Előadás - Raffay Ernő: Trianon és a Szabadkőművesség.

Trianon és a szabadkőművesség

Iochom Zsolt | 2012.06.23. [09:50] | Utolsó módosítás: 2012.06.23. [10:33]

Rendhagyó történelemóra keretében Trianon előzményeiről és a szabadkőművességről tartott előadást péntek délután dr. Raffay Ernő magyarországi történész a csíkszeredai Sapientia egyetem nagy aulájában.

Raffay Ernő történész 1948-ban született Borjádon. A rendszerváltás alatt és után országgyűlési képviselőként tevékenykedett, majd az Antall-kormány Honvédelmi Minisztériumának politikai államtitkára volt. A Károli Gáspár Református Egyetem Bölcsészettudományi Karán tanított. Szakterülete Trianon és az elszakított területek magyarságának története, valamint Erdély és a román–magyar kapcsolatok. Alapító tagja, később társelnöke a Trianon Társaságnak, 2007-ben oroszlánrészt vállalt a Trianon Kutatóintézet létrehozásában. A témában Szabadkőművesek Trianon előtt és Harcoló szabadkőművesség címmel jelentetett meg köteteket.
Csíkszeredai előadásában a történész nagy hangsúlyt fektetett a szabadkőművesség XIX. század végén kezdődött radikalizálódására, valamint a katolikus egyház elleni küzdelmeire. Kitért arra is, milyen szerepe volt a titkos szervezetnek Magyarország feldarabolásában. Felvezetőjében kiemelte, hogy Magyarország az egyetlen ország a világon, ahol a szabadkőművesség forrásai levéltárban kutathatók, ennek oka, hogy három alkalommal is betiltották tevékenységüket. Az 1920-as betiltás alkalmával az 1867–1920 között felgyűlt több százezernyi iratanyagot elkobozták, és ezek ma is megvannak. Meglátása szerint erre az időszakra esett a magyar szabadkőművesség fénykora. Azzal kapcsolatosan, hogy ki lehetett szabadkőműves, elmondta: csak 24. életévüket betöltött férfiak lehettek, kivételes esetekben felvettek fiatalabb férfiakat is, de csak ha apjuk is szabadkőműves volt. Példaként hozta fel Ignotus (Veigelsberg Hugó) fiát, aki 21 évesen léptett a „testvérek” közé. Mint elhangzott, a szabadkőművesek testvérnek szólítják egymást.
Előadása második felében arra a kérdésre világított rá a történész, hogy miért tekintettek a római katolikus egyházra, mint legfőbb ellenségükre a szabadkőművesek. Zárógondolatként Raffay Ernő megjegyezte: „A szabadkőművesek nem feldarabolni akarták az országot, hanem átvenni a hatalmat Magyarországon”. Raffay Ernőnek novemberben jelenik meg Politizáló szabadkőművesség kötete, valamint jövőre tervezi a Szabadkőművesek Magyarország élén kötetének megjelentetését.

---

Kapcsolódó program: http://szkp1.blogspot.com/2012/06/eloadas-raffay-erno-trianon-es.html