160 éve született Benczúr Gyula

160 éve született Benczúr Gyula - PORTRÉ

2004.01.27. 10:26

2004. január 27. kedd (MTI) - Százhatvan éve, 1844. január 28-án született Nyíregyházán Benczúr Gyula festőművész.

Evangélikus családban nőtt fel, ahol vallásos és hazafias
nevelést kapott. Kassán végezte a középiskolát, s először e
felvidéki városban, a Klimkovits testvérek magániskolájában tanult
festeni és rajzolni. 1861-től a müncheni Képzőművészeti Akadémián
fejlesztette tudását, 1864-1868 között H. Anschütz, majd Karl von
Piloty növendéke volt. Egy ideig együtt dolgozott Szinyei Merse
Pállal is. Korai alkotásai romantikus életképek (Balatoni
halásztragédia) és biedermeier arcképek (Etelka, Gizella) voltak, de
Szinyei és Paál László hatására plein air képeket is festett (Erdei
tájkép, Pihenés az erdőben).
Első nagy sikerét 1866-ban aratta Pesten Hunyadi László búcsúja
című történeti képével. A nemzeti romantika nálunk Székely Bertalan
és Madarász Viktor műveiben jelentkezett először, Benczúr művészete
hozzájuk kapcsolódott, bár az ő piktúrájuk tartalmi mélységeit nem
érte el. Már az olyan korai, a nemzeti érzések inspirálta művein
fellelhető a kivételes ábrázolókészség és a kiváló rajztudás, mint a
II. Rákóczi Ferenc elfogatása (1869) és a Vajk megkeresztelése
(1876), melyeken a clair-obscure, a fény és árnyék kontrasztja
érvényesül. Szent István felajánlja a koronát Máriának című vászna a
Bazilika egyik oltárképe. Mestere, Piloty historizmusával szemben
témái aktualitást is tartalmaztak, a nemzet elnyomása elleni
tiltakozásból fakadtak.
Olasz- és franciaországi tanulmányútján főleg a barokk mesterei,
Tiziano, Tiepolo, Tintoretto és Rubens hatottak rá. II. Lajos bajor
király rokokó témákat rendelt nála: a XV. Lajos és Dubarry 1874-ben
készült el, ezt követte a XVI. Lajos és családja a Versailles-i
palota megostromlásakor. A bajor uralkodó kineveztette a müncheni
akadémia tanárává, s 1876-tól 1883-ig itt dolgozott. Ekkor
hazahívták az első magyar művészképző, a Mesteriskola igazgatójának.
Benczúr munkássága nyomán a XIX-XX. század fordulójának kedvelt
műfajává vált a reprezentatív portré. Az arisztokrácia és a
politikai élet alakjairól készült művei közül nevezetesek a gróf
Károlyi Lászlóné, I. Ferenc József, Erzsébet királyné, Rudolf, Tisza
Kálmán, gróf Tisza István, Trefort Ágoston, Mikszáth Kálmán, I.
Ferdinánd bolgár cár arcmását megörökítő képei.
Utolsó alkotói korszakában készült a Habsburgok szerepét kiemelő
Budavár visszavétele (1896) című képe. Hasonló hangulatú volt az
1944-ben elpusztult Millenniumi hódolat is. Késői történelmi tablóin
világosabb kolorit érvényesül, mint pl. a királyi vár
Hunyadi-termébe tervezett nyolc monumentális kompozíció két
elkészült darabján: a Mátyás fogadja a pápa követeit (1915) és a
Diadalmas Mátyás (1919) című alkotásain. Számos önarcképet, valamint
mitológiai tárgyú képeket is készített: Bacchánsnő, Perseus és
Andromeda. Virágokat és puttókat festett a Mályvák között és a Vénus
galambjai című vásznain. Kései korszakában is alkotott néhány
realista, plein-airhoz közelítő képet (Nő erdőben, Olvasó nő), és
számos bibliai tárgyú képet is (Házasságtörő nő, Bűnbánó Magdolna,
Jézus az Olajfák hegyén).
Benczúr a XIX. századi magyar történeti, akadémikus festészet
jelentős alakja, a millennium időszakának legünnepeltebb művésze
volt. 1906-ban kinevezték a főrendiház örökös tagjává, s 1910-ben
lett a Magyar Tudományos Akadémia tagja. 1876 óta szabadkőműves is
volt. A kor hivatalos festőjeként elhalmozták megrendelésekkel és
kitüntetésekkel. Műveit kiváló rajztudás, teátrális, barokkos
kompozíció, látványos, pompázatos ruházat és tartozékok, olykor
naturalista megoldások jellemzik. Stílusát a dualizmus korának
jellegzetes irányzata, a historizmus szabta meg, amely a történelmet
illusztráló, olykor kiigazító, tendenciózus piktúraként akkoriban
meghatározó volt a hazai képzőművészetben.
Benczúr Gyula 1920. július 16-án halt meg birtokán, a
Nógrád-megyei Dolányban, amelyet később Benczúrfalvának neveztek el.
Műveit a Magyar Nemzeti Galéria, valamint számos vidéki és külföldi
múzeum őrzi. 2001-ben posztumusz Magyar Örökség-díjjal tüntették ki.
Telepy Katalin írt róla monográfiát, mely 1960-ban, majd 1970-ben
jelent meg.
Fábri Ferenc, Sajtóadatbank
+++

