Deák Ferenc nevét kapta a szabadkőművesek alapította könyvtár

Megújult könyvtár a VII. kerületben

Deák Ferenc nevét viseli ezentúl a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Rottenbiller utcai tagkönyvtára, amelynek felújított épületét tegnap adta át ünnepélyesen Fodor Péter főigazgató, Schiffer János főpolgármester-helyettes és Hunvald György, a kerület polgármestere.

Fodor Péter a megnyitón elmondta: a Rottenbiller utcai a 12. fiókkönyvtár, amelyet a 2002-ben kezdődött rekonstrukciós program keretében teljesen felújítottak, modernizáltak. Tapasztalataik szerint a megújult könyvtárakban jelentősen nőtt a beiratkozott olvasók és a kölcsönzések száma, hiszen mindenhol arra törekednek, hogy olvasóbarát, kényelmes, a könyvtárakkal szemben támasztott új követeléseknek megfelelő intézményeket alakítsanak ki. A felújítási program ebben az évben is folytatódik, többek között a XII., a XIII. és a XX. kerületben.

A Rottenbiller utcai intézmény tavaly június végén zárt be, és a főváros, illetve a Szabó Ervin Könyvtár anyagi támogatásával megkezdődtek a munkálatok. A raktárat megnyitották, így az összes könyv szabadpolcos lesz, valamint több mint tíz négyzetméterrel kibővítették a galériát. Kicserélték a fűtési rendszert, szigetelték a vizesedő falakat, és természetesen megújult a belső tér, a bútorok, a falak is. A legnagyobb újdonság azonban mégis az, hogy áttérnek a számítógépes katalogizálásra és kölcsönzésre: ennek segítségével nemcsak saját állományukhoz lehet hozzáférni, hanem meg lehet nézni a Szabó Ervin Könyvtár teljes dokumentumállományát és - az internet segítségével - az ország valamennyi nagy könyvtárának adatbázisait is.

A mostantól Deák Ferenc nevét viselő intézmény a főváros első nyilvános könyvtáraként nyitotta meg kapuit a múlt század elején. Az 1911-ben huszonöt éves jubileumát ünneplő Deák Ferencz Szabadkőműves Páholy húszezer koronás adományából finanszírozta a Fővárosi Könyvtár a 2. számú (ám mégis elsőként kölcsönző) könyvtárának építését és könyvanyagának beszerzését. Végül 1913. december 27-én adták át első helyén, az Almássy téren az első jelentékenyebb magyar közművelődési könyvtárat. A Páholy a későbbiekben sem feledkezett meg a könyvtárról: színes üvegablakokat, újabb székeket, valamint 400 kötetet adományoztak az intézménynek. A főváros 8000 koronás támogatást nyújtott a könyvállomány kiegészítéséhez.

A könyvtár 1913. december 29-én nyitotta meg kapuját a nagyközönség előtt, 3 főnyi személyzettel és 3400 könyvvel, valamint folyóiratokkal, napilapokkal. A nyitva tartást az olvasókhoz igazították: hétköznapokon 15 és 21 óra között a felnőtteket, 15-tól 18-ig a gyermekeket szolgálta ki. Emellett vasárnap és ünnepnapokon is üzemelt délután 15-tól 18-ig. Az 50 négyzetméter alapterületű könyvtár bejárata felett a tudományt jelképező bagoly művészi domborműve és a főváros címere volt látható. Akkoriban szokatlan módon nem poroszos, hanem angolszász mintára alakították ki: szabadpolcos rendszere azt jelentette, hogy az olvasó maga vehette el a kiválasztott könyvet a helyéről.

