Megújult könyvtár a VII. kerületben
Deák Ferenc nevét viseli ezentúl a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Rottenbiller utcai tagkönyvtára, amelynek felújított épületét tegnap adta át ünnepélyesen Fodor Péter főigazgató, Schiffer János főpolgármester-helyettes és Hunvald György, a kerület polgármestere.
Fodor Péter a megnyitón elmondta: a Rottenbiller utcai a 12. fiókkönyvtár, amelyet a 2002-ben kezdődött rekonstrukciós program keretében teljesen felújítottak, modernizáltak. Tapasztalataik szerint a megújult könyvtárakban jelentősen nőtt a beiratkozott olvasók és a kölcsönzések száma, hiszen mindenhol arra törekednek, hogy olvasóbarát, kényelmes, a könyvtárakkal szemben támasztott új követeléseknek megfelelő intézményeket alakítsanak ki. A felújítási program ebben az évben is folytatódik, többek között a XII., a XIII. és a XX. kerületben.
A Rottenbiller utcai intézmény tavaly június végén zárt be, és a főváros, illetve a Szabó Ervin Könyvtár anyagi támogatásával megkezdődtek a munkálatok. A raktárat megnyitották, így az összes könyv szabadpolcos lesz, valamint több mint tíz négyzetméterrel kibővítették a galériát. Kicserélték a fűtési rendszert, szigetelték a vizesedő falakat, és természetesen megújult a belső tér, a bútorok, a falak is. A legnagyobb újdonság azonban mégis az, hogy áttérnek a számítógépes katalogizálásra és kölcsönzésre: ennek segítségével nemcsak saját állományukhoz lehet hozzáférni, hanem meg lehet nézni a Szabó Ervin Könyvtár teljes dokumentumállományát és - az internet segítségével - az ország valamennyi nagy könyvtárának adatbázisait is.
A mostantól Deák Ferenc nevét viselő intézmény a főváros első nyilvános könyvtáraként nyitotta meg kapuit a múlt század elején. Az 1911-ben huszonöt éves jubileumát ünneplő Deák Ferencz Szabadkőműves Páholy húszezer koronás adományából finanszírozta a Fővárosi Könyvtár a 2. számú (ám mégis elsőként kölcsönző) könyvtárának építését és könyvanyagának beszerzését. Végül 1913. december 27-én adták át első helyén, az Almássy téren az első jelentékenyebb magyar közművelődési könyvtárat. A Páholy a későbbiekben sem feledkezett meg a könyvtárról: színes üvegablakokat, újabb székeket, valamint 400 kötetet adományoztak az intézménynek. A főváros 8000 koronás támogatást nyújtott a könyvállomány kiegészítéséhez.
A könyvtár 1913. december 29-én nyitotta meg kapuját a nagyközönség előtt, 3 főnyi személyzettel és 3400 könyvvel, valamint folyóiratokkal, napilapokkal. A nyitva tartást az olvasókhoz igazították: hétköznapokon 15 és 21 óra között a felnőtteket, 15-tól 18-ig a gyermekeket szolgálta ki. Emellett vasárnap és ünnepnapokon is üzemelt délután 15-tól 18-ig. Az 50 négyzetméter alapterületű könyvtár bejárata felett a tudományt jelképező bagoly művészi domborműve és a főváros címere volt látható. Akkoriban szokatlan módon nem poroszos, hanem angolszász mintára alakították ki: szabadpolcos rendszere azt jelentette, hogy az olvasó maga vehette el a kiválasztott könyvet a helyéről.
Az első héten 996 olvasó fordult meg az Almássy téri könyvtárban - az első néhány hét hatalmas forgalma miatt egy ideig korlátozni kellett az újonnan jelentkező kölcsönzők felvételét. A korabeli sajtó által "kis bódénak" titulált intézmény az első év végére 84898 könyvet kölcsönzött a 3400 kötetes állományból. Ez a kis könyvtár, a "liliputi könyvtár", ahogy Gulyás Pál nevezte, egy hónap alatt annyi könyvet kölcsönzött ki, mint a Kereskedelmi és Iparkamara könyvtára egy év alatt 1907-ben: 4106 kötetet. A könyvtárban a kötetek védelmében több szabályt is be kellett tartani: a látogatóknak kezet kellett mosniuk, mielőtt hozzányúltak a könyvekhez, amelyeket csak becsomagolva lehetett elvinni.
Az ötvenes években (pontos évszám sajnos nem maradt fenn) a könyvtár áttelepült mostani helyére, a Rottenbiller utcába. Többször átalakították, korszerűsítették, reformálták, és az intézmény új, néha meglepő funkciókat is ellátott: a nyolcvanas években például innen indult a későbbi Sziget Klub drogambulancia. Nevezetes a fiókkönyvtár rockzenei gyűjteménye is.
Legutóbb 2002-ben vezettek be jelentős újítást a fiókkönyvtárban: hat számítógépen ingyenes internet-hozzáférést biztosítanak a városrész lakosai számára, akiknek ingyenes felhasználói tanfolyamokat is szerveztek. Az ingyenes világháló-használat természetesen továbbra is biztosított az olvasóknak, akik február 2-án vehetik birtokba az új könyvtárat.
Forrás: http://www.nol.hu/cikk/143406/
A hírek, események listája
Keresés szabadkőműves lapokban
2004. január 21., szerda
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Népszerű hírek
-
MTI OTS hír: 1992. május 12., 00:00 A Francia Női Szabadkömüves Nagypáholy fennhatósága alatt működő párizsi ,,Szélrózsa,, páholy segítségév...
-
Az MNO új nagymestere dr. Révay András szo, 10/16/2010 - 22:16 — szerk 2010. október 16-án a Magyarországi Nagyoriens megtartotta...
-
Révay András nagymester: Jászi Oszkár és szabadkőműves társai A képen balról jobbra: Révay András, Kende Péter, Király Attila és Katona An...
-
Az európai szabadkőműves páholyok nyilatkozata a migránsok helyzetéről (2015. szeptember 7., 28 obediancia aláírásával) Az európai szabad...
-
2011. január 28., péntek 19:00 InfoRádió Egyre nagyobb médiaérdeklődés övezi Franciaországban a szabadkőművesek tevékenységét. A tém...
-
A szabadkőműves Liszt Ferenc - ünnepi megemlékezés A Magyarországi Nagyoriens Szabadkőműves Rend, valamint a Tolerancia és Testvériség Szab...
-
Ünnepi munkával, külföldi szabadkőműves vendégek részvételével avatták fel az "Európa Akáca a Mátraalján" nevű új páholyt Gyöngyös...
-
1920. május 18. Dömötör Mihály m. kir. belügyminiszter 1920. május 18-án 1550/1920. számú rendeletével a magyarországi szabadkőművességet fe...
-
Hernádi Tibor: A szabadkőművesség szerepe újkori történelmünkben 2004. január 22., Max Lenc étterem Beszámoló a "Szólj Már!" Solym...
-
Látomás szerelemről, művészetről Varázsfuvola „Operát Nyíregyházán? No, ne már!…” – gondolhatták sokan, amikor ...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése