Konferencia - Kozák Péter: Az „életiratíró“ és emlékbeszédei

Megemlékezés Prohászka Ottokár püspök halálának évfordulóján

2015. március 30. hétfő 20:14

Konferenciával, kötetbemutatóval, valamint az Egyetemi templomban tartott szentmisével emlékeztek Prohászka Ottokár püspökre március 28-án, halálának 88. évfordulója alkalmából – tájékoztat a Székesfehérvári Egyházmegye.

A Papnevelő Intézet dísztermében tartott ünnepséget a Székesfehérvári Egyházmegye és a Központi Szeminárium szervezte.

[...]



A tudományos konferencia első felszólalója Kozák Péter történész volt, aki Az „életiratíró“ és emlékbeszédei című előadásában Bányai Elemér és Prohászka Ottokár személyének furcsa összekapcsolódásáról beszélt.
A székesfehérvári püspök mondta el ugyanis Bányai Elemér újságíró emlékbeszédét, nem sejtve azt, hogy ez a mindennapos tevékenysége milyen érzelmeket kavar a liberális lapok szerkesztőségeiben. Bányai a tényfeltáró újságírás képviselője volt, tíz éven át írta nekrológjait, sajátos hangú, munkásságösszegző „életiratait“ Budapest székesfőváros híres, kevésbé híres és hírhedt személyiségeiről. Ő volt a magyar emlékezetkultúra első kutatója. Az első világháborúban halt meg főhadnagyként, éppen száz éve, nagypénteken, 1915. április 2-án. Gyászbeszédében Prohászka Ottokár leszögezte: a világháborúban a nemzetek odadobják legjobb szellemi erejüket, erkölcsi tartalékukat, nem volt még olyan kor, amikor az emberiség annyi írót, annyi gondolkodót, annyi művészt vetett volna áldozatul, mint a nagy háborúban. Bányai Elemérben egy megszakadt magyar nemzeti géniuszt látott, akinek lelkében a magyar élet, a magyar történelem, a magyar évszázadok eleven lelke lüktetett.
Néhány nappal a temetés után a Martinovics szabadkőműves páholy eljuttatott egy közleményt az összes fővárosi lapnak – derült ki Kozák Péter előadásából. – A közlemény hangsúlyozta, hogy a páholy tagjai tudatosan nem vettek részt Bányai Elemér testvérük temetésén, mert előre tudták, hogy az ott elhangzó beszédek ellentétesek lesznek Bányai Elemérnek egész életében vallott felfogásával. A közlemény némi zavart okozott mind a katolikus, mind a liberális sajtó jeles képviselőinél. Az Alkotmánynak nyilatkozva a püspök leszögezte, hogy nem tudott arról, hogy Bányai szabadkőműves volt; ez különösebben nem meglepő, hisz a szabadkőművesség titkos mozgalom, s a jelek szerint a Bányai család tagjai sem tudtak rokonuk titkáról.

[...]

---

Forrás: http://www.magyarkurir.hu/hirek/megemlekezes-prohaszka-ottokar-puspok-halalanak-evfordulojan

A kép forrása: http://www.szfvar.katolikus.hu/hirek/prohaszka-ottokar-emlekmise-halalanak-88--evforduloja-alkalmabol-20150328-beszamolo

Kapcsolódó program: http://szkp1.blogspot.com/2015/03/konferencia-kozak-peter-az-eletiratiro.html

Raffay Ernő előadása a szabadkőművességről Somorján

Írta: Felvidék.ma

Készült: 2015. március 31.

Virágvasárnap előtti pénteken, március 27-én majdnem teljesen megtelt a somorjai kultúrház kisterme. A Hatvannégy Vármegye Ifjúság Mozgalom szervezésében Raffay Ernő történész tette tiszteletét a felső-csallóközi kisvárosban, hogy előadást tartson a magyarországi szabadkőművesség történetéről.

Korábban az Antall-kormány Honvédelmi Minisztériumának politikai államtitkára, a Trianon Társaság egyik alapítója, a Károli Gáspár Református Egyetem tanára, a téma elismert, s ezért gyakran támadott kutatója. Mindez úgy lehetséges, hogy a világon egyedül Magyarországon kutatható a szabadkőművesség. Hazánkban háromszor tiltották be ezt a titkos társaságot, s minden ilyen alkalommal irataikat begyűjtötték, s jelenleg is Budapesten a Magyar Országos Levéltárban megtalálhatóak – olvasható a www.somorja.hu honlapon.

A történész az előadását három részre tagolta. Első ízben a szabadkőművesség általános tudnivalóiról szólt. A hallgatóság megismerkedhetett a világ leghírhedtebb titkos társaságához kötődő alapfogalmakkal, illetve annak szervezeti működésével. Ez alapján képet kaphattak a Föld egész területén, titokban működő szervezetet alkotó részegységek (csoport, páholy és nagypáholy) és azok vezetőinek tulajdonságairól. Szó esett a szabadkőművesek alaptörvényeiről, az általuk használt sajátos nyelvezetről, illetve a szervezetben működő pozíciókról. Ezek szerint a tagok csak férfiak lehettek, akik tegezték (1920 előtt és a Horthy-korszak idején nem volt szokás), illetve testvérnek szólították egymást. Ismertetésre kerültek még olyan érdekes fogalmak is, mint a golyózás, fedezés, vakolás és páholymunka jelentése is.

A második részben a szabadkőművesség Magyar Királyság területén kifejtett tevékenysége került terítékre időbeli tagolásban. Az első páholyok 1749-ben alakultak, Brassó, valamint Pozsony városaiban. A kezdeti tevékenységüknek az 1795-ös betiltásuk szabott gátat, amire a magyar jakobinusok „leleplezése" után került sor. A reformkor idején legálisan nem tevékenykedhettek, de a nyugaton járt magyar értelmiségiek egy része magával hozta a szabadkőműves gondolkozást. A kiegyezést követően, amikor újra engedélyezik a működésüket, Magyarország a szabadkőművesek keleti központjává vált. Ezen aktív ciklusnak a Horthy-korszak vet véget, 1920-ban indexre kerül a titkos társaság. Ekkor háttérbe húzódnak az 1945-ös szovjet megszállásig. Majd a Rákosi-korszak idején szüntetik be ismét a tevékenységüket. A rendszerváltás ismét szabad ajtót biztosított számukra egészen napjainkig.

Az utolsó felvonásban a radikális szabadkőművesség programja került felvázolásra, ami a háttértevékenységüket fémjelezte a Trianon előtti időszakban. Eredetileg politikai és egyházi kérdésekbe nem volt szabad bele folyniuk. Az 1890-es évektől kezdenek titokban politizálni. A radikális szabadkőművesek célja a feudális parlament, így a királyság megszüntetése. Másik kiemelt szándékuk pedig a keresztény egyházak felszámolása.

Végül, az előadás zárásként, a témában jobban elmélyülni szándékozók, dedikálással egybekötve vásárolhatták meg Raffay Ernő eddig megjelent köteteit a szabadkőművesekről.

Felvidék.ma
Foto: HVIM

---

Forrás: http://www.felvidek.ma/felvidek/kultura/52801-raffay-erno-eloadasa-a-szabadkomuvessegrol-somorjan