Raffay Ernő előadása

Vissza- és előretekintés Trianonnal kapcsolatosan

Czene Csaba @ tegnap, 19.37

„Amíg nincs erős magyar gazdaság, megfelelő egészségügy, erős öntudattal bíró parlament és nemzet, addig nem lehet feltenni Trianon kapcsán a megfelelő kérdéseket!” — jelentette ki Raffay Ernő a Jobbik rendezvényén.
A Jobbik Magyarországi Mozgalom Nagykanizsai Szervezetének felkérésére Harcoló szabadkőművesség címmel tartott előadást vasárnap délelőtt Raffay Ernő történész, az Antall-kormány hadügyminisztériumának államtitkára a Halis István Városi Könyvtárban.

Raffay Ernő a nap aktualitásával, a trianoni megemlékezéssel kezdte előadását. Trianon kapcsán elsőként az Európában uralkodó nézetekről, hiányos ismeretekről szólt, majd történészként az országvesztés kiváltó okairól, a szerződés tartalmáról, majd következményeiről és a jelen helyzetből való kilépés lehetőségeiről beszélt.

A békediktátum kiváltó okainak elemzése során a belső és külső okokról egyaránt szólt. A helyzet megértése érdekében előzetes elemzést adott az első világháború előtti Európa gazdasági és politikai kettészakadásáról, a nagy és kishatalmi törekvésekről, a meghatározó szövetségi rendszerek kialakulásáról és a kontinensen elkezdődő fegyverkezési versenyről. Ez utóbbival kapcsolatosan a hadiipar és az egyre inkább előtérbe kerülő profitéhség hatásait és következményeit a német, francia, orosz, cseh és magyar példákon keresztül ismertette.

A gazdasági helyzet felvázolása után a kishatalmak — a cseh, szerb és román — bel- és külpolitikai helyzetéről, illetve az ezek nyomában járó területi követelésekről esett szó. Majd elmondta, hogy a nagy és a kishatalmi érdekcsoportok egymásra találásával Magyarország nagyobb veszélybe került, mint a mohácsi vész előtt volt. A történész szerint a magyar belpolitikai helyzet három tényezője segítette a katasztrófa kialakulását. Nevezetesen a demográfiai helyzet, a képviselői obstrukciók és a szabadkőművesség térnyerése.
A demográfiai tényezőkről megtudtuk, hogy 1910-ben a népszámláláskor a történelmi Magyarország lakosságának mindössze ötvennégy százaléka vallotta magyarnak magát. Ez mindössze csak tíz és félmillió lelket jelentett. A képviselői obstrukciók a nemzetvédelmi és véderőtörvények beterjesztések elfogadásában, illetve azok késleltetésében játszottak hátrányos szerepet. A Jászi Oszkár nevével fémjelzett hazai szabadkőművesség politikai szerepvállalása kapcsán Raffay Ernő érdekességként jegyezte meg, hogy az országban 1889-ben éppen Nagykanizsán alakult meg az első „Munka” nevű szabadkőműves páholy, amelynek egyik vezetője Nathan Rothschild volt. Megtudtuk azt is, hogy Magyarországon a törvények — más országokkal ellentétben — a szabadkőművességgel meglehetősen kesztyűs kézzel bántak, így a rájuk vonatkozó dokumentációk a Magyar Országos Levéltárban a mai napig fellelhetők, tanulmányozhatók.

A szabadkőműves páholyok tevékenységeinek elemzését követően az előadó a békediktátum következményeiről, a két világháború közötti bel- és külpolitikai helyzetről beszélt. Szó esett azokról a szomszéd népekkel szemben tapasztalható és máig kísértő kibékíthetetlen ellentétekről, melyek Trianon után születtek, valamint az esetleges autonómia megszerzésének kérdéséről, lehetőségéről. A történész említést tett a rendszerváltozást követően azokról a területrendezési lehetőségekről, amelyeket az éppen aktuális kormányok — beleértve a magukat nemzeti kormánynak vallókat is — elszalasztottak.

A trianoni helyzet megnyugtató kezelésére Raffay Ernő szerint három megoldás lehetséges. Elfogadjuk a jelenlegi helyzetet, de ezt kevesen tudják elfogadni — tette hozzá. Szóba jöhet az autonómia kérdése, vagy netán a területi revízió! Ez utóbbinak ma közel sincsenek meg a feltételei! — szögezte le.

„Amíg nincs erős magyar gazdaság, megfelelő egészségügy, erős öntudattal bíró parlament és nemzet, addig nem lehet feltenni Trianon kapcsán a megfelelő kérdéseket!” — jelentette ki zárszavában a történész.

---

Forrás: http://www.kanizsahir.hu/kanizsahir/web/?menu=cikk&id=3813

Kapcsolódó program: http://szkp1.blogspot.com/2012/06/harcolo-szabadkomuvesseg.html