Főbelövés egy szabadkőműves beavatási szertartáson

2004-03-20 14:43

Főbelövés egy szabadkőműves beavatási szertartáson

A minap szó szoros értelmében rosszul sült el egy szabadkőműves beavatási ceremónia New York államban: a 76 éves beavató fejbe lőtte a 47 éves beavatandót. A titkos társaság ezzel ráadásul az amerikai újságok címoldalára került. A szabadkőműves páholyok állítólagos tevékenységéről, technikáiról, híres tagjairól - Washingtonról, Rooseveltről, Trumanról vagy Al Gore-ról - jó néhány könyv jelenik meg, és a legtöbb érdeklődő tudja, hogy tagjaik komoly szerepet játszottak az amerikai függetlenségi háborúban, és hathatós részvételükkel szövegezték meg a Függetlenségi nyilatkozatot. Mindeközben azonban nagyon kevesen - ha egyáltalán - látják át a szabadkőművesek történelmét, nemzetközi szerveződését és társadalmi kapcsolatait.

A modernkori szabadkőművesség az 1700-as évek elejének Angliájában gyökerezik, ahol a templomépítő kőművesek titkos társaságokba tömörültek, hogy megvédjék vagyonokat érő szaktudásukat. A szervezetek később hierarchizálódtak; az egyes szinteket csak megfelelő beavatások után lehetett elérni. A páholyok így garantálták, hogy csak megfelelő emberek juthassanak vezető pozíciókba. A XVIII. században és a XIX. század elején titkos társaságaik mind nagyobb befolyásra tettek szert, később azonban erejük csökkent. A XX. században tevékenységük nyíltabbá vált, több embert vettek fel soraikba, és azon kevesek közé tartoztak, akik a második világháborúból megerősödve kerültek ki. Erejüket később annak köszönhették, hogy tagjaik nagy része iskolázott, nagy műveltségű, kozmopolita személy volt, aki a neki rendelt területen kimagasló munkát végzett.

Létszámuk az 1960-as években elérte a négymillió főt az Egyesült Államokban, ez mára 1,8 millióra apadt. A szabadkőművesek híresek filantróp és humanitárius tevékenységükről, csak Amerikában nyolcvanmillió dollárt költenek ilyen célokra évente. Az azonban csak mendemonda, hogy ők irányítanák a világot - figyelmeztet a Newsweek cikkírója.

Forrás: http://www.magyarhirlap.hu/Archivum_cikk.php?cikk=80674

110 éve halt meg Paulay Ede

110 éve halt meg Paulay Ede - PORTRÉ

2004.03.10. 14:29

2004. március 10., szerda (MTI) - Száztíz éve, 1894. március 12-én halt meg Budapesten Paulay Ede színész, rendező, színészpedagógus, akinek irányításával a kortárs európai színház színvonalára emelkedett a Nemzeti Színház.

