Harcoló szabadkőművesség
Raffay Ernő legújabb, Harcoló szabadkőművesség, Küzdelem a katolikus egyház ellen című kötetének bemutatására került sor december 13-án, a váradi Lorántffy Zsuzsanna Református Egyházi Központ múzeumtermében.
A bemutató elején Török Sándor az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) Bihar megyei elnöke a következőképpen jellemezte Raffay-t: „Az írót a történelmi hűséghez való ragaszkodás jellemzi, a nemzeti érdekeket tartja szem előtt, de nem hallgat el semmit, nem udvarol senkinek, vállalja nemzetét és véleményét.” Raffay Ernő elmondta, hogy a szabadkőművességről eddig két kötete jelent meg, jövőre a polcokra kerül a harmadik könyve a Politizáló szabadkőművesség címmel, és még tervez megjelentetni egy kötetet ugyanebben a témában. „Könyveimben azt szeretném feltárni, hogy mi történt Magyarországgal? Mert nem csak a románokban kell keresnünk a hibát, igaz találunk bennük is, hanem a magyarokban is. A román szándék és a magyar ostobaság oda vezetett, hogy Magyarország feldarabolódott. Könyveimben arra keresek választ, hogy a Trianon előtt működő szabadkőműves páholyok mennyire járultak hozzá a belső ellenállás csökkentéséhez”- fejtette ki az író, aki legújabb Harcoló szabadkőművesség, Küzdelem a katolikus egyház ellen című könyvében részletesen dokumentálja a radikális páholyok tevékenységét, különösen pedig a nagyváradi László király páholy tevékenységét.
Szabadkőművesek
A könyv írásához Raffay levéltári anyagokat használt fel. Érdekességként elmondta, hogy más országok szabadkőművességéről szóló dokumentumokat nem lehet kutatni, csak a magyarországi iratok hozzáférhetők, mivel Magyarországon két alkalommal (1920, 1950) tiltották be a szabadkőműves páholyok működését, és ekkor az összes kapcsolódó iratot begyűjtöttek. A magyarországi szabadkőművesekre, saját megállapításuk szerint a következők jellemzőek: filozofikusak, filantropikusak (humanitárius cselekedeteket hajtottak végre) és a progresszivitás hívei. Raffay könyve ez utóbbi jellemvonás céljáról szól. A bemutatón ismertette a szabadkőművesek progresszív célrendszerét, amellyel a társadalmat át akarták alakítani. A célrendszer első pontjaként a politikai szerkezet átalakítását említette. „Az általános választójog bevezetését hangoztatták a kétcenzusos választójoggal szemben, ami szerintem a legnagyobb ostobaság, mivel az iskolázatlan, munkanélküli elemek szavazatát még most is meg lehet venni aprópénzért”- magyarázta.
Célrendszer
A szabadkőművesek célrendszerének második pontja a nemzeti és történelmi tudat átalakítása. Harmadik pontként a katolikus egyház gazdasági és lelkek feletti hatalmának megszüntetéséről beszélt, valamint az ehhez szorosan kapcsolódó célt, az iskolák államosítását, a vallásórák beszüntetését említette. „A szabadkőművesek tevékenységükkel nem szétdarabolni szerették volna az országot, hanem minden szempontból uralni”- tette hozzá összegzésként Raffay Ernő. Nagy József Barna, az EMNT Partium régió elnökének kérdésére, hogy vajon vannak-e szabadkőművesek a magyarországi és helyi pártokban, az író nem válaszolt konkrétan, csupán egy nevet említett, Mesterházy Attiláét, az MSZP elnökének nevét. „A politikusok beszéde alapján meg lehet állapítani, ki tartozik a szabadkőművesek közé és ki nem, abból, hogy milyen beszédelemeket, frázisokat használnak.” A hatalmas érdeklődést övező könyvbemutató dedikálással zárult. Raffay Ernő Harcoló szabadkőművesség című könyve megvásárolható az Illyés Gyula Református Könyvesboltban, ára 55 lej.
Erdélyország
Az est folyamán Szakács Árpád, az Erdélyország című folyóirat lapigazgatója bemutatta a történelmi magazin legújabb: a Doberdói pokol, valamint a Hunyadi című lapszámait. A lapigazgató a magazin tevékenységéről is beszélt. Elmondta, hogy a folyóirat azokat az elhallgatott eseményeket szeretné feltárni szakértők segítségével, amelyek a Kárpát-medencében történtek.
Nagy Noémi
Forrás: http://www.erdon.ro/harcolo-szabadkomuvesseg/1863174
Kapcsolódó program: http://szkp1.blogspot.com/2011/12/konyvbemutato-raffay-erno-harcolo_13.html
Miklós Erika tizenévesen atletizált, majd egy baleset miatt abba kellett hagynia a versenyzést, kedvtelésből az éneklés felé fordult. Alig három év elteltével, 19 évesen – minden idők legfiatalabbjaként – szerződtették a Magyar Állami Operaházhoz. 1992-ben Hamari Júlia meghívta brüsszeli koncertjére Mester és jövő címmel, ez volt első külföldi fellépése. Még ebben az évben lehetősége adódott elénekelni Mannheimban Mozart Varázsfuvolájának az Éj királynője szerepét, amely később a védjegyévé vált. Nemzetközi karrierje ezek után gyorsan ívelt felfelé.
1791. december 5-én halt meg Wolfgang Amadeus Mozart, a temetésére alig ment el valaki. Csodagyerek volt, kisgyerekként fejedelmek előtt zongorázott. Már komoly zeneszerzőként gyakran kellett elviselnie Bécsben az udvaroncok orvtámadásait, az udvari főzenész, Salieri intrikáit. Jól keresett, ám szórta a pénzt és végül nyomorban halt meg. A Varázsfuvolát Emanuel Schikaneder, a Freihaustheater igazgatója rendelte meg nála. Mozart 1791 tavaszán kezdte a munkát. Versenyt futott az idővel, egészsége egyre rosszabb lett, depressziós rohamoktól szenvedett, rettegett a haláltól, és közben dolgozott. A Varázsfuvola szeptember 30-i bemutatóján még ő vezényelt, a következő előadáson is, de
A 21 kötetes sorozat a Metropol és a Kossuth Kiadó közös vállalkozása. A kötetek nem kerülnek könyvesbolti forgalomba. Az újságárusoknál megveheti Mozart A varázsfuvola című operájáról szóló könyvet és CD-t, 1590 forintért.
Bejegyzések
