| Írta: -treszler- | |
| 2009. november 02. hétfő 20:16 | |
 A szabadkőműves irodalom kezdetektől napjainkig tartó bemutatására vállalkozó Márton László „Iskolája az emberi szívnek” című kötetét ismerhették meg az érdeklődők a keszthelyi Fejér György Könyvtár író-olvasó találkozóján a közelmúltban. „Helikon Testvér” A kötetlen beszélgetés alkalmával némiképp arra is fény derült, miért övezte és övezi a mai napig is misztikum a 18-19 században fénykorát élő mozgalmat. A téma keszthelyi vonatkozásaiban említést érdemelt a Festeticsek szabadkőműves tevékenysége.  író ugyan nem szívesen használja, mert mint mondja, a szerzők autonóm személyiségek, nem tükröznek ideológiát. Az antológia időrendben mutatja be harminc szerző ötvenkét írását, az első költeménytől napjainkig. A kötet szerzőitől az alkalom kapcsán felolvasások illusztrálták a kor szellemiségét. Az író-olvasótalálkozó vendége volt András Sándor, költő-irodalomtörténész, aki saját fordításában két Goethe verset, valamint Kipling, Nobel díjas író-költő versét osztotta meg a jelenlevőkkel. Aki ismeri Márton László életútját, tudja, hogy ’56 után nyugatra távozott, majd Franciaországban telepedett le. 1962-ben részt vett a párizsi Magyar Műhely megindításában, dolgozott az Új Látóhatárnak és az Irodalmi Újságnak, hazatérése után jelentős szerepet vállalt a mozgalom újraindításában. Elbeszéléseket, esszéket, kritikákat írt, rálátása mind a francia, mind magyar szabadkőműves irodalomra meglehetősen széleskörűnek mondható. Mint mondta: az erős, szimbolikus és jelképeket használó szabadkőművességnek valóban voltak titkai, ha misztériuma nem a titok maga. Ebbe beletartoznak a rituális beavatási szertartások, illetve azok a szakmai vonatkozások, amelyet nem kívántak a céhen kívüliekkel megosztani. Később az számított titoknak, hogy valaki szabadkőműves-e vagy sem. A mai napig övezi a mozgalmat egyfajta összeesküvés elmélet is, amely szerint a szabadkőművesek a világ irányítását helyezik előtérbe, az a többek által megfogalmazott feltételezés, miszerint radikalizmusuk az egykori Monarchia szétbomlasztását és később Trianon tragikumát eredményezte. Ismert, hogy a felvilágosodás és reformkor mezsgyéjén élő Festetics György gróf „Helikon” néven vált szabadkőművessé, és így Keszthelyen tartósan jelen volt a mozgalom. Nem véletlen tehát, hogy fénykorának emlékére a városban az ország nagy közgyűjteményeiből összeállított kiállítást, és egy szabadkőműves park kialakítását is tervezik a közeljövőben. |
Kapcsolódó program: http://szkp1.blogspot.com/2009/10/eloadas-konyvbemutato-marton-laszlo.html
Bejegyzések
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése