Beszélgetés a szabadkőművességről, PÉCS

Beszélgetés a szabadkőművességről, PÉCS

November 12-én, Pécsett, a Várfal vendéglő Kafka klubjában a Magyarországi Nagyoriens nagymesterével beszélgethettek az érdeklődők. Családias hangulatban szó került a szabadkőművesség céljairól, arról, hogy ki és miért válik szabadkőművessé, valamint a szervezet működéséről. Az est legvidámabb pillanatait a szabadkőművesek világhatalomra törekvésével kapcsolatos kérdés váltotta ki, melyet az amerikai elnökök és az angol uralkodók szabadkőműves tevékenységéről szóló diskurzus követett.
Az est ezután kötetlen borozgatással folytatódott.

Forrás:  http://szabadkomuves.blogspot.com/2009/11/beszelgetes-szabadkomuvessegrol-pecs.html

Kapcsolódó program: http://szkp1.blogspot.com/2009/11/beszelgetes-david-andras-szabadkomuves.html

Keszthely és a szabadkőművesek

Keszthely és a szabadkőművesek

Írta: -treszler-

2009. november 02. hétfő 20:16

A szabadkőműves irodalom kezdetektől napjainkig tartó bemutatására vállalkozó Márton László „Iskolája az emberi szívnek” című kötetét ismerhették meg az érdeklődők a keszthelyi Fejér György Könyvtár író-olvasó találkozóján a közelmúltban.                                                                                                                                                                                                           „Helikon Testvér”  A kötetlen beszélgetés alkalmával némiképp arra is fény derült, miért övezte és övezi a mai napig is misztikum a 18-19 században fénykorát élő mozgalmat. A téma keszthelyi vonatkozásaiban említést érdemelt a Festeticsek szabadkőműves tevékenysége. A szabadkőműves irodalom kifejezést az író ugyan nem szívesen használja, mert mint mondja, a szerzők autonóm személyiségek, nem tükröznek ideológiát. Az antológia időrendben mutatja be harminc szerző ötvenkét írását, az első költeménytől napjainkig. A kötet szerzőitől az alkalom  kapcsán felolvasások illusztrálták a kor szellemiségét. Az író-olvasótalálkozó vendége volt András Sándor, költő-irodalomtörténész, aki saját fordításában két Goethe verset, valamint Kipling, Nobel díjas író-költő versét osztotta meg a jelenlevőkkel. Aki ismeri Márton László életútját, tudja, hogy  ’56 után nyugatra távozott, majd Franciaországban telepedett le. 1962-ben részt vett a párizsi Magyar Műhely megindításában, dolgozott az  Új Látóhatárnak és az Irodalmi Újságnak, hazatérése után jelentős szerepet vállalt a mozgalom újraindításában. Elbeszéléseket, esszéket, kritikákat írt, rálátása mind a francia, mind magyar szabadkőműves irodalomra meglehetősen széleskörűnek mondható. Mint mondta: az erős, szimbolikus és jelképeket használó szabadkőművességnek valóban voltak titkai, ha misztériuma nem a titok maga. Ebbe beletartoznak a rituális beavatási szertartások, illetve azok a szakmai vonatkozások, amelyet nem kívántak a céhen kívüliekkel megosztani. Később az számított titoknak, hogy valaki szabadkőműves-e vagy sem. A mai napig övezi a mozgalmat egyfajta összeesküvés elmélet is, amely szerint a szabadkőművesek a világ irányítását helyezik előtérbe, az a többek által megfogalmazott feltételezés, miszerint radikalizmusuk az egykori Monarchia szétbomlasztását és később Trianon tragikumát eredményezte. Ismert, hogy a felvilágosodás és reformkor mezsgyéjén élő Festetics György gróf „Helikon” néven vált szabadkőművessé, és így Keszthelyen tartósan jelen volt a mozgalom. Nem véletlen tehát, hogy fénykorának emlékére a városban az ország nagy közgyűjteményeiből összeállított kiállítást, és egy szabadkőműves park kialakítását is tervezik a közeljövőben.

Forrás: http://www.zalamedia.hu/index.php?option=com_content&task=view&id=14103&Itemid=175

Kapcsolódó program: http://szkp1.blogspot.com/2009/10/eloadas-konyvbemutato-marton-laszlo.html

A Magyarország Symbolikus Nagypáholy újjáalakulásának 20. évfordulója

A Magyarország Symbolikus Nagypáholy 2009. október 9-10-én ünnepelte újjáalakulásának 20. évfordulóját.

Az ünnepség az Európai Nagytitkárok találkozója után, pénteken este kezdődött ünnepi hangversennyel.

Másnap, szombaton 15h-kor volt a  Magyarország Symbolikus Nagypáholy ünnepi közgyűlése, amelyen 38 obedianciából vettek részt delegációk. A közgyűlés fő témája az elmúlt 20 év története volt. Az 1. fokon tartott munka után kulturális programokkal tarkított ünnepi vakoláson (vacsorán) látták vendégül a résztvevőket.

---

Kapcsolódó esemény: http://szkp3.blogspot.com/2009/10/nagytitkarok-europai-konferenciaja.html

Forrás: http://www.rgls.org/sr/vesti/medjunarodne-aktivnosti/332-izvetaj-o-sveanoj-proslavi-20-godinjice-simbolike-velike-loe-maarske.html

Nagytitkárok Európai Konferenciája

A Magyarországi Symbolikus Nagypáholy szervezésében 2009. október 9-én egynapos konferencián vettek részt az európai reguláris nagypáholyok nagytitkárai Budapesten.

A tanácskozás programjában a reguláris páholyok munkái; a szabadkőművesek külföldi utazásainak protokolljai; Svédország és Bulgária nagypáholyaival kapcsolatos viszony és aktuális kérdések szerepeltek.

Megvitatták a szabadkőműves útlevelek kérdését, felmerült azok használatának kiegészítése a profán útlevelekkel és azonosító okmányokkal. Szó esett a többszörös páholytagságokról; illetve arról, hogy azokat, akiket valahol kizártak, máshol ne vegyék fel újra.

A tanácskozáson a következő országok reguláris nagypáholyainak nagytitkárai vettek részt:

Andorra, Ausztria, Azerbajdzsán, Belgium, Bosznia-Hercegovina, Bulgária, Horvátország, Ciprus, Dánia, Anglia, Észtország, Finnország, Franciaország, Németország, Magyarország, Izland, Írország, Izrael, Olaszország, Lettország, Luxemburg , Málta, Montenegró, Hollandia, Románia, Oroszország, Skócia, Szerbia, Szlovákia, Spanyolország, Svédország, Svájc, Törökország, Ukrajna, és meghívottként Washington DC.




Kapcsolódó esemény: http://szkp3.blogspot.com/2009/10/magyarorszag-symbolikus-nagypaholy.html

Közép-európai szabadkőműves találkozó, Bécs

2009 október 3-án Bécsben találkoznak ismét a kelet- és közép-európai adogmatikus szervezetek. Az AACEE vagy AAECE (ki hogyan kívánja rövidíteni,) európai egyesület, mely elsőéves születésnapját ünnepli.

Az egyesület gondolata két évvel ezelőtt egy budapesti találkozó alkalmával látott napvilágot, majd egy évvel később, Bukarestben megalakult. Brüsszelben jegyezték be, mivel itt van lehetőség európai, tehát több ország részvételével létrejött szervezet lajstromba vételéhez.

Az alapítók: a Magyarországi Nagyoriens, a Romániai Nagyoriens, az Osztrák Liberális Nagypáholy, valamint az Osztrák Nagyoriens volt, francia és belga segédlettel.

Az első év adminisztrációs teendőkkel telt el, és a hétvégi bécsi találkozón az új felvételi kérelmek mellett (lengyel, román és szerb Nagypáholyok jelentkeztek), beszélnünk kell a szervezet értelméről, lényegéről.
Evidensnek tűnő kérdésekre adjuk a magunk válaszait, vagy talán csak újabb és újabb kérdések merülnek majd fel.
- Mit jelent az egyén számára az, hogy európai?
- Mi az ami közös bennünk, és mi az, ami más, amivel gazdagíthatjuk a másik ország kultúráján nevelkedett társainkat?
- Mit tehetünk európai szinten azért, hogy életünk, életformánk, gondolkodásunk jobb legyen?

Forrás: http://www.nagyoriens.hu/node/89

Kapcsolódó hírek:

http://szkp3.blogspot.com/2008/11/aaece-uj-nemzetkozi-szabadkomuves.html

http://szkp3.blogspot.com/2008/06/kozep-es-keleteuropai-szabadkomuvesek.html


A lezajlott eseményről a Nagyoriens honlapján a következő közlemény jelent meg:

Összefoglaló

Érdekes egybeesés: a nyári napforduló ünnepe Dégen véletlenül a magyar "Múzeumok éjszakájára" esett. Bécsben ezt október 3-án tartották az osztrák múzeumok, ami külön pezsgést vitt a város életébe. Emellett szinte észrevétlenül ültek össze az AACEE tagjai, a bécsi Burgban szokásos éves közgyűlésükre.

Az egyesület megbeszélésén jelen voltak:
A Belga Nagyoriens, a Francia Nagyoriens képviselői, barátságuk jegyében,
továbbá
a Romániai Nagyoriens, az Osztrák Nagyoriens, az Osztrák Liberális Nagypáholy a Magyarországi Nagyoriens képviselői, mint tagok,
valamint
A Lengyel Nagyoriens és a Lettországban alakulófélben lévő páholy képviselője, mint megfigyelők.

Adminisztrativ kérdések megbeszélése után, a Lengyel Nagyoriens kérésére az egyesület részvevői egyöntetűen megszavazták felvételét az AACEE-be.

A jövendő év feladata továbbra is annak a kérdésnek tanulmányozása, mit jelent régiónk számára Európa részének lenni. Hogyan élik meg az emberek mindennapjaikban, munkájukban, kapcsolataikban ezt az állapotot. A végeredmény ismeretében a következő lépés: A régió kapcsolata a "Nagy Európához", sajátos problémák és ezek feloldása lehet.
Mindez természetesen hosszú időt vesz igénybe és mindemellett minden nemzeti szervezet folytatja saját, önmaga által meghatározott munkáját.

Az estét mintegy 100 részvevő közös munkán vett részt melynek természetesen témája Európa volt.
A munkát bankett követte.

Az egyesület következő munkáját Lengyelországban tartja.

Forrás: http://www.nagyoriens.hu/node/90

Szétzavarták a szabadkőműveseket a Fidzsi-szigeteken

Független Hírügynökség

2009.07.16. 07:20

Fidzsi-szigetek - Őrizetbe vették egy szabadkőműves gyűlés részvevőit a Fidzsi-szigeteken. A legendákkal övezett mozgalom tagjaira a helyi falusiak hívták ki a rendőröket, mert azt hitték, varázsolnak odabent.

A gyűlés egyik - neve elhallgatását kérő - új-zélandi részvevője szerint a fidzsi-szigeteki Denerauban jöttek össze - írja a New Zealand Herald a csütörtöki számában. A Lautoka Szabadkőműves Páholy 14 tagjának találkozóját azonban dörömbölés szakította félbe. Az ajtóban a rendőrök álltak, és dühödt falubeliek, akik szerint odabent boszorkányság zajlott.

A rendőrök aztán bevitték az egész társaságot, és átkutatták a házat. Több tárgyat is lefoglaltak, egyebek mellett pálcákat, iránytűket és egy koponyát. A részvevő elmondta, hogy a páholy titkára hiába mutatta a rendőröknek az engedélyüket, feltételezett boszorkányság miatt nem engedték el őket. Az új-zélandi férfi szerint egy "kényelmetlen, forró cellában" eltöltött éjszaka után végül a fidzsi-szigeteki kormányfő irodájából "szóltak le", hogy bocsássák szabadon a társaságot.

A szabadkőművesek világmozgalma több száz évre nyúlik vissza. Tagjaik titoktartási kötelezettsége miatt számos legenda övezi a szervezetet, és a gyűléseikhez kötődő rituálékat.

Delmagyar.hu



A helyzet fokozódik...

A Fidzsi-szigeteki szabadkőműveseket már nemcsak boszorkánysággal vádolják, hanem boszorkányégetéssel. Legalábbis a magyar sajtó szenzációgyártó és/vagy angolul nem tudó részében:

Boszorkányégető szabadkőművesek?

...

HírExtra


Forrás: http://www.delmagyar.hu/kulfold_hirek/szetzavartak_a_szabadkomuveseket_a_fidzsi-szigeteken/2107236/

http://www.hirextra.hu/2009/07/17/boszorkanyegeto-szabadkomuvesek/

Eredeti forrás: http://www.nzherald.co.nz/nz/news/article.cfm?c_id=1&objectid=10584756

Feldolgozások: http://www.etaiwannews.com/etn/news_content.php?id=1004699&lang=eng_news

http://www.independent.co.uk/news/world/australasia/masons-jailed-over-fiji-sorcery-claims-1747967.html

Szabadkőműves páholy alakulhat Keszthelyen és Zalaegerszegen

Zalai Hírlap

Kultúra és oktatás

Szabadkőműves páholy alakulhat Keszthelyen és Zalaegerszegen

Megjelenés dátuma: 2009. július 03. 08:09
Szerző: Horváth-Balogh Attila

Nagykanizsa - A mai napig sok titokzatosság lengi körül a szabadkőművességet. Egyik hazai szervezetük, a Magyarországi Nagyoriens Szabadkőműves Nagypáholy Zalában újraindítaná a mozgalmat.

De mi is az a szabadkőművesség? Voltaképpen egy ősi hagyomány modern formája, amely az ókori testvériségektől és a középkori lovagrendektől örökölte szertartásait, a székesegyházakat építő céhektől pedig jelképrendszerét.
A hazai szabadkőművesség a Magyarországi Nagyoriens 1871-beli megalakulásával látta meg a napvilágot. A szerveződést 1919-ben Kun Béla, később Horthy, 1950-ben pedig Rákosi is betiltotta. 1992 óta tevékenykedhet ismét a Fővárosi Bíróságon bejegyzett egyesületként. Kevéssé ismert, de Zala megye a XVIII. század végén igen fontos központja volt a szabadkőművességnek.
Az eredetileg Varasdon alapított, A jótanácshoz nevet viselő páholyt 1790 körül telepítették át Zalaegerszegre. 1795-ben, a mozgalom betiltása után az egerszegi páholy is feloszlott. A keszthelyi Festetics-kastélyban pedig még a XVIII. század végén és a XIX. század elején is tartottak titkos összejöveteleket. A Festetics-család több tagja, Antal, György, Kristóf és Lajos is szabadkőműves volt. Jelenleg a Dunántúlon csak Pécsett működik szabadkőműves páholy.


A keszthelyi kastély a szabadkőművesség zalai bástyája volt
Fotó: ZH archív

- A Magyarországi Nagyoriens tervezi, jelentkezők esetén Keszthely, illetve Zalaegerszeg térségében újra páholyt alakít - tudtukmeg Dávid András nagymestertől.

- Ha az ország egy-egy régiójából keresnek meg minket, hogy be szeretnének lépni hozzánk, akkor logikusan idővel ezeken a helyeken is létrehozunk egy, esetleg több páholyt - mondta érdeklődésünkre. - Nincs ez másként az Önök megyéje esetében sem, így jött létre néhány éve a pécsi Zsolnay páholyunk is. A zalai szerveződés törekvése nyilván ugyanaz lesz majd, mint az országszerte működő páholyoké: egy több mint kétszáz éves hagyomány felelevenítése, mely nélkül a megye és a város kulturális és társadalmi élete szegényebb lenne. S hogy miként lehet valaki szabadkőműves? Részünkről a felvételnek megvannak a maga tradicionális szabályai. De mindenekelőtt a jelentkezőnek kell megfogalmaznia magában, miért kéri a felvételét. Sokan ködös álmokat kergetnek, mások egy világhatalomra törő szervezethez szeretnének tartozni. Ők hamar csalódnak. A szabadkőművesek jóakaratú emberek, akik úgy szeretnék jobbítani a világot, hogy elsősorban magukat jobbítják.

Dr. Czoma László, a keszthelyi Helikon Kastélymúzeum igazgatója érdeklődésünkre jelezte: a zalai, azon belül is a keszthelyi szabadkőművesség fénykorára emlékezve az idén kiállítás nyílik náluk az ország nagy közgyűjteményei, köztük a Magyar Nemzeti Múzeum idevágó anyagaiból "A szabadkőművesség titka, hogy nincsen titok" címmel. Egyébként ápolói a kastély szabadkőműves múltjának: saját könyvtáruk ilyen vonatkozású köteteiből rendszeresen időszaki kiállítást lehet megtekin-teni, jövőre pedig hozzálátnak egy félhektáros szabadkőműves park kialakításához is.

A szabadkőműves mozgalom tagjai azonos alapelveket vallanak: az ember és a társadalom tökéletesíthető, tiszteletben tartják mások meggyőződését, s tartózkodnak a politikai és vallási civakodástól. Többek közt Ady Endre, Csáth Géza, Karinthy Frigyes, Kosztolányi Dezső, Kisfaludy Strobl Zsigmond vallotta magát szabadkőművesnek.

Forrás: http://www.zalaihirlap.hu/kultura_oktatas/20090703___tizenhet_eve_lett_csak_ujra_legalis