Az első héten 996 olvasó fordult meg az Almássy téri könyvtárban - az első néhány hét hatalmas forgalma miatt egy ideig korlátozni kellett az újonnan jelentkező kölcsönzők felvételét. A korabeli sajtó által "kis bódénak" titulált intézmény az első év végére 84898 könyvet kölcsönzött a 3400 kötetes állományból. Ez a kis könyvtár, a "liliputi könyvtár", ahogy Gulyás Pál nevezte, egy hónap alatt annyi könyvet kölcsönzött ki, mint a Kereskedelmi és Iparkamara könyvtára egy év alatt 1907-ben: 4106 kötetet. A könyvtárban a kötetek védelmében több szabályt is be kellett tartani: a látogatóknak kezet kellett mosniuk, mielőtt hozzányúltak a könyvekhez, amelyeket csak becsomagolva lehetett elvinni.

Az ötvenes években (pontos évszám sajnos nem maradt fenn) a könyvtár áttelepült mostani helyére, a Rottenbiller utcába. Többször átalakították, korszerűsítették, reformálták, és az intézmény új, néha meglepő funkciókat is ellátott: a nyolcvanas években például innen indult a későbbi Sziget Klub drogambulancia. Nevezetes a fiókkönyvtár rockzenei gyűjteménye is.

Legutóbb 2002-ben vezettek be jelentős újítást a fiókkönyvtárban: hat számítógépen ingyenes internet-hozzáférést biztosítanak a városrész lakosai számára, akiknek ingyenes felhasználói tanfolyamokat is szerveztek. Az ingyenes világháló-használat természetesen továbbra is biztosított az olvasóknak, akik február 2-án vehetik birtokba az új könyvtárat.


Forrás: http://www.nol.hu/cikk/143406/

Supka Géza emlékkiállítás Székesfehérváron

Százhúsz éve - pontosabban 1883. április 8-án - született Supka Géza,a kit a szélesebbk özvélemény elsõsorban a könyvnapok megalapítójaként tart számon. Ezért is az idei könyvhéten rendezte meg a Vörösmarty Mihály Megyei Könyvtár a székesfehérvári Vörösmarty Teremben azt a kiállítást, amely - természetesen a teljesség igénye nélkül - igyekezett bemutatni a XX. századi magyar tudományosság és közélet e páratlanul sokoldalú személyiségét. (Huszonkét ötvenszer hetven centiméteres tablón és tizennégy nagyméretû vitrinben mutattuk be a leányától, dr. Supka Magdolna Széchenyi-díjas művészettörténésztől kapott eredeti dokumentumokat és azokat a fénymásolatokat, amelyeket különböző könyvtárakból összegyûjtött könyvek, folyóiratok
 alapján készítettünk.)

...

Érdekes dokumentumokat láthattunk Supka  Géza 1945 utáni kibontakozó közéleti, politikai tevékenységérõl, amikor a Világ fõszerkesztõje, a Polgári Demokrata Párt megalapítója, majd elnöke, a szabadkõmûves Symbolikus Nagypáholy nagymestere volt. (Vezércikk a Világban, melyben kiáll Hatvany Lajos mellett, Somogyi Jolán köszönõ levele, a Világ 1946. évi naptára, igazolványok, pl.  az angol nagykövetségtõl, hogy a követség védettsége alatt áll, ehhez kapcsolódó karszalag BRITANSZKOJE felirattal, emzetgyûlési képviselõi  megbízó levél, lemondó nyilatkozata a Székesfõvágoros Törvényhatósági Bizottságának tagságáról, levele Rákosi Mátyáshoz, amelyben bejelenti, hogy visszavonul a közélettõl, nagymesteri kalapács,  szabadkõmûves kiadványok, díszes oklevél arról,  hogy New York állam szabadkõmûves nagypáholya Supka Gézát bízza meg a páholy magyarországi képviseletével stb.)

...

Arató Antal

---

Forrás: http://epa.oszk.hu/00300/00365/00021/pdf/KLL_EPA00365_2003-08_017-018.pdf

Kapcsolódó program: http://szkp1.blogspot.com/2003/06/supka-geza-emlekkiallitas.html

Ágoston Hugó: A titokzatosság ereje

2003. június 3.

A világ szabadkőművességének több vezéralakja is részt vett a hét végén azon az ünnepségen, melyet az Elfogadott Óskót Rítus (RSAA) romániai újraélesztésének tizedik évfordulója alkalmából tartottak. A vendégeket Ion Iliescu államfő és Adrian Nastase miniszterelnök is fogadta. Az esemény legrangosabb vendégének Fred Kleinknecht, a skót rítusú szabadkőművesek Washingtonban székelő szuverén főparancsnoka számított, akit máj. 30-án Ion Iliescu államfő, máj. 31-én pedig Adrian Nastase miniszterelnök is fogadott. A titokban tartott államfői fogadáson Fred Kleinknecht a legmagasabb román állami kitüntetést, Costel Iancu romániai szuverén nagymester, a Legfelsőbb Tanács vezetője pedig az állami kitüntetések egy alsóbb fokozatát vehette át. Az eseményen Eugen Simion, a Román Akadémia elnöke is részt vett.A Ziua értelmezése szerint a szabadkőműves vezetők és az állami vezetők egyértelműen Costel Iancu mellett tették le a garast abban a legitimitási vitában, melyet Iancu a Franciaországban élő, magyar származású André Szákváryval folytat. Utóbbi a kommunizmus idején külföldön életben tartott hagyományos román szabadkőművesség, Marcel Saphira és Dan Amadeo-Lazarescu vonalát követő Legfelsőbb Tanács vezetőjének tekinti magát. A vita lezárását jelzi az a tény, hogy a tavaly elhunyt Dan Amadeo-Lazarescu halála előtt megvonta a támogatást Szákvárytól, a hét végi bukaresti ünnepségen pedig Costel Iancu a Franciaországban élő Marcel Saphira jobbján jelent meg. A román szabadkőművesek között tovább létező törésvonalakat jelzi, hogy a kétnapos ünnepségnek csak az első napján vett részt Gheorghe Comanescu, a Román Nemzeti Nagypáholy (MLNR) nagymestere. Rosszallását az is kiválthatta, hogy az általa vezetett nagypáholy megalakulásának - néhány hónappal ezelőtti - tizedik évfordulóját lényegesen szerényebb külsőségek közepette ünnepelték. /Gazda Árpád: Kitüntették a szabadkőműveseket ereje. = Krónika (Kolozsvár), jún. 3./ A szabadkőművesség megőrizte erejét és befolyását a világ nagy folyamatainak menetére, néha megmutatja magát. A szabadkőművesek befolyásukkal kétségtelenül meghatározó szerepet játszottak és játszanak az új világrend kialakulásában. A szabadkőműves világelit bukaresti rendezvénye, a bukaresti parlamentben megrendezett színpompás évfordulós ünnepség, az egyik legfontosabb rítus szuverén főparancsnokának, tehát világelsőjének részvétele jelzi, elvált, hogy ki az úr a páholyban. Az elfogadott, immár egyedüli és legitim román szabadkőműves vezető Costel Iancu, nem pedig a magyar származású, négy különböző nemzetiségű nagyszülőtől származó, francia állampolgár André Szákváry. A szabadkőműves vezetőket az államelnök és a kormányfő a nyilvánosság teljes kizárásával fogadta. Titkosak voltak a tárgyalások is. 

/Ágoston Hugó: A titokzatosság ereje. = Krónika (Kolozsvár), jún. 3./

---

Forrás:

Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006

http://udvardy.adatbank.transindex.ro/

Norvégia - szabadkőművesek listája egy keresztény internetes oldalon

Norvégia - szabadkőművesek listája egy keresztény internetes oldalon

2003.05.22. 11:21

Oslo, 2003. május 22., csütörtök (MTI) - A norvég szabadkőműves páholy teljes névsorát közölte internetes oldalán a skandináv ország egy keresztény hetilapja, úgymond a nyilvánosság nevében.

"A norvég szabadkőművesek páholya 17 ezer, a társadalom
vezető köreihez tartozó tagot számlál. Soraiban számos parlamenti
képviselő, vállalatvezető, bíró, ügyvéd és rendőr található, de
lelkészek is" - magyarázta a lista szerdai közzétételét Vebjoern
Selbekk, a Magazinet című internetes oldal főszerkesztője.
"Miután zárt ajtók mögött, titkos szertartásokat követve
találkoznak, demokratikus jogunk megtudni, hogy kik ezek az emberek"
- tette hozzá Selbekk.
A hetente frissített kiadvány - amely állítása szerint az
olvasók ismételt kérésének tett eleget a lista közlésével - azt
hangoztatja, hogy "számos példát tud olyan bírósági eljárásokra,
amelyekben központi szerepet játszottak szabadkőművesek, például
bíróként vagy rendőrként".
Az AFP francia hírügynökség híre szerint a www.magazinet.no
oldalon megjelent listában név, foglalkozás és földrajzi hely
szerint is lehet keresni.
++

Szabadkőművesek Kolozsváron

Krónika (Kolozsvár), 2003. április 5.

Ápr. 3-án a Babes-Bolyai Tudományegyetemen tartott sajtóértekezletén Szakváry André, a romániai skót rítusú szabadkőművesek nagymestere elmondta: szerinte idejét múlta a föderális típusú regionalizmus. A leghatározottabban elhatárolódott a szeparatizmussal vádolt gyulafehérvári székhelyű Erdélyi Körzettől. - Múlt századi háború regionalizmusról és föderális regionalizmusról beszélni egy olyan korban, amikor európai közösségekről beszélünk, és Románia integrálódni próbál az európai struktúrákba - fogalmazott a nagymester. Hozzátette: a föderalizáció az egyik legnagyobb ostobaság, amiről Romániában hallott, különösen a szabadkőművesség vonatkozásában. Azzal kapcsolatban, hogy a romániai skót rítusú szabadkőművesek egyik volt nagymestere kétségbe vonta jogosultságát a tisztség betöltésére, Szakváry André elmondta, törvényesen nevezték ki nagymesterré, így nincs ok az elégedetlenségre tisztségét illetően. Hangsúlyozta továbbá, hogy az általa vezetett Legfelsőbb Tanács a romániai szabadkőműves hagyományok folytatója. Szakváry a szabadkőművesség világtörténetéről és a romániai szabadkőművesség nyolcvan évéről tartott előadást. /Szabadkőműves vezető a regionalizmusról. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 5./ A szabadkőművesek abból az alkalomból tartottak konferenciát, hogy a mozgalom nyolcvan éve tevékenykedik Romániában. André Szákváry leszögezte, a szabadkőműveseknek semmi közük az Erdélyi Körzet elnevezésű mozgalomhoz vagy Románia föderalizálásának eszméihez.A föderalizációnak semmi köze a szabadkőművességhez - szögezte le Szákváry. Kifejtette: semmi alapjuk nincs azoknak a feltételezéseknek, miszerint ő jogtalanul tartja magát Dan Amadeo Lazarescu, a Romániai Szabadkőművesek egykori nagymestere utódjának. Szákváry elmondta, hét évvel ezelőtt a szabadkőműves páholy alkotmányának előírásai szerint választották meg, és a mozgalom törvényei nem tiltják, hogy valaki úgy irányítsa a szervezetet, hogy nem az illető ország állampolgára.

---

Forrás:

Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006

http://udvardy.adatbank.transindex.ro/

Fehér munkát tartott az Egyenlőség páholy a gyermekvédelem és a gyermeknevelési problémák társadalmi hatásairól

2002. április 22-én 18 órakor az Egyenlőség páholy fehér munkát tartott a páholyházban.

Előadók: Dr. Ratkóczi Éva pszichiáter és Révész Magda pszichológus.

A témák: gyermeknevelési problémák társadalmi hatásai, illetve gyermekvédelem.


Gyors és laza beszámoló az előadásokról:

Helyszín.

Befogadóképessége határán!-- annyira, hogy egy idő múlva pótszéket kellett behozni, ráadásul itt egyáltalán nem valami óriási csarnokot kell elképzelni...

Előadások.

Ratkóczi Éva az anya-gyermek kötődés általános igazságainak ismertetése után rátért a kísérletekből levezethető ált. pszich. tapasztalatokra, s fény derült "a tudósok egy titkára" is: vajon "kit" választanak a kismajmok anyjuk helyett? szőranyát vagy táplálékkal ellátott drótanyát?

