Kazinczy és a szabadkőművesség - Kiss Endre József előadása

Kazinczy Ferenc és a szabadkőművesség

Szabadkőművesnek nevezni valakit a mai közbeszéd szerint megbélyegzésnek számít.  Sokan a társaságot csak a mozivászonról ismerik tévesen, így pejoratív tudattartalmakat rendelnek hozzá. Kiss Endre József előadása A Magyar Nyelv Múzeumában azt tisztázta, hogy mit jelentett a szabadkőművesség különböző korszakokban, és felfedte Kazinczy Ferenc viszonyát a rendhez. A Testvérmúzsák Kazinczy korában előadássorozatot elsősorban diákoknak indította A Magyar Nyelv Múzeuma, hogy kiegészítve a tanórák anyagát - a nagy nyelvújító életén keresztül - a fiatalok még jobban megismerjék a felvilágosodás korát.







A program azonban szélesebb körben kedvelt lett már a kezdetektől, és minden korosztály képviselői megjelennek a közönség sorai között. A Sárospataki Református Nagykönyvtár igazgatójának előadására távoli városokból is érkeztek. A népszerűség oka pedig a témában rejlik. Kevés olyan előadást hallani, amely tudományos kutatásokra alapozva közelíti meg az okkult tevékenységeket, alkimistákat, rózsakereszteseket, illuminátusokat vagy a maszonériához kapcsolt, nagy összeesküvés-elméleteket. „Azért fontos ezt tisztázni, mert a 18. századi szabadkőművesség – melyhez Kazinczy Ferenc is csatlakozott – még a 19. századival sem mérhető össze, nemhogy a 20. századival vagy napjainkéval.” – mondta el Kiss Endre József. Ennek hiányában pedig torzul annak megítélése, hogy Kazinczy hogyan viszonyult valójában az illuminátusokhoz.

A Magyar Múzeumának tárlatvezetői őriznek is egy emléket ennek kapcsán: néhány éve egy fiatalember az Emlékcsarnok vendégkönyvébe becsmérlő szavakat írt a nyelvújítóról annak szabadkőműves múltja miatt. Idén tavasszal ez a férfi családjával együtt visszatért a széphalmi birtokra, és megkérte a tárlatvezetőt, hogy adjon lehetőséget egykori bejegyzése kitörlésére, mondván, hogy annak idején őt félretájékoztatták Kazinczy Ferenc és a szabadkőműves rend viszonyáról, de mára tisztán látja, hogy a mester hithű keresztényként, református főgondnokként távol tartotta magát az okkult tudományoktól. Tájékozatlanságának eredménye a vendégkönyvben pedig azóta is nyomja a lelkét, és zarándoklatával kívánta jóvátenni azt.

Kiss Endre József úgy látja: „Kazinczy Ferenc a masszonériát éppúgy a művelődési missziója egyik eszközének tekintette, mint a levelezést, a publicisztikát, a megteremteni vágyott Magyar tudós Társaságot, s a haladó és emelkedő nemzet látomásának jegyében művelte nyelvünket és szervezte irodalmunkat.”

Az előadás után a hallgatóság ingyen megtekinthette Kazinczynak a szabadkőművességhez kapcsolódó relikviáit - köpenyét, övpántját, kitűzőjét, hátlapját – amelyet az egykori házának helyén emelt Emlékcsarnokban őriznek.

---

Forrás: http://www.nyelvmuzeum.hu/index.php/emlektar/kepes-kronika/149-kazinczy-ferenc-es-a-szabadkomuvesseg

Kapcsolódó Facebook oldal: http://www.facebook.com/media/set/?set=a.288414134575119.69401.169662739783593&type=3

Kapcsolódó videó: http://www.zemplentv.hu/?p=31047

Kapcsolódó program: http://szkp1.blogspot.com/2012/09/eloadas-kiss-endre-jozsef-kazinczy.html

A Kazinczy emlékkonferenciáról a Zalai Hírlap

zalaihirlap.hu / Kultúra és oktatás / Kultúra

Kazinczy-konferencia az író születésének 250. évfordulója alkalmából

A zalai írókat tömörítő Pannon Írók Társasága tegnap konferenciával tisztelgett a nagy előd, Kazinczy Ferenc munkássága előtt, születésének 250. évfordulója alkalmából.

2009. november. 21. szombat | Szerző: Arany Horváth Zsuzsa

A Göcseji Múzeumban lezajlott tanácskozás alcíme szerint Kazinczy Ferenc zalai íróbarátai és szabadkőműves páholy társai számára is emléket állított, túl azon, hogy műveinek mai olvasatáról is szó esett.

Az irodalmi együttlétet Péntek Imre, a Pannon Tükör című kulturális folyóirat főszerkesztője moderálta. Az előadások közül kiemelkedett Egly Tiboré, aki a Varasdról Zalaegerszegre került szabadkőműves páholy történetét kutatta, eközben derült ki, e páholynak maga Kazinczy is tagja volt.

Cséby Géza keszthelyi irodalmár készülő doktori disszertációjának a helikoni ünnepségek kezdeteiről szóló részletét osztotta meg a hallgatósággal. Kazinczyt az akkori szervezők meghívták az 1817-ben indult sorozatra.

Forrás: http://zalaihirlap.hu/kultura_oktatas-kultura/20091121_kazinczy_konferencia

Kapcsolódó program: http://szkp1.blogspot.com/2009/11/eloadasok-kazinczy-emlekkonferencian.html

A Kazinczy konferenciáról a Könyvtári Levelezõ/ lap

„Nincs más haza, csak az anyanyelv”

✒ Venyigéné Makrányi Margit

Ezzel a Márai Sándortól kölcsönzött címmel rendezett konferenciát 2009. május 21-én Széphalmon a Magyar Könyvtárosok Egyesülete (MKE), annak Olvasószolgálati Szekciója és Borsod Megyei Szervezete, a Kazinczy Múzeum, a sátoraljaújhelyi Városi Könyvtár, valamint a II. Rákóczi Ferenc Megyei Könyvtár.

...


Péterfy Gergely adjunktus, a Miskolci Egyetem oktatója, Kazinczy Ferenc életének egy olyan fejezetérõl szólt, melyet nem szoktak a fõsodorba tartozóként emlegetni, mégis nagyon izgalmas, és számos mûvelõdéstörténeti kitekintésre ad alkalmat. Kazinczy Ferenc apósa nyomdokain haladva Kassán a rózsakeresztes rend tagjai sorába lépett. Késõbb, elhagyva ezt a rendet, a szabadkõmûves-páholy tagja
lett, ahol 1786-ban megismerkedett a néger Angelo Solimannal. Soliman portugál rabszolgakereskedõk segítségével került Elefántcsontpartról Európába, s taníttatása eredményeként korának kiemelkedõ mûveltségû alakja lett.

Kazinczy Ferenccel való barátságáról, ennek a Kazinczy életmûben fellelhetõ vonatkozásairól
hallhattunk élvezetes elõadást. A történetrõl, Kazinczy szabadkõmûves múltjáról többet is
megtudhatunk majd az elõadó hamarosan megjelenõ kötetébõl.

...


Az elhangzott elõadások, reményeink szerint, a közeljövõben kötetben is hozzáférhetõvé válnak.



Könyvtári Levelezõ/ lap • 2009. augusztus


Forrás: http://epa.oszk.hu/00300/00365/00088/pdf/KLL_EPA00365_2009-08_014-016.pdf

Kapcsolódó program: http://szkp1.blogspot.com/2009/05/eloadas-peterfy-gergely-kazinczy-es-az.html