20 éves a Jászi Oszkár páholy
November 23-án ünnepi, rituális banketten ünnepelte a Jászi Oszkár páholy 20 éves fennállását.
Az alapítók közül sokan távoztak már az élők sorából, de a köztünk maradtak felelevenítették a páholy alapításának körülményeit és egyéb adomákat. A Jászi Oszkár páholy A Magyarorsazági Nagyoriens egyik alapítópáholya volt, létét többek között a párizsi Martinovics páholynak köszönheti. Első főmestere a néhány éve Örök Keletre távozott Jeli Ferenc filmrendező, képzőművész volt.
Forrás: http://www.nagyoriens.hu/oriens-expressz/node/45
Örömtaps a húsz esztendős Jászi Oszkár Páholy születésnapi bankettjén
A huszadik évfordulót megünneplő, megható, bensőséges ünnepségen részt vettek a páholy jelenlegi vezetőin, és aktív tagjain kívül néhányan olyanok is, akik jelen voltak a Páholy születésénél, húsz esztendővel ezelőtt.
A banketten ugyancsak részt vett a Magyar Nagyoriens Szabadkőműves Nagypáholy Nagymestere, illetve a Nagypáholyban működő testvérpáholyok képviselői, valamint a magyarországi szabadkőművesség korelnöke is.
Az ünnepség résztvevőit a Jászi Oszkár Páholy jelenlegi főmestere köszöntötte, aki ünnepi beszédében rövid ismertetést adott a páholy húsz éves történetéről.
(A főmesteri köszöntő ide kattintva elolvasható.)
A páholy történetének felidézésében többen is aktívan vettek részt. A szabadkőműves hagyományok szerinti „agapé” során, egy rendkívül jó hangulatú beszélgetés keretében, többen is – anekdotázva – emlegették fel a múlt eseményeit.
Forrás: http://jaszioszkarpaholy.blogspot.com/2011/11/oromtaps-husz-esztendos-jaszi-oszkar.html
Főmesteri köszöntő a Jászi Oszkár Páholy megalakulásának 20. évfordulója alkalmából
Ebben az első mondatban található, önmagukban is lényeges állítások közül kiemelkedik egy rendkívül fontos kitétel, nevezetesen: Budapest Keletén.
Ennek a két szónak az ad különös jelentőséget, hogy Magyarországon a huszadik században többször is betiltották a szabadkőművességet.
A „Magyarország Nagy-Oriense Nagypáholy” 1886-ban egyesült a „Magyarországi Jánosrendi Nagypáhollyal” „Magyarországi Symbolikus Nagypáholy” néven. Az egyesült Nagypáholyt 1919-ben előbb a Tanácsköztársaság, majd 1920-ban a Horthy rendszer tiltotta be. 1945-ben az újjáalakult Magyarországi Symbolikus Nagypáholy az ún. Jánosrendi páholyokat élesztette újjá, de 1950-ben politikai nyomásra munkáit beszüntette.
A szabadkőműves hagyományok azonban csak Budapest keletén nem élhettek tovább, de az emigrációban, Párizsban élő magyar szabadkőművesek 1956 nyarán elkezdték a magyar szabadkőművesség újjászervezését. Ily módon, a magyar történelem egyik emlékezetes napján 1956. november 4.-én, újjá alakult a Magyarországon betiltott Martinovics Páholy, a „Grande Loge de France” kebelén. S innentől kezdve több mint harminc éven keresztül ez a magyar nyelvű szabadkőműves páholy volt a magyar szabadkőművesség hagyományainak letéteményese.
Magyarországon, Budapest Keletén, 1989 nyári napfordulóján gyulladt újra fény egy magyar szabadkőműves páholyban. Ezt követően még egy kis időnek el kellett telnie ahhoz, hogy a Magyarországi Nagyoriens Nagypáholy újjáalakítása megtörténhessen. Erre ténylegesen, az akkor jelenlévők elmesélése alapján, 1992 év elején került sor. Ehhez azonban meg kellett alakulnia a Martinovics Páholyon kívül még más páholyoknak is. Ily módon Szeged Keletén megalakult az „Universum”, illetve Budapest Keletén a „Tolerancia és Testvériség”, és a „Humanitas” páholyok mellett a „Leonardo da Vinci”, és a mi páholyunk a „Jászi Oszkár” nevét viselő páholy is. E két páholy története során évekig közösen dolgozott.
Sajnos az irattárban nem találtuk meg a Jászi Oszkár Páholy fénygyújtásról szóló építészeti rajzot. Az azonban okmányokkal bizonyítható, hogy 1991. augusztus 12.-i végzésével, a Fővárosi Bíróság a Magyarországi Nagyoriens szervezetet az 1989. évi II. törvény 15. §-ának /1/ bekezdése alapján 3850. sorszám alatt a társadalmi szervezetek nyilvántartásába vette. Ehhez a tényhez pedig alapvetően szükséges volt a magyarországi páholyok megalakulása, így a Jászi Oszkár Páholy fénygyújtása is.
A páholy egyik alapítója, későbbi főmestere, amikor a páholy elnevezéséről kérdeztem így válaszolt:
„A név választásánál a fő szempont a Párizsban még működő Martinovics páhollyal "rokoni" kapcsolat kinyilvánítása volt. Ennek azért is van jelentősége, mert a Magyar Nagyoriens Nagypáholy megalakulásakor a Martinovics Páholy még a Grande Loge de France-hez tartozott, párizsi székhellyel.”Hiszen, s ezt én teszem hozzá Jászi Oszkár a Martinovics Páholy egykori főmestere meghatározó személyisége volt a magyar szabadkőművességnek.
„a szabadkőművesség fontos és számottevő eszköze lehet Magyarországon az emberi haladásnak.”Mi, Jászi kései utódai hasonlóan vélekedünk. Azt gondoljuk, hogy páholyunk kiemelkedő célja az emberi haladás, a magyar és európai társadalom, politikai, gazdasági, kulturális folyamatainak elemzése. Hiszünk abban, hogy hasznosak lehetünk egy-egy társadalmi probléma megoldásában.
A páholy tagjai között, annak megalakulása óta, túlnyomó többségben voltak az olyan személyiségek, akik gondolkodásukkal, szemléletmódjukkal, mindennapi tevékenységük során, ezer szállal kötődtek a társadalom problémáihoz. A páholy korábbi és jelenlegi tagjai között számos olyan személyiség található, akinek személye a kultúrához, a filmművészethez, illetve a tömegkommunikációhoz, a média világához köthető.
A Jászi Oszkár Páholy alakulásakor az első főmester - az azóta, 2006-ban örök keletre távozott - Jeli Ferenc filmrendező, forgatókönyvíró, festőművész volt. Őt követte a főmesteri székben egy író, műfordító, ezután a média világának, majd a kultúra képviselője, következett, őt az építészet képviselője követte, majd jelenleg, ismét a tömegkommunikáció képviselője a páholy főmestere.
A páholy tagjai közül többen távoztak az örök keletre az elmúlt húsz év során. Emlékezzünk meg Jeli Ferencről, Furman Imréről és Oravetz Péterről.
Nekünk, a pontosan egyszáz évvel ez előtti főmester, Jászi Oszkár kései utódainak, komoly felelősségünk van a szabadkőműves hagyományok továbbvitelében, átörökítésében. Hiszen közös a munkánk, és közös a felelősségünk is az emberiség nehezen épülő templomának építése, a durva kő csiszolása közben. A felelősségünk abban áll, hogy kövessük az ősi hagyományokat, járuljunk hozzá a szabadkőművesség hármas - Szabadság, Egyenlőség, Testvériség - jelszavának minél teljesebb megvalósulásához, hogy
„múltunk hamvából sarjadjon jövőnk”! S, hogy „Bölcsesség emelje épületünket! Erő tartsa fenn! És Szépség ékesítse!”Sokat kell még tevékenykednünk ahhoz, hogy
„Békesség uralkodjék a földön!” Szeretet az emberek között!”, s „Öröm szívünkben”Nagyon boldog szülinapot kívánok páholyunknak, s kívánom, ahogy mondani szokás, minimum „bis 120” évig álljon fenn páholyunk!
Budapest Keletén. 2011. november 23.
Forrás: http://jaszioszkarpaholy.blogspot.com/2011/11/fomesteri-koszonto-jaszi-oszkar-paholy.html
Bejegyzések
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése