Szabadkőműves konferencia Szegeden

Konferencia Szegeden

A szegedi Árpád a Testvériséghez és a budapesti Deák Ferencz a Testvériséghez páholyok konferenciát tartottak Szegeden, a Reök Palotában 2015. május 29-én 13.00 órától. A konferencián részt vett a szép számú hazai megjelenten kívül számos külföldi páholy képviselője.

A Konferencia programja:
13.00 – 13.10  Megnyitó
13.10 – 13.30  L. A. (Fény Oszlopai páholy) Önmagunk megismerése, indítékaink megtisztulása
13.30 – 13.50  N. G. D (Árpád páholy) Ezoterikus szabadkőművesség?
14.10 – 14.30  K. V. (Fény Oszlopai páholy) Lucifer, a fényhozó
14.30 – 15.00  SZ. T. (Árpád páholy) Antimaszonéria Magyarországon és Romániában: egy összehasonlító elemzés
15.00 – 15.20  Szünet
15.20 – 15.40  J. S. (Mitropolit Stratimirovics és Egyenlőség páholy) Szabadkőművesség Szerbiában
15.40 – 16.00  S. C. (Három Fehér Liliom páholy) Testvér-páholyok: a királyi művészet új dimenziója/Frăția Lojilor o nouă dimensiune a ordinului
16.00 – 16.20 P. P. (Deák páholy) Newton 3. törvénye
16.20 – 16.40  SZ. M. (Deák páholy) Kommunikáció, mint erő
16.40 – 17.00  N. Zs. (Deák páholy) Tömegvonzás
Az utóbbi három előadás olvasható a Deák páholy "Munkáinkból" fejezete alatt. (Kattintásra oda ugrik)

---

Forrás: http://www.deakpaholy.hu/blog/konferencia-szegeden

Beszámoló a szegedi Somogyi könyvtár szabadkőműves kiállításáról

Szabadkőműves jubileumok

 

A szabadkőművesek – mint magukról mondják: a Világosság fiai – évszázadok óta vannak jelen Magyarországon, mégis alig tudunk róluk valamit. A szegedi szabadkőművesek hagyományairól most kettős évforduló kapcsán rendeztek kiállítást a Somogyi-könyvtárban. Az egyik évforduló, hogy csaknem másfél évszázaddal ezelőtt, 145 éve, 1870-ben alakult meg az „Árpád a testvériséghez” című szabadkőműves páholy. Szeged egyik legrégebbi civilszervezete jelenleg is működik, és mindig is jelentős szerepet vállalt a Víz után újjáéledő város életében. A másik évforduló egy centenárium: száz éve született Csongor Győző tanár, botanikus, muzeológus, várostörténész, numizmatikus, aki az 1950-ben betiltott szabadkőművesség szegedi főmestere volt. Életművét ugyancsak bemutatják a tárlaton könyvek, kéziratok, egykorú dokumentumok segítségével. – Az „Árpád a testvériséghez” Szabadkőműves Páholy életéről Csizmadia Edit könyvtáros, a tárlat kurátora és Kiss Ernő népművelő beszélt Tráser Lászlónak.

Szabadkőműves jubileumok

Beszélgetés Csizmadia Edittel és Kiss Ernővel

---

Forrás:

