Elhunyt Szigeti Lajos Sándor

2009. június 20-án tragikus hirtelenséggel elhunyt Szigeti Lajos Sándor irodalomtörténész egyetemi tanár, a Magyarországi Nagyoriens Szabadkőműves Egyesület volt tagja.

Önéletrajza és publikációi:

http://web.archive.org/web/20081209092456/http://www.arts.u-szeged.hu/modern/regi-modern/szigeti.htm

Megemlékezések róla:

http://www.orientpress.hu/portal.php?ReszletesHir=1&HirID=44798

http://szakadatlan.blogspot.com/2009/06/nyugodj-bekeben.html
http://kreirodalom.gportal.hu/gindex.php?pg=27118772&nid=5089982


A Nagyoriens 2005-ben tartott Feltáruló Szabadkőművesség címmel nyílt napot, amelyen elhangzott "A szabadkőműves József Attila (?)" címmel Szigeti Lajos Sándor előadása is. A rendezvénnyel kapcsolatos írások:

http://szkp1.blogspot.com/2005/03/feltarulo-szabadkomuvesseg.html

http://aprofan.blogspot.com/2005/03/feltarulo-szabadkomuvesseg.html
http://szkp3.blogspot.com/2005/03/az-index-feltarulo-szabadkomuvessegrol.html

Előadásának egy írásos változata:

https://www.mta.hu/fileadmin/I_osztaly/eloadastar/jozsefa_szigeti.doc

Ebből idézek egy részletet:


"Szigeti Lajos Sándor

Apokaliptikus és démonias
(A hetedik és a Jelenések Könyve)

...

De lássuk röviden, amit még ígértünk. Azt mondtuk, hogy bár József Attila nem volt szabadkőműves, maszon barátai hatással lehettek rá, márpedig a János rendi szabadkőművesek szimbolikájukban a már elmondottakon túl további jelentéseket is adnak e misztikus számnak: jelenti például azt, hogy minimálisan hét mester alkothat, hozhat létre önálló páholyt. A mester a rítuskönyvek szerint arra a kérdésre, hány éves, azt feleli: hét vagy annál több. Tegyük hozzá, a maszonériában eleve nagy szerep jut a páratlan a páratlan számoknak, amelyeket tökéletesnek tart. A szabadkőműveseknél a három az inasok, az öt a legények, a hetes pedig – nem véletlenül – éppen a meseterek száma. Ha már most a mester testvér azt mondja a kérdésre válaszolva, hogy hét éves, az azt jelenti, hogy az inasnak sokáig valóban hét évig kellett dolgoznia ahhoz, hogy mester lehessen, akkor ezzel a mesterfok tökéletességét akarja jelezni. A hetes számot másképpen is magyarázzák: a hét ugyanis a háromból és a négyből (mindkettő külön szimbolikus jelentésével együtt) alakul ki. A szabadkőműves páholyokban a három fő világosság a főmester és a két felügyelő, de tökéletessé a páholyt a négy tisztség teszi, s ez ismét hét, mint ahogy a kötényrajznál is igaz ez, ugyanis a szabadkőműves kötény négyszögletű, de míg az inasok hordják, azon fölül még egy háromszög is van, s ez ismét hét. Ha legénnyé avatják őket, behajthatják a háromszöget, s ebből a négyszögű kötényből lesz a mesterkötényük, csak immár rajzolattal, rajta két betűvel: M és B, azaz „Halál fia vagy!” A mesteravatás is emlékeztet – nem véletlenül - mindarra, amit a Jelenések könyvével kapcsolatosan elmondtunk, ugyanis a mesterlépés is éppen hét, azaz az avatáskor a jelölt éppen hét lépésben és a hetedikben lépi át a halottat, a koporsót, ha tetszik korábbi önmagát s válik így a teljesség megismerésének lehetőségévé, felidézve a halál és a halálból való feltámadásnak, feltámasztásnak, az új életnek a Hiram legendára és a Jelenések Könyvére egyaránt mutató misztériumát, valamelyest magyarázva az eddigi értelmezők szerint homályosnak tűnő verszárást is: „Világ sírköve alatt mégy!”
..."