Születésnapja is március 12-ére esik, 1836-ban Tokajban
született egy adóhivatalnok gyermekeként. Öt fia közül az apa Edét
papnak szánta, ám ő 16 évesen - otthagyva kassai tanulmányait -
beállt színésznek Kőszegi Endre miskolci társulatába. Később Győr,
Szeged, Szabadka, Kassa, Kolozsvár, Marosvásárhely, Nagyvárad,
Debrecen publikumának tetszését igyekezett megnyerni.
A pesti Nemzeti Színházban 1863. augusztus 26-án Katona József
Bánk Bánjának címszerepében mutatkozott be, s noha a kritika
fanyalogva fogadta, szeptemberben első feleségével, Gvozdanovits
Júliával együtt szerződtették. Élete végéig - az 1874-77-es pár évet
leszámítva - a Nemzeti tagja maradt. Színészi talentumával nem tűnt
ki (1875-ben búcsúzott is a színpadtól), de egyre inkább az idős
igazgató, Szigligeti Ede "jobbkeze" lett, s tagja a drámabíráló
bizottságnak. 1868-tól a Színészeti Tanodában a drámai gyakorlat,
később az elméleti szak tanára volt. A tanodában generációkat
nevelt, a színészet elmélete címmel könyvet is írt tanítványainak a
mesterségbeli ismereteket lélektani tudnivalókkal ötvözve. 1893-ban
a drámai színészképző főigazgatója lett.
A színitanodából a legjobbakat a Nemzeti Színházba szerződtette,
ahová - miután szívrohamban meghalt Szigligeti - 1878-ban őt
nevezték ki drámai szakigazgatónak. A Nemzetinél való tizenhat
esztendei működése a magyar színháztörténet legszebb fejezetei közé
tartozik. Neki kellett önálló, csak drámai színházzá formálnia a
Nemzetit, miután 1884-ben, a Sugár úti Operaház felépültével az
operatársulat kivált, s neki köszönhető, hogy a kortárs magyar
drámairodalom alapvető fontossággal jelen volt a Nemzeti színpadán.
Színházteremtő erejének igazi bizonysága a Csongor és Tünde, majd Az
ember tragédiájának első színpadra állítása, noha akkor mindenki
előadhatatlannak vélte mindkettőt. Madách halhatatlan művét hatalmas
szellemi és technikai előkészületek után 1883. szeptember 21-én
mutatták be többek közt Jászai Mari (Éva), Nagy Imre (Ádám), Márkus
Emília, Prielle Kornélia szereplésével.
Paulay állandó szerzője volt Csiky Gergely - akit maga mellé
vett dramaturgnak -, s az ő igazgatósága alatt aratta első sikerét a
fiatal Herczeg Ferenc. De ciklusokat szervezett a régi magyar drámai
hagyomány felélesztésére, színre vitt számos görög tragédiát és
komédiát, bemutatta Shakespeare műveit, a francia és a német
klasszikusokat, s megjelent színpadán a kortárs francia
drámairodalom és Ibsen is. Harminchét színművet fordított, és
színházában megvalósította mindazt, amit tanulmányútjain Londontól
Meiningenig tapasztalt. Korhű díszleteket, jelmezeket alkalmazott, s
megkövetelte színészeitől, hogy ne csak a saját jelenésüket, hanem
az egész darabot ismerjék. Bevezette, hogy a jeles színészek is
vállaljanak epizódszerepeket.
Igazgatása alatt a Nemzeti színésztársadalmában a minőség, a
tehetség volt a fő szempont. Paulay Ede szigorú volt, olykor
indulatos, de rendet szakmai tekintélyével teremtett a társulatban.
(Indulatosságára jellemző, hogy még színészként 1874-ben tettleg
bántalmazott egy súgót, s emiatt eltávolították a Nemzetiből. Három
év múlva visszavették.) Európai színházat hozott létre, jónevű
társulattal, modern színháztechnikával. Kontinensünkön elsőként ő
vezettette be a színházba a villanyvilágítást. "A megállapodás is
hanyatlás" - mondotta Paulay szigorú igényességében. Törekvéseit
mindvégig támogatta a színház főintendánsa, Podmaniczky Frigyes.
Munkáját 1881-ben a Ferenc József-rend lovagkeresztjével
jutalmazták. 1876-ban a Petőfi Társaság alapítói között volt,
1882-től a Kisfaludy Társaság tagja, 1877-től a szabadkőműves
Corvin-páholy elnöke volt. 1888-ban megválasztották az Írók és
Művészek Társasága elnökévé. Második felesége - Adorján Berta - is
színésznő volt, s lánya ugyancsak ezt a hivatást választotta.
A Nemzeti Színház első aranykorának megteremtője 58 éves korában
hunyt el. Ma nevét viseli a Terézváros egyik legrégebbi utcája, s
emlékére az itt működő Új Színház 1999-ben díjat alapított, amelyet
a társulat ítél oda egy-egy tagjának.
Baczonyi László, Sajtóadatbank
+++

Öngyilkos merénylet egy isztambuli szabadkőműves páholy ellen

Két öngyilkos merénylő követte el a két emberéletet kioltó robbantást kedd este Isztambulban egy szabadkőműves-páholynak is otthont adó épületben - közölte Muammer Güler tartományi kormányzó.

Muammer Güler tájékoztatása szerint ketten haltak meg az incidensben, az egyik öngyilkos merénylő és egy pincér, aki az épületben dolgozott. Hat személy, közöttük a másik támadó, megsebesült.

A támadás elkövetését kedd éjszakáig egyetlen szervezet sem vállalta magára.

A kormányzó elmondta: a két támadó lábon lőtte az őrt, majd lövöldözve behatolt a szabadkőműves páholy éttermébe, ahol működésbe hozta a pokolgépeket.

A török nagyvárosban tavaly négy súlyos öngyilkos terrorakciót követtek el.

A többségében muzulmánok lakta, de szigorúan világi Törökországban aktív a középkori mintára építkező - annak idején európai országokban felvilágosult célokkal létrehozott - szabadkőművesek csoportja.

