Kazinczy és a szabadkőművesség - Kiss Endre József előadása

Kazinczy Ferenc és a szabadkőművesség

Szabadkőművesnek nevezni valakit a mai közbeszéd szerint megbélyegzésnek számít.  Sokan a társaságot csak a mozivászonról ismerik tévesen, így pejoratív tudattartalmakat rendelnek hozzá. Kiss Endre József előadása A Magyar Nyelv Múzeumában azt tisztázta, hogy mit jelentett a szabadkőművesség különböző korszakokban, és felfedte Kazinczy Ferenc viszonyát a rendhez. A Testvérmúzsák Kazinczy korában előadássorozatot elsősorban diákoknak indította A Magyar Nyelv Múzeuma, hogy kiegészítve a tanórák anyagát - a nagy nyelvújító életén keresztül - a fiatalok még jobban megismerjék a felvilágosodás korát.







A program azonban szélesebb körben kedvelt lett már a kezdetektől, és minden korosztály képviselői megjelennek a közönség sorai között. A Sárospataki Református Nagykönyvtár igazgatójának előadására távoli városokból is érkeztek. A népszerűség oka pedig a témában rejlik. Kevés olyan előadást hallani, amely tudományos kutatásokra alapozva közelíti meg az okkult tevékenységeket, alkimistákat, rózsakereszteseket, illuminátusokat vagy a maszonériához kapcsolt, nagy összeesküvés-elméleteket. „Azért fontos ezt tisztázni, mert a 18. századi szabadkőművesség – melyhez Kazinczy Ferenc is csatlakozott – még a 19. századival sem mérhető össze, nemhogy a 20. századival vagy napjainkéval.” – mondta el Kiss Endre József. Ennek hiányában pedig torzul annak megítélése, hogy Kazinczy hogyan viszonyult valójában az illuminátusokhoz.

A Magyar Múzeumának tárlatvezetői őriznek is egy emléket ennek kapcsán: néhány éve egy fiatalember az Emlékcsarnok vendégkönyvébe becsmérlő szavakat írt a nyelvújítóról annak szabadkőműves múltja miatt. Idén tavasszal ez a férfi családjával együtt visszatért a széphalmi birtokra, és megkérte a tárlatvezetőt, hogy adjon lehetőséget egykori bejegyzése kitörlésére, mondván, hogy annak idején őt félretájékoztatták Kazinczy Ferenc és a szabadkőműves rend viszonyáról, de mára tisztán látja, hogy a mester hithű keresztényként, református főgondnokként távol tartotta magát az okkult tudományoktól. Tájékozatlanságának eredménye a vendégkönyvben pedig azóta is nyomja a lelkét, és zarándoklatával kívánta jóvátenni azt.

Kiss Endre József úgy látja: „Kazinczy Ferenc a masszonériát éppúgy a művelődési missziója egyik eszközének tekintette, mint a levelezést, a publicisztikát, a megteremteni vágyott Magyar tudós Társaságot, s a haladó és emelkedő nemzet látomásának jegyében művelte nyelvünket és szervezte irodalmunkat.”

Az előadás után a hallgatóság ingyen megtekinthette Kazinczynak a szabadkőművességhez kapcsolódó relikviáit - köpenyét, övpántját, kitűzőjét, hátlapját – amelyet az egykori házának helyén emelt Emlékcsarnokban őriznek.

---

Forrás: http://www.nyelvmuzeum.hu/index.php/emlektar/kepes-kronika/149-kazinczy-ferenc-es-a-szabadkomuvesseg

Kapcsolódó Facebook oldal: http://www.facebook.com/media/set/?set=a.288414134575119.69401.169662739783593&type=3

Kapcsolódó videó: http://www.zemplentv.hu/?p=31047

Kapcsolódó program: http://szkp1.blogspot.com/2012/09/eloadas-kiss-endre-jozsef-kazinczy.html

Raffay Ernő előadása, A Harcoló szabadkőművesség című könyvét mutatta be a történész

Raffay Ernő előadása

A Harcoló szabadkőművesség című könyvét mutatta be a történész

A Trianon titkai című 1990-es kötete megjelenése óta a liberális értelmiség megosztó személyiségnek
tartja Raffay Ernőt. Most minden bizonnyal hallgatásra ítélnék a szabadkőművességgel kapcsolatban is. Hogy miért, az kiderült a szerző előadásából a Szent Imre Otthonban.

Dr. Dömötör Mihály, a Horthy-korszak első belügyminisztere nemcsak betiltotta a szabadkőműves páholyok működését, de lefoglalta teljes iratanyagukat is – elevenítette fel a múltat Raffay Ernő. Így kerültek a titkos iratok a levéltárba, ahol rájuk bukkant a szerző, aki közel negyven éve azt vizsgálja, hogyan tudták szétdarabolni a Magyar Királyságot. Ennek egyik belső oka szerinte a szabadkőművesség volt. Jászi Oszkár 1913-ban szervezte meg az Országos Polgári Radikális Pártot. Ez a párt lett öt esztendővel később Károlyi Mihály kormányának egyik koalíciós partnere. Jásziék végcélnak egy szabadkőműves kormány felállítását tervezték – fejtette ki Raffay Ernő.

– Jászi 1911-ben főmesteri székfoglalójában úgy fogalmazott: újra kell írni Magyarország történelmét, a történelmi materializmus és a szociológia jegyében, s visszamenőleg ki kell venni a történelemkönyvekből a történelmi hagyományokat– emlékeztetett a durva tervre a történész.
Hozzátette: a szabad demokraták alapító okiratukban nevesítették Jászi Oszkárt mint szellemi elődjüket. Az egyik legfőbb szabadkőműves törekvés a keresztény egyházat igyekezett
megfosztani a „lelkek fölötti hatalmától”. Ennek szellemében akarta Jászi megszüntetni az órarend szerinti hittanoktatást az államosított iskolákban. Negyvenötben a vörös hadsereg dúlásának nyomán újraéledt a szabadkőművesség.

Rákosi Mátyás kérésére Rajk László belügyminiszter egyetlen egyesületet engedélyezett, a szabadkőművességet – hangsúlyozta Raffay Ernő.

A történész tudomása szerint ma is működik Magyarországon nagypáholy parlamenti képviselettel.

Ditzendy Attila Arisztid

---

Forrás: http://www.bp22.hu/vh/vh_2012_08.pdf

Szabadkőműves vonatkozások Az ember tragédiájában

Szemadám György előadása

Szabadkőműves vonatkozások Az ember tragédiájában címmel tartott előadást Szemadám György, az MMA rendes tagja 2012. április 11-én a Kecske Utcai Művészklub Egyesület közösségi termében. Madách Imre művének elemzéséhez, az emberiség történelmének útját járó Ádám drámájának megértéséhez hozzájárul az a közelítés is, amely az est témáját adta. Talán nem köztudomású, hogy Madách Imre nagyapja – Madách Sándor – híres és sikeres ügyvéd volt, aki a Martinovics-perben tizenhat vádlottat védett, közöttük Batsányi Jánost és Kazinczy Ferencet is. Ugyanakkor korának ismert szabadkőművese is volt,  aki az Erényes zarándokhoz címzett balassagyarmati és a Hét csillaghoz címzett pesti páholyban tevékenykedett, ez utóbbinak főmestere is lett. Madách Imre tőle örökölte azt az impozáns könyvtárat, amelynek tételes felsorolásából ismert, hogy  mintegy hatvan kötet foglalkozott szabadkőműves témával.

A drámaíróra mindez természetesen nagy hatást gyakorolt, amiként az is, hogy a Madách Imrénél harminc-negyven évvel idősebb generáció tagjait sokáig az a meggyőződés hatotta át, hogy a szabadkőműves mozgalom elősegíti a társadalmi haladást. Feltehetőleg ennek a személyes hatásnak és  a felhalmozott ismeretanyagnak köszönhető a Tragédia néhány – számunkra ma már – különösnek tűnő közelítése is. Ezek között említhető például az Úr és Lucifer különleges viszonya, amely nagyban különbözik Goethe Faustjának Úr–Mephisto viszonyától. Kepler és Rudolf császár különös tevékenysége, a francia forradalom Dantonjának – aki szintén szabadkőműves volt – kiemelt szerepe, Kepler és Danton, mint Madách rejtett önarcképe, a Londoni szín, mint az egész mű modellje, illetve az eszkimó színben Darwin és Marx elméletnek kritikája szintén összefüggésbe hozható a szabadkőművességgel.  

Az est második felében Dr. Andor Csaba, a Madách Irodalmi Társaság elnöke a dráma keletkezésének történetét világította meg. Nem véletlen, hogy – az egyébként történelmileg jelentéktelen – Prága került a mű középpontjába, ugyanis annak idején a város a szabadkőműves mozgalom jelentős helyszíne volt. A mű első változatát Madách a börtönben írta,  s feltételezhetően a Londoni színnel fejezte be,  mert még nem talált rá a megoldásra: miként is folytatja a saját korában játszódó művet. „Kiket a reg' új létre költ /, kezdjék el a nagy művet újra.” – feltehetően ez a Kórus által elmondott mondat  volt  Az ember tragédiája első változatának utolsó két sora. (Az est vendégei, a z MMA tagjai nagy tetszéssel hallgatták Szemadám György és  dr. Andor Csaba előadását.)

---

Forrás: http://mmakademia.hu/koztestulet/rendezvenyek/214-szemadam-gyoergy-eladasa

Kurt Masur szabadkőműves díjat kapott

• 2012. március 30.   -   
• Fidelio/MTI    -   

A Német Szabadkőművesek kulturális elismerése a maestro zenei alkotótevékenységének és főképp humanitárius tetteinek szól.

A 10 ezer euróval járó kitüntetést a lipcsei Gewandhausban adták át csütörtökön. Masur 1970 és 1997 között volt a Gewandhaus karmestere. A szabadkőművesek különösen az 1989-es békés forradalomban való részvételét értékelték. Masur azon hat prominens lipcsei személyiség közé tartozik, akik 1989-ben az emberi jogok érdekében szálltak harcba és kiáltvány bocsátottak ki a "Németországi Demokratikus Köztársaságról". Lipcse díszpolgárává választotta Masurt, akit a fordulat után az újraegyesült Németország lehetséges elnökeként is emlegettek.

A szabadkőművesek kulturális díját szabálytalan időközönként ítélik oda az arra érdemeseknek. A már díjazottak közé tartozik Golo Mann, Lev Kopelev és Yehudi Menuhin is. A szabadkőművesek hagyománya Angliából származik, az első nagypáholyt Londonban alapították 1717-ben. Húsz évvel később jött létre az első németországi páholy Hamburgban. A szabadkőművesek - saját állításuk szerint - elkötelezettek a tolerancia, a békeszeretet, a szociális igazságosság és a testvériség iránt.
A náci rezsim üldözte a szabadkőműveseket, és az NDK-ban is tiltották működésüket. Manapság országszerte már mintegy 450 páholy létezik, megközelítőleg 15 ezer taggal.

Beethoven: Egmont nyitány, km.: Gewandhaus Zenekar, vez.: Kurt Masur

---

Forrás: http://fidelio.hu/klasszikus/hirek/kurt_masur_szabadkomuves_dijat_kapott

Könyvbemutató - Raffay Ernő: Szabadkőművesek Trianon előtt

Szabadkőművesek hazánkban

• március 12, 2012

Szabadkőművesek Trianon előtt címmel, könyvbemutatóval egybekötött előadást tartott Dr. Raffay Ernő történész az Ady Endre Városi Könyvtárban. A Károli Gáspár Református Egyetem tudományos rektorhelyettese több mint két évtizede foglalkozik a Nagy-Magyarország feldarabolásához vezető folyamatokkal, amelyek fő kutatási területét jelentik. A szerző a békediktátum megszületésének körülményei mellett a titkos társaság katolikus egyház ellen folytatott küzdelmét is vizsgálta.Az első magyarországi szabadkőműves páholyokat angliai mintára Pozsonyban és Brassóban hozták létre 1749-ben. A társaság működését alapvetően a titkosság jellemezte, céljaikat csak a tagjai ismerhették. A szervezetet Magyarországon kétszer is betiltották, először 1920-ban, majd a második világháború után 1950-ben. Az akkori iratbegyűjtések tették lehetővé a történeti kutatásokat.
Dr. Raffay Ernő történész:
Engem alapvetően nem a szabadkőművesség, hanem az érdekelt, hogy a történelmi Magyarországot milyen okok miatt lehetett szétbomlasztatni, földarabolni, fölbomlasztani, ugye ez a trianoni szerződés és hát rá kellett jöjjek, hogy ennek külső és belső okai vannak és a belső okok egyike, nemzetiségi kérdés, obstrukció,  szabadkőművesség, így jutottam el ennek a társaságnak a kutatásához.
Raffay Ernő tanulmányozta azt is, hogy mit csináltak a radikális és mit a mérsékelt szabadkőművesek, valamint hogy hogyan működtek az egyes páholyok. Emellett kutatásainak egyik fő kérdése, hogy a társaság magyar tagjai hozzájárultak-e a trianoni békediktátum megszületéséhez.
Dr. Raffay Ernő történész:
Sokan azt mondják, hogy a szabadkőművesek darabolták szét Magyarországot. Én azt mondom, nem a szabadkőművesek darabolták szét, ők, ugye Károlyi Mihály 1918. október 31-én megalakult kormányával, ez volt Magyarország első szabadkőműves kormánya, ők átvenni akarták Magyarország irányítását, erre franciaországi példáik voltak és az ehhez vezető utat vizsgálom.
Raffay Ernő a több százezer dokumentum áttanulmányozása után négy magyar és egy angol nyelvű monográfiát készít a szabadkőművesség magyarországi történetéből. Ez a sorozat az év végére válhat teljessé.

