MTI hírek a szabadkőművesekről (is)

MTI hír 1946-ból: Franco a szabadkőművesekről (is).

1946. május 20.

Franco beszéde Oviedoban,

Yrr Wn/Wn/Mnl3 Oviedo, május 19. /AFP/

Franco asturiai szemleutján vasárnap Ovíédoban rádió­beszédet mondott. Miután emlékeztetett a Napóleon ellen viselt függetlenségi háborúra, kijelentette, hogy a szabadkőművesek és az egyház ellenségei megbontották a szabadságáért küzdő spanyol nép egységét. Ezek az ellenségek - folytatta Franco - ma is megvannak különböző nemzetközi munkás- és szabadkőműves alakban, s ezeket mindig külföldről irányítják Spanyolország ellenségei. Mi nem a nagytőkéért vagy a középosztályért vagy a polgárságért küzdöttünk és győztünk, hanem a nagy és szabad Spanyolországért, - mondotta. Beszéde végén Franco a termelés fokozására szólitotta fel a népet. /mti/

---

MTI hír 2017-ből: Semjén Zsolt a szabadkőművesekről (is).

Kormány-minisztériumok
Semjén: Navracsicsnak tudnia kell, hogy kollégái Soros zsebében vannak

Budapest, 2017. október 8., vasárnap (MTI) - Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes szerint Navracsics Tibor európai uniós biztosnak kell a legjobban tudnia, hogy a kollégái és a környezete, emberek és szervezetek is "nemcsak a kezében vannak Soros Györgynek, hanem a zsebében is".

Semjén Zsolt a Kossuth Rádió Vasárnapi Újság című műsorában arra reagált, hogy Navracsics Tibor oktatásért, kultúráért, ifjúságért és sportért felelős uniós biztos pénteken Budapesten azt mondta, az Európai Bizottság saját logikája alapján alakítja migrációs politikáját, "a Soros-terv nem szerepel a bizottság munkatervében".
A miniszterelnök-helyettes felhívta a figyelmet arra, hogy az európai vezetők Jean-Claude Junckertől, az Európai Bizottság elnökétől kezdve meghallgatják az EU-ban Soros Györgyöt, aki előttük mondja el programját. Az a helyzet, hogy Soros György "kezében és zsebében tartja azt a világot", amelyben Navracsics Tibor munkája van - fogalmazott.
Semjén Zsolt hangsúlyozta: a hazájához hű az ember, egy szervezethez, munkaadóhoz lojális, ezért arra kérte Navracsics Tibort, hogy a hűség fogalmát gondolja át a nemzet és egy nemzetközi szervezet között. Hozzátette, reméli, hogy ez a megszólalása egy "újságírói félremagyarázás következménye".
Magyarország soha nem írt alá olyan szerződést az EU-val, hogy bárki megmondhatná, ki éljen Magyarországon - emelte ki. Szerinte a migrációs válság kiinduló oka a szabadkőművesség, amelynek volt "jakobinus, bolsevik verziója", és a "sokadik leágazása ez a Soros-féle szélsőliberális dolog", amely "szívéből gyűlöli a keresztény hagyományokat", és ha lehetséges, még jobban gyűlöli a nemzetállamokat. Meg is akarja szüntetni őket és európai egyesült államokat akar létrehozni. Ezt Brüsszelből "személytelen, elszámoltathatatlan" bürokrácia irányítaná, különböző NGO-knak (nem kormányzati szervezeteknek) "átnyomva" a hatalmat - fűzte hozzá Semjén Zsolt.
Úgy folytatta: a baloldali, liberális pártok láthatóan nem képesek legyőzni a nemzeti erőket, ezért kell behozni sok millió olyan embert, aki kötődik egyik nemzethez sem. Ők az európai nemzetekkel szemben ezekre a bevándorló iszlám tömegekre számíthatnak. Hangsúlyozta: bár az iszlám nagy kultúra, nem része az európai civilizációnak, különösen nem a magyar kultúrának, amely "az iszlámmal szemben definiálja önmagát mint a keresztény Európa védőpajzsa".
A kereszténydemokrata politikus közölte: azért van szükség a nemzeti konzultációra, mert ebben a harcban nem elég a kormány álláspontja, szükség van arra, hogy a magyar emberek is mellé álljanak. "Az a különbség, hogy mi megkérdezzük az embereket" - hangsúlyozta.
Példaként említette, hogy szerinte a német politika, amikor meghívta a migránsokat, először is "törvénytelen" volt, hiszen nem tartották be a dublini szerződést, másodszor "antidemokratikus", mert Angela Merkel kancellár nem kérdezte meg a német népet, hogy akar-e tömegesen együtt élni az iszlámmal és "inkorrekt" is például Magyarországgal szemben, de a migránsokkal szemben is. Mert ezek a "szerencsétlen emberek" pénzzé tették mindenüket, hogy Európába jussanak, most mégis visszaküldenék a nagy részüket. Úgy fogalmazott: ennél sokkal helyesebb, amit Magyarország képvisel, hogy a segítséget kell odavinni, nem a bajt idehozni.
Semjén Zsolt szerint ennek a vége párhuzamos társadalmak kialakulása lesz, ezek az emberek egyre frusztráltabbak, mert nincs munkájuk és nem ismerik a nyelvet, egyre több lesz a bűncselekmény. Azt mondta: ha egy ilyen migráns "megerőszakol egy tízéves német kislányt, az apja agyonlövi, erre lázadás lesz a bevándorlók között", megtámadnak egy német falut, az megvédi magát. "Ezt fogják nézni Malmőtől Marseille-ig, és égni fognak a külvárosok" - tette hozzá.
Meg kell védeni a határokat, és a humanitárius segítséget ezeknek az embereknek a szülőföldjére kell vinni - emelte ki a miniszterelnök-helyettes.