(MTI)

Forrás: http://www.nol.hu/cikk/150131/


Félig sikerült öngyilkos merénylet Isztambulban

Egy szabadkőműves szervezet épületébe hatolt be a két merénylő. A testükre erősített bomba amatőr munka volt. Egyikük túlélte.
A két támadó az épület ablakaira lőtt, majd lábon lőtték a biztonsági embert, és behatoltak az épület fölszintjén lévő étterembe.

Ott hozták működésbe a pokolgépeket, amelyek nem okoztak jelentős kárt.

Egyikük meghalt és egy pincért is megölt, másikuk túlélte a robbanást. Egyik karja leszakadt, és a belei kifordultak.

A rendőrség szerint a felhasznált robbanóanyag-mennyiség az egész épületet elpusztíthatta volna, ha a robbantószerkezet professzionális.

Eddig egyetlen szervezet sem vállalta magára a merényletet, és szakértők szerint az ismert terrorista csoportok nem követtek volna el ilyen "ügyetlenséget".

Forrás: http://www.magyarhirlap.hu/Archivum_cikk.php?cikk=80276

Az Egyenlőség páholy fehérmunkája

2004. március 8. Az Egyenlőség páholy fehérmunkája

előadás: Jászberényi József - Egy elfeledett szabadkőműves jogász: Katona Béla

Forrás: Orpheus publikációs listája

160 éve született Benczúr Gyula

160 éve született Benczúr Gyula - PORTRÉ

2004.01.27. 10:26

2004. január 27. kedd (MTI) - Százhatvan éve, 1844. január 28-án született Nyíregyházán Benczúr Gyula festőművész.

Evangélikus családban nőtt fel, ahol vallásos és hazafias
nevelést kapott. Kassán végezte a középiskolát, s először e
felvidéki városban, a Klimkovits testvérek magániskolájában tanult
festeni és rajzolni. 1861-től a müncheni Képzőművészeti Akadémián
fejlesztette tudását, 1864-1868 között H. Anschütz, majd Karl von
Piloty növendéke volt. Egy ideig együtt dolgozott Szinyei Merse
Pállal is. Korai alkotásai romantikus életképek (Balatoni
halásztragédia) és biedermeier arcképek (Etelka, Gizella) voltak, de
Szinyei és Paál László hatására plein air képeket is festett (Erdei
tájkép, Pihenés az erdőben).
Első nagy sikerét 1866-ban aratta Pesten Hunyadi László búcsúja
című történeti képével. A nemzeti romantika nálunk Székely Bertalan
és Madarász Viktor műveiben jelentkezett először, Benczúr művészete
hozzájuk kapcsolódott, bár az ő piktúrájuk tartalmi mélységeit nem
érte el. Már az olyan korai, a nemzeti érzések inspirálta művein
fellelhető a kivételes ábrázolókészség és a kiváló rajztudás, mint a
II. Rákóczi Ferenc elfogatása (1869) és a Vajk megkeresztelése
(1876), melyeken a clair-obscure, a fény és árnyék kontrasztja
érvényesül. Szent István felajánlja a koronát Máriának című vászna a
Bazilika egyik oltárképe. Mestere, Piloty historizmusával szemben
témái aktualitást is tartalmaztak, a nemzet elnyomása elleni
tiltakozásból fakadtak.
Olasz- és franciaországi tanulmányútján főleg a barokk mesterei,
Tiziano, Tiepolo, Tintoretto és Rubens hatottak rá. II. Lajos bajor
király rokokó témákat rendelt nála: a XV. Lajos és Dubarry 1874-ben
készült el, ezt követte a XVI. Lajos és családja a Versailles-i
palota megostromlásakor. A bajor uralkodó kineveztette a müncheni
akadémia tanárává, s 1876-tól 1883-ig itt dolgozott. Ekkor
hazahívták az első magyar művészképző, a Mesteriskola igazgatójának.
Benczúr munkássága nyomán a XIX-XX. század fordulójának kedvelt
műfajává vált a reprezentatív portré. Az arisztokrácia és a
politikai élet alakjairól készült művei közül nevezetesek a gróf
Károlyi Lászlóné, I. Ferenc József, Erzsébet királyné, Rudolf, Tisza
Kálmán, gróf Tisza István, Trefort Ágoston, Mikszáth Kálmán, I.
Ferdinánd bolgár cár arcmását megörökítő képei.
Utolsó alkotói korszakában készült a Habsburgok szerepét kiemelő
Budavár visszavétele (1896) című képe. Hasonló hangulatú volt az
1944-ben elpusztult Millenniumi hódolat is. Késői történelmi tablóin
világosabb kolorit érvényesül, mint pl. a királyi vár
Hunyadi-termébe tervezett nyolc monumentális kompozíció két
elkészült darabján: a Mátyás fogadja a pápa követeit (1915) és a
Diadalmas Mátyás (1919) című alkotásain. Számos önarcképet, valamint
mitológiai tárgyú képeket is készített: Bacchánsnő, Perseus és
Andromeda. Virágokat és puttókat festett a Mályvák között és a Vénus
galambjai című vásznain. Kései korszakában is alkotott néhány
realista, plein-airhoz közelítő képet (Nő erdőben, Olvasó nő), és
számos bibliai tárgyú képet is (Házasságtörő nő, Bűnbánó Magdolna,
Jézus az Olajfák hegyén).
Benczúr a XIX. századi magyar történeti, akadémikus festészet
jelentős alakja, a millennium időszakának legünnepeltebb művésze
volt. 1906-ban kinevezték a főrendiház örökös tagjává, s 1910-ben
lett a Magyar Tudományos Akadémia tagja. 1876 óta szabadkőműves is
volt. A kor hivatalos festőjeként elhalmozták megrendelésekkel és
kitüntetésekkel. Műveit kiváló rajztudás, teátrális, barokkos
kompozíció, látványos, pompázatos ruházat és tartozékok, olykor
naturalista megoldások jellemzik. Stílusát a dualizmus korának
jellegzetes irányzata, a historizmus szabta meg, amely a történelmet
illusztráló, olykor kiigazító, tendenciózus piktúraként akkoriban
meghatározó volt a hazai képzőművészetben.
Benczúr Gyula 1920. július 16-án halt meg birtokán, a
Nógrád-megyei Dolányban, amelyet később Benczúrfalvának neveztek el.
Műveit a Magyar Nemzeti Galéria, valamint számos vidéki és külföldi
múzeum őrzi. 2001-ben posztumusz Magyar Örökség-díjjal tüntették ki.
Telepy Katalin írt róla monográfiát, mely 1960-ban, majd 1970-ben
jelent meg.
Fábri Ferenc, Sajtóadatbank
+++

Hernádi Tibor: A szabadkőművesség szerepe újkori történelmünkben

Hernádi Tibor: A szabadkőművesség szerepe újkori történelmünkben

2004. január 22., Max Lenc étterem

Beszámoló a "Szólj Már!" Solymári Közéleti havi lap 2004. áprilisi számából:

Megdöbbentő szavak a szabadkőművességről

Az emberiség százmillió halottal fizetett

A Solymári Konzervatív Kör rendezésében január 22-én "A szabadkőművesség szerepe újkori történelmünkben" címmel tartott előadást a Max Lenc étteremben Hernádi Tibor, Baján élő író-történész , melyben részletes áttekintést adott a szabadkőműves jelenség XVIII. századi tömeges megjelenéséről és növekvő aktivitásáról. Történelmi visszapillantásával ismertette az 1723. évi prágai, 1725-ös párizsi, 1736-os hamburgi, majd az 1742-es bécsi páholyok megalakulását. A bécsi első páholynak már magyar tagjai is voltak Gr. Bethlen Gábor erdélyi udvari kancellár, Eszterházi Ferenc magyar udvari kancellár, Reviczky János tábornok és Báróczy Sándor testőrkapitány személyében.

A szabadkőművesség különös vadhajtásaként említette a bajorországi Ingolstadtban Adam Weishaupt által életre hívott Ilhuminátusok Rendjét, annak veszélyes céljait. A különös szervezet alapja a legnagyobb titoktartás volt, amely még akkor is kötelezi tagjait, ha kilépnek a szervezetből. Megszegését halállal bűntették. A Rend legfontosabb céljaként a mindenkori kormány leváltását (megdöntését) a magántulajdon eltörlését, az örökösödési jog megszűntetését, a hazafiaság elpusztítását, valamennyi vallás felszámolását, a családi élet felbomlasztását, egy teljesen új világrend létrehozását jelöli meg. Lehetetlen nem felismerni a kommunista tanok vertikumát, amelynek gyakorlati megvalósítását 1917-ben az ugyancsak szabadkőműves szervezésben létrehozott bolsevista hatalom indította el. Az emberiség már sajnos mérhetetlen szenvedéssel és mintegy százmillió halottal fizetett.

