Bemutatták Raffay Ernő legújabb könyvét - Harcoló szabadkőművesség - Küzdelem a katolikus egyház ellen

Történelem-könyv-bemutató
Bemutatták Raffay Ernő legújabb könyvét

Budapest, 2011. november 3., csütörtök (MTI) - Bemutatták Raffay Ernő legújabb, Harcoló szabadkőművesség - Küzdelem a katolikus egyház ellen című könyvét csütörtökön Budapesten. A szerző kiemelte: a magyarországi szabadkőművesek iratai között egyetlen olyan sincs, amely azt bizonyítaná, hogy ők feldarabolni akarták volna az országot 1918-ban, az viszont igaz, hogy a hatalmat át akarták venni.

A Zugló a nemzetért - modernkori történelmünk programsorozat keretében zajlott könyvbemutatón a történész megjegyezte, összesen három szabadkőműves miniszter és négy államtitkár került a végrehajtó hatalomba a monarchia 1918-as bukása után.
Raffay Ernő rámutatott: 1921-ben és 1950-ben is betiltották a szabadkőművességet, iratanyagukat azonban mindkét időszakban megmentették. Mivel Rákosi Mátyás pártfőtitkár a XX. század elején a szabadkőművesek által támogatott Galilei Kör tagja volt, tovább engedte működni a szabadkőműveseket, mint a többi civil szervezetet - tette hozzá.
Kitért arra, hogy a páholyok tagjainak száma az első világháború alatt 7500-ra emelkedett. Tíz alaptörvényt fogalmaztak meg 1886-ban, ezek között szerepeltek kezdetben az önképzés és a humanitárius cselekedetek, amelyek viszont a XIX-XX. század fordulóján háttérbe szorultak.
Elmondta, a szabadkőművesek később szorgalmazták az iskolák államosítását, "támadást indítottak a keresztény egyházak ellen", és megfogalmazták: "meg kell szüntetni a katolikus egyház lelkek feletti hatalmát", azaz meg kell szüntetni a kötelező hitoktatást, és azt is hangoztatták, hogy "az egyházakat tartsák el a híveik".
A könyv bemutatóján arról is beszélt