bszg \ bri \ ppd

MTI 2017. október 8., vasárnap 10:56

---

Forrás: http://www.mti.hu

Ádám Ágnes: Az igazi titok – Szabadkőműves kiállítás Bécsben

Az igazi titok – Szabadkőműves kiállítás Bécsben

300 Jahre Freimaurer: Das wahre Geheimnis cím - mel nyílt kiállítás 2017. május 18-án az Osztrák Nemzeti Könyvtár Dísztermében (Prunksaal) a Josefsplatzon. Bizonyára titokzatosnak tűnik e Társaság, homály fedi kilétét, célja sokak számára ismeretlen. A kiállított tárgyak vajon megadják-e a választ? A szabadkőművesség – angolul Freemasonry, franciául Franc-maconnerie, németül Freimaurerei – olyan testület, amelynek tagjai páholyokba tömörülnek. A „páholy“ nem csak helyiség, ahol a tagok összejön - nek, hanem a testvérek csoportját is jelenti. Nevüket a XII. században Franciaországból Angliába vándorló és ott működő kőfaragó, kőműves, építőmesterektől kapták, akik titkosan őrizték mesterfogásaikat, a gótikus építészeti stílus egyedülálló technikai alkalmazását. Létrehozták saját közösségeiket, a szabad kőművesek testvérisége testületeiket (Fra - ternity of Freemasons). Szakmai tudásuk vallási, erkölcsi jelentőséggel párosult, alkimista, kabalista , babonás hagyományokat őrző jelentésekkel

A kiállítás hangsúlyt fektet a páholy kialakulására, a modern szabadkőművesség történetére, amelyet 1717. június 24-től számítanak, amikor Angliában négy páholy összefogásából Londonban megalakult az első Nagy Páholy (Premier Grand Lodge of Eng - land) a Lúdhoz és Rostélyhoz címzett fogadóban. 1723-ban kiadták alkotmányukat. Létezésüket már a kezdetektől fogva konfliktusok, ellentmondások kísérik. A felvilágosodás nyomán a szellem szabad - ságát, erkölcsi értékeket vallva, a rousseaui inspira - cion alapján számtalan formában működnek világszerte. Alapvető követelmény az Istenbe vetett hit vallási hovatartozástól függetlenül (a dogmatikus szervezetekben az Isten-hit nem volt elvárás). A páholyokban a vallási és politikai témák megvitatását alkotmányukban tiltják, ezért Istent a szóhasználatban a Világegyetem (Univerzum) Nagy Építőmesterének nevezik. Anthony Sayert választották meg a nagypáholy első nagymesterének. A kiállításon színes kép mutatja az érdeklődőknek a társaságok működési rendszerét, hierarchikus felépítését, élén a nagymesterrel, alatta a különböző tisztségeket betöltőkkel. Figyelemreméltóak a misztikus szimbólu - mok, a kiállított tárgyak, s azok jelentősége. A láto - gatóknak valószínűleg az is feltűnik, hogy bizonyos jelképekkel, azonos ábrázolásokkal már találkoztak tudományos, művészeti területeken, vallástörté - netben, s nem véletlenül, építészeti alkotásokban. A kiállítás megrendezését – már a témaválasztás különössége miatt is – hosszas, bonyolult előkészü - letek előzték meg. Munkahelyemen izgatottan lapoz - gattam asztalomon az ellenőrizésre váró könyveket, nyomtatványokat. Kíváncsi voltam, miben rejlik e téma titokzatossága, a nyilvánosság előtti elhallga - tottsága, amely még inkább felkelti az emberek figyelmét, ha meghallják a „szabadkőművesség“ szót. Nem tudni, kik a tagjai, mi a céljuk, némely ember zavarba jön, ha szóba kerül a téma – talán közük van a társasághoz? – nem lehet tudni. Számos ellentmon - dás, híresztelés szól róluk. Kék bőrkötésű könyv borítóján kilencágú csillag közepén ‚G’-betű; a szabad - kőművesség alapvető jelképe a derékszögű vonalzó a szárai fölé helyezett körzővel, amelynek a közepén helyezkedik el a nagy Geométert, a világegyetem építőjét, a felsőbb értelmet jelentő ‚G’-betű.

Johann Georg szabadkőműves és tanár gyűjteményes könyvébe (címlapon: „Den Hochwürdigen Wür - digen und lieben Brüdern und Freijen Maurern“) belelapozva, a tagok fekete árnyképein kívül (köztük W. A. Mozarté és Ignaz von Borné, aki nagy hatással volt rá), további jelképeket találok: Mindent Látó Szem, csillag, vonalzó, kalapács, körző, vakolólapát, hold, nap, földgömb, könyv, mérleg, homokóra, kereszt, kígyó, koponya, piramis, kard, érem, pókháló és tojás a fészekben („Gott wog mir dar, was er mir geben woll - te, und schrieb mit eigner Hand, wie lang ich leben sollte, bevor ich noch gebohren war.”) stb. Ezek jelen - téséről is tájékozódhat a látogató. Titokzatos rajzok, egyiptomi fáraó szarkofágjára emlékeztető koporsó, halálfej, négy égtáj, ledöntött oszlopok, hajó a vízen; rejtélyes üzenetek, kívülállók számára ismeretlen, értelmezhetetlen jelek, idézetek, mind csak növelik a kíváncsiságot. II. József idején a közélet számtalan ismert személyisége volt tagja a páholyoknak, ame - lyeknek száma egyre növekedett. Leopold Mozart (W. A. Mozart apja) és Joseph Haydn is beavatott lett. A zse - niális zeneszerző W. A. Mozart több bécsi páholy tagjaként szerzett szabadkőműves zenét; páholynyitásra, páholyzárásra és kantátát Ignaz von Born tiszteletére „Die Maurerfreude” címmel. Tudatos szerepvállalását kifejező műveinek, a Varázsfuvolának (Die Zauber - flöte) és a „Maurerische Trauermusik” -nak (KV477.) eredeti partitúrái is láthatók a bemutatón. Ez utóbbit két testvérnek, Mecklenburg-Schwerin és Esterházy hercegnek komponálta. Jelentős ausztriai múltja ellenére 1848 után be - tiltották a szabadkőművességet Ausztriában, Magyarországon ellenben a kiegyezés utáni liberáli - sabb egyesületi törvények lehetővé tették, hatósá - gi felügyelet nélkül osztrák páholyok alapítását is magyar határmenti városokban (Pozsony, Sopron), míg a birodalom nyugati felében csak „politikamentesen” működhettek szabadkőműves egyesületek.

A kiállítás érdekessége nem csak magában a szabadkőművesség történetében és „megmagyarázásában” rejlik, hanem a furcsa, első pillantásra összefüggéstelen személyes tárgyak sokszínűségé - ben is. A tárlat előkészítése komoly munkát jelentett a restaurátorok számára. Fontos nyelvtudományi eredmény és állomás volt a szabadkőművesség történetében egy önálló nyelv, az eszperantó megalkotása, amelyet 1913-ban a szabadkőműves világszövetség nyelvévé nyilvánítottak. Megalkotása (1887) Lazar Markovics Zamenhof, zsidó származású orosz anyanyelvű, varsói szemor - vos (Doktoro Esperanto jelentése reménykedő doktor) nevéhez fűződik. A vitrinekben Alfred Hermann Fried nyelvköny - vén és Béke Nobel-díján kívül rendfokozatok, érmek, valamint rituális, beavatási kellékek, a jellegzetes öltözék, a díszes hímzett vállszalagok, a sautoir, azaz Schärpe láthatók. A különböző országok gondolkozásmódja nem volt egységes, sokszor még az országokon belül is eltért, ezért 1930-ban ismételten politikamentességet hirdetve Genfben és Bécsben központi szervezet jött létre a nagypáholyok kapcsolattartásáért. Célkitűzésükre utal egy 1921-ből való könyvcím, Weltfreimaurerei, Weltrevolution, Weltrepublik (szerzője Friedrich Wichtl, az I. Köztársaságban a Német Nemzeti Párt képviselője az osztrák parlamentben).

Működésük számtalan érdek-összeütközést váltott ki megalapításuktól kezdve. Egyházi vonalon pápák tiltakoztak ellenük – IX. Piusz pápa 1864-ben „veszedelmes eltévelyedés“-nek nevezte a szabadkő - művességet. Hitler üldözte a csoport tagjait. A látogatók meglepődve fedezhetik fel a Társaság tagjai között a közélet híres szereplőinek, tudósok, politikusok, elismert művészek portréit. Az első Bécsben alapított páholy (1742) tagjai között magyar főurak és nemesek is voltak. A magyar sza - badkőművesek sorai között nagyon sok közismert személyiség található. Vajon kielégítő választ ad-e az anyagában érde - kes kiállítás arra, hogy mi van a kulisszák mögött? Ezt döntsék el a 2018. január 2-ig tartó kiállítás látogatói.

Ádám Ágnes (Österreichische Nationalbibliothek)

---

Forrás: http://www.becsinaplo.eu/bnaplo.pdf

Szabadkőműves múzeum lesz a páholyházból

in Hírek / on 2017. június 26. Hétfő at 11:05 pm /

Jóváhagyta a júniusi ülésén a nagyváradi önkormányzati képviselőtestület a nagyváradi szabadkőműves múzeum kialakításának költségeiről szóló határozattervezetet. Az előző, tavaly novemberi határozat módosítására azért volt szükség, mert akkor még 20 százalékos áfával számolták ki a költségeket, az áfa pedig január elsejétől 19 százalékra csökkent.

A jövendő múzeum Rulikowski (ma Armatei Române) utcai épülete, mely sokáig a vámhatóságnak adott otthont, a múlt század elején a nagyváradi László király szabadkőműves páholy szélházának készült. A páholyszékházat a muemlekem.hu oldal adatai szerint 1901-ben építették Bálint Zoltán és Jámbor Lajos budapesti műépítész tervei szerint és 1902-ben adták át.
A váradi önkormányzat a Regionális Operatív Programhoz pályázik majd támogatásra az áfával együtt 5,5 millió lej értékű felújításra. Az önkormányzat költsége 1,6 millió lej lesz, ebből a pályázaton el nem számolható költésegeket és a két százalékos önrészt fedezik. A majdani kivitelezőnek a tervek szerint 24 hónapja lesz majd az épület felújítására.

Fried Noémi Lujza

---

Forrás: http://www.reggeliujsag.ro/szabadkomuves-muzeum-lesz-a-paholyhazbol/

Helikon-lapszámbemutató: Kerekasztal-beszélgetés a folyóirat szabadkőműves számáról

Helikon-lapszámbemutató

A Helikon Irodalom- és Kultúratudományi Szemle Szabadkőműves számáról 2017. június 19-én a Kelet Kávézóban rendezett kerekasztal-beszélgetésen a kötetet Kontler László mutatta be. A 2016/4. szám szerkesztői, Péter Róbert és Szentpéteri Márton mellett Granasztói Olga és Lengyel Réka voltak az esemény résztvevői.

A 18. században a szabadkőművesség az európai politikai, kulturális, társadalmi és szellemi élet meghatározó tényezője volt. Kötetünk célja, hogy a magyar olvasókat közelebb hozza a 18. századi szabadkőművesség kutatásának legújabb irányaihoz, módszereihez és témáihoz. Erre nyilvánvalóan nagy szükség van, hiszen a magyar szabadkőművesség történetének kutatása nemigen ízesült még be az európai tudományosságba. A téma kutatása túlnyomórészt az összeesküvés-elméletírók, szenzációhajhász szerzők és amatőr szabadkőműves történészek territóriuma volt egészen az 1980-as évekig. Ugyanakkor még tudományos körökben is számos régóta élő és szinte soha meg nem kérdőjelezett mítosz és spekuláció határozta meg a köztudatot a témában egészen a közeli múltig. 

---

Forrás: http://iti.btk.mta.hu/hu/39-esemenyek/367-helikon-lapszambemutato-2

Raffay Ernő előadása a szabadkőművességről

2016. május 30.

Előadás a szabadkőművességről

Raffay Ernő tartott előadást

Raffay Ernő író, történész tartott könyvbemutatóval egybekötött előadást május 26-án a Lorántffy Zsuzsanna egyházi központban.

Pap István

A történész, író, egykori politikus meglehetősen csapongó stílusban adta elő ezúttal mondanivalóját a szép számban egybegyűlt érdeklődőknek. Az aktuálpolitikai megjegyzésekkel, kiszólásokkal sűrűn tarkított előadás fő témája a magyarországi szabadkőművesség tevékenysége volt. Raffay Ernő kiemelte, hogy a szabadkőművesség mindenhol a világon titkos szervezetként működik, Magyarországon viszont az az egyedülálló helyzet állt elő, hogy a szabadkőműves dokumentumoknak jelentős része fellelhető és szabadon kutatható az Országos Széchényi Könyvtárban.

Befolyásolás

A meghívott röviden ismertette a szabadkőművesség magyarországi történetét, majd arról értekezett, milyen befolyással rendelkezett ez a titkos szervezet a magyarországi közéletben a 19. században, illetve a 20. század első évtizedeiben. Mint mondta, csakúgy, mint az egész világon, Magyarországon is a titokban való tevékenység volt jellemző a szabadkőműves páholyokra, amelyek a befolyásolás módszerét alkalmazták. Példaként említette ebben a vonatkozásban azt, hogy az 1918 előtti magyar országgyűlés tagjainak mintegy tíz százaléka volt szabadkőműves, akik a budapesti székhelyükön összegyűlve beszélték meg azt, hogy mi történjen másnap a magyar parlamentben.

Raffay Ernő kitért Ady Endre szabadkőműves tevékenységére is, aki az előadó megítélése, illetve az Ady szabadkőműves tevékenységét kutató könyveinek a címe tanúsága szerint eleinte szabadkőműves béklyóba, majd szabadkőműves zsoldba került. Ady Endre publicisztikai írásaiból, valamint személyes jellegű írásaiból is kiviláglik az, hogy gróf Tisza István miniszterelnök, gróf Apponyi Albert, valamint Prohászka Ottokár és Majláth Gusztáv Károly püspökök voltak akkoriban a magyar szabadkőművesség legnagyobb ellenfelei, akiket a legkeményebben támadtak. Raffay Ernő kijelentette, hogy a szabadkőművesség általában a kereszténységet és a magyar keresztény nemzetállamot támadta. A hosszú előadás végén az érdeklődők megvásárolhatták a köteteket.

---

Forrás: http://www.biharinaplo.ro/helyi/2016/05/29/eloadas-a-szabadkomuvessegrol.biharinaplo

Kapcsolódó program: http://szkp1.blogspot.com/2016/05/eloadas-raffay-erno-konyvbemutato.html

Beszámoló Raffay Ernő csíkszeredai előadásáról:

---

2016. április 20.

Beszélgetés Raffay Ernő történésszel – Szabadkőművesek Székelyföldön

Nemrégiben Az erdélyi szabadkőművesség történetéről tartott előadást Raffay Ernő történész Csíkszeredában, a városháza gyűléstermében. Az előadás apropóján többek között a székely szabadkőművesekről faggattuk a történészt, s mint kiderült, jócskán van ilyenre példa Benedek Elektől Tamási Áronig.





– A szabadkőművességről első hallásra mindenkinek a titok, a titokzatosság jut eszébe, hiszen titkos társaságról van szó, mégis Magyarország az egyetlen ország, ahol a szabadkőművesség iratai a Nemzeti Levéltárban szabadon tanulmányozhatók. Az erdélyi szabadkőművesség iratai is fellelhetők ugyanott?

– Magyarországon a szabadkőművességet háromszor tiltották be. A második és a harmadik betiltásnál összegyűjtötték az iratokat, és ezek most a Budapesti Országos Levéltárban vannak. Először 1795-ben tiltották be a Martinovics Ignác-féle mozgalmak kapcsán, miután Martinovicsékat kivégezték. Másodjára 1920. május 18-án az első horthysta kormány belügyminisztere tiltotta be a szabadkőművességet. Akkor már Erdély román megszállás alatt volt, viszont ahol lehetett, ott kormánybiztosokkal a horthysta hatóságok összeszedették az iratokat, és a ládák a belügyminisztériumba kerültek. A harmadik betiltás már csak Magyarországra vonatkozott, 1950 júniusában történt, amikor Rákossyék belügyminisztere, Kádár János szedette össze az iratokat. Az 1960-as években Kádárék kormánya az iratok titkosságát feloldotta, s az összes ládát átküldte az országos levéltárba, a Buda várába. Mivel 1920-ig – meg 1940–45 között a kis magyar időben – Székelyföld a magyar királyság része volt, az 1920 előtti anyagban megtalálható a 16-18 erdélyi páholy, köztük a székelyföldi páholyok iratanyaga is. Gazdag iratanyagról van szó, ugyanis minden szabadkőműves páholynak minden évben hét pontból álló, összefoglaló jelentést kellett küldeni Budapestre, a Magyarországi Szimbolikus Nagypáholy címére, a Báró Podmaniczky u. 45-be. Tehát az 1920 előtti erdélyi szabadkőművesség története teljesen tisztán, forráselemző módszer segítségével mutatható meg, mert megmaradtak az iratok. Ugyanakkor, mivel a horthysta hatóságok betiltó rendelete 1920. június 4-től már nem volt érvényes Románia határain belülre, az erdélyi páholyok tovább működtek egészen 1937-ig. Az 1937-es év nagyon érdekes a romániai történelemben: mindenféle belpolitikai problémák voltak, megjelenik a vasgárda stb., és gyakorlatilag királyi parancsra betiltják a teljes szabadkőművességet, nemcsak az erdélyi magyar páholyokat. Megemlítek néhányat közülük: Szatmárnémetiben működött a Tisza páholy, Zilahon egy szabadkőműves kör, tagjai között ott találjuk Ady Endre néhány tanárát is. Nagyváradon működött a László király páholy 1876-tól, ez biztosan a legrégebbi szabadkőműves páholy a később Erdélynek nevezett, Romániához csatolt kelet-magyarországi területeken. Ez a páholy politikailag radikális páholy volt, zsidó nemzetiségű többséggel. Aradon volt két páholy, Temesváron létezett a Losonczy páholy, az egykori várvédő kapitányról elnevezve. Kolozsváron az erdélyi magyar szabadkőművességnek a második páholya, ha a nagyváradit is számítjuk, az Unió páholy – olyan jeles magyar tudósokkal, mint dr. Fabinyi Rudolf vagy Apáthy István professzor, az első kolozsvári botanikus kert megteremtője. Megjegyzem, a kolozsvári Unió páholy magyar érdekeket védő páholy volt.