Magyarország területén szinte a bécsi páholyokkal egy időben alalkultak meg a szabadkőműves szervezetek. Számos - a Habsburgoktól szabadulni igyekvő arisztokrata, író, költő és tudós lett a tagja. Úgymint: Martinovics Ignác, Hajnóczy József, gr. Török Lajos, Kazinczy Ferenc, Pálffy Károly, gr. Bánffy György, gr. Széchenyi Ferenc, Ráday Gedeon, Bacsányi János, Kölcsey Ferenc, és még sokan mások. A magyarországi szabadkőműves mozgalom máig legellentmondásosabb alakja az éppen szabadkőművesek által túlméretezett kultuszával együtt Kossuth Lajos, az 1848/49-es forradalom kirobbantója. Már jelszava - a Szabadság, Egyenlőség, Testvériség - is szabadkőműves eredetű, amelyet az ugyancsak szabadkőműves vezetésű francia forradalomtól vett át. A szabadkőművesség mesterkedett az első világháború kirobbantásában, majd a trianoni dicstelen diktátumában.

Rudolf öngyilkossága máig vitatott. Ő is igyekezett szabadkőműves megbízóitól szabadulni, s állítólag ezért menekült az öngyilkosságba. Haláláról olyan változat is ismert, hogy az ellene tervezett összeesküvés Ferenc József tudomására jutott, s maga adott utasítást meggyilkolására.

Az 1900-as évek első évtizede az első világháborúra készülődés jegyében telt el szabadkőműves merényletsorozatokkal. 1914-ben Ferdinánd trónörökös meggyilkolásával végülis kirobban az első világháború. A háború harmadik évére teljesen elcsigázott Oroszország teret enged a szabadkőműves bolsevista forradalomnak. A Zederbium-ból Uljanovvá, majd Leninné változott gonosztevő milliók iparszerű kivégzése közepette Oroszország teljes kifosztásával megalakította a világ első szabadkőműves hatalmát. Megszilárdulása érdekében a new yorki bankárok nyúltak a zsebükbe.

Trianonban pedig a Grand Orient de France nagypáholy sugallta a háború győztes politikusai tevékenységét, Magyarország kegyetlen megcsonkítását. Horthy és kormánya 1920 után felismerve áldatlan tevékenységüket, betiltotta a páholyok működését. Ám a Pengő pénzrendszer bevezetésével szükséges hitelek fejében a svájci bankok feltételként kötötték ki a páholyok működésének újraengedélyezését. A második világháború ugyancsak szabadkőműves vállalkozás volt, amelyben már a résztvevő államok vezetői szinte kivétel nélkül szabadkőművesek voltak. Világunk mai eseményei is szabadkőműves műveletekről árulkodnak.

Nem túlzás feltételezni, hogy e láthatatlan és egyre veszélyesebb hatalom az emberiség újabb minden eddiginél pusztítóbb háborúját készíti elő. Sajnos a demokrácia mákonyától elkábított nemzetek-beleértve súlyosan megosztott társadalmunkat is - képtelenek felismerni azt a veszélyt, amely pedig rohamléptekkel halad egész Európa, Afrika és Ázsia leigázása felé.

Hernádi Tibor író, történész

Forrás: http://www.galilei.hu/sajto/szm20040727.html

Kapcsolódó program: http://szkp1.blogspot.com/2004/01/eloadas-hernadi-tibor-szabadkomuvesseg.html

Deák Ferenc nevét kapta a szabadkőművesek alapította könyvtár

Megújult könyvtár a VII. kerületben

Deák Ferenc nevét viseli ezentúl a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Rottenbiller utcai tagkönyvtára, amelynek felújított épületét tegnap adta át ünnepélyesen Fodor Péter főigazgató, Schiffer János főpolgármester-helyettes és Hunvald György, a kerület polgármestere.

Fodor Péter a megnyitón elmondta: a Rottenbiller utcai a 12. fiókkönyvtár, amelyet a 2002-ben kezdődött rekonstrukciós program keretében teljesen felújítottak, modernizáltak. Tapasztalataik szerint a megújult könyvtárakban jelentősen nőtt a beiratkozott olvasók és a kölcsönzések száma, hiszen mindenhol arra törekednek, hogy olvasóbarát, kényelmes, a könyvtárakkal szemben támasztott új követeléseknek megfelelő intézményeket alakítsanak ki. A felújítási program ebben az évben is folytatódik, többek között a XII., a XIII. és a XX. kerületben.

