Köténykötéssel akcióztak a szabadkőművesek

Kötényt kapott Ady Endre

Martinovics páholy százéves évfordulójára emlékeztek

Kötényt kötöttek Ady Endre budapesti szobrára éjjel a szabadkőművesek. Az engedély nélküli akciót [téves: engedélyt kértek és kaptak is, ahogy Nacsády András alant következő megjegyzéséből kiderül] napkeltére időzítették a Martinovics páholy tagjai. A híres költő is tagja volt ugyanis az évszázadok óta titokban és zárt körben működő szervezetnek.

A szabadkőművesek ezzel a köténykötéssel, ami egyébként a tagok kötelező viselete, emlékeztek a Martinovics páholy százéves évfordulójára.

A szabadkőművesekről szóló legendákkal és a hozzájuk kötődő összeesküvésekkel foglalkozik kedden a 21. század című műsor is.

Forrás: http://www.rtlhirek.hu/cikk/168905



Köténykötéssel akcióztak a szabadkőművesek

* Spirk József - spirk@mail.index..hu

| 2008. május 26., hétfő 17:59

(Fotó: Huszti István)

A világ jobbítását a XXI. század etikai kérdéseinek megvitatásával célzó latin irányú szabadkőművesség vezető magyarországi páholya százéves lett. A Martinovics páholy az egykori tag, Ady Endre belvárosi szobrára kötettett szabadkőműves-kötényt a nagy ünnep alkalmából. A Nagyoriens nagymestere, Nacsády András arról beszélt, min rágódik a XXI. század küszöbén a harmincéves átlagéletkort jócskán meghaladó tagság.

A teljes interjút lásd: http://index.hu/politika/belfold/szabkomu05/

vagy http://aprofan.blogspot.com/2008/05/kotenykotessel-akcioztak.html


ADY - Nagyoriens Happening fotók

Autentikus beszámoló a köténykötésről:

http://www.nagyoriens.hu/node/69

Fórum az állam és az egyház kapcsolatáról

Fórum az állam és az egyház kapcsolatáról

2001.03.27. 21:11

Budapest, 2001. március 27., kedd (MTI) - Az egyházi törvény tervezett módosításáról és a magyarországi vallási helyzetről hangzottak el előadások a Bibó István Közéleti Társaság Állam és egyház című nyilvános vitaestjén kedden, Budapesten.

Schanda Balázs, a Kulturális Minisztérium főosztályvezetője a
magyar állami egyházjogot koherens és stabil rendszernek nevezte.
A lelkiismereti és vallásszabadságról szóló törvény tervezett
módosítása kapcsán úgy vélekedett: a tárgyilagos mérlegelés alapján
arra ésszerű indok van, lehet különbséget tenni az egyházak között.
A főosztályvezető szerint a módosítás körül kialakult vita
félreértésekkel terhes.
Dornbach Alajos országgyűlési képviselő (SZDSZ) hangsúlyozta,
hogy az egyházak közötti különbségtételt az ellenzék nem tudja
elfogadni.
A képviselő mindemellett merőben önkényesnek nevezte a
költségvetési törvény azon módosítását, amely szerint csak az adott
feltételeknek megfelelő egyházak adhatnak ki a számukra juttatott
közcélú adomány után adókedvezményre jogosító igazolást.
Nacsády András, a Magyarországi Nagy Oriens elnevezésű
szabadkőműves szervezet elnöke kiemelte: "azzal, hogy az államilag
kiváltságos helyzetbe hozott egyházak egyre több szerepet kapnak a
közéletben, egyre inkább eltávolodunk az állam világnézeti
semlegességétől".
A nagymester véleménye szerint az egyház s ezen belül a
keresztény egyház nem az egyedüli és kizárólagos letéteményese az
egyetemes emberi értékeknek.
- Úgy tűnik, hogy egy újabb restauráció korát éljük -
fogalmazott.
Tomka Miklós vallásszociológus arról beszélt, hogy 1978 óta a
vallásosságot illetően folyamatos emelkedés tapasztalható
Magyarországon.
Ismertetése szerint ma a társadalom abszolút többsége a maga
módján vallásos, 15-16 százaléka egyháziasan vallásos, 25-30
százaléka pedig vallásnélkülinek - ezen belül 5-6 százalék
határozottan ateistának - vallja magát.
A szakember úgy vélte, hogy a népszámlálás során az emberek
körülbelül 70 százaléka megjelölte vallási hovatartozását.
Danka Krisztina, a Magyarországi Krisna-tudatú Hívők
Közösségének szóvivője szerint az egyházakat illetően ma a magyar
társadalomban kettős mércét alkalmaznak.
Mint mondta, bizonyos egyházaknak papjai ülnek a parlamentben,
míg más vallási közösségek képviselőit olykor politikai
kapcsolattartással vádolják.
++

Magyar szabadkőműves jubileum Párizsban

Magyar szabadkőműves jubileum Párizsban

1991.11.17. 10:12

Párizs, 1991. november 17. vasárnap (MTI-tud.) - ,,Nyilvános munkával,, , a kívülállók számára is nyitott összejövetellel ünnepelte meg szombaton Párizsban fennállásának 35. évfordulóját a Franciaországban élő magyar szabadkőművesek szervezete, a Martinovics páholy. Az ünnepségen képviseltették magukat az újjászerveződő magyarországi szabadkőművesek és a francia szabadkőművesek is.

Mint Nacsády András, a Martinovics páholy nagymestere ünnepi
megnyitójában emlékeztetett rá, a magyar szabadkőművesség gyökerei a
XVIII. századig nyúlnak vissza: az első magyar páholy 1742-ben
Bécsben alakult meg, s a mozgalom kezdetén már olyan tagjai voltak,
mint Kazinczy Ferenc, Batsányi János, Martinovics Ignác.
Szabadkőműves volt Kölcsey Ferenc, Kossuth Lajos, Türr István, Liszt
Ferenc, Ady Endre, Karinthy Frigyes, Kosztolányi Dezső, Móra Ferenc,
a magyar irodalmi és művészeti élet sok tagja, de a századelő és a
két világháború közötti évek nem egy neves politikusa is. A magyar
szabadkőműveseket azonban mind a Horthy rendszer, mind a
Rákosi-rezsim üldözte, a páholyok vagyonát, könyvtárát, irattárát
elkobozta.
A közvetlenül 1956. októberét követően Párizsban megalakult
Martinovics páholy a Franciaországban élő és oda menekült magyar
szabadkőművesek szervezete lett, célja az volt, hogy fenntarsa a
magyar szabadkőművesség hagyományait és új tagokat szerezzen a
mozgalomnak. Az elmúlt években bekövetkezett változások lehetővé
tették, hogy Magyarországon is újjászerveződjék a szabadkőművesség,
s ehhez a Martinovics páholy igyekszik megfelelő segítséget adni.
+++