http://www.szegedilap.hu/cikkek/tudomany-tortenes/szabadkomuves-jubileumok.html

http://www.szegedilap.hu/file/106/szabad-ko.mp3

El akarják adni a szegedi Árpád páholy alapította nevelőotthont

Elveszik az újszegedi Árpád Otthon A szegedi Délmagyarország írta február 15-én Ingatlanlicit címmel: „A város eladná a frekventált helyen, a 43-as főút mellett található, 2,6 hektáros ingatlanját is a Szőregi úton.” Péter László| Népszabadság| 2012. február 29.
Széll Kálmán miniszterelnöksége idején fogadta el az Országgyűlés az 1901. évi VIII. törvényt az állami gyermekmenhelyekről, amelyekben kezdetben 7, később 15 éves korig kaptak otthont az erre rászoruló gyermekek. 1906. február 25-én alakult meg Andrássy Gyula belügyminiszter, Karsai Sándor belügyi államtitkár és Scossa Dezső szegedi tanfelügyelő kezdeményezésére az Országos Gyermekvédő Liga. Működésének egyik első eredménye volt a szegedi Árpád szabadkőműves páholy közreműködésével (innen a neve) Újszegeden, a Szőregi út 80. sz. telken létesített „nevelőintézet züllött fiúk részére”. A város 20 holdat adományozott, a szegedi Fehér Kereszt Egyesület 40 ezer koronát kitevő egész vagyonát átadta az építkezés céljaira, a Szeged-Csanádi Takarékpénztár pedig 20 ezer koronás alapítvánnyal járult a célhoz. Az Árpád Otthon 1908 augusztusában nyílt meg. Századik évfordulójáról nem emlékezett meg a város. „A liga”, ahogy a szegediek emlegették, 1945-től állami kezelésbe került, a rendszerváltoztatás után megyei irányítású gyermekvédelmi intézmény lett. Nem tudni, miért, elsorvadt vagy elsorvasztották. Mindössze 16 állami gondozott lakja. Őket át akarták költöztetni Tápéra, egyik régi iskolából e célra felújított azonos rendeltetésű intézetbe (Budai Nagy Antal u. 51.). A tápaiak tiltakoztak. (Lásd: Tanács István: Lélekhalászat és ingatlanpanama, Népszabadság, júl. 4.) Én is, de más okból. Az Árpád Otthont a Rákosi-időkben államosították, azután átadták a városnak. A rendszerváltoztatás után nem volt szervezet, amely nyúlt volna érte, igényét jelentette volna visszaszerzésére. Az egyetlen erkölcsileg elfogadható megoldás, ha eredeti rendeltetésének megfelelően használjuk. A város – tulajdonjogának megtartásával – ingyenbérletként átadhatná az 1945 után betiltott, 1989-ben újjáalakult Magyar Gyermekvédő Ligának, amelynek szintén erkölcsi kötelessége elődei munkájának folytatása. Megengedem, hogy az eladás – a város költségvetési hiányának könnyű pótlása – törvényes. De van-e erkölcsi alapja erre a városnak? „A telket átminősítik kertvárosivá. Lebontható a nevelőotthon régi épülete, két-három emeletes lakópark épülhet kisebb irodákkal, üzletekkel.” Elődeink erőfeszítéseit akkor becsülhetjük meg, s akkor adhatunk példát a közélet mai áldozatos szereplőinek, hogy nem hiába tevékenykednek a közért, ha eredményeiket nem kótyavetyéljük el, hanem tevékenységüket érdemeik elismerésével, egyre magasabb színvonalon folytatjuk, továbbfejlesztjük. Milyen példát lát maga előtt, aki ma teremt önzetlen munkával intézményt, szervezetet, alapítványt: néhány évtized múlva az ő kezdeményezése is erre a sorsra jut? Senki nem mondhatja, hogy nincs elég árva, elhagyott, nevelőotthoni ellátásra szoruló 15 év alatti gyermek hazánkban. Az Árpád Otthon országos intézménnyé bővítve ma is találna rendeltetésének megfelelő tennivalókat. A szerző professor emeritus

---

Forrás: http://nol.hu/lap/forum/20120229-elveszik_az_ujszegedi_arpad_otthon

Kapcsolódó hír: http://www.delmagyar.hu/szeged_hirek/cba_prima_epul_az_arpad_nevelootthon_helyen/2345866/

140 éves a szegedi Árpád-páholy

140 éves a szegedi Árpád-páholy

Munkatársunktól - Délmagyarország napilap

2010.11.20. 08:47

Szeged - A város legrégebbi – a kezdetektől máig folyamatosan működő – civilszervezete, az Árpád a testvériséghez nevet viselő szabadkőműves páholy a napokban ünnepelte megalakulásának 140. évfordulóját.

Az ősi Páholyházban megtartott ünnepi ülésen részt vett a magyarországi szimbolikus nagypáholy nagymestere, más magyar páholyok főmesterei, páholytagok itthonról, Ausztriából, Csehországból, Romániából, Szerbiából.

Az emlékülés szónoka Takács János, az Árpád-páholy jelenlegi főmestere volt, aki ünnepi beszédében visszatekintett az elmúlt közel másfél évszázadra, méltatta a magyar szabadkőművesség eredményeit a reformkortól kezdődően napjainkig, külön kiemelve a szegedi testvérek munkálkodását a város gazdasági, szociálpolitikai és kulturális életének jobbításában.

