Szabadkőműves konferencia

Szabadkőműves konferencia (1. rész)

1992.10.17. 14:00

1992. október 17., szombat - A magyarországi szabadkőművesség 1945-1950 címmel tartottak szombaton Budapesten tudományos konferenciát a Magyarországi Szimbólikus Nagypáholy, az Osztrák Nagypáholyhoz tartozó Quatuor Coronati Kutatópáholy és a Magyar Tudományos Akadémia Történettudományi Intézete szervezésében.

Ferencz József, a Magyarországi Szimbólikus Nagypáholy
nagymestere köszöntötte a jelenlévő magyar és osztrák
szabadkőműveseket és más vendégeket, majd a témakörhöz kapcsolódó
előadások hangzottak el L. Nagy Zsuzsától, Keresztessy Csabától, Pók
Lajostól és Balázs Ottótól. Rámutattak: a szabadság, a jogbiztonság
és az egyenlőség eszméinek ápolására, illetve karitatív
jótékonykodási tevékenység gyakorlására létrejött,
angliaiindíttatású szabadkőművesség céljai nálunk kiegészítődtek a
nemzeti függetlenség eszméjével, valamint a magyar nyelv és a magyar
kultúra gazdagításával. A magyarországi jakobinus mozgalom
szétzúzása után hazánkban az ehhez kapcsolódóan megszerveződött
szabadkőművesség is megszűnt, de a 19. században újjáalakult. Olyan
kiemelkedő személyiségek lettek szaabadkőművesek, mint például
Kossuth Lajos, akit 1852-ben egyesült államokbeli látogatása
alkalmával választott tagjává egy amerikai páholy. A mozgalom
virágkorát a kiegyezés és az első világháború között élte, tagjai
voltak többek között: Klapka György, Ady Endre, Benedek Elek és
Marcell, Kosztolányi Dezső, és Jászi Oszkár. 1919-ben a kommunista
kormány betiltotta a szabadkőműves páholyokat, majd röviddel
újjáalakulása után 1920-ban ismét feloszlatták őket. A ,20-as évek
közepétől a konszolidáció eredményeképpen a kormány toleránsabban
szemlélte a szabadkőművesek működését, de a háború és a fasizmus
ismét szétzúzta a mozgalmat, amely 1945-ben újjáalakult, de néhány
évi működés után 1950-ben végleg betiltották.
A magyarországi szabadkőművesség 1989-ben a rendszerváltás
kezdetén született újjá, azóta két páholy is működik, egyelőre
meglehetősen kevés taggal. A Szimbólikus Nagypáholy egyik vezetője
az MTI-nek elmondta: további fejlődésük legnagyobb akadálya az, hogy
nem kapták vissza régi székházukat, s egyelőre csereingatlant sem
tudtak szerezni. A szabadkőműves páholyok politikailag semlegesek,
bármelyik párt tagja kérheti felvételét, de a régi szabály szerint a
páholy keretein belül tilos a politizálás. 

A jelölteknek igen nehéz rendes taggá lenniük, nemcsak ajánlóra van
szükségük, de alaposan megvizsgálják emberi tulajdonságaikat is,
mielőtt a páholy tagjai a kérelmezőt régi hagyomány szerint
testvérükké fogadják. (MTI)

Szabadok a kőművesek

Szabadok a kőművesek

1992.06.11. 11:49

London, 1992. június 11. csütörtök (MTI-tud.) - Ferencz József, az újjáalakult magyar szabadkőműves nagypáholy nagymestere is ott volt szerdán Londonban az Earls Court csarnokban azok között a külföldi szabadkőműves vezetők között, akiket a kenti herceg üdvözölt saját nagymesterré választásának 25. évfordulója alkalmából.

Rendkívüli ,,szabadkőműves napra,, gyűltek össze az angol ,,ősi,
szabad és bevett,, kőművesek nagypáholya 3OO ezer tagjának
képviselői, mintegy 12 ezren. A páholy 275 évvel ezelőtti
megalakulása óta először fordult elő, hogy összejövetelüket
megnyitották a sajtó és a hölgyek számára. Igaz, a hölgyek többnyire
a páholytagok feleségei voltak, és külön kellett ülniük, a sajtó
pedig unatkozott.
A díszes, nyilvános ünnepséget azért szervezték, mert el akarták
oszlatni a tévhitet, hogy az évszázadok során hol a titkos
varázslással, alkímiával, hol a liberális, polgári radikális
eszmékkel kacérkodó előkelő társaság újabban afféle ,,P2-es páholy,,
,befolyásos emberek árnyékhatalmi klubja volna. Az angol
szabadkőművesek egykor nem voltak különösebben titkolódzók, de a
harmincas évek óta már tökéletesen elzárkóznak a nyilvánosság elől -
senki nem tudja, miért.
A londoni The Independent így írt csütörtökön a nagygyűlésről:
,,Aki azt hitte, hogy bepillanthat a szabadkőművesség varázsába,
amely hatmillió férfit vonz e társaságba világszerte, annak
csalódnia kellett. Senkinek nem vágták el a torkát, senkinek nem
tépték ki tövestől a nyelvét, és nem ásták el apálykor a
tengerparton, és nem osztogattak egymás közt fényes üzleteket. Ami
látható volt, abból arra lehetett következtetni, hogy a
szabadkőművesség lényege a szertartásos fölállás, majd leülés,
ide-oda vonulgatás, hosszú beszédek meghallgatása, és a
tisztségviselők megválasztása. Bejelentettek pár jótékonysági
akciót, majd estefelé a páholytagok szétszéledtek a környékbeli
kocsmákba.
Ebben aztán végképp nem különböztek az Earls Court csarnok
szokásos közönségétől, a rockrajongóktól és a zsokéktól.,, +++