Némi friss levegővel ellátva hallhattak az összegyűltek Révész Magdától a magyar gyermekjóléti rendszer sajátosságairól, meg az öt éve alkotott új törvény intézményeiről. És legfőképpen, hogy mi mindent kell kiállniuk mindazoknak, akik e törvény hatálya alá kerülnek--egyes tanulságokat pedig a szívettépő esetek maguk sugalltak.

Tartalmas este volt, megfejelve igen nehéz kérdésekkel, a magyar szociális rendszer árnyékaival, és a töprengő hölgyekkel a hallgatóság körében.

uu-

Forrás:

150 éve született Antoni Gaudí

150 éve született Antoni Gaudí (PAN)

2002.03.21. 01:31

Madrid, 2002. március 21., csütörtök (MTI-Panoráma) - Antoni Gaudí katalán építész születésének 150. évfordulója alkalmából emlékév kezdődött Spanyolországban. Kiállításokkal, színházi előadásokkal, koncertekkel, előadásokkal, szemináriumokkal, alkotóműhelyekkel és egyéb ünnepségekkel, összesen 167 rendezvényen idézik fel a barcelonai Sagrada Familia templom alkotójának művészetét.

Gaudí rajongott a gótikáért, és annak elemeiből kiindulva
alkotta különleges épületeit. A természeti formákat is felhasználta
díszítésükben, és szerencsésen ötvözte a modern tendenciákat a
hagyományos, katalán nemzeti elemekkel. Alkotásai szecessziós és
szürrealista elemeket tartalmaznak, sajátos, bizarr, dekoratív
formarendben.
Legfőbb épületei Barcelonában találhatóak: a Sagrada Familia
templom, a Güell ház és parkja, valamint a Milá és a Battló
lakóházak. Ezek az épületek a Barcelonába látogató turisták kötelező
állomásai: 2001-ben a Milá házat (amely La Pedrera néven is ismert)
több mint 1 millió 200 ezren, a Sagrada Familiát pedig több mint
másfél millióan keresték fel.
A Gaudí-év szerdán délután a "Gaudí, a forma keresése,
struktúra, mértan és építkezés" című kiállítás megnyitásával
kezdődött a barcelonai Várostörténeti Múzeumban.
Az El Mundo ebből az alkalomból emlékeztetett Gaudí szavaira:
- Minden műalkotásnak olyannak kell lennie, hogy mindenkit
meghódítson: ebben rejlik univerzalitása, amivel mindenkit magával
ragad, a hozzáértőket és a hozzá nem értőket egyaránt.
A lap szerint Gaudí ezt tökéletesen elérte, mivel művei
közvetlenül az érzékekre hatnak. Nem pusztán épületeket alkotott,
hanem lakható, bejárható tereket, színtereket az élet élvezéséhez.
A logika és a költészet közt foglalt helyet - írta róla
1926-ban, amikor Gaudí meghalt, Rafael Benet művészettörténész.
Az személyiségét elemző, A titokzatos zseni című cikkében a lap
ellentétpárokkal jellemzi a művészt: alázatos volt és gőgös, kedves
és embergyűlölő, kopottas és elegáns, bigottan vallásos és titokban
hitetlen, mazochista és misztikus, aprólékos és improvizáló, jóságos
és dühöngő, visszahúzódó és szenvedélyes, csodatévő szent és a Sátán
titkos imádója, szabadkőműves és hajthatatlan katolikus
fundamentalista, racionális és hallucinogén gombák állandó
fogyasztója.
A művész ellentmondásos személyisége abban is kifejezésre
jutott, ahogy az évek során művészete egyre szabadabbá, gazdagabbá,
újítóbbá és univerzálisabbá vált, ő maga ugyanakkor egyre dühöngőbb,
szikárabb és megszállottabb lett ifjúkorához képest, amikor nyitott
és barátságos volt a jelleme - írta a lap.
Xantus Judit
+