---

Forrás: http://www.bajaitelevizio.hu/?p=4761#more-4761

Kapcsolódó program: http://szkp1.blogspot.com/2012/03/konyvbemutato-raffay-erno.html

Megfilmesítik az Elveszett jelképet

Írják Az elveszett szimbólum forgatókönyvét

2012.03.02. 11:52

| koimbra

2006-ban mutatták be a Dan Brown regénye alapján készült Da Vinci-kód (Da Vinci Code) thrillert. A mozikban elért 758 millió dolláros bevétel láttán a stúdió elkészíttette a folytatást, ám az Angyalok és démonok (Angels & Demons) szerényebben termelt, csupán 485 millió dollárt gyűjtött össze. Talán eddig ezért nem került gyorsítópályára a harmadik felvonás.

A stúdió végül döntött, Danny Strong, a Game Change és az Újraszámlálás tévéfilmek írója láthat hozzá a forgatókönyvhöz. Ron Howard kiszállt a rendezői székből, de a produceri térfélen továbbra is ott álldogál. A stafétabotot Mark Romanek vehette át, az úriember korábban a Sötétkamra (One Hour Photo) és a Ne engedj el (Never Let Me Go) filmeket dirigálta. Az előző két felvonásban Tom Hanks keltette életre Langdon professzort, egyelőre még nem szerződött le, de a színész már jelezte, hogy érdekelné a folytatás és Az elveszett szimbólumot amúgy is izgalmasnak, letehetetlennek találta.

A regény tartalma: Megkerül, ami elveszett...
Robert Langdont, a Harvard szimbólumkutatóját az utolsó percben kérik fel egy esti előadásra a washingtoni Capitolium épületében. Közvetlenül megérkezése után azonban egy hátborzongató szimbólumokkal rejtjelezett, nyugtalanító tárgyat fedeznek fel a Rotunda kellős közepén. Langdon egy ősi meghívót közvetít benne, amely a titkos ezoterikus bölcsesség rég letűnt világába invitálja megfejtőjét. Amikor brutálisan elrabolják Peter Solomont, a híres filantrópot és szabadkőművest, Langdon nagyra becsült mentorát, a professzor ráébred, hogy csak úgy mentheti meg barátja életét, ha elfogadja a rejtélyes meghívást és követi az utat, akárhova vezessen is. Langdon gyorsan ott találja magát Amerika legnagyobb hatalmi központjának színfalai mögött, a város láthatatlan termeiben, templomaiban, alagútjaiban. Ami mindeddig ismerős volt, az most átváltozik egy mesterien elleplezett múlt titokzatos, félhomályos világává, amelyben szabadkőműves rejtélyek és sosem látott felfedezések vezetik őt az egyetlen lehetséges és felfoghatatlan igazsághoz. Az elveszett jelkép az eltitkolt históriák, misztikus ikonok és kódok ragyogóan összecsomózott szőttese; intelligens, villámgyors tempójú thriller, amelyben egymást érik a meglepetések. Hiszen- miként azt Robert Langdon felfedezi- nincs páratlanabb vagy megrendítőbb, mint az a titok, amely mindvégig a szemünk előtt volt...

