Szabadkőműves konferencia Prágában

A szabadkőművességről elterjedt, hogy titkos, és tagjai érzéketlenek a nemzeti problémák iránt. Erre alaposan rácáfolt a Prágában tartott idei szabadkőműves konferencia, írta Márton László. A zárt ajtók mögött zajlott konferencián tizennégy európai ország szabadkőműves páholyai, illetve szövetségei jöttek össze, a téma: A kisebbségek - kihívás Európának. A konferencia anyagából könyv készül, ez mutatja, hogy nem titkos, olvasható a cikkben. A prágai konferencia három jogcsoportot különböztet meg: az egyetemes jogokat, az egyetemes kulturális jogokat /identitás, anyanyelvi kultúra, nyelvhasználat és képzés joga/ és a közösségi léthez való jogokat.

/Magyar Hírlap, jún. 29./

---

Forrás:

Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006

http://udvardy.adatbank.transindex.ro/

Keresztessy Csaba: A budapesti szabadkőműves szimbolikus nagypáholy épülete

Az Országos Műemlékvédelmi Hivatal és az Állami Műemlékhelyreállítási és Res­taurálási Központ közös évi tudományos beszámoló ülését 1995. március 6-7-én tartották az ÁMRK Központi épületének (Budapest, Dugovics Titusz tér 15.) pinceklub­jában.


Március 6.
Géczy Csaba: Megnyitó
Elnök: Juan Cabello

László Csaba: Pannonhalma
Balázsik Tamás: Előzetes beszámoló a szikszói református templom kutatásáról
Csengéi Péter - Gere László: Jelentés a városlődi, volt karthauzi kolostor területén végzett régészeti kutatásról
Fülöp András - Simon Zoltán - Adrian Andrei Rusu: A nagyváradi vár régészeti kutatása

Elnök: László Csaba

Gere László: A szigligeti vár régészeti kutatásának újabb eredményei
D. Mezey Alice: Bajna, Sándor-Metternich - kastély kutatási helyzetképe Elnök: Sedlmayr János
F. Mentényi Klára - László Csaba: Kőszeg, Kelcz-Adelffy - árvaház kutatása
Keresztessy Csaba: A budapesti szabadkőműves szimbolikus nagypáholy épülete
Sonkoly Károly: Pécs, Szent István tér 8. udvari épületének műemléki kutatása

Megalakult a skót rítusú Nagytanács

1995. február 25-én - ünnepélyes keretek között - megalakult a skót rítusú Nagytanács a Magyarországi Symbolikus Nagypáholy keretei között.

Forrás:

Kelet - a Magyarországi Symbolikus Nagypáholy hivatalos lapja

2000/1

Kapcsolódó cikk: http://aprofan.blogspot.com/2007/10/skot-ritusu-szervezetek-magyarorszagon.html

Pert nyertek a szabadkőművesek – Hetvenévnyi illegalitás után

Pert nyertek a szabadkőművesek – Hetvenévnyi
illegalitás után.

Évtizedes ügy végére tett pontot 1994. december
20-án a Pesti Központi Kerületi Bíróság.
Igaz, csak elsőfokon érvényes az ítélet, amely
értelmében a Magyarországi Szimbolikus
Nagypáholy 70 év után újra birtokba veheti a
Podmaniczky utca 45. szám alatti székházát,
amelyben jelenleg az ORFK igazgatásrendészeti
főosztálya működik. Az elsőfokú ítéletnek – a
nagypáholy nagymestere, Jobbágyi György szerint
– nem csak a magyar szabadkőművesek
szemében van szimbolikus jelentősége.

(Magyar Hírlap, 1995. január 9. 8. old.)

Páholyház visszavétel?

HVG 1995/01. szám, 15-16. oldal • 1995.01.07.

PÁHOLYHÁZ VISSZAVÉTEL?