Hernádi Tibor: A szabadkőművesség szerepe újkori történelmünkben

Hernádi Tibor: A szabadkőművesség szerepe újkori történelmünkben

2004. január 22., Max Lenc étterem

Beszámoló a "Szólj Már!" Solymári Közéleti havi lap 2004. áprilisi számából:

Megdöbbentő szavak a szabadkőművességről

Az emberiség százmillió halottal fizetett

A Solymári Konzervatív Kör rendezésében január 22-én "A szabadkőművesség szerepe újkori történelmünkben" címmel tartott előadást a Max Lenc étteremben Hernádi Tibor, Baján élő író-történész , melyben részletes áttekintést adott a szabadkőműves jelenség XVIII. századi tömeges megjelenéséről és növekvő aktivitásáról. Történelmi visszapillantásával ismertette az 1723. évi prágai, 1725-ös párizsi, 1736-os hamburgi, majd az 1742-es bécsi páholyok megalakulását. A bécsi első páholynak már magyar tagjai is voltak Gr. Bethlen Gábor erdélyi udvari kancellár, Eszterházi Ferenc magyar udvari kancellár, Reviczky János tábornok és Báróczy Sándor testőrkapitány személyében.

A szabadkőművesség különös vadhajtásaként említette a bajorországi Ingolstadtban Adam Weishaupt által életre hívott Ilhuminátusok Rendjét, annak veszélyes céljait. A különös szervezet alapja a legnagyobb titoktartás volt, amely még akkor is kötelezi tagjait, ha kilépnek a szervezetből. Megszegését halállal bűntették. A Rend legfontosabb céljaként a mindenkori kormány leváltását (megdöntését) a magántulajdon eltörlését, az örökösödési jog megszűntetését, a hazafiaság elpusztítását, valamennyi vallás felszámolását, a családi élet felbomlasztását, egy teljesen új világrend létrehozását jelöli meg. Lehetetlen nem felismerni a kommunista tanok vertikumát, amelynek gyakorlati megvalósítását 1917-ben az ugyancsak szabadkőműves szervezésben létrehozott bolsevista hatalom indította el. Az emberiség már sajnos mérhetetlen szenvedéssel és mintegy százmillió halottal fizetett.

Magyarország területén szinte a bécsi páholyokkal egy időben alalkultak meg a szabadkőműves szervezetek. Számos - a Habsburgoktól szabadulni igyekvő arisztokrata, író, költő és tudós lett a tagja. Úgymint: Martinovics Ignác, Hajnóczy József, gr. Török Lajos, Kazinczy Ferenc, Pálffy Károly, gr. Bánffy György, gr. Széchenyi Ferenc, Ráday Gedeon, Bacsányi János, Kölcsey Ferenc, és még sokan mások. A magyarországi szabadkőműves mozgalom máig legellentmondásosabb alakja az éppen szabadkőművesek által túlméretezett kultuszával együtt Kossuth Lajos, az 1848/49-es forradalom kirobbantója. Már jelszava - a Szabadság, Egyenlőség, Testvériség - is szabadkőműves eredetű, amelyet az ugyancsak szabadkőműves vezetésű francia forradalomtól vett át. A szabadkőművesség mesterkedett az első világháború kirobbantásában, majd a trianoni dicstelen diktátumában.