Az Index a Feltáruló Szabadkőművességről

Feltáruló Szabadkőművesség - rendezvény

2005. március 5-én, szombaton 15 órakor Vakok Iskolájának Nádor terme, Ajtósi Dürer sor 39.

Meglátni a fényt

• Szalai-Burszán Balázs - szalai@mail.index..hu

| 2005. 03. 06., 16:36 | Frissítve: 2005. március 7., hétfő 11:43

Riporterünk az egyik magyarországi szabadkőműves-nagypáholy rendezvényén járt, ahol kiderült, hogy ezekben a zivataros időkben a szabadkőművesek irodalomtörténésznek álcázzák magukat, és annak ellenére, hogy József Attila nem volt szabadkőműves, mégis az volt.

Az már kizárólag az én hibám, hogy a szabadkőművesekről nem tud más az eszembe jutni, mint a Monthy Python-sorozat vonatkozó epizódja (John Cleese a felemelt lába alatt nyúlkál nagyon szerencsétlenül a titkos kézfogáshoz, biztos emlékeznek), bár az is igaz, hogy "titkos társaság" hívószó azért működik nálam is, felsejik, ahogy eldugott, félhomályos, kriptaszerű helységekben állnak körbe csuklyás emberek kardokkal meg serlegekkel, ezzel még a Koponyák című gyalázatos filmet is sikerül megnézetni velem, szóval ilyen prekoncepciókkal veszem kezembe a Magyarországi Nagyoriens szabadkőműves rendek meghívóját a Feltáruló szabadkőművesség című, szombat délutáni rendezvényre, melyet a Francia Nagyorienssel közösen szerveztek.

Ha John Cleese-re nem is, de egy-egy meglesett titkos kézfogásra és középkori ezoterikus mintákkal díszített ruhadarabra azért számítok, de semmi, a Vakok Iskolájának Nádor termében gyülekező szabadkőművesek joviális, többségében középkorú vagy idősebb úriembereknek bizonyulnak, akik egyszerű öltönyt húztak az alkalomra, sőt van, aki pulóverben érkezett. Meglepetéssel fedezek fel egy ismerős arcot a megjelentek között, lázasan kutatok memóriámban, hogy ki lehet az arc gazdája, majd hirtelen minden a helyére kerül, és egyúttal új jelentéstartománnyal gazdagodnak egyetemi éveim. A jövőre nézve azért megfogadom, hogy ha valaki ezentúl indokolatlan lekesedéssel és különös fénnyel a szemében kezd beszélni a számok szimbolikájáról, ad absurdum antropológiájáról, neadjisten váratlanul hermeneutikai fejtegetésbe kezd, legalábbis gyanakodni fogok, hogy szabadkőműves az illető.

Szellemi közeg

A nagyjából száz szék, a hátsó sorokban ugyan kicsit foghíjasan, de megtelik, pár fiatal, és néhány nő is érkezik (a nagypáholy csak férfiakat fogad tagjai sorába), páran vásárolnak a Trianon és a szabdkőművesség viszonyát taglaló könyvből. Belelapoznék én is, de elkezdődik a rendezvény, ami egyelőre inkább irodalomtörténész-konferenciának tűnik, ahol hamarosan Barthesot és Derridát sűrűn idézve ízekre szedik valamelyik neves írónkat. És tényleg, Báti Márk nagymester tekintélyes szakálla mögül megtartott megnyitó beszéde után valóban egy irodalomtörténész, Szigeti Lajos Sándor kapja meg a mikrofont. Előadását József Attiláról tartja, akiről annyi kiderül, hogy bár nem volt szabadkőműves, mégis az volt, hiszen a makói gimnázium teljes tanári kara és a Szép Szó szerkesztősége is szabadkőművesektől hemzsegett, így ebben a szellemi közegben tanult és alkotott. Ezen kívül még elég hosszan beszél a hetes szám jelentéséről (ugye!), József Attiláról annál kevesebbet.