A jubileum alkalmából megkoszorúzták Csongor Győző emléktábláját a József Attila sugárút 14. szám alatti házon. Fotó: Veréb Simon

Elmondta, hogy ma nálunk a szabadkőművesség főként szellemi javakkal tud szolgálni tudományos és ismeretterjesztő előadások formájában, elősegítve a szabadkőművességet övező homály, tudatlanság, rosszindulat oszlatását. Szólt arról is, hogy a karitatív tevékenységet az anyagi javaik mértéke határozza meg, változatlan viszont ennek anonimitása.

Az ünnepi ülés után a résztvevők megkoszorúzták Csongor Győző, a páholy egykori főmestere emléktábláját, akinek elévülhetetlen érdeme a páholy életben tartása a tilalom évei alatt. 

Forrás: http://www.delmagyar.hu/szeged_hirek/140_eves_a_szegedi_arpad-paholy/2189788/

A szegedi szabadkőművesség százharmincöt éve

Kiállítás - A szegedi szabadkőművesség százharmincöt éve

2005.05.09. 17:24

Szeged, 2005. május 9. (MTI) - A dél-alföldi szabadkőművesség, és az Árpád a testvériséghez páholy működésének százharmincöt évét bemutató könyv- és dokumentumkiállítás nyílt hétfőn a szegedi Somogyi Könyvtárban.

A szeretet és a testvériség gyakorlásával az emberek és az
emberiség felemelkedésén munkálkodó szervezet 1870-be alakult meg
Szegeden, és ma mint a város legrégebbi civil szervezete működik -
mondta a tárlat megnyitóján Takács János főmester.
Egy évvel később már négy szakosztály - beligazgatás, társas
életre való nevelés, szertartási-irodalmi, jótékonysági - működik a
páholyban. A testvérek 1898-ban önálló páholyházat építettek, és
önálló könyvkiadásba kezdtek legkülönbözőbb témakörökben.
A szegedi szabadkőművesség kezdettől fogva intenzíven vette ki
részét különböző jótékonysági akciókban: az árvíz után újjáéledő
város intézményeinek kialakításában saját körű és nemzetközi
gyűjtést szerveztek. Adománnyal segítették a Somogyi Könyvtár
kialakítását, gyűjtöttek a szegény gyerekek segélyezésére,
népkönyvtárat nyitottak, javasolták rabsegélyező egylet
fölállítását, bizottságot létesítettek a siketnémák ügyének
felkarolására, óvoda, önkéntes tűzoltó egyesület alapítását
kezdeményezték.
A páholy legnagyobb hatású, máig is működő kezdeményezése a
gyermekmenhely - ma gyermekkórház -, és az Árpád gyermekotthon
megépítése és működtetése volt.
A század végén a páholy létszáma 188 fő volt, akik közül közel
nyolcvanan más városokban éltek. A szegediek kezdeményezésére a
századforduló idején páholy alakult a környező városok mellett
számos délvidéki és erdélyi településen.
A diktatúrák sohasem szimpatizáltak a szabadkőművességgel, a
Horthy-rendszerben 1920-ban, az 1946-os újjáalakulás után pedig
1950-ben tiltották be a páholy működését. A rendszerváltozás után a
páholy 1989-ban alakult újjá Budapesten, és 1994-tol működik ismét
Szegeden.
Szellemi erőben ma sincsen hiány a szegedi páholyban, annál
inkább anyagi tekintetben, ugyanakkor a mai szabadkőművesek is meg
tudnak felelni az elődjeik által kitűzött filantróp és karitatív
céloknak - jelentette ki Takács János.
"Mint minden időszak, a jövő is kitermeli azokat a jó hírű
szabad férfiakat, akiknek a lelkében köteleségszerűen fog élni az,
hogy segítsenek azokon az embertársaikon, akik náluk rosszabbul
élnek" - mondta az Árpád a testvériséghez páholy főmestere.
(Panoráma)
+++

"Árpád a testvériséghez" czím alatt szabadkőműves páholy alakult

Reizner János: Szeged története


SZABADKŐMŰVES PÁHOLY. 1870. évi május 29-én "Árpád a testvérséghez" czím alatt szabadkőműves páholy is alakult, mely 1879. évig bezárólag, különféle közművelődési és humanistikus czélok elérésére 6450 frt 54 kr. segélyt utalványozott.

Forrás: http://www.bibl.u-szeged.hu/reizner/03/3154.htm