Nem fejti meg Mozart titkát, inkább mintha Spike Hughes-szal vallaná: a Varázsfuvola „olyan páratlan művészi élményt jelent, amely végső titkait soha, még saját halhatatlansága utolsó percében sem tárja fel”.Ezrek szívében
Az új bemutató vakmerő kísérlet. Vakmerő, mert csaknem három órás terjedelmével műfajok határán mozog. Mozart harmóniái, amelyek – David Crains szerint – „ezrek és milliók eszében és szívében élnek”, most a nyíregyháziak számára válnak elérhetővé. A Tasnádi Csaba és csapata misszióként vállalta, hogy a szabolcsi emberekkel, akik közül kevesen jutnak el a budapesti Operaházba, megismertesse azt a zenét, amely „súrol valami leírhatatlant, valami létezésen túli örömöt és csodát” (Stefan Siegert).
Sarastro is szerelmes
E rövid írásban lehetetlen a libretto és a nyíregyházi változat azonosságait és különbségeit elemezni. (Csak néhány példa: a librettista Schikaneder szerint „Tamino pompás japán vadászöltözetben” jelenik meg. „Kezében íj, nyila nincs”. Ez magyarázza a kitűnő Pásztor Pál különös jelmezét, s ezért van nála a fuvolákból hajlított, íjra emlékeztető szerkezet. Vagy például: a keleti helyszínekhez, s a tündérmesékhez vonzódó Schikaneder tüzet, vizet, zsínórpadról leeresztett hölgyeket és fiúkat, élő oroszlánokat írt elő. Ezek helyett olykor mozgást szimuláló, olykor nonfiguratív vetített háttér látható. (Az előadás mintha vállalná némely Mozart-monográfusnak azt a véleményét, hogy maga Sarastro is szerelmes Paminába…) Az Ernei Júlia fordítása alapján készült szövegkönyv (konzultáns: Sediánszky Nóra), a klasszikus és kortárs tánc elemeit egyaránt felhasználó, sajátos koreográfia (Ladányi Andrea), az olykor Bosch-képeket felhasználó asszociatív háttérvetítés (animáció: Szöllősi Géza, Bánki Ákos, video: Keserue Zsolt), a hatásos hangeffektek (Borlai Gergő) alkotó módon járulnak hozzá Mozart világának maivá tételéhez.
Posztmodern látomás
Az izgalmas táncokban akadnak korábbról ismert „ladányizmusok”, s néha az ének hosszabb, mint amit az aktuális koreográfia ki tud tölteni. (A játék egy fontos pontján a folyton éhes Papageno (Rák Zoltán) Mozarttá változik, s madaraival együtt valamiféle revü részesei lesz…) A főszereplő Budai Zsófi, aki kecses hajlékonysággal teremti meg a szűzies Paminát. Sarastrot, a főpapot Horváth László Attila kellő bölcsességgel és szigorral, Papagénát Kuthy Patrícia kellő humorral és bájjal állítja elénk. Nagyidai Gergely a gonosz Monostatosként, Horváth Margit az Éj királynőjeként remekel. Az ő szolgái-segítői Jenei Judit, Fridrik Noémi és Barta Éva. Ügyesen alakít több szerepet Horváth Sebestyén és Varga Balázs. A Varázsfuvola nemcsak Mozart művészetének summázata, hanem összegzi Ladányi Andrea és Tasnádi Csaba talentumának eredőit is. A szabadkőműves s a maga idejében politikai utalásokkal rendelkező, eklektikus meséjű, német nyelvű hangfelvételen megszólaló opera kezükben a művészet és a szerelem posztmodern, a nézők aktivitására is számító látomásává vált.- Karádi Zsolt -
Forrás: http://www.szon.hu/latomas-szerelemrol-muveszetrol/1839036
Bejegyzések
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése