Legnagyobb fegyverük a titokzatosság

2012.11.07., szerda 15:21

Több tévhitet is eloszlatott a szabadkőművesekről dr. Gáspár Ferenc főorvos új könyvének bemutatóján. A Takáts Gyula Megyei és Városi Könyvtárban zsúfoltan voltunk mindazok, akik szerettünk volna egy kicsivel többet megtudni a titkos társaságokról.

Közel kétszáz ember jött el kedd este dr. Gáspár Ferenc „A kaposvári Berzsenyi szabadkőműves-páholy” című könyvének bemutatójára. Akinek már nem volt szerencséje, állva, vagy a lépcsőn ülve hallgatta végig a beszélgetést, amelynek során az írót Winkler Ferenc kérdezte. Bár a könyv csak a napokban került a boltokba, már most többen voltak, akik olvastak belőle részleteket.

Horváth Katalin könyvtárigazgató bevezetőjében hangsúlyozta: a könyv várostörténeti szempontból különösen fontos, hiszen az 1902-1919 közötti időszakot öleli fel, amikor elindult a város dinamikus fejlődése. Olyan információkat tartalmaz, amelyeket csak hosszas kutatómunkával ismerhet meg az érdeklődő olvasó.
A kaposvári páholyt 9 fő alapította, az évek során összesen 83 szabadkőműves vett részt benne
Hogy mennyi munka van ebben a kötetben, azzal kapcsolatban dr. Gáspár Ferenc lapunknak elmondta: - Közel három év és számtalan pesti út, mert annak ellenére, hogy a Somogy Megyei Levéltárban a páholy iratainak jelentős része másolatban fellelhető, az Országos Levéltár és az Országos Széchenyi Könyvtár voltak a legteljesebb források.

A 360 oldalas kötetben feltűnően sok, 400-at is meghaladó lábjegyzet található, hogy az olvasónak ne kelljen minduntalan a kötet végére lapoznia, mert ez megszakítja az olvasás menetét és ezzel a gondolat folyamatosságát. – A jegyzeteket nagyon sokan csak szükséges kelléknek tekintik, ami esetemben lényegesen több ennél, mert a főszöveggel azonos értékű és fontosságú. Részben olyan ismereteket tartalmaznak, amelyek a témában kevésbé jártas olvasók ismeretinek bővítését, ezáltal – nevezzük nevén – a megértést szolgálják, másrészt saját véleményemet, viszonyulásomat jelenítik meg. Olykor bennük van a lényeg – tette hozzá a főorvos.

A beszélgetés során elhangzott, hogy többek között az egykori Berzsenyi iskola és a tüdőgondozó létrejötte is a szabadkőműveseknek köszönhető. Mindazonáltal az igazi jótékonykodást közülük Kemény Samu, akkori gabona-kereskedő valósította meg, aki tényleg a saját vagyonából adakozott a rászorulók javára.

A könyvbemutatón sok mindenre választ kaptunk, de még több kérdés merült fel bennünk, amelyeket reményeink szerint a könyv elolvasása megválaszol. Ha pedig még többet szeretnénk tudni a témával kapcsolatban, akkor november 20-án, 17 órakor a könyvtárban megnézhetjük Dávid András előadását a szabadkőművességről.

Szerző: Springmann Andrea 

---

Forrás: http://kaposvarmost.hu/magazin/kultura/2012/11/07/legnagyobb-fegyveruk-a-titokzatossag_3815.html

Kaposvári szabadkőművesekről jelent meg könyv

Kaposvári szabadkőművesekről jelent meg könyv

2012-11-06 21:21:07

Kaposvári szabadkőművesekről jelent meg könyv Többek között a kaposvári Berzsenyi Páholy munkásságáról szól dr. Gáspár Ferenc szabadkőművesekről megjelent könyve. A Megyei és Városi Könyvtárban mutatták be dr. Gáspár Ferenc A kaposvári "Berzsenyi" Szabadkőműves-páholy címmel megjelent  könyvét, amely az 1902-ben kezdődött kaposvári szabadkőműves mozgalmat mutatja be. Ugyan a szabadkőművességet körüllengi a misztikum és mindenféle elméletek szárnyra keltek velük kapcsolatban, néhol radikális eszméik mellett nagyon sokat tettek a város fejlődéséért. A könyvbemutatón olyannyira megtelt a könyvtár kölcsönzőterének központi része, hogy nem csak pótszékeket kellett hozni, de voltak, akik a lépcsőn ülve hallgatták végig a beszélgetést.    Megtudhattuk, hogy Magyarországon egyedülálló volt abban a korban, hogy a két típusú: a befelé forduló és a közéleti szerepet vállaló szabadkőműves társaságok megegyeztek egymással és egy közös országos társulásban egyesültek, ez volt a Magyarországi Szimbolikus Nagypáholy.  A szabadkőművesség a Szabad Líceum Egyesülettel kerül Kaposvárra. A Berzsenyi Páholy kilenc taggal alapul meg, vezetője a tanító végzettségű Erdei Ákos lesz. A budapesti társaságok közül az Erzsébet Páhollyal van közvetlen kapcsolatban. Kaposváron az idők folyamán összesen nyolcvanhárom páholytagról tudunk. Később a kaposvári társaság alapítja meg a pécsi páholyt, napjainkban ez a tény megfordulhat, mivel 2004 óta a pécsi páholy újjáalakult.  A kaposvári Berzsenyi Páholy munkásságuknak köszönhető a Berzsenyi Iskola, ami Kaposvár első nem egyházi kézben levő iskolája, az első tüdőgondozó létesítése, de a sajtóban is megjelennek, mivel egyik tagjuk szerzi meg a Kaposvár című lapot. Emellett karitatív tevékenységben is részt vettek. Az eleinte tisztán a város felvirágoztatására irányuló társaság egy idő után belemegy olyan vallasi, politikai radikalizmusba, amely egy teljesen más irányba fordítja azt.  Vinkler Ferenc, a könyvbemutatón közreműködő beszélgetőpartner kérdésére, hogy kiről nevezne el közteret? dr. Gáspár Ferenc azt felelte: Majdnem mindegyikük életében talátam olyant, ami nem tetszett. Egyedül Kemény Samu, nagykereskedő az, akinek az életén nem találtam foltot, és akinek a temetéséről úgy írt a korabeli sajtó, hogy sokan eljöttek a városi tisztségviselők közül, de még többen voltak, akiknek segített.  Ezután a közönség kérdezhetett az írótól, valamint egy kis vendéglésre is meghívták őket, aki pedig szeretett volna megvehette és dedikáltathatta is a könyvet. A bemutató előtt már meg lehetett venni a könyvet és a bemutató után is sokan álltak sorban a műért.  K-Sz.R Utoljára frissítve: 2012-11-06 21:37:09

---

Forrás: http://www.kaposvari-hirhatar.hu/hirek/kaposvari-szabadkomuvesekrol-jelent-meg-konyv

Feltárul a páholy titka

Feltárul a páholy titka 
2012.11.06, Kedd

A kaposvári szabadkőműves páholy titokzatos világát tárja fel az olvasók előtt dr. Gáspár Ferenc helytörténeti munkája.A közel 400 oldalas kötetben a páholy működésére, szertartásokra, valamint sikerekre és kudarcokra egyaránt rávilágít a megyeszékhely díszpolgárának könyve. 

Három évi helytörténeti kutatómunka összegzése Gáspár Ferenc, kaposvári szabadkőművesekről szóló kötete. A megyeszékhelyen működő páholy 1902-ben alakult magasan kvalifikált, jó anyagi körülményekkel bíró, befolyásos polgárok részvételével.

dr. Gáspár Ferenc, főorvos, Kaposvár díszpolgára:
- Ez az időszak Kaposvár fejlődésének legdinamikusabb időszaka volt, az első világháború előtti időszak, amelyből a szabadkőművesek is kivették részüket, mert hiszen a város társadalmának meghatározó személyiségei voltak. 

A közel 400 oldalas könyv a szabadkőművesek titokzatosnak vélt világába kalauzolja az olvasót.

dr. Gáspár Ferenc:

- Az is egy újdonsága ennek a könyvnek, hogy Magyarországon először ebben a könyvben olvashat az olvasó, vagy szerezhet tudomást az olvasó a kíváncsiság titkos, nagy tárgyairól, mint a páholymunka, a felvételi eljárás, a szertartás könyv, ami eddig még hivatalos formában sehol nem jelent meg. 

A páholy szigorú etikai rend szerint működött. A könyv részletesen leírja a tagfelvétel szertartásszerű mondatait, szerepeit. Emellett a szabadkőművesek sikereiről is szól.

dr. Gáspár Ferenc:
- A Berzsenyi Dániel Iskola, a polgárság iskolája. Ezt ők hozták létre, és tulajdonképpen ez volt talán az egyik legnagyobb tettük. De hát ugyanilyen érdekes lehet, hogy hogy szerezték meg a kaposvári sajtót, és a kaposvári sajtó teljes palettájában hogy helyezkedtek el, az ellentétes politikai oldalakon is. 

A szabadkőműves páholy 1918-ig működött, hogy pontosan miként lehetne meghatározni magát a fogalmat, ez Gáspár Ferenc szerint rendkívül összetett kérdés. Munkásságukra talán a legtalálóbb kifejezés az érdekérvényesítés és a befolyás- fogalmazott kameránknak a díszpolgár.

(Somogy TV, Híradó)

---

Forrás: http://www.somogytv.hu/cikkek/88010/

Megjelent dr. Gáspár Ferenc: A kaposvári "Berzsenyi" Szabadkőműves páholy című könyve

A mai szabadkőműveseknek is hasznos olvasmány lesz

2012.10.30., kedd 12:57

A napokban hagyta el a nyomdát dr. Gáspár Ferenc főorvos kötete, amelyben a kaposvári „Berzsenyi” szabadkőműves páholy történetét dolgozza fel, a páholy fennmaradt dokumentumai alapján.

A szerző november 6-án, 17 órakor, a Megyei Könyvtárban tart hivatalosan könyvbemutatót, előtte elsőként lapunknak nyilatkozott.

Vágjunk a közepébe. Ön szerint mi a szabadkőművesség?
Többféle válasz is ismert ere a kérdésre, melyek nem csak eltérőek, de ellentmondanak is egymásnak. Egy a közös bennük: nem definíciók, hanem vélemények, sőt minősítések. Tartalmukat az határozza meg, hogy milyen a válaszadó – mint szubjektum – viszonya a szabadkőművességhez. Ez pedig, mint tudjuk, számos tényező együtthatásának eredménye.A magam részéről hajlandó vagyok elfogadni egy régi meghatározás első pár szavát, miszerint: „beavatáson alapuló erkölcsi rendszer”. Ez azért elfogadható számomra, mert továbbgondolásra késztet.

Miért tartotta fontosnak a szabadkőműves páholy kutatását és ennek a könyvnek a megírását? 
A válaszok egész sorát fel tudnám sorakoztatni, ezeket mindjárt a kötet első lapjain megteszem. Közülük csak egy, és nem is az első: mindig bosszantott, ha valaki egy kérdésről a mindent tudás magabiztosságával, vagy ellenkezőleg, a teljes tudatlanság állapotában nyilvánít megfellebbezhetetlen véleményt. Nekik is szánom ezt a könyvet.

Gondolja, hogy lesz érdeklődés egy százéves történetet feldolgozó kötet iránt?
Ismerek olyan könyveket, amelyek több ezer éves történetről szólnak, mégis majdnem minden ember tulajdonában megtalálhatók. Szerintem a lényeg nem ebben ragadható meg. Késztetést éreztem, hogy töprengő, kutató emberként megosszam másokkal azt az ismeretanyagot, amelynek birtokába jutottam. Furcsán hangzik talán, de őszintén gondolom: a megismerés eredménye nem az én tulajdonom. Ez a történet Kaposvár dinamikus fejlődésének idején, 1902-1919 között zajlik, és számos, máig fel nem tárt összefüggésre is rávilágít. Ha csak néhány ember lesz, aki olvasás közben, vagy a kötet végére érve elgondolkodik, és úgy érzi, mintha már találkozott volna a könyvben leírtakhoz hasonló jelenségekkel vagy történésekkel, akkor feltehetően nem téved túl nagyot.
Dr. Gáspár Ferenc

Mit vár a könyvbemutatótól?
Elsősorban érdeklődést, másodsorban toleranciát. Hasznos lenne, ha már előzetesen belelapoznának a kötetbe, akik megtisztelnek jelenlétükkel, mert ez lényegesen megkönnyíti az ott elhangzó mondatok, kérdések és válaszok értelmezését.

Kutatásai alapján hány páholy működött a városban és mikor?
Kaposváron egyetlen páholy volt, a „Berzsenyi”, 1902. novemberétől. Működését a (többi páhollyal egyetemben) a belügyminiszter 1920-ban függesztette fel.

Sok egyéb mellett Ön olyan „szupertitkos” dolgokat is szó szerint közöl, mint a felvételi eljárás szertartása, vagy az egykori páholytagok teljes listája. Nem fél?
Ha félnék, nem lenne módja erre rákérdezni. Ezt a kötetet én nem a szenzációhajhászás kedvéért írtam meg, ezért nem is adtam országos terjesztésbe. Ez a szülővárosomnak szól. Olyan alapossággal és tisztességgel kívántam megírni, hogy a mai szabadkőművesek is haszonnal forgathassák.

Most vannak-e Kaposváron szabadkőművesek?
Ez az egyik leggyakrabban elhangzó kérdés, de pontosítás szükséges. Különbséget kell tenni a között, vannak-e szabadkőművesek, és van e páholy. A második felével kezdem:Kaposvár esetében egy politikus úgy válaszolna: sem cáfolni, sem megerősíteni nem tudom.. Személyes véleményem szerint a magvetés munkája már befejeződött. Ebből adódik a válasz a kérdés első felére: szerintem vannak, de ez még nem elég a páholy létéhez. A könyvbemutatón feltehetően bővebben kell szólnom majd erről is.

Szerző: Springmann Andrea

---

Forrás: http://kaposvarmost.hu/magazin/kultura/2012/10/30/a-mai-szabadkomuveseknek-is-hasznos-olvasmany-lesz_3732.html

Kapcsolódó könyv: http://szkp2.blogspot.com/2012/10/gaspar-ferenc-kaposvari-berzsenyi.html

Kapcsolódó program: http://szkp1.blogspot.com/2012/10/konyvbemutato-dr-gaspar-ferenc.html

Raffay Ernő előadása Zebegényben a szabadkőművességről

Raffay Ernő történész tartott előadást Zebegényben 2012.07.23. 13:43

Kétrészes előadást tartott Raffay Ernő történész - politikus, a Károli Gáspár Egyetem tanára Zebegényben, aki a 19. és 20. századi történelmen belül több szakterületen is publikál. A trianoni és a párizsi békeszerződés kutatása mellett, két könyve jelent meg a magyarországi szabadkőműves páholyok történetéről, kettő pedig megjelenés alatt áll.

Raffay Ernő második előadást a hazai radikális szabadkőműves célrendszerről tartotta, de azok kedvéért, akik az első alkalmon nem tudtak részt venni, röviden összefoglalta, hogy miről volt szó korábban. A szabadkőműves páholyok a világon mindenhol titkos társaságokként működnek, ezért dokumentumaik szinte hozzáférhetetlenek. Hazánkban az a sajátos helyzet állt elő – mondta Raffay Ernő történész - ,hogy a 20. század során két alkalommal is betiltották ezeknek a szervezeteknek a működését, először 1920-ban, majd 1950-ben, a tilalom pedig mindkét esetben együtt járt a gazdag iratanyag, névjegyzékek, jegyzőkönyvek és levelek központi hatalom általi begyűjtésével. Ezek a dokumentumok viszont fennmaradtak, így ma már remek lehetőség nyílik a magyar Országos Levéltárban a többezer oldalnyi forrás kutatására.

Videó: http://www.danubia-televizio.hu/videok/hirek/120720_h04_zeb_120524_raffay_ea.wmv

---

Forrás: http://www.danubia-televizio.hu/index.php?page=hirek&mod=olvas&id=1489

Előadás - Raffay Ernő: Trianon és a Szabadkőművesség.

Trianon és a szabadkőművesség

Iochom Zsolt | 2012.06.23. [09:50] | Utolsó módosítás: 2012.06.23. [10:33]

Rendhagyó történelemóra keretében Trianon előzményeiről és a szabadkőművességről tartott előadást péntek délután dr. Raffay Ernő magyarországi történész a csíkszeredai Sapientia egyetem nagy aulájában.

Raffay Ernő történész 1948-ban született Borjádon. A rendszerváltás alatt és után országgyűlési képviselőként tevékenykedett, majd az Antall-kormány Honvédelmi Minisztériumának politikai államtitkára volt. A Károli Gáspár Református Egyetem Bölcsészettudományi Karán tanított. Szakterülete Trianon és az elszakított területek magyarságának története, valamint Erdély és a román–magyar kapcsolatok. Alapító tagja, később társelnöke a Trianon Társaságnak, 2007-ben oroszlánrészt vállalt a Trianon Kutatóintézet létrehozásában. A témában Szabadkőművesek Trianon előtt és Harcoló szabadkőművesség címmel jelentetett meg köteteket.
Csíkszeredai előadásában a történész nagy hangsúlyt fektetett a szabadkőművesség XIX. század végén kezdődött radikalizálódására, valamint a katolikus egyház elleni küzdelmeire. Kitért arra is, milyen szerepe volt a titkos szervezetnek Magyarország feldarabolásában. Felvezetőjében kiemelte, hogy Magyarország az egyetlen ország a világon, ahol a szabadkőművesség forrásai levéltárban kutathatók, ennek oka, hogy három alkalommal is betiltották tevékenységüket. Az 1920-as betiltás alkalmával az 1867–1920 között felgyűlt több százezernyi iratanyagot elkobozták, és ezek ma is megvannak. Meglátása szerint erre az időszakra esett a magyar szabadkőművesség fénykora. Azzal kapcsolatosan, hogy ki lehetett szabadkőműves, elmondta: csak 24. életévüket betöltött férfiak lehettek, kivételes esetekben felvettek fiatalabb férfiakat is, de csak ha apjuk is szabadkőműves volt. Példaként hozta fel Ignotus (Veigelsberg Hugó) fiát, aki 21 évesen léptett a „testvérek” közé. Mint elhangzott, a szabadkőművesek testvérnek szólítják egymást.
Előadása második felében arra a kérdésre világított rá a történész, hogy miért tekintettek a római katolikus egyházra, mint legfőbb ellenségükre a szabadkőművesek. Zárógondolatként Raffay Ernő megjegyezte: „A szabadkőművesek nem feldarabolni akarták az országot, hanem átvenni a hatalmat Magyarországon”. Raffay Ernőnek novemberben jelenik meg Politizáló szabadkőművesség kötete, valamint jövőre tervezi a Szabadkőművesek Magyarország élén kötetének megjelentetését.

---

Kapcsolódó program: http://szkp1.blogspot.com/2012/06/eloadas-raffay-erno-trianon-es.html

Nyomorék gyermekek háza

Nyomorék gyermekek háza

gyermek, nyomorék | Népszabadság   Népszabadság 2002-07-10 15:15:49 | gyermek, nyomorék

Az 1903-as év karácsonyán nyílt meg Zuglóban, a Hungária út 20. szám alatt, egy bérelt tornácos faépületben a főváros (és az ország) első olyan intézete, mely a testi fogyatékos gyermekekről gondoskodott. Az alábbi fényképen az otthon első lakói és gondozóik láthatók a szerény épület előtt. A nemes célt szolgáló intézmény eszméje és megvalósulása a budapesti Deák Ferenc Szabadkőműves Páholy köréből indult, név szerint Rothfeld Richárdtól, akit külföldi tapasztalatai indítottak az elesett, fogyatékos gyermekeket felkaroló intézet felállítására. Tíz év múlva a Mexikói úton felépül majd új, nagy épületük, ahol korszerű, példaadóan szervezett, európai hírű intézményt alakítanak ki, és ahol a gyermekek a gyógyulás mellett szakmát is tanulnak. De most még, 1903. december 24-én a kezdeteknél vagyunk, a hőskorban.

Idézzük Rothfeld Richárd szavait: "Az első lépést tehát megtettük a társadalmi élet egy feneketlen nyavalyájának gyógyítása érdekében. Vajha tervünk úgy sikerülne, mint azt szeretnők, hogy széles ez országban nyomorék, szegény gyermek ne sínylődjék gondozatlanul, elfásúltan, elbutúltan." Úgy legyen!

Fodor Béla

---

Forrás: http://www.informed.hu/egeszsegpolitika/?article_hid=7481