---

Forrás: http://filmdroid.blog.hu/2012/03/02/irjak_az_elveszett_szimbolum_forgatokonyvet

El akarják adni a szegedi Árpád páholy alapította nevelőotthont

Elveszik az újszegedi Árpád Otthon A szegedi Délmagyarország írta február 15-én Ingatlanlicit címmel: „A város eladná a frekventált helyen, a 43-as főút mellett található, 2,6 hektáros ingatlanját is a Szőregi úton.” Péter László| Népszabadság| 2012. február 29.
Széll Kálmán miniszterelnöksége idején fogadta el az Országgyűlés az 1901. évi VIII. törvényt az állami gyermekmenhelyekről, amelyekben kezdetben 7, később 15 éves korig kaptak otthont az erre rászoruló gyermekek. 1906. február 25-én alakult meg Andrássy Gyula belügyminiszter, Karsai Sándor belügyi államtitkár és Scossa Dezső szegedi tanfelügyelő kezdeményezésére az Országos Gyermekvédő Liga. Működésének egyik első eredménye volt a szegedi Árpád szabadkőműves páholy közreműködésével (innen a neve) Újszegeden, a Szőregi út 80. sz. telken létesített „nevelőintézet züllött fiúk részére”. A város 20 holdat adományozott, a szegedi Fehér Kereszt Egyesület 40 ezer koronát kitevő egész vagyonát átadta az építkezés céljaira, a Szeged-Csanádi Takarékpénztár pedig 20 ezer koronás alapítvánnyal járult a célhoz. Az Árpád Otthon 1908 augusztusában nyílt meg. Századik évfordulójáról nem emlékezett meg a város. „A liga”, ahogy a szegediek emlegették, 1945-től állami kezelésbe került, a rendszerváltoztatás után megyei irányítású gyermekvédelmi intézmény lett. Nem tudni, miért, elsorvadt vagy elsorvasztották. Mindössze 16 állami gondozott lakja. Őket át akarták költöztetni Tápéra, egyik régi iskolából e célra felújított azonos rendeltetésű intézetbe (Budai Nagy Antal u. 51.). A tápaiak tiltakoztak. (Lásd: Tanács István: Lélekhalászat és ingatlanpanama, Népszabadság, júl. 4.) Én is, de más okból. Az Árpád Otthont a Rákosi-időkben államosították, azután átadták a városnak. A rendszerváltoztatás után nem volt szervezet, amely nyúlt volna érte, igényét jelentette volna visszaszerzésére. Az egyetlen erkölcsileg elfogadható megoldás, ha eredeti rendeltetésének megfelelően használjuk. A város – tulajdonjogának megtartásával – ingyenbérletként átadhatná az 1945 után betiltott, 1989-ben újjáalakult Magyar Gyermekvédő Ligának, amelynek szintén erkölcsi kötelessége elődei munkájának folytatása. Megengedem, hogy az eladás – a város költségvetési hiányának könnyű pótlása – törvényes. De van-e erkölcsi alapja erre a városnak? „A telket átminősítik kertvárosivá. Lebontható a nevelőotthon régi épülete, két-három emeletes lakópark épülhet kisebb irodákkal, üzletekkel.” Elődeink erőfeszítéseit akkor becsülhetjük meg, s akkor adhatunk példát a közélet mai áldozatos szereplőinek, hogy nem hiába tevékenykednek a közért, ha eredményeiket nem kótyavetyéljük el, hanem tevékenységüket érdemeik elismerésével, egyre magasabb színvonalon folytatjuk, továbbfejlesztjük. Milyen példát lát maga előtt, aki ma teremt önzetlen munkával intézményt, szervezetet, alapítványt: néhány évtized múlva az ő kezdeményezése is erre a sorsra jut? Senki nem mondhatja, hogy nincs elég árva, elhagyott, nevelőotthoni ellátásra szoruló 15 év alatti gyermek hazánkban. Az Árpád Otthon országos intézménnyé bővítve ma is találna rendeltetésének megfelelő tennivalókat. A szerző professor emeritus

---

Forrás: http://nol.hu/lap/forum/20120229-elveszik_az_ujszegedi_arpad_otthon

Kapcsolódó hír: http://www.delmagyar.hu/szeged_hirek/cba_prima_epul_az_arpad_nevelootthon_helyen/2345866/