Rudolf öngyilkossága máig vitatott. Ő is igyekezett szabadkőműves megbízóitól szabadulni, s állítólag ezért menekült az öngyilkosságba. Haláláról olyan változat is ismert, hogy az ellene tervezett összeesküvés Ferenc József tudomására jutott, s maga adott utasítást meggyilkolására.

Az 1900-as évek első évtizede az első világháborúra készülődés jegyében telt el szabadkőműves merényletsorozatokkal. 1914-ben Ferdinánd trónörökös meggyilkolásával végülis kirobban az első világháború. A háború harmadik évére teljesen elcsigázott Oroszország teret enged a szabadkőműves bolsevista forradalomnak. A Zederbium-ból Uljanovvá, majd Leninné változott gonosztevő milliók iparszerű kivégzése közepette Oroszország teljes kifosztásával megalakította a világ első szabadkőműves hatalmát. Megszilárdulása érdekében a new yorki bankárok nyúltak a zsebükbe.

Trianonban pedig a Grand Orient de France nagypáholy sugallta a háború győztes politikusai tevékenységét, Magyarország kegyetlen megcsonkítását. Horthy és kormánya 1920 után felismerve áldatlan tevékenységüket, betiltotta a páholyok működését. Ám a Pengő pénzrendszer bevezetésével szükséges hitelek fejében a svájci bankok feltételként kötötték ki a páholyok működésének újraengedélyezését. A második világháború ugyancsak szabadkőműves vállalkozás volt, amelyben már a résztvevő államok vezetői szinte kivétel nélkül szabadkőművesek voltak. Világunk mai eseményei is szabadkőműves műveletekről árulkodnak.

Nem túlzás feltételezni, hogy e láthatatlan és egyre veszélyesebb hatalom az emberiség újabb minden eddiginél pusztítóbb háborúját készíti elő. Sajnos a demokrácia mákonyától elkábított nemzetek-beleértve súlyosan megosztott társadalmunkat is - képtelenek felismerni azt a veszélyt, amely pedig rohamléptekkel halad egész Európa, Afrika és Ázsia leigázása felé.

Hernádi Tibor író, történész

Forrás: http://www.galilei.hu/sajto/szm20040727.html

Kapcsolódó program: http://szkp1.blogspot.com/2004/01/eloadas-hernadi-tibor-szabadkomuvesseg.html

Deák Ferenc nevét kapta a szabadkőművesek alapította könyvtár

Megújult könyvtár a VII. kerületben

Deák Ferenc nevét viseli ezentúl a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Rottenbiller utcai tagkönyvtára, amelynek felújított épületét tegnap adta át ünnepélyesen Fodor Péter főigazgató, Schiffer János főpolgármester-helyettes és Hunvald György, a kerület polgármestere.

Fodor Péter a megnyitón elmondta: a Rottenbiller utcai a 12. fiókkönyvtár, amelyet a 2002-ben kezdődött rekonstrukciós program keretében teljesen felújítottak, modernizáltak. Tapasztalataik szerint a megújult könyvtárakban jelentősen nőtt a beiratkozott olvasók és a kölcsönzések száma, hiszen mindenhol arra törekednek, hogy olvasóbarát, kényelmes, a könyvtárakkal szemben támasztott új követeléseknek megfelelő intézményeket alakítsanak ki. A felújítási program ebben az évben is folytatódik, többek között a XII., a XIII. és a XX. kerületben.

A Rottenbiller utcai intézmény tavaly június végén zárt be, és a főváros, illetve a Szabó Ervin Könyvtár anyagi támogatásával megkezdődtek a munkálatok. A raktárat megnyitották, így az összes könyv szabadpolcos lesz, valamint több mint tíz négyzetméterrel kibővítették a galériát. Kicserélték a fűtési rendszert, szigetelték a vizesedő falakat, és természetesen megújult a belső tér, a bútorok, a falak is. A legnagyobb újdonság azonban mégis az, hogy áttérnek a számítógépes katalogizálásra és kölcsönzésre: ennek segítségével nemcsak saját állományukhoz lehet hozzáférni, hanem meg lehet nézni a Szabó Ervin Könyvtár teljes dokumentumállományát és - az internet segítségével - az ország valamennyi nagy könyvtárának adatbázisait is.

