Szabadkőművesper-vesztés

HVG 1996/24. szám, 17-18. oldal • 1996.06.15.

Szabadkőművesper-vesztés

Nem adta vissza az egykori budapesti szabadkőműves-páholyház tulajdonjogát a negyven évi betiltás után 1989-ben újra hivatalos nyilvántartásba vett Magyarországi Szimbólikus Nagypáholynak a Legfelsőbb Bíróság (LB). A múlt szerdán hozott döntés szerint, amely ötéves jogvita végére tett pontot (HVG, 1995. január 7.), az LB nem látta bizonyítottnak, hogy a hazai szabadkőművesek angolszász orientációjú, jelenleg mintegy másfélszáz tagot számláló szervezete jogutódja lenne az 1886-ban alakult Magyar Symbolikus Nagypáholynak, amely egykor félmillió korona költséggel építtette fel a Podmaniczky és a Vörösmarty utca sarkán álló négyszintes „templomát”. Az 1037 négyzetméter alapterületű, belügyminisztériumi kezelésben álló épületet, amelyben évek óta az Országos Rendőr-főkapitányság (Orfk) igazgatásrendészeti főosztálya működik, a szabadkőművesek szerint 1950-ben erőszakkal foglalta el az Államvédelmi Hatóság egy szakasza, s egyoldalú jognyilatkozattal, ellenszolgáltatás nélkül, vagyis az egykori törvényeket megsértve vette állami tulajdonba a Belügyminisztérium. A Pesti Központi Kerületi Bíróság 1994-ben helyt adott a nagypáholy keresetének, a másodfokon eljárt Fővárosi Bíróság viszont 1995-ben – az LB által a múlt héten jóváhagyott indoklással – elutasította a szabadkőművesek kérelmét, az épület tulajdonviszonyainak 1950-es állapotok szerinti helyreállítását. Az egykori szabadkőműves palota egyébként egyike annak a 11 rendőrségi épületnek, amit az Orfk a Teve utcai, 65 ezer négyzetméteres új rendőrszékház felépítéséért cserébe kíván átadni a Postabanknak.

Kapcsolódó hírek:

http://szkp3.blogspot.com/1995/01/paholyhaz-visszavetel.html
http://szkp3.blogspot.com/1994/12/per-szabadkomuves-szekhazert.html

Keresztessy Csaba: A budapesti szabadkőműves szimbolikus nagypáholy épülete

Az Országos Műemlékvédelmi Hivatal és az Állami Műemlékhelyreállítási és Res­taurálási Központ közös évi tudományos beszámoló ülését 1995. március 6-7-én tartották az ÁMRK Központi épületének (Budapest, Dugovics Titusz tér 15.) pinceklub­jában.


Március 6.
Géczy Csaba: Megnyitó
Elnök: Juan Cabello

László Csaba: Pannonhalma
Balázsik Tamás: Előzetes beszámoló a szikszói református templom kutatásáról
Csengéi Péter - Gere László: Jelentés a városlődi, volt karthauzi kolostor területén végzett régészeti kutatásról
Fülöp András - Simon Zoltán - Adrian Andrei Rusu: A nagyváradi vár régészeti kutatása

Elnök: László Csaba

Gere László: A szigligeti vár régészeti kutatásának újabb eredményei
D. Mezey Alice: Bajna, Sándor-Metternich - kastély kutatási helyzetképe Elnök: Sedlmayr János
F. Mentényi Klára - László Csaba: Kőszeg, Kelcz-Adelffy - árvaház kutatása
Keresztessy Csaba: A budapesti szabadkőműves szimbolikus nagypáholy épülete
Sonkoly Károly: Pécs, Szent István tér 8. udvari épületének műemléki kutatása

Páholyház visszavétel?

HVG 1995/01. szám, 15-16. oldal • 1995.01.07.

PÁHOLYHÁZ VISSZAVÉTEL?

Az egykori szabadkőműves páholyház tulajdonjogának az 1950-es állapotok szerinti helyreállítását rendelte el elsőfokon a napokban a Pesti Központi Kerületi Bíróság (HVG, 1994. december 17.). A Podmaniczky és Vörösmarty utca sarkán álló, 1037 négyzetméter alapterületű ingatlant, amelyben jelenleg az Országos Rendőr-főkapitányság (Orfk) igazgatásrendészeti főosztálya működik, 45 évvel ezelőtt egyoldalú jognyilatkozattal, ellenszolgáltatás nélkül vette állami tulajdonba az eddigi információk szerint a Belügyminisztérium (BM). Az 1886-ban megnyitott páholyház építtetője, a működését 1989-ben felújító Magyar Szimbolikus Nagypáholy a bírósági tárgyaláson az Alkotmánybíróság 27/1991-es határozatára hivatkozva azzal érvelt, hogy a hajdani ingatlanrekvirálás az akkor hatályos jogszabályok szerint is törvénysértő volt. A négyszintes szabadkőműves palota (amely egyike annak a 11 rendőrségi épületnek, amit az Orfk a Teve utcai 65 ezer négyzetméteres új rendőrszékház felépítéséért cserébe át kíván adni a Postabanknak) tulajdonjogáért a harc folytatódik: a BM – mint azt a tárca jogi képviseleti főosztályán megtudtuk – az elsőfokú ítélet megváltoztatását, vagyis a szabadkőművesek keresetének elutasítását fogja kérni a Fővárosi Bíróságtól.

Kapcsolódó hírek:

http://szkp3.blogspot.com/1996/06/szabadkomuvesper-vesztes.html
http://szkp3.blogspot.com/1994/12/per-szabadkomuves-szekhazert.html

Per a szabadkőműves székházért

HVG 1994/50. szám, 96. oldal • 1994.12.17.

PER A SZABADKŐMŰVES SZÉKHÁZÉRT

Zsaruk a páholyban

Precedens értékű pert indítottak egykori budapesti páholyházuk visszaszerzéséért a hazai szabadkőművesek. A bírósági eljárás más olyan szervezeteket is érinthet, amelyektől évtizedekkel ezelőtt szintén „egyoldalú jognyilatkozattal” kobozta el székházukat a magyar állam.

Kilencvenkilencedik éve áll Budapesten a Podmaniczky és Vörösmarty utca sarkán a hazai szabadkőművesek egykori „temploma”. A Magyarországi Szimbolikus Nagypáholy által közel félmillió korona költséggel emelt épületet eddigi története során kétszer, 1920-ban és 1950-ben kobozta el évtizedekre az eredeti tulajdonostól a Belügyminisztérium (BM). A jelenleg a Budapest VI. kerület 28 670. helyrajzi szám alatt nyilvántartott ingatlan visszaszerzéséért ötödik éve folytat küzdelmet a hazai szabadkőművesek 1989 óta ismét bejegyzett, angolszász orientációjú csoportja. A Magyarországi Szimbolikus Nagypáholy kontra Belügyminisztérium perben – amelyben épp e héten tartanak ismét tárgyalást – alighanem precedens értékű döntésnek kell születnie arról, visszakaphatják-e elvett ingatlanaikat a négy-öt évtizeddel ezelőtt kifosztott, majd évtizedekre eltűnt, ám időközben újra feltámadt szervezetek.

A Szimbolikus Nagypáholy már 1991-ben is tett egy kísérletet a Podmaniczky utca 45. visszaszerzésére. Keresetét akkor a Pesti Központi Kerületi, a Fővárosi és a Legfelsőbb Bíróság (LB) is elutasította, arra hivatkozva, hogy az érintettek a kárpótlási törvény alapján kérhetnek majd elégtételt az egykori jogsérelmekért. Az LB végzése – mint irányadó eset – 1992 nyarán megjelent a Bírósági Határozatok című hivatalos folyóiratban is. A kárpótlásról hozott 1991. évi XXV. törvényről azóta kiderült, hogy az kizárólag természetes személyekre vonatkozik, s az úgynevezett erkölcsi testületek közül csupán az egyházak javainak a sorsát rendezte a későbbiekben külön jogszabály. Az ingatlantulajdonától megfosztott többi szervezet érdekeltségeivel a törvényhozás mindmáig nem foglalkozott. Az Alkotmánybíróság (Ab) 27/1991-es határozata ugyanakkor már három évvel ezelőtt kitért azokra az egyedi államigazgatási határozatokra, amelyekkel még a pártállam akkori jogszabályaihoz képest is törvénysértően rekviráltak el ingatlanokat. Az Ab szerint ilyen esetekben nincs akadálya annak, hogy a károsultak a polgári jog klasszikus semmisségi szabálya szerint érvényesítsék jogaikat.

Erre hivatkozva kérte a Nagypáholy az 1992. november 12-én kezdődött s jelenleg is tartó második perben az államosítás előtti állapot – 1946–1950 között a páholyház átmenetileg visszakerült a szabadkőművesek tulajdonába – helyreállítását, vagyis az 1037 négyzetméteres alapterületű épület visszaszolgáltatását. Az új bírósági eljárás megindítását erőteljesen ösztönözhette, hogy a Belügyminisztérium, pontosabban a használó Országos Rendőr-főkapitányság (Orfk) a kormány – titkos határozatban adott – áldásával nagyszabású ingatlantranzakcióban állapodott meg 1992 végén a Postabankkal. Az egykori szabadkőműves központ egyike annak a 11 nagy értékű rendőrségi épületnek, amelynek a tulajdonjogát a BM egy 1992 novemberi szerződés alapján át kívánja adni a pénzintézetnek cserébe a Teve utcai 65 ezer négyzetméteres új rendőrszékház felépítéséért (1994. március 26.).

Az 1886-ban alakult, annak idején két és fél ezer tagot tömörítő Szimbolikus Nagypáholy – amelynek tagjai a századforduló táján alapítói és támogatói voltak olyan karitatív szervezeteknek, mint a Budapesti Önkéntes Mentőegyesület, a Nyomorék Gyerekek Otthona, az Országos Anya- és Csecsemővédelmi Egyesület és számos hajléktalanmenhely (HVG, 1993. április 3.) – értesüléseink szerint azt is elképzelhetőnek tartaná, hogy a páholyházat több lépcsőben szolgáltassák vissza. Jogi képviselőjük, Csernok Gyula a HVG-nek elmondta, első lépésként tulajdonjoguk telekkönyvi visszaállítását tartják szükségesnek. Ezt követően – átmenetileg – megelégednének az épület egyik emeletének birtokba vételével, míg a többi szintet bérleti díj ellenében meghatározott ideig átengednék az Orfk igazgatásrendészeti főosztályának. A most 150 tagú nagypáholy, amelynek – Huszár György egyetemi tanár, Ferencz József nyugdíjas unitárius püspök után – jelenleg Jobbágyi György orvos a nagymestere, ez idő szerint a budapesti Lövölde téren, egy megvásárolt bérlakásban tartja összejöveteleit.

Babus Endre

Kapcsolódó hírek:

http://szkp3.blogspot.com/1996/06/szabadkomuvesper-vesztes.html
http://szkp3.blogspot.com/1995/01/paholyhaz-visszavetel.html