Utána Yves Jacob, a Francia Nagyoriens nagykancellárja kap szót, aki "A szabadkőművesség a felvilágosodás korától napjainkig, mítosz és valóság" címmel tart előadást. Jacob úr nagyon szimpatikus ember, pont úgy fest, mint egy francia diplomata, vagy legalábbis ahogy egy francia diplomatát elképzelünk, sajttal és borral, kedélyes csevegés közben. Előadásából kiderül, hogy bár a szabadkőművesek szeretik magukat a katedrálisok, sőt a piramisok építőitől származtatni, akik valami különös okból egyszer csak letették a vakolókanalat, és filozofálni kezdtek, a rend valójában háromszáz évvel ezelőtt alakult. Maga Newton, illetve a körülötte szerveződő tudóskör hozta létre a mozgalmat, hogy vallási vitáktól mentesen cserélhessenek eszmét tudományos és filozófiai kérdésekről.

Jó marketing

A nagykancellár újra és újra visszatér arra, hogy a társaság a szabadság-egyenlőség-testvériség eszméje alapján szerveződik, azaz alapvető a lelkiismereti és gondolati szabadság maximális tiszteletben tartása, sőt előmozdítása, a rendben mindenki egyenlő a társadalmi pozíciótól függetlenül, illetve hogy a felavatási ceremónia során bizonyos értelemben testvérekké válnak. Azon túl azonban, hogy alapvetően humanista célok érdekében tevékenykednek - itthon például segítettek kórházakat, sőt magát a mentőszolgálatot létrehozni -, sajnos nem tudom meg, hogy pontosan hogyan dolgoznak, vagy mit is csinálnak összejöveteleiken. De hát mire is számítottam egy titkos társaság nyilvános rendezvényén. (Az interneten azért nagyon sok információ hozzáférhető [1], a tudásra szomjazóknak nem kell aggódniuk.)

Annyi mindenesetre kiderül, hogy bár politikával közvetlenül nem foglalkoznak, így vagy úgy a legtöbb progresszív társadalmi, tudományos vagy művészeti eseményben benne volt a kezük, bár a nagykancellár azon kicsit sajnálkozik, hogy a francia forradalomban pont nem, vagyis nem úgy, pedig az "nagyon jó marketing lett volna". Az mindenesetre nem csoda, hogy a totális hatalomra törő rendszereknek első dolga a szabadkőművesség betiltása vagy akár kiirtása. Németországban például a második világháború végére a több mint ötvenezerből egyetlen szabadkőműves sem maradt, itthon pedig legutóbb Rákosi tiltotta be a szervezetet, ami csak 89-ben alakult újjá.

Zárásként Kossuth avatási beszédét idézik fel. Megtudjuk, hogy 1849-ben Kossuth Lajos is "meglátta a fényt", és belépett volna a pesti páholyba, de azt véletlenül éppen róla nevezték el, így javíthatatlan úriemberként mégsem vetette fel magát, csak később, amerikai útján jelentkezett egy cincinnati körbe. Bár az új tagok, az inasok egy évig nem szólalhatnak meg, Kossuthtal kivételt tettek, és mondhatott beszédet, amit nagyformátumú egyéniség lévén negyvenöt percesre kanyarított. A közönség itt egy pillanatra ijedten lejjebb csúszik a széken, de azonnal megtapasztaljuk, hogy a szabadkőművesek valóban humanisták, hiszen az eredetileg háromnegyed órás beszédet pár percesre rövidítve hallhatjuk.

Forrás: http://index.hu/kultur/eletmod/szk050406/

Kapcsolat: Szabadkőművességgel kapcsolatos programok adatai: Feltáruló Szabadkőművesség

Saját beszámolóm: http://aprofan.blogspot.com/2005/03/feltarulo-szabadkomuvesseg.html