A mostantól Deák Ferenc nevét viselő intézmény a főváros első nyilvános könyvtáraként nyitotta meg kapuit a múlt század elején. Az 1911-ben huszonöt éves jubileumát ünneplő Deák Ferencz Szabadkőműves Páholy húszezer koronás adományából finanszírozta a Fővárosi Könyvtár a 2. számú (ám mégis elsőként kölcsönző) könyvtárának építését és könyvanyagának beszerzését. Végül 1913. december 27-én adták át első helyén, az Almássy téren az első jelentékenyebb magyar közművelődési könyvtárat. A Páholy a későbbiekben sem feledkezett meg a könyvtárról: színes üvegablakokat, újabb székeket, valamint 400 kötetet adományoztak az intézménynek. A főváros 8000 koronás támogatást nyújtott a könyvállomány kiegészítéséhez.

A könyvtár 1913. december 29-én nyitotta meg kapuját a nagyközönség előtt, 3 főnyi személyzettel és 3400 könyvvel, valamint folyóiratokkal, napilapokkal. A nyitva tartást az olvasókhoz igazították: hétköznapokon 15 és 21 óra között a felnőtteket, 15-tól 18-ig a gyermekeket szolgálta ki. Emellett vasárnap és ünnepnapokon is üzemelt délután 15-tól 18-ig. Az 50 négyzetméter alapterületű könyvtár bejárata felett a tudományt jelképező bagoly művészi domborműve és a főváros címere volt látható. Akkoriban szokatlan módon nem poroszos, hanem angolszász mintára alakították ki: szabadpolcos rendszere azt jelentette, hogy az olvasó maga vehette el a kiválasztott könyvet a helyéről.

Az első héten 996 olvasó fordult meg az Almássy téri könyvtárban - az első néhány hét hatalmas forgalma miatt egy ideig korlátozni kellett az újonnan jelentkező kölcsönzők felvételét. A korabeli sajtó által "kis bódénak" titulált intézmény az első év végére 84898 könyvet kölcsönzött a 3400 kötetes állományból. Ez a kis könyvtár, a "liliputi könyvtár", ahogy Gulyás Pál nevezte, egy hónap alatt annyi könyvet kölcsönzött ki, mint a Kereskedelmi és Iparkamara könyvtára egy év alatt 1907-ben: 4106 kötetet. A könyvtárban a kötetek védelmében több szabályt is be kellett tartani: a látogatóknak kezet kellett mosniuk, mielőtt hozzányúltak a könyvekhez, amelyeket csak becsomagolva lehetett elvinni.

Az ötvenes években (pontos évszám sajnos nem maradt fenn) a könyvtár áttelepült mostani helyére, a Rottenbiller utcába. Többször átalakították, korszerűsítették, reformálták, és az intézmény új, néha meglepő funkciókat is ellátott: a nyolcvanas években például innen indult a későbbi Sziget Klub drogambulancia. Nevezetes a fiókkönyvtár rockzenei gyűjteménye is.

Legutóbb 2002-ben vezettek be jelentős újítást a fiókkönyvtárban: hat számítógépen ingyenes internet-hozzáférést biztosítanak a városrész lakosai számára, akiknek ingyenes felhasználói tanfolyamokat is szerveztek. Az ingyenes világháló-használat természetesen továbbra is biztosított az olvasóknak, akik február 2-án vehetik birtokba az új könyvtárat.


Forrás: http://www.nol.hu/cikk/143406/

Supka Géza emlékkiállítás Székesfehérváron

Százhúsz éve - pontosabban 1883. április 8-án - született Supka Géza,a kit a szélesebbk özvélemény elsõsorban a könyvnapok megalapítójaként tart számon. Ezért is az idei könyvhéten rendezte meg a Vörösmarty Mihály Megyei Könyvtár a székesfehérvári Vörösmarty Teremben azt a kiállítást, amely - természetesen a teljesség igénye nélkül - igyekezett bemutatni a XX. századi magyar tudományosság és közélet e páratlanul sokoldalú személyiségét. (Huszonkét ötvenszer hetven centiméteres tablón és tizennégy nagyméretû vitrinben mutattuk be a leányától, dr. Supka Magdolna Széchenyi-díjas művészettörténésztől kapott eredeti dokumentumokat és azokat a fénymásolatokat, amelyeket különböző könyvtárakból összegyûjtött könyvek, folyóiratok
 alapján készítettünk.)

...