Az egykori szabadkőműves páholyház tulajdonjogának az 1950-es állapotok szerinti helyreállítását rendelte el elsőfokon a napokban a Pesti Központi Kerületi Bíróság (HVG, 1994. december 17.). A Podmaniczky és Vörösmarty utca sarkán álló, 1037 négyzetméter alapterületű ingatlant, amelyben jelenleg az Országos Rendőr-főkapitányság (Orfk) igazgatásrendészeti főosztálya működik, 45 évvel ezelőtt egyoldalú jognyilatkozattal, ellenszolgáltatás nélkül vette állami tulajdonba az eddigi információk szerint a Belügyminisztérium (BM). Az 1886-ban megnyitott páholyház építtetője, a működését 1989-ben felújító Magyar Szimbolikus Nagypáholy a bírósági tárgyaláson az Alkotmánybíróság 27/1991-es határozatára hivatkozva azzal érvelt, hogy a hajdani ingatlanrekvirálás az akkor hatályos jogszabályok szerint is törvénysértő volt. A négyszintes szabadkőműves palota (amely egyike annak a 11 rendőrségi épületnek, amit az Orfk a Teve utcai 65 ezer négyzetméteres új rendőrszékház felépítéséért cserébe át kíván adni a Postabanknak) tulajdonjogáért a harc folytatódik: a BM – mint azt a tárca jogi képviseleti főosztályán megtudtuk – az elsőfokú ítélet megváltoztatását, vagyis a szabadkőművesek keresetének elutasítását fogja kérni a Fővárosi Bíróságtól.

Kapcsolódó hírek:

http://szkp3.blogspot.com/1996/06/szabadkomuvesper-vesztes.html
http://szkp3.blogspot.com/1994/12/per-szabadkomuves-szekhazert.html

Per a szabadkőműves székházért

HVG 1994/50. szám, 96. oldal • 1994.12.17.

PER A SZABADKŐMŰVES SZÉKHÁZÉRT

Zsaruk a páholyban

Precedens értékű pert indítottak egykori budapesti páholyházuk visszaszerzéséért a hazai szabadkőművesek. A bírósági eljárás más olyan szervezeteket is érinthet, amelyektől évtizedekkel ezelőtt szintén „egyoldalú jognyilatkozattal” kobozta el székházukat a magyar állam.

Kilencvenkilencedik éve áll Budapesten a Podmaniczky és Vörösmarty utca sarkán a hazai szabadkőművesek egykori „temploma”. A Magyarországi Szimbolikus Nagypáholy által közel félmillió korona költséggel emelt épületet eddigi története során kétszer, 1920-ban és 1950-ben kobozta el évtizedekre az eredeti tulajdonostól a Belügyminisztérium (BM). A jelenleg a Budapest VI. kerület 28 670. helyrajzi szám alatt nyilvántartott ingatlan visszaszerzéséért ötödik éve folytat küzdelmet a hazai szabadkőművesek 1989 óta ismét bejegyzett, angolszász orientációjú csoportja. A Magyarországi Szimbolikus Nagypáholy kontra Belügyminisztérium perben – amelyben épp e héten tartanak ismét tárgyalást – alighanem precedens értékű döntésnek kell születnie arról, visszakaphatják-e elvett ingatlanaikat a négy-öt évtizeddel ezelőtt kifosztott, majd évtizedekre eltűnt, ám időközben újra feltámadt szervezetek.

A Szimbolikus Nagypáholy már 1991-ben is tett egy kísérletet a Podmaniczky utca 45. visszaszerzésére. Keresetét akkor a Pesti Központi Kerületi, a Fővárosi és a Legfelsőbb Bíróság (LB) is elutasította, arra hivatkozva, hogy az érintettek a kárpótlási törvény alapján kérhetnek majd elégtételt az egykori jogsérelmekért. Az LB végzése – mint irányadó eset – 1992 nyarán megjelent a Bírósági Határozatok című hivatalos folyóiratban is. A kárpótlásról hozott 1991. évi XXV. törvényről azóta kiderült, hogy az kizárólag természetes személyekre vonatkozik, s az úgynevezett erkölcsi testületek közül csupán az egyházak javainak a sorsát rendezte a későbbiekben külön jogszabály. Az ingatlantulajdonától megfosztott többi szervezet érdekeltségeivel a törvényhozás mindmáig nem foglalkozott. Az Alkotmánybíróság (Ab) 27/1991-es határozata ugyanakkor már három évvel ezelőtt kitért azokra az egyedi államigazgatási határozatokra, amelyekkel még a pártállam akkori jogszabályaihoz képest is törvénysértően rekviráltak el ingatlanokat. Az Ab szerint ilyen esetekben nincs akadálya annak, hogy a károsultak a polgári jog klasszikus semmisségi szabálya szerint érvényesítsék jogaikat.

Erre hivatkozva kérte a Nagypáholy az 1992. november 12-én kezdődött s jelenleg is tartó második perben az államosítás előtti állapot – 1946–1950 között a páholyház átmenetileg visszakerült a szabadkőművesek tulajdonába – helyreállítását, vagyis az 1037 négyzetméteres alapterületű épület visszaszolgáltatását. Az új bírósági eljárás megindítását erőteljesen ösztönözhette, hogy a Belügyminisztérium, pontosabban a használó Országos Rendőr-főkapitányság (Orfk) a kormány – titkos határozatban adott – áldásával nagyszabású ingatlantranzakcióban állapodott meg 1992 végén a Postabankkal. Az egykori szabadkőműves központ egyike annak a 11 nagy értékű rendőrségi épületnek, amelynek a tulajdonjogát a BM egy 1992 novemberi szerződés alapján át kívánja adni a pénzintézetnek cserébe a Teve utcai 65 ezer négyzetméteres új rendőrszékház felépítéséért (1994. március 26.).

Az 1886-ban alakult, annak idején két és fél ezer tagot tömörítő Szimbolikus Nagypáholy – amelynek tagjai a századforduló táján alapítói és támogatói voltak olyan karitatív szervezeteknek, mint a Budapesti Önkéntes Mentőegyesület, a Nyomorék Gyerekek Otthona, az Országos Anya- és Csecsemővédelmi Egyesület és számos hajléktalanmenhely (HVG, 1993. április 3.) – értesüléseink szerint azt is elképzelhetőnek tartaná, hogy a páholyházat több lépcsőben szolgáltassák vissza. Jogi képviselőjük, Csernok Gyula a HVG-nek elmondta, első lépésként tulajdonjoguk telekkönyvi visszaállítását tartják szükségesnek. Ezt követően – átmenetileg – megelégednének az épület egyik emeletének birtokba vételével, míg a többi szintet bérleti díj ellenében meghatározott ideig átengednék az Orfk igazgatásrendészeti főosztályának. A most 150 tagú nagypáholy, amelynek – Huszár György egyetemi tanár, Ferencz József nyugdíjas unitárius püspök után – jelenleg Jobbágyi György orvos a nagymestere, ez idő szerint a budapesti Lövölde téren, egy megvásárolt bérlakásban tartja összejöveteleit.

Babus Endre

Kapcsolódó hírek:

http://szkp3.blogspot.com/1996/06/szabadkomuvesper-vesztes.html
http://szkp3.blogspot.com/1995/01/paholyhaz-visszavetel.html

Mónus Áron úszít a zsidóság és szabadkőművesség ellen

MTI OS hír

1994. augusztus 12., 00:00
MAZSIHIZS közleménye

1994. augusztus 11., péntek - A Nap Tv Kínn, padján Mónus Áron vallott arról, hogy a magyarság nevében miért perelte be Horn Gyula miniszterelnököt a Holocaust borzalmait túlélt zsidóságot megkövető történelmi bocsánatkéréséért. A riport során a hírhedté vált író nem kevesebbet állított, minthogy ő valójában, úgymond az elpusztított ,,kis zsidókért,, emel szót, akiknek haláláért - s ez, mint mondta a a Püski Kiadó könyvesboltjában terjesztett könyvéből egyértelműen kiderül - azok a tehetős, szabadkőműves zsidók felelősek, akik annak idején Hitlert támogatták. Vagyis Mónus nagy nyilvánosság előtt nem kevesebbet állított, minthogy a vészkorszakot maga a zsidóság idézte elő, divatos kifejezéssel élve: menedzselte. Lényegében - tette hozzá - így van ez napjainkban Magyarországon is, ahol a bíróságon bejegyzett, s az egész országot átszövő, zsidó befolyású szabadkőműves hálózat végzi a dolgát.
A magyar zsidóság nevében szeretnénk emlékeztetni arra, hogy a Mónus-féle elmélet kísértetiesen hasonlít az emlékezetes Csurka-tanulmány hangvételére, amely egy Tel-Avivból irányított zsidó világuralmi törekvés veszélyére hívta fel a figyelmet, s amit Debreczeni József, akkor még MDF-es országgyűlési képviselő is náci hangütésnek minősített. Mónus Áron Nap Tv-beli megnyilatkozása teljes mértékben azonos ezzel, s megítélésünk szerint kimeríti a közösség elleni uszítás fogalmát, ami, ha megtorlatlan marad, veszélyeztetheti azt a történelmi megbékélést, amelyet éppen Horn Gyula miniszterelnök kezdeményezett.



Magyar Zsisdó Hitközségek
Szövetsége

(OS)

Forrás: http://ots.mti.hu/news.asp?view=1&newsid=19398