Varázsfuvola: Már kaphatók jegyek a titokzatos darabra
westindex, 2011-07-13 10:41
A varázsfuvola kétfelvonásos német opera. Emanuel Schikaneder (1751–1812) szövegkönyvét Wolfgang Amadeus Mozart zenésítette meg. A mű valójában egyszerre nagyopera (opera seria – például Sarastro), vígopera (opera buffa – például Tamino vagy Pamina szerepe) és daljáték (énekes és beszélt részek váltakozása). A Varázsfuvola Mozart egyik leggyakrabban előadott műve.
Nem aratott azonnal sikert
Mozart maga a színművet „német opera” alcímmel látta el. Az ősbemutató 1791. szeptember 30-án Bécsben zajlott, Schikaneder színházában a starhembergi Freihaus auf der Wiedenben. Schikaneder maga játszotta Papagenót, az Éj Királynőjét pedig Mozart sógornője, Josepha Hofer alakította. Az opera nem aratott azonnali sikert, azonban Schikaneder jó üzleti érzékének köszönhetően lassanként mégis népszerűvé vált. 1792 novemberében Schikaneder már a századik előadást jelenthette be a közönségnek. Mozart ezt az előadást már nem érhette meg, mivel 1791. december 5-én elhunyt.
Az 1791-es ősbemutató plakátja
Fotó: Wikipédia
A szabadkőművesség szellem inspirálta, Mozartot viszont a darab miatt kitagadták
A szövegkönyv alapjául August Jacob Liebeskind Lulu avagy a varázsfuvola (Lulu oder die Zauberflöte) című meséje szolgált. A tartalomban és a megzenésítésben Schikanedert és Mozartot erősen befolyásolta a szabadkőművesség szelleme. (A titkos ellenzéki mozgalom kalapácsütés-szignálja szólal meg a nyitányban, a második felvonás előhangjában, végül a fináléban.) Mozart maga is szabadkőműves volt, és közel állt a Born Ignác körüli bécsi felvilágosult tudósokhoz. Az opera sok gondolata a felvilágosodás eszméit tükrözi. (Más források szerint Mozart a Varázsfuvolában a szabadkőműves beavatási ceremóniákat gúnyolta ki, ezért aztán az ősbemutató után Mozartot kitagadták a Szadkőművesek.)
Tamino és Pamina (Max Slevogt 1920-as illusztrációja)
Fotó: Wikipédia
Schikaneder szerződtetett egy jótollú bécsi diákot, Johann Georg Metzlert (írói álnevén Carl Ludwig Giesecke), hogy segítsen neki a librettó megírásában. Metzler mineralógus diák volt, aki Born Ignác famulusaként tevékenykedett annak selmecbányai kísérleteiben, és jól ismerte a felvilágosodott tudóst és tanártársait a Selmecbányai Bányászati Akadémián. A fiatalember a Varázsfuvola férfiszereplőit ezekről a személyekről formázta meg. Sarastro személyéhez Born Ignác szolgált mintául. Tamino alakját valószínűleg egy másik sikeres magyar kutató, Müller Ferenc (1742–1825) szolgáltatta, a szónok figurájához a bölcs Nikolaus von Jacquin professzor (Mozart két kis bécsi házitanítványának édesapja) volt a mintakép, a gonosz Monostratos pedig a fejlődést gátló berlini professzor, Martin Heinrich Klaproth, Born Ignác ellensége volt. Végül a csetlő-botló Papagenót valószínűleg magáról Mozartról mintázták meg szövegkönyvíró barátai.
Belső ellentmondások, összeesküvés elméletek
Az operában számos belső ellentmondás van, különösen az Éj Királynőjének szerepe változik „jó tündérből“, aki Taminot és Papagenót varázshatalmú hangszerekkel (varázsfuvola, harangjáték) ellátta, a Jó és a Bölcsesség ellenfelévé. Van olyan feltételezés, hogy az opera szövegének csak az első részét írta Schikaneder, a nagyobb második rész pedig teljes egészében Metzler műve attól a töréstől kezdve, ahonnan az Éj királynőjéből gyűlölködő démon, míg az addig negatív figurának számító Sarastróból jóságos, bölcs humanista pap lesz.
Az Éj Királynője megjelenik (festmény egy 1815-ös német előadásról)
Fotó: Wikipédia
A darab nagyon sokrétegű, és minden korosztály számára tartogat mondanivalót. A tízéves gyerekek elsősorban a mesét és a fülbemászó dallamokat élvezik benne, de a korabeli felnőtt közönség a titokzatos szabadkőműves gondolkodással is szembesült az előadáson. Az opera több dallama igen népszerű lett, ma is szinte „sláger”, mint Papegeno és Papagena duettje és az Éj Királynőjének áriája vagy „koloratúr ária” (Der Hölle Rache kocht in meinem Herzen). Beethoven, Hegel, Herder és Goethe tartoztak a Varázsfuvola csodálói közé.
Tizenkét év után újra Szombathelyen
Szombathelyen 1964-ben rendezték meg először a Varázsfuvolát, 12 éve azonban jó időre nem hallhatta senki az Éj királynője áriáját. Szombathely egyik jelképévé vált a szabadtéri opera, melyet idén újra megrendeznek az Iseumban.
1964-ben rendezték meg először, 12 éve utoljára, s most, 2011-ben ismét megvalósul a Szombathely egyik legfontosabb jelképévé vált opera, a Varázsfuvola az Iseumban.
A Savaria Szimfonikus Zenekar közreműködésével Rodrigo Carvalho vezényletével csendül föl Mozart talán leghíresebb operája.
Rendező: Káel Csaba
Díszlet, jelmez: Nagy Viktória
Éjkirálynője: Miklósa Erika
Papagena: Virbl Eszter
Papageno: Kálmán Péter
Tamino: Boncsér Gergely
Pamina: Csereklyei Andrea
Sarastro: Bretz Gábor
Monostatos: Kiss Tivadar
A Duna TV élőben közvetíti
A harmadik előadást a Duna Televízió egyrészt élőben közvetíti, másrészt egy Európai Uniós projekt keretén belül a Visegrádi országokban és várhatóan egyéb Európai Uniós Országokban is köztereken felállított óriáskivetítőkön szintén egyenes adásban sugározza. Az előadás szünetében Szombathelyről készült bemutatkozó film kerül vetítésre.
Előadások: 2011. augusztus 19., 21., 23.
Kezdés: 20.00 óra
Helyszín: Iseum Savariense
Jegyárak: 3500.-, 5500.-, 7500.- Forint
Esőnapok: 2011. augusztus 20., 22., 24.
(Esőnapon rossz idő esetén: AGORA - Művelődési és Sportház)
Jegyek kaphatók:
A Bartók Terem Jegyirodájában
(9700 Szombathely, Rákóczi u. 3., tel: 94/314-472)
Az AGORA Jegyirodában
(9700 Szombathely, Belsikátor 1., tel.: 94/511-266)
A Weöres Sándor Színház Jegyirodájában 2011. aug. 1-től
(9700 Szombathely, Király u. 11., tel.: 94/318-738)
Forrás: http://westindex.hu/kultura/varazsfuvola-mar-kaphatok-jegyek-a-titokzatos-darabra
Kapcsolódó hír:
Kapcsolódó program: http://szkp1.blogspot.com/2011/08/szombathelyi-iseum-varazsfuvola.html
Bejegyzések
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése