Politizáló szabadkőművesség – decemberben megjelenik Raffay Ernő új könyve

Politizáló szabadkőművesség – decemberben megjelenik Raffay Ernő új könyve

2012. december 7. 16:23

1-2 perc

Raffay Ernő szabadkőműves témakörben megjelenő harmadik, talán az eddigi leginkább érdekfeszítő kötete jelenik meg decemberben. A szerző – folytatva korábbi gyakorlatát – egyedülálló levéltári kutatásaival nemcsak a magyarországi titkos társaság szándékait és célrendszerét tárja fel, hanem új megvilágításba helyezi a 20. század első két évtizede Magyarországának történetét. Nem túlzás azt állítani, hogy munkája teljesen átrajzolja a Trianont megelőző időszakról kialakult képet.

A Politizáló szabadkőművesség című új kötetből megismerhetjük a magyarországi szabadkőművesség radikalizálódásának következő állomását, a Jászi Oszkár nevével fémjelzett Martinovics páholy létrejöttét és tevékenységét, s hosszú oldalakon át olvashatjuk ama súlyos állítás bizonyítékait, mely szerint: a baloldali radikálisok célja nem volt más, mint a magyar keresztény nemzetállam megdöntése. A könyv nemcsak az eszme- és politikatörténeti folyamatokat mutatja be, hanem a radikális vonal elfogadott és meghatározó személyiségeit is, akik politikai szerephez Károlyi Mihály kormányában, illetve az azt követő kommunista diktatúrában jutottak. Feltárul szemünk előtt, hogy a Tanácsköztársaság szellemi előkészítése éveken keresztül folyt, az nem „a semmiből ugrott elő” 1919. március 21-én. A titkos társaság tevékenységével akarva-akaratlanul hozzájárult a vörösterrorhoz és bizony a Magyar Királyság széthullásához is.
A Politizáló szabadkőművesség már előrendelhető a Vármegyeház.hu könyvesboltban! (Az előrendelések december 19-én kerülnek kiszállításra. A házhoz szállítási díj legalább 5000 Ft-os rendelés esetén 699 Ft, 10 ezer Ft-tól ingyenes.)

Raffay Ernő első magyarországi szabadkőművességgel foglalkozó könyve, a Szabadkőművesek Trianon előtt 2010-ben jelent meg. Az 1749-es kezdetektől 1886-ig, a Magyarországi Symbolikus Nagypáholy létrejöttéig mutatja be a titkos szervezet történetét, emellett külön foglalkozik az országgyűlés 1910–1911. évi szabadkőműves-vitájával. A 2011-ben megjelent Harcoló szabadkőművesség a társaságban megindult radikalizálódási folyamat kezdeti szakaszát mutatja be, nevezetesen a nagyváradi László király páholy tevékenységét 1896-tól 1908-ig. Ekkor vált célrendszerük fontos elemévé a katolikus egyház elleni küzdelem.

---

Forrás: http://tortenelemportal.hu/2012/12/raffay-erno-uj-konyve/

Raffay Ernő tartott előadásokat Bihar megyében

2012. 12. 02.

Az Erdélyi Magyar Néppárt érmelléki képviselőjelöltje, Nagy József Barna meghívására az elmúlt napokban Bihar megye több településén –Margittán, Nagyváradon, Nagyszalontán és Érmihályfalván – tartott előadást Raffay Ernő történész.
Legújabb kötete a „Politizáló szabadkőművesség” címet kapta, és ez immár a harmadik könyve ebben a témában – derült ki az előadások során. Bár a könyv még nem hagyta el a nyomdát, máris óriási érdeklődés mutatkozik iránta.

A rendhagyó történelmi előadásokon szó volt a Trianonhoz vezető útról, a szabadkőművesek történetéről, a föderalizmus és az autonómia román és magyar eszmetörténetéről.
Nagy József Barna érmelléki képviselőjelölt az előadásokat megelőző bevezetőjében bemutatta a Néppárt programját, és beszélt az autonómia és a föderális Románia szükségességéről. Nagyváradon többek között jelen volt Zatykó Gyula szenátorjelölt is, aki kifejtette: az autonómia és a föderalizmus jelenti az egyetlen megoldást az erdélyiek számára.
Raffay Ernő történelmi léptékű tettnek nevezte a föderalizmus felvetését, és közéletben való népszerűsítését. Elismerően szólt arról a következetességről, amiképpen a Néppárt jelöltjei évek óta képviselik az autonómia, immár pedig a föderalizmus gondolatát. Megítélése szerint egyedül ez a kitartás és elvszerűség hozhat kedvező változást az erdélyi magyarságnak ezért, mint mondotta, számára nem kérdés, hogy kit támogatna a választásokon.
Az előadássorozat záróeseményén, Érmihályfalván Nagy József Barna köszönte meg az elismert anyaországi történésznek a kiváló előadásokat, melyekben a Néppárthoz közel álló következtetések fogalmazódtak meg. A nemzeti ügyek szolgálata előrébb való minden pártpolitikai érdeknél, hangsúlyozta Nagy József Barna, aki szerint a december 9-i választások igazi tétje: marad minden a régiben a be nem váltott ígéretekkel és megalkuvó „érdekvédelemmel”, vagy kezünkbe vesszük végre a sorsunkat erdélyi jövendőnk érdekében.
[Forrás: az Erdélyi Magyar Néppárt partiumi sajtószolgálata]

---

Forrás: http://www.neppart.eu/parlament2012/raffay-erno-tartott-eloadasokat-bihar-megyeben.html

Raffay Ernő előadása Trianonról, a szabadkőművesekről

"Mit kezdjünk az igazsággal?"

2012. December 1.

Megyei körútja utolsó állomásaként péntek délután a szabadkőművesekről, illetve az úgynevezett Trianon-kérdésről tartott előadást Raffay Ernő történész a Padlás Galériában.

Raffay Ernő (állva) tartott érdekes előadást

Raffay Ernő egy előadása már korábban is be volt harangozva Érmihályfalvára egy előző könyve kapcsán, ám az akkor betegsége miatt elmaradt.

Most Margitta, Nagyvárad és Szalonta után, megyei körútja utolsó állomására érkezett a Padlás Galériába. 

Dr.Szilágyi Ferenc mintegy 40 érdeklődő előtt úgy mutatta be a vendéget, mint "a Trianon-kérdés, és sok más kérdés szakértőjét". Raffay Ernő is egy anekdotával kezdte előadását, melyből kiviláglott, hogy sokan nevét már a Trianon-kérdéskörrel hozzák automatikusan kapcsolatba. Előadássorozatának apropóját legújabb, "Politizáló szabadkőművesség" című kötete adta, ám arról kiderült, hogy csak egy hét múlva hagyja el a nyomdát.

Mint megtudtuk, a szabadkőművességgel is csupán a Trianon-kérdés kapcsán kezdett el foglalkozni, és meglepődve állapíthatta meg, hogy az egész világon Magyarország az egyetlen, ahol szabadon - az Országos Levéltárban - kutatható, és hozzá lehet férni a szabadkőművesség 1950 előtt dokumentumaihoz.

A közel három órában úgy érezhette magát a hallgatóság, mint egy szabadegyetemi előadáson, ahol a szabadkőművesség mikéntjéről és hogyanjáról felsorolhatatlanul sok érdekesség és tudnivaló hangzott el, nem különben Trianonról. Utóbbiról kifejtette: Magyarország feldarabolói manapság is úgy tesznek, mintha ez az állapot mindig így kellene maradjon - azonban csak egy esetben maradhat így - ha hagyjuk. A történelmi igazság kapcsán pedig Nicolae Iorga román politikust, történészt idézte, aki azt mondta: mit kezdjek az igazsággal, ha nemzetem sorsa a tét. Hát ugyanezt mondhatjuk mi is, tette hozzá Raffay Ernő, példának említve a dákoromán eredet-elméletet, mellyel szerinte nem is érdemes foglalkozni.

Kérdésre válaszolva a történész kifejtette, hogy szerinte 1989 után több alkalommal is lett volna alkalom a trianoni diktátum korrigálására, igaz, az mindannyiszor hadmozdulatokat feltételezett volna. Először Csehszlovákia felbomlásakor, amikor az addig közös hadsereget titkos - ám a titkosszolgálatok által kiszimatolt - módon kettéosztott Csehország és Szlovákia 1992-ben, hónapokra gyakorlatilag védtelenné téve magukat. A másik alkalom a szerb-bosnyák-horvát konfliktus idején lett volna, amikor a szerbek "hátat fordítottak" Magyarországnak, és a horvátok is partnerek lettek volna Szerbia gyengítésében.

Érdekes anekdotákat hallottunk azokból az időkből is, amikor Raffay az Antall-kormány tagja volt.

A történész nem titkolta, hogy az EMNP kampányát támogatandó vállalta az előadásokat, szimpatizálva a párt autonómiát és Románia föderalizációját felvető elveivel. Úgy vélte, hogy azok kivitelezése ma még reménytelen, de hosszabb távra gondolva "hagy szokja a fül".

A szervezők nevében Nagy József Barna, az EMNT partiumi régióelnöke köszönte meg az előadásokat, hozzátéve: az EMNP is fontosnak tartja az említett eszmék mellett kiállni, és azokat többre tartják, mint a rövidtávú ígérgetéseket.

Az esemény végén Raffay Ernő dedikálta a helyben megvásárolható, illetve az érdeklődők által akár otthonról hozott köteteit is.

---

Forrás: http://www.ermihalyfalva.ro/hirek/Mit-kezdjuenk-az-igazsaggal

Legnagyobb fegyverük a titokzatosság

2012.11.07., szerda 15:21

Több tévhitet is eloszlatott a szabadkőművesekről dr. Gáspár Ferenc főorvos új könyvének bemutatóján. A Takáts Gyula Megyei és Városi Könyvtárban zsúfoltan voltunk mindazok, akik szerettünk volna egy kicsivel többet megtudni a titkos társaságokról.

Közel kétszáz ember jött el kedd este dr. Gáspár Ferenc „A kaposvári Berzsenyi szabadkőműves-páholy” című könyvének bemutatójára. Akinek már nem volt szerencséje, állva, vagy a lépcsőn ülve hallgatta végig a beszélgetést, amelynek során az írót Winkler Ferenc kérdezte. Bár a könyv csak a napokban került a boltokba, már most többen voltak, akik olvastak belőle részleteket.

Horváth Katalin könyvtárigazgató bevezetőjében hangsúlyozta: a könyv várostörténeti szempontból különösen fontos, hiszen az 1902-1919 közötti időszakot öleli fel, amikor elindult a város dinamikus fejlődése. Olyan információkat tartalmaz, amelyeket csak hosszas kutatómunkával ismerhet meg az érdeklődő olvasó.
A kaposvári páholyt 9 fő alapította, az évek során összesen 83 szabadkőműves vett részt benne
Hogy mennyi munka van ebben a kötetben, azzal kapcsolatban dr. Gáspár Ferenc lapunknak elmondta: - Közel három év és számtalan pesti út, mert annak ellenére, hogy a Somogy Megyei Levéltárban a páholy iratainak jelentős része másolatban fellelhető, az Országos Levéltár és az Országos Széchenyi Könyvtár voltak a legteljesebb források.

A 360 oldalas kötetben feltűnően sok, 400-at is meghaladó lábjegyzet található, hogy az olvasónak ne kelljen minduntalan a kötet végére lapoznia, mert ez megszakítja az olvasás menetét és ezzel a gondolat folyamatosságát. – A jegyzeteket nagyon sokan csak szükséges kelléknek tekintik, ami esetemben lényegesen több ennél, mert a főszöveggel azonos értékű és fontosságú. Részben olyan ismereteket tartalmaznak, amelyek a témában kevésbé jártas olvasók ismeretinek bővítését, ezáltal – nevezzük nevén – a megértést szolgálják, másrészt saját véleményemet, viszonyulásomat jelenítik meg. Olykor bennük van a lényeg – tette hozzá a főorvos.

A beszélgetés során elhangzott, hogy többek között az egykori Berzsenyi iskola és a tüdőgondozó létrejötte is a szabadkőműveseknek köszönhető. Mindazonáltal az igazi jótékonykodást közülük Kemény Samu, akkori gabona-kereskedő valósította meg, aki tényleg a saját vagyonából adakozott a rászorulók javára.

A könyvbemutatón sok mindenre választ kaptunk, de még több kérdés merült fel bennünk, amelyeket reményeink szerint a könyv elolvasása megválaszol. Ha pedig még többet szeretnénk tudni a témával kapcsolatban, akkor november 20-án, 17 órakor a könyvtárban megnézhetjük Dávid András előadását a szabadkőművességről.

Szerző: Springmann Andrea 

---

Forrás: http://kaposvarmost.hu/magazin/kultura/2012/11/07/legnagyobb-fegyveruk-a-titokzatossag_3815.html

Kaposvári szabadkőművesekről jelent meg könyv

Kaposvári szabadkőművesekről jelent meg könyv

2012-11-06 21:21:07

Kaposvári szabadkőművesekről jelent meg könyv Többek között a kaposvári Berzsenyi Páholy munkásságáról szól dr. Gáspár Ferenc szabadkőművesekről megjelent könyve. A Megyei és Városi Könyvtárban mutatták be dr. Gáspár Ferenc A kaposvári "Berzsenyi" Szabadkőműves-páholy címmel megjelent  könyvét, amely az 1902-ben kezdődött kaposvári szabadkőműves mozgalmat mutatja be. Ugyan a szabadkőművességet körüllengi a misztikum és mindenféle elméletek szárnyra keltek velük kapcsolatban, néhol radikális eszméik mellett nagyon sokat tettek a város fejlődéséért. A könyvbemutatón olyannyira megtelt a könyvtár kölcsönzőterének központi része, hogy nem csak pótszékeket kellett hozni, de voltak, akik a lépcsőn ülve hallgatták végig a beszélgetést.    Megtudhattuk, hogy Magyarországon egyedülálló volt abban a korban, hogy a két típusú: a befelé forduló és a közéleti szerepet vállaló szabadkőműves társaságok megegyeztek egymással és egy közös országos társulásban egyesültek, ez volt a Magyarországi Szimbolikus Nagypáholy.  A szabadkőművesség a Szabad Líceum Egyesülettel kerül Kaposvárra. A Berzsenyi Páholy kilenc taggal alapul meg, vezetője a tanító végzettségű Erdei Ákos lesz. A budapesti társaságok közül az Erzsébet Páhollyal van közvetlen kapcsolatban. Kaposváron az idők folyamán összesen nyolcvanhárom páholytagról tudunk. Később a kaposvári társaság alapítja meg a pécsi páholyt, napjainkban ez a tény megfordulhat, mivel 2004 óta a pécsi páholy újjáalakult.  A kaposvári Berzsenyi Páholy munkásságuknak köszönhető a Berzsenyi Iskola, ami Kaposvár első nem egyházi kézben levő iskolája, az első tüdőgondozó létesítése, de a sajtóban is megjelennek, mivel egyik tagjuk szerzi meg a Kaposvár című lapot. Emellett karitatív tevékenységben is részt vettek. Az eleinte tisztán a város felvirágoztatására irányuló társaság egy idő után belemegy olyan vallasi, politikai radikalizmusba, amely egy teljesen más irányba fordítja azt.  Vinkler Ferenc, a könyvbemutatón közreműködő beszélgetőpartner kérdésére, hogy kiről nevezne el közteret? dr. Gáspár Ferenc azt felelte: Majdnem mindegyikük életében talátam olyant, ami nem tetszett. Egyedül Kemény Samu, nagykereskedő az, akinek az életén nem találtam foltot, és akinek a temetéséről úgy írt a korabeli sajtó, hogy sokan eljöttek a városi tisztségviselők közül, de még többen voltak, akiknek segített.  Ezután a közönség kérdezhetett az írótól, valamint egy kis vendéglésre is meghívták őket, aki pedig szeretett volna megvehette és dedikáltathatta is a könyvet. A bemutató előtt már meg lehetett venni a könyvet és a bemutató után is sokan álltak sorban a műért.  K-Sz.R Utoljára frissítve: 2012-11-06 21:37:09

---

Forrás: http://www.kaposvari-hirhatar.hu/hirek/kaposvari-szabadkomuvesekrol-jelent-meg-konyv

Feltárul a páholy titka

Feltárul a páholy titka 
2012.11.06, Kedd

A kaposvári szabadkőműves páholy titokzatos világát tárja fel az olvasók előtt dr. Gáspár Ferenc helytörténeti munkája.A közel 400 oldalas kötetben a páholy működésére, szertartásokra, valamint sikerekre és kudarcokra egyaránt rávilágít a megyeszékhely díszpolgárának könyve. 

Három évi helytörténeti kutatómunka összegzése Gáspár Ferenc, kaposvári szabadkőművesekről szóló kötete. A megyeszékhelyen működő páholy 1902-ben alakult magasan kvalifikált, jó anyagi körülményekkel bíró, befolyásos polgárok részvételével.

dr. Gáspár Ferenc, főorvos, Kaposvár díszpolgára:
- Ez az időszak Kaposvár fejlődésének legdinamikusabb időszaka volt, az első világháború előtti időszak, amelyből a szabadkőművesek is kivették részüket, mert hiszen a város társadalmának meghatározó személyiségei voltak. 

A közel 400 oldalas könyv a szabadkőművesek titokzatosnak vélt világába kalauzolja az olvasót.

dr. Gáspár Ferenc:

- Az is egy újdonsága ennek a könyvnek, hogy Magyarországon először ebben a könyvben olvashat az olvasó, vagy szerezhet tudomást az olvasó a kíváncsiság titkos, nagy tárgyairól, mint a páholymunka, a felvételi eljárás, a szertartás könyv, ami eddig még hivatalos formában sehol nem jelent meg. 

A páholy szigorú etikai rend szerint működött. A könyv részletesen leírja a tagfelvétel szertartásszerű mondatait, szerepeit. Emellett a szabadkőművesek sikereiről is szól.

dr. Gáspár Ferenc:
- A Berzsenyi Dániel Iskola, a polgárság iskolája. Ezt ők hozták létre, és tulajdonképpen ez volt talán az egyik legnagyobb tettük. De hát ugyanilyen érdekes lehet, hogy hogy szerezték meg a kaposvári sajtót, és a kaposvári sajtó teljes palettájában hogy helyezkedtek el, az ellentétes politikai oldalakon is. 

A szabadkőműves páholy 1918-ig működött, hogy pontosan miként lehetne meghatározni magát a fogalmat, ez Gáspár Ferenc szerint rendkívül összetett kérdés. Munkásságukra talán a legtalálóbb kifejezés az érdekérvényesítés és a befolyás- fogalmazott kameránknak a díszpolgár.

(Somogy TV, Híradó)

---

Forrás: http://www.somogytv.hu/cikkek/88010/

Megjelent dr. Gáspár Ferenc: A kaposvári "Berzsenyi" Szabadkőműves páholy című könyve

A mai szabadkőműveseknek is hasznos olvasmány lesz

2012.10.30., kedd 12:57

A napokban hagyta el a nyomdát dr. Gáspár Ferenc főorvos kötete, amelyben a kaposvári „Berzsenyi” szabadkőműves páholy történetét dolgozza fel, a páholy fennmaradt dokumentumai alapján.

A szerző november 6-án, 17 órakor, a Megyei Könyvtárban tart hivatalosan könyvbemutatót, előtte elsőként lapunknak nyilatkozott.

Vágjunk a közepébe. Ön szerint mi a szabadkőművesség?
Többféle válasz is ismert ere a kérdésre, melyek nem csak eltérőek, de ellentmondanak is egymásnak. Egy a közös bennük: nem definíciók, hanem vélemények, sőt minősítések. Tartalmukat az határozza meg, hogy milyen a válaszadó – mint szubjektum – viszonya a szabadkőművességhez. Ez pedig, mint tudjuk, számos tényező együtthatásának eredménye.A magam részéről hajlandó vagyok elfogadni egy régi meghatározás első pár szavát, miszerint: „beavatáson alapuló erkölcsi rendszer”. Ez azért elfogadható számomra, mert továbbgondolásra késztet.

Miért tartotta fontosnak a szabadkőműves páholy kutatását és ennek a könyvnek a megírását? 
A válaszok egész sorát fel tudnám sorakoztatni, ezeket mindjárt a kötet első lapjain megteszem. Közülük csak egy, és nem is az első: mindig bosszantott, ha valaki egy kérdésről a mindent tudás magabiztosságával, vagy ellenkezőleg, a teljes tudatlanság állapotában nyilvánít megfellebbezhetetlen véleményt. Nekik is szánom ezt a könyvet.

Gondolja, hogy lesz érdeklődés egy százéves történetet feldolgozó kötet iránt?
Ismerek olyan könyveket, amelyek több ezer éves történetről szólnak, mégis majdnem minden ember tulajdonában megtalálhatók. Szerintem a lényeg nem ebben ragadható meg. Késztetést éreztem, hogy töprengő, kutató emberként megosszam másokkal azt az ismeretanyagot, amelynek birtokába jutottam. Furcsán hangzik talán, de őszintén gondolom: a megismerés eredménye nem az én tulajdonom. Ez a történet Kaposvár dinamikus fejlődésének idején, 1902-1919 között zajlik, és számos, máig fel nem tárt összefüggésre is rávilágít. Ha csak néhány ember lesz, aki olvasás közben, vagy a kötet végére érve elgondolkodik, és úgy érzi, mintha már találkozott volna a könyvben leírtakhoz hasonló jelenségekkel vagy történésekkel, akkor feltehetően nem téved túl nagyot.
Dr. Gáspár Ferenc

Mit vár a könyvbemutatótól?
Elsősorban érdeklődést, másodsorban toleranciát. Hasznos lenne, ha már előzetesen belelapoznának a kötetbe, akik megtisztelnek jelenlétükkel, mert ez lényegesen megkönnyíti az ott elhangzó mondatok, kérdések és válaszok értelmezését.

Kutatásai alapján hány páholy működött a városban és mikor?
Kaposváron egyetlen páholy volt, a „Berzsenyi”, 1902. novemberétől. Működését a (többi páhollyal egyetemben) a belügyminiszter 1920-ban függesztette fel.

Sok egyéb mellett Ön olyan „szupertitkos” dolgokat is szó szerint közöl, mint a felvételi eljárás szertartása, vagy az egykori páholytagok teljes listája. Nem fél?
Ha félnék, nem lenne módja erre rákérdezni. Ezt a kötetet én nem a szenzációhajhászás kedvéért írtam meg, ezért nem is adtam országos terjesztésbe. Ez a szülővárosomnak szól. Olyan alapossággal és tisztességgel kívántam megírni, hogy a mai szabadkőművesek is haszonnal forgathassák.

Most vannak-e Kaposváron szabadkőművesek?
Ez az egyik leggyakrabban elhangzó kérdés, de pontosítás szükséges. Különbséget kell tenni a között, vannak-e szabadkőművesek, és van e páholy. A második felével kezdem:Kaposvár esetében egy politikus úgy válaszolna: sem cáfolni, sem megerősíteni nem tudom.. Személyes véleményem szerint a magvetés munkája már befejeződött. Ebből adódik a válasz a kérdés első felére: szerintem vannak, de ez még nem elég a páholy létéhez. A könyvbemutatón feltehetően bővebben kell szólnom majd erről is.

Szerző: Springmann Andrea

---

Forrás: http://kaposvarmost.hu/magazin/kultura/2012/10/30/a-mai-szabadkomuveseknek-is-hasznos-olvasmany-lesz_3732.html

Kapcsolódó könyv: http://szkp2.blogspot.com/2012/10/gaspar-ferenc-kaposvari-berzsenyi.html

Kapcsolódó program: http://szkp1.blogspot.com/2012/10/konyvbemutato-dr-gaspar-ferenc.html