Előadás - Raffay Ernő: Trianon és a Szabadkőművesség.

Trianon és a szabadkőművesség

Iochom Zsolt | 2012.06.23. [09:50] | Utolsó módosítás: 2012.06.23. [10:33]

Rendhagyó történelemóra keretében Trianon előzményeiről és a szabadkőművességről tartott előadást péntek délután dr. Raffay Ernő magyarországi történész a csíkszeredai Sapientia egyetem nagy aulájában.

Raffay Ernő történész 1948-ban született Borjádon. A rendszerváltás alatt és után országgyűlési képviselőként tevékenykedett, majd az Antall-kormány Honvédelmi Minisztériumának politikai államtitkára volt. A Károli Gáspár Református Egyetem Bölcsészettudományi Karán tanított. Szakterülete Trianon és az elszakított területek magyarságának története, valamint Erdély és a román–magyar kapcsolatok. Alapító tagja, később társelnöke a Trianon Társaságnak, 2007-ben oroszlánrészt vállalt a Trianon Kutatóintézet létrehozásában. A témában Szabadkőművesek Trianon előtt és Harcoló szabadkőművesség címmel jelentetett meg köteteket.
Csíkszeredai előadásában a történész nagy hangsúlyt fektetett a szabadkőművesség XIX. század végén kezdődött radikalizálódására, valamint a katolikus egyház elleni küzdelmeire. Kitért arra is, milyen szerepe volt a titkos szervezetnek Magyarország feldarabolásában. Felvezetőjében kiemelte, hogy Magyarország az egyetlen ország a világon, ahol a szabadkőművesség forrásai levéltárban kutathatók, ennek oka, hogy három alkalommal is betiltották tevékenységüket. Az 1920-as betiltás alkalmával az 1867–1920 között felgyűlt több százezernyi iratanyagot elkobozták, és ezek ma is megvannak. Meglátása szerint erre az időszakra esett a magyar szabadkőművesség fénykora. Azzal kapcsolatosan, hogy ki lehetett szabadkőműves, elmondta: csak 24. életévüket betöltött férfiak lehettek, kivételes esetekben felvettek fiatalabb férfiakat is, de csak ha apjuk is szabadkőműves volt. Példaként hozta fel Ignotus (Veigelsberg Hugó) fiát, aki 21 évesen léptett a „testvérek” közé. Mint elhangzott, a szabadkőművesek testvérnek szólítják egymást.
Előadása második felében arra a kérdésre világított rá a történész, hogy miért tekintettek a római katolikus egyházra, mint legfőbb ellenségükre a szabadkőművesek. Zárógondolatként Raffay Ernő megjegyezte: „A szabadkőművesek nem feldarabolni akarták az országot, hanem átvenni a hatalmat Magyarországon”. Raffay Ernőnek novemberben jelenik meg Politizáló szabadkőművesség kötete, valamint jövőre tervezi a Szabadkőművesek Magyarország élén kötetének megjelentetését.

---

Kapcsolódó program: http://szkp1.blogspot.com/2012/06/eloadas-raffay-erno-trianon-es.html

Nyomorék gyermekek háza

Nyomorék gyermekek háza

gyermek, nyomorék | Népszabadság   Népszabadság 2002-07-10 15:15:49 | gyermek, nyomorék

Az 1903-as év karácsonyán nyílt meg Zuglóban, a Hungária út 20. szám alatt, egy bérelt tornácos faépületben a főváros (és az ország) első olyan intézete, mely a testi fogyatékos gyermekekről gondoskodott. Az alábbi fényképen az otthon első lakói és gondozóik láthatók a szerény épület előtt. A nemes célt szolgáló intézmény eszméje és megvalósulása a budapesti Deák Ferenc Szabadkőműves Páholy köréből indult, név szerint Rothfeld Richárdtól, akit külföldi tapasztalatai indítottak az elesett, fogyatékos gyermekeket felkaroló intézet felállítására. Tíz év múlva a Mexikói úton felépül majd új, nagy épületük, ahol korszerű, példaadóan szervezett, európai hírű intézményt alakítanak ki, és ahol a gyermekek a gyógyulás mellett szakmát is tanulnak. De most még, 1903. december 24-én a kezdeteknél vagyunk, a hőskorban.

Idézzük Rothfeld Richárd szavait: "Az első lépést tehát megtettük a társadalmi élet egy feneketlen nyavalyájának gyógyítása érdekében. Vajha tervünk úgy sikerülne, mint azt szeretnők, hogy széles ez országban nyomorék, szegény gyermek ne sínylődjék gondozatlanul, elfásúltan, elbutúltan." Úgy legyen!