– Amúgy mennyire kapcsolódott a magyar szabadkőművesség a zsidósághoz?

– Azt szokás mondani, általános megfogalmazásban – az interneten vannak ezek a szamár mondatok –, hogy a szabadkőművesség a zsidó hatalomátvételre szolgáló politikai eszköz. Ennek egy része igaz. Tény, hogy 1913-ban, az utolsó békeévben Magyarországon 7400 szabadkőműves volt, annak 75 százaléka izraelita, 25 százaléka magyar és szász, román egy-kettő volt. Az erdélyi páholyok féltették Erdélyt a románoktól már 1914 előtt, és például a kolozsvári Unió páholy javasolta a kormánynak, hogy a román határon, a Kárpátok gerincén szaporítsák meg a határőrállomásokat, erősítsék meg a határőrséget. Az 1916–18 közötti időszakból az Unió páholyból olyan dokumentumokat találtam az országos levéltárban, amelyekből az derül ki, hogy a kolozsvári magyar szabadkőművesek lényegében magyar emberek voltak, és féltették a hazájukat a román betöréstől.

– Milyen páholyok voltak Székelyföldön?

– Székelyföldön Marosvásárhelyen működött a Bethlen páholy a város híres polgármesterének, Bernády Györgynek a vezetésével. A marosvásárhelyi páholyt zömmel magyarok alkották és csak kisebb részben zsidó emberek, talán 10 százalékban. Román ember nem volt ebben a páholyban, de a kolozsvári Unió páholyban sem. A marosvásárhelyi Bethlen Gábor páholy volt a legnagyobb létszámú és talán a legnagyobb befolyású székelyföldi páholy, és – akárcsak a kolozsvári – ez is építő páholy volt. (Gondoljunk csak a vásárhelyi kultúrpalotára vagy a kolozsvári egyetemre…) Brassóban is volt páholy, zömmel szász tagokkal. Még egy nagyon érdekes páholy volt a Székelyföldön, a vásárhelyi után a második legnagyobb, a sepsiszentgyörgyi Siculia. Ez olyan ritka páholy, amelynek a működése során az első öt évben nem volt zsidó tagja. Tehát székely emberek hoztak létre szabadkőműves páholyt Sepsiszentgyörgyön.

– Mit lehet tudni a csíkszeredai szabadkőművesekről?

– Csíkszeredában is volt páholy, de csak a 18. században, ugyanis itt működött akkor egy bizonyos gróf Draskovich János, egy horvát származású ember, a Habsburg Birodalom hadsere­gének az ezredese, aki kialakított egy sajátos magyar rítust. A rítus ez esetben a páholymunka konkrét lebonyolítása: ki hol ül, milyen munkarend alapján dolgoznak stb. A Draskovich-féle rítusban, ha bevettek valakit, számokkal jelölték meg, és a számoknak elnevezései is voltak három fokozatban. Például első inas – második fokozat, legény – harmadik fokozat, és így tovább. Ezt úgy nevezi a szabadkőműves szakirodalom, hogy Draskovich-rítus, Draskovich János próbálta az egész Magyarországon az ilyen rítus alapján működő páholyokat elterjeszteni. Mindössze néhány évig működött Csíkszeredában szabadkőműves páholy a 18. század végén, a Draskovich-rítus alapján, de iratai nem nagyon maradtak fenn, csak néhány visszaemlékezés, levelezés.

– Ismerünk 20. század eleji csíkszeredai szabadkőművest is dr. Hirsch Hugó személyében. Találkozott a nevével a kutatásai során?

– Konkrétan az ő személyét nem kutattam. Elképzelhetőnek tartom, hogy a sepsiszentgyörgyi páholyhoz tartozott. Városokra vonatkozó anyag nincs, csak személyekre, páholyokra vonatkozó anyag, számos belépési és kilépési nyilatkozat. Egyébként, amikor a legtöbb szabadkőműves páholy volt Magyarországon – egykor titkos, most már kutatható jelentésekből tudom –, akkor 102 szabadkőműves páholy volt és 7427 szabadkőműves.

– Miért léphettek be a szabadkőművesek sorába olyan székelyek, mint Benedek Elek, Kőrösi Csoma Sándor vagy Tamási Áron?

– Ezt pontosan akkor tudnánk, ha elolvasnánk a belépési nyilatkozataikat. Igaz, oda mindenki mindenféle szép szavakat ír bele. Azonban ha sok-sok iratot tanulmányoz az ember, akkor látja azt, hogy különböző szempontok, különböző érdekszempontok szerint léptek be a szabadkőművesek. Ami a legfontosabb, nem érdekszempont, de annak is lehetne nevezni: hitből. Hit a szabadság eszméjében. Mert a szabadkőművesség a világ bármelyik országában – talán Románia a kivétel, ahol a sovinizmus alapján működnek a szabadkőműves páholyok, érdekes módon – a liberalizmus eszmevilágára épül és a nagy francia forradalom után robbanásszerűen terjedt, bár Angliában kezdődött 1717-ben. A Draskovich-féle csíkszeredai páholy még az angol páholy mintájára, az angol hatásra terjedt el. A két francia nagypáholy már a latin páholyok közé tartozott. Jó tudni, hogy például a békekonferencia elnöke is szabadkőműves volt, és az ő egyik páholyába jutottak be az erdélyi románok, például Iuliu Maniu és mások, akik kiutaztak a békekonferenciára és elérték, hogy Erdély elszakadjon Magyarországtól. (Ezt a kérdést Koszta István csíkszeredai történész kutatta és meg is írta.) Visszatérve a kérdésére: az első pont, amiért valaki szabadkőműves lesz, hogy hisz abban, hogy szabadság, egyenlőség, testvériség… A második pont: érdekből, például üzleti kapcsolatok kialakítása miatt. És hogy a székelyek hogyan lettek páholytagok, arra a Tamási válaszát ismerjük. Ő 1930-ban lett szabadkőműves, és 1942-ben azt írta egy cikkében, hogy ő azért lett a kolozsvári Unió páholy tagja, mert azt gondolta, hogy ott a szabadkőműves testvéreivel együtt majd a magyar érdeket tudja erősíteni, előmozdítani. És azért lépett ki 1935-ben – de tulajdonképpen már előbb ki akart lépni –, mert rájött arra, hogy ott mindenről szó van az érdekérvényesítéssel kapcsolatosan, csak arról nem, hogy harciasan a magyar érdeket előremozdítsák. Tehát csalódott a szabadkőművességben és kilépett. Ami nagyon érdekes, hogy az Unió páholy iratai egészen 1919 végéig ott vannak a budapesti levéltárban, viszont a későbbi romániai szabadkőműves iratanyagot az 1937-es betiltás után elkobozták. Vágyom arra, hogy a két háború közötti szabadkőművességnek az iratai valahol ott rohadjanak Bukarestben valamelyik pincében, és ha fele is megmaradt, de szabad lesz egyszer hozzájuk jutni. Most pillanatnyilag hiteles iratok alapján 1920-ig lehet kutatni az erdélyi szabadkőművességet.

Daczó Katalin

---

Forrás: https://hargitanepe.eu/beszelgetes-raffay-erno-tortenesszel-szabadkomuvesek-szekelyfoldon/

Kapcsolódó program: http://szkp1.blogspot.com/2016/03/eloadas-raffay-erno-az-erdelyi.html

A világosság jegyében

Szabadkán a Kortárs Galériában nyílt meg a Szerbiai Reguláris Nagypáholy, szabadkőművesség Szerbiában 1785–2016 című kiállítása.

---

Forrás: https://www.youtube.com/watch?v=-WP2fY-jCJI&feature=youtu.be