Hernádi Tibor: A szabadkőművesség szerepe újkori történelmünkben

Hernádi Tibor: A szabadkőművesség szerepe újkori történelmünkben

2004. január 22., Max Lenc étterem

Beszámoló a "Szólj Már!" Solymári Közéleti havi lap 2004. áprilisi számából:

Megdöbbentő szavak a szabadkőművességről

Az emberiség százmillió halottal fizetett

A Solymári Konzervatív Kör rendezésében január 22-én "A szabadkőművesség szerepe újkori történelmünkben" címmel tartott előadást a Max Lenc étteremben Hernádi Tibor, Baján élő író-történész , melyben részletes áttekintést adott a szabadkőműves jelenség XVIII. századi tömeges megjelenéséről és növekvő aktivitásáról. Történelmi visszapillantásával ismertette az 1723. évi prágai, 1725-ös párizsi, 1736-os hamburgi, majd az 1742-es bécsi páholyok megalakulását. A bécsi első páholynak már magyar tagjai is voltak Gr. Bethlen Gábor erdélyi udvari kancellár, Eszterházi Ferenc magyar udvari kancellár, Reviczky János tábornok és Báróczy Sándor testőrkapitány személyében.

A szabadkőművesség különös vadhajtásaként említette a bajorországi Ingolstadtban Adam Weishaupt által életre hívott Ilhuminátusok Rendjét, annak veszélyes céljait. A különös szervezet alapja a legnagyobb titoktartás volt, amely még akkor is kötelezi tagjait, ha kilépnek a szervezetből. Megszegését halállal bűntették. A Rend legfontosabb céljaként a mindenkori kormány leváltását (megdöntését) a magántulajdon eltörlését, az örökösödési jog megszűntetését, a hazafiaság elpusztítását, valamennyi vallás felszámolását, a családi élet felbomlasztását, egy teljesen új világrend létrehozását jelöli meg. Lehetetlen nem felismerni a kommunista tanok vertikumát, amelynek gyakorlati megvalósítását 1917-ben az ugyancsak szabadkőműves szervezésben létrehozott bolsevista hatalom indította el. Az emberiség már sajnos mérhetetlen szenvedéssel és mintegy százmillió halottal fizetett.

Magyarország területén szinte a bécsi páholyokkal egy időben alalkultak meg a szabadkőműves szervezetek. Számos - a Habsburgoktól szabadulni igyekvő arisztokrata, író, költő és tudós lett a tagja. Úgymint: Martinovics Ignác, Hajnóczy József, gr. Török Lajos, Kazinczy Ferenc, Pálffy Károly, gr. Bánffy György, gr. Széchenyi Ferenc, Ráday Gedeon, Bacsányi János, Kölcsey Ferenc, és még sokan mások. A magyarországi szabadkőműves mozgalom máig legellentmondásosabb alakja az éppen szabadkőművesek által túlméretezett kultuszával együtt Kossuth Lajos, az 1848/49-es forradalom kirobbantója. Már jelszava - a Szabadság, Egyenlőség, Testvériség - is szabadkőműves eredetű, amelyet az ugyancsak szabadkőműves vezetésű francia forradalomtól vett át. A szabadkőművesség mesterkedett az első világháború kirobbantásában, majd a trianoni dicstelen diktátumában.

Rudolf öngyilkossága máig vitatott. Ő is igyekezett szabadkőműves megbízóitól szabadulni, s állítólag ezért menekült az öngyilkosságba. Haláláról olyan változat is ismert, hogy az ellene tervezett összeesküvés Ferenc József tudomására jutott, s maga adott utasítást meggyilkolására.

Az 1900-as évek első évtizede az első világháborúra készülődés jegyében telt el szabadkőműves merényletsorozatokkal. 1914-ben Ferdinánd trónörökös meggyilkolásával végülis kirobban az első világháború. A háború harmadik évére teljesen elcsigázott Oroszország teret enged a szabadkőműves bolsevista forradalomnak. A Zederbium-ból Uljanovvá, majd Leninné változott gonosztevő milliók iparszerű kivégzése közepette Oroszország teljes kifosztásával megalakította a világ első szabadkőműves hatalmát. Megszilárdulása érdekében a new yorki bankárok nyúltak a zsebükbe.

Trianonban pedig a Grand Orient de France nagypáholy sugallta a háború győztes politikusai tevékenységét, Magyarország kegyetlen megcsonkítását. Horthy és kormánya 1920 után felismerve áldatlan tevékenységüket, betiltotta a páholyok működését. Ám a Pengő pénzrendszer bevezetésével szükséges hitelek fejében a svájci bankok feltételként kötötték ki a páholyok működésének újraengedélyezését. A második világháború ugyancsak szabadkőműves vállalkozás volt, amelyben már a résztvevő államok vezetői szinte kivétel nélkül szabadkőművesek voltak. Világunk mai eseményei is szabadkőműves műveletekről árulkodnak.

Nem túlzás feltételezni, hogy e láthatatlan és egyre veszélyesebb hatalom az emberiség újabb minden eddiginél pusztítóbb háborúját készíti elő. Sajnos a demokrácia mákonyától elkábított nemzetek-beleértve súlyosan megosztott társadalmunkat is - képtelenek felismerni azt a veszélyt, amely pedig rohamléptekkel halad egész Európa, Afrika és Ázsia leigázása felé.

Hernádi Tibor író, történész

Forrás: http://www.galilei.hu/sajto/szm20040727.html

Kapcsolódó program: http://szkp1.blogspot.com/2004/01/eloadas-hernadi-tibor-szabadkomuvesseg.html