A Rottenbiller utcai intézmény tavaly június végén zárt be, és a főváros, illetve a Szabó Ervin Könyvtár anyagi támogatásával megkezdődtek a munkálatok. A raktárat megnyitották, így az összes könyv szabadpolcos lesz, valamint több mint tíz négyzetméterrel kibővítették a galériát. Kicserélték a fűtési rendszert, szigetelték a vizesedő falakat, és természetesen megújult a belső tér, a bútorok, a falak is. A legnagyobb újdonság azonban mégis az, hogy áttérnek a számítógépes katalogizálásra és kölcsönzésre: ennek segítségével nemcsak saját állományukhoz lehet hozzáférni, hanem meg lehet nézni a Szabó Ervin Könyvtár teljes dokumentumállományát és - az internet segítségével - az ország valamennyi nagy könyvtárának adatbázisait is.

A mostantól Deák Ferenc nevét viselő intézmény a főváros első nyilvános könyvtáraként nyitotta meg kapuit a múlt század elején. Az 1911-ben huszonöt éves jubileumát ünneplő Deák Ferencz Szabadkőműves Páholy húszezer koronás adományából finanszírozta a Fővárosi Könyvtár a 2. számú (ám mégis elsőként kölcsönző) könyvtárának építését és könyvanyagának beszerzését. Végül 1913. december 27-én adták át első helyén, az Almássy téren az első jelentékenyebb magyar közművelődési könyvtárat. A Páholy a későbbiekben sem feledkezett meg a könyvtárról: színes üvegablakokat, újabb székeket, valamint 400 kötetet adományoztak az intézménynek. A főváros 8000 koronás támogatást nyújtott a könyvállomány kiegészítéséhez.

A könyvtár 1913. december 29-én nyitotta meg kapuját a nagyközönség előtt, 3 főnyi személyzettel és 3400 könyvvel, valamint folyóiratokkal, napilapokkal. A nyitva tartást az olvasókhoz igazították: hétköznapokon 15 és 21 óra között a felnőtteket, 15-tól 18-ig a gyermekeket szolgálta ki. Emellett vasárnap és ünnepnapokon is üzemelt délután 15-tól 18-ig. Az 50 négyzetméter alapterületű könyvtár bejárata felett a tudományt jelképező bagoly művészi domborműve és a főváros címere volt látható. Akkoriban szokatlan módon nem poroszos, hanem angolszász mintára alakították ki: szabadpolcos rendszere azt jelentette, hogy az olvasó maga vehette el a kiválasztott könyvet a helyéről.

Az első héten 996 olvasó fordult meg az Almássy téri könyvtárban - az első néhány hét hatalmas forgalma miatt egy ideig korlátozni kellett az újonnan jelentkező kölcsönzők felvételét. A korabeli sajtó által "kis bódénak" titulált intézmény az első év végére 84898 könyvet kölcsönzött a 3400 kötetes állományból. Ez a kis könyvtár, a "liliputi könyvtár", ahogy Gulyás Pál nevezte, egy hónap alatt annyi könyvet kölcsönzött ki, mint a Kereskedelmi és Iparkamara könyvtára egy év alatt 1907-ben: 4106 kötetet. A könyvtárban a kötetek védelmében több szabályt is be kellett tartani: a látogatóknak kezet kellett mosniuk, mielőtt hozzányúltak a könyvekhez, amelyeket csak becsomagolva lehetett elvinni.

Az ötvenes években (pontos évszám sajnos nem maradt fenn) a könyvtár áttelepült mostani helyére, a Rottenbiller utcába. Többször átalakították, korszerűsítették, reformálták, és az intézmény új, néha meglepő funkciókat is ellátott: a nyolcvanas években például innen indult a későbbi Sziget Klub drogambulancia. Nevezetes a fiókkönyvtár rockzenei gyűjteménye is.

Legutóbb 2002-ben vezettek be jelentős újítást a fiókkönyvtárban: hat számítógépen ingyenes internet-hozzáférést biztosítanak a városrész lakosai számára, akiknek ingyenes felhasználói tanfolyamokat is szerveztek. Az ingyenes világháló-használat természetesen továbbra is biztosított az olvasóknak, akik február 2-án vehetik birtokba az új könyvtárat.


Forrás: http://www.nol.hu/cikk/143406/