Érdekes dokumentumokat láthattunk Supka  Géza 1945 utáni kibontakozó közéleti, politikai tevékenységérõl, amikor a Világ fõszerkesztõje, a Polgári Demokrata Párt megalapítója, majd elnöke, a szabadkõmûves Symbolikus Nagypáholy nagymestere volt. (Vezércikk a Világban, melyben kiáll Hatvany Lajos mellett, Somogyi Jolán köszönõ levele, a Világ 1946. évi naptára, igazolványok, pl.  az angol nagykövetségtõl, hogy a követség védettsége alatt áll, ehhez kapcsolódó karszalag BRITANSZKOJE felirattal, emzetgyûlési képviselõi  megbízó levél, lemondó nyilatkozata a Székesfõvágoros Törvényhatósági Bizottságának tagságáról, levele Rákosi Mátyáshoz, amelyben bejelenti, hogy visszavonul a közélettõl, nagymesteri kalapács,  szabadkõmûves kiadványok, díszes oklevél arról,  hogy New York állam szabadkõmûves nagypáholya Supka Gézát bízza meg a páholy magyarországi képviseletével stb.)

...

Arató Antal

---

Forrás: http://epa.oszk.hu/00300/00365/00021/pdf/KLL_EPA00365_2003-08_017-018.pdf

Kapcsolódó program: http://szkp1.blogspot.com/2003/06/supka-geza-emlekkiallitas.html

Ágoston Hugó: A titokzatosság ereje

2003. június 3.

A világ szabadkőművességének több vezéralakja is részt vett a hét végén azon az ünnepségen, melyet az Elfogadott Óskót Rítus (RSAA) romániai újraélesztésének tizedik évfordulója alkalmából tartottak. A vendégeket Ion Iliescu államfő és Adrian Nastase miniszterelnök is fogadta. Az esemény legrangosabb vendégének Fred Kleinknecht, a skót rítusú szabadkőművesek Washingtonban székelő szuverén főparancsnoka számított, akit máj. 30-án Ion Iliescu államfő, máj. 31-én pedig Adrian Nastase miniszterelnök is fogadott. A titokban tartott államfői fogadáson Fred Kleinknecht a legmagasabb román állami kitüntetést, Costel Iancu romániai szuverén nagymester, a Legfelsőbb Tanács vezetője pedig az állami kitüntetések egy alsóbb fokozatát vehette át. Az eseményen Eugen Simion, a Román Akadémia elnöke is részt vett.A Ziua értelmezése szerint a szabadkőműves vezetők és az állami vezetők egyértelműen Costel Iancu mellett tették le a garast abban a legitimitási vitában, melyet Iancu a Franciaországban élő, magyar származású André Szákváryval folytat. Utóbbi a kommunizmus idején külföldön életben tartott hagyományos román szabadkőművesség, Marcel Saphira és Dan Amadeo-Lazarescu vonalát követő Legfelsőbb Tanács vezetőjének tekinti magát. A vita lezárását jelzi az a tény, hogy a tavaly elhunyt Dan Amadeo-Lazarescu halála előtt megvonta a támogatást Szákvárytól, a hét végi bukaresti ünnepségen pedig Costel Iancu a Franciaországban élő Marcel Saphira jobbján jelent meg. A román szabadkőművesek között tovább létező törésvonalakat jelzi, hogy a kétnapos ünnepségnek csak az első napján vett részt Gheorghe Comanescu, a Román Nemzeti Nagypáholy (MLNR) nagymestere. Rosszallását az is kiválthatta, hogy az általa vezetett nagypáholy megalakulásának - néhány hónappal ezelőtti - tizedik évfordulóját lényegesen szerényebb külsőségek közepette ünnepelték. /Gazda Árpád: Kitüntették a szabadkőműveseket ereje. = Krónika (Kolozsvár), jún. 3./ A szabadkőművesség megőrizte erejét és befolyását a világ nagy folyamatainak menetére, néha megmutatja magát. A szabadkőművesek befolyásukkal kétségtelenül meghatározó szerepet játszottak és játszanak az új világrend kialakulásában. A szabadkőműves világelit bukaresti rendezvénye, a bukaresti parlamentben megrendezett színpompás évfordulós ünnepség, az egyik legfontosabb rítus szuverén főparancsnokának, tehát világelsőjének részvétele jelzi, elvált, hogy ki az úr a páholyban. Az elfogadott, immár egyedüli és legitim román szabadkőműves vezető Costel Iancu, nem pedig a magyar származású, négy különböző nemzetiségű nagyszülőtől származó, francia állampolgár André Szákváry. A szabadkőműves vezetőket az államelnök és a kormányfő a nyilvánosság teljes kizárásával fogadta. Titkosak voltak a tárgyalások is. 

/Ágoston Hugó: A titokzatosság ereje. = Krónika (Kolozsvár), jún. 3./

---

Forrás:

Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006

http://udvardy.adatbank.transindex.ro/

Norvégia - szabadkőművesek listája egy keresztény internetes oldalon

Norvégia - szabadkőművesek listája egy keresztény internetes oldalon

2003.05.22. 11:21

Oslo, 2003. május 22., csütörtök (MTI) - A norvég szabadkőműves páholy teljes névsorát közölte internetes oldalán a skandináv ország egy keresztény hetilapja, úgymond a nyilvánosság nevében.

"A norvég szabadkőművesek páholya 17 ezer, a társadalom
vezető köreihez tartozó tagot számlál. Soraiban számos parlamenti
képviselő, vállalatvezető, bíró, ügyvéd és rendőr található, de
lelkészek is" - magyarázta a lista szerdai közzétételét Vebjoern
Selbekk, a Magazinet című internetes oldal főszerkesztője.
"Miután zárt ajtók mögött, titkos szertartásokat követve
találkoznak, demokratikus jogunk megtudni, hogy kik ezek az emberek"
- tette hozzá Selbekk.
A hetente frissített kiadvány - amely állítása szerint az
olvasók ismételt kérésének tett eleget a lista közlésével - azt
hangoztatja, hogy "számos példát tud olyan bírósági eljárásokra,
amelyekben központi szerepet játszottak szabadkőművesek, például
bíróként vagy rendőrként".
Az AFP francia hírügynökség híre szerint a www.magazinet.no
oldalon megjelent listában név, foglalkozás és földrajzi hely
szerint is lehet keresni.
++

Szabadkőművesek Kolozsváron

Krónika (Kolozsvár), 2003. április 5.

Ápr. 3-án a Babes-Bolyai Tudományegyetemen tartott sajtóértekezletén Szakváry André, a romániai skót rítusú szabadkőművesek nagymestere elmondta: szerinte idejét múlta a föderális típusú regionalizmus. A leghatározottabban elhatárolódott a szeparatizmussal vádolt gyulafehérvári székhelyű Erdélyi Körzettől. - Múlt századi háború regionalizmusról és föderális regionalizmusról beszélni egy olyan korban, amikor európai közösségekről beszélünk, és Románia integrálódni próbál az európai struktúrákba - fogalmazott a nagymester. Hozzátette: a föderalizáció az egyik legnagyobb ostobaság, amiről Romániában hallott, különösen a szabadkőművesség vonatkozásában. Azzal kapcsolatban, hogy a romániai skót rítusú szabadkőművesek egyik volt nagymestere kétségbe vonta jogosultságát a tisztség betöltésére, Szakváry André elmondta, törvényesen nevezték ki nagymesterré, így nincs ok az elégedetlenségre tisztségét illetően. Hangsúlyozta továbbá, hogy az általa vezetett Legfelsőbb Tanács a romániai szabadkőműves hagyományok folytatója. Szakváry a szabadkőművesség világtörténetéről és a romániai szabadkőművesség nyolcvan évéről tartott előadást. /Szabadkőműves vezető a regionalizmusról. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 5./ A szabadkőművesek abból az alkalomból tartottak konferenciát, hogy a mozgalom nyolcvan éve tevékenykedik Romániában. André Szákváry leszögezte, a szabadkőműveseknek semmi közük az Erdélyi Körzet elnevezésű mozgalomhoz vagy Románia föderalizálásának eszméihez.A föderalizációnak semmi köze a szabadkőművességhez - szögezte le Szákváry. Kifejtette: semmi alapjuk nincs azoknak a feltételezéseknek, miszerint ő jogtalanul tartja magát Dan Amadeo Lazarescu, a Romániai Szabadkőművesek egykori nagymestere utódjának. Szákváry elmondta, hét évvel ezelőtt a szabadkőműves páholy alkotmányának előírásai szerint választották meg, és a mozgalom törvényei nem tiltják, hogy valaki úgy irányítsa a szervezetet, hogy nem az illető ország állampolgára.

---

Forrás:

Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006

http://udvardy.adatbank.transindex.ro/