Fodor Béla

---

Forrás: http://www.informed.hu/egeszsegpolitika/?article_hid=7481

Raffay Ernő előadása

Vissza- és előretekintés Trianonnal kapcsolatosan

Czene Csaba @ tegnap, 19.37

„Amíg nincs erős magyar gazdaság, megfelelő egészségügy, erős öntudattal bíró parlament és nemzet, addig nem lehet feltenni Trianon kapcsán a megfelelő kérdéseket!” — jelentette ki Raffay Ernő a Jobbik rendezvényén.
A Jobbik Magyarországi Mozgalom Nagykanizsai Szervezetének felkérésére Harcoló szabadkőművesség címmel tartott előadást vasárnap délelőtt Raffay Ernő történész, az Antall-kormány hadügyminisztériumának államtitkára a Halis István Városi Könyvtárban.

Raffay Ernő a nap aktualitásával, a trianoni megemlékezéssel kezdte előadását. Trianon kapcsán elsőként az Európában uralkodó nézetekről, hiányos ismeretekről szólt, majd történészként az országvesztés kiváltó okairól, a szerződés tartalmáról, majd következményeiről és a jelen helyzetből való kilépés lehetőségeiről beszélt.

A békediktátum kiváltó okainak elemzése során a belső és külső okokról egyaránt szólt. A helyzet megértése érdekében előzetes elemzést adott az első világháború előtti Európa gazdasági és politikai kettészakadásáról, a nagy és kishatalmi törekvésekről, a meghatározó szövetségi rendszerek kialakulásáról és a kontinensen elkezdődő fegyverkezési versenyről. Ez utóbbival kapcsolatosan a hadiipar és az egyre inkább előtérbe kerülő profitéhség hatásait és következményeit a német, francia, orosz, cseh és magyar példákon keresztül ismertette.

A gazdasági helyzet felvázolása után a kishatalmak — a cseh, szerb és román — bel- és külpolitikai helyzetéről, illetve az ezek nyomában járó területi követelésekről esett szó. Majd elmondta, hogy a nagy és a kishatalmi érdekcsoportok egymásra találásával Magyarország nagyobb veszélybe került, mint a mohácsi vész előtt volt. A történész szerint a magyar belpolitikai helyzet három tényezője segítette a katasztrófa kialakulását. Nevezetesen a demográfiai helyzet, a képviselői obstrukciók és a szabadkőművesség térnyerése.
A demográfiai tényezőkről megtudtuk, hogy 1910-ben a népszámláláskor a történelmi Magyarország lakosságának mindössze ötvennégy százaléka vallotta magyarnak magát. Ez mindössze csak tíz és félmillió lelket jelentett. A képviselői obstrukciók a nemzetvédelmi és véderőtörvények beterjesztések elfogadásában, illetve azok késleltetésében játszottak hátrányos szerepet. A Jászi Oszkár nevével fémjelzett hazai szabadkőművesség politikai szerepvállalása kapcsán Raffay Ernő érdekességként jegyezte meg, hogy az országban 1889-ben éppen Nagykanizsán alakult meg az első „Munka” nevű szabadkőműves páholy, amelynek egyik vezetője Nathan Rothschild volt. Megtudtuk azt is, hogy Magyarországon a törvények — más országokkal ellentétben — a szabadkőművességgel meglehetősen kesztyűs kézzel bántak, így a rájuk vonatkozó dokumentációk a Magyar Országos Levéltárban a mai napig fellelhetők, tanulmányozhatók.

A szabadkőműves páholyok tevékenységeinek elemzését követően az előadó a békediktátum következményeiről, a két világháború közötti bel- és külpolitikai helyzetről beszélt. Szó esett azokról a szomszéd népekkel szemben tapasztalható és máig kísértő kibékíthetetlen ellentétekről, melyek Trianon után születtek, valamint az esetleges autonómia megszerzésének kérdéséről, lehetőségéről. A történész említést tett a rendszerváltozást követően azokról a területrendezési lehetőségekről, amelyeket az éppen aktuális kormányok — beleértve a magukat nemzeti kormánynak vallókat is — elszalasztottak.

A trianoni helyzet megnyugtató kezelésére Raffay Ernő szerint három megoldás lehetséges. Elfogadjuk a jelenlegi helyzetet, de ezt kevesen tudják elfogadni — tette hozzá. Szóba jöhet az autonómia kérdése, vagy netán a területi revízió! Ez utóbbinak ma közel sincsenek meg a feltételei! — szögezte le.

„Amíg nincs erős magyar gazdaság, megfelelő egészségügy, erős öntudattal bíró parlament és nemzet, addig nem lehet feltenni Trianon kapcsán a megfelelő kérdéseket!” — jelentette ki zárszavában a történész.

---

Forrás: http://www.kanizsahir.hu/kanizsahir/web/?menu=cikk&id=3813

Kapcsolódó program: http://szkp1.blogspot.com/2012/06/harcolo-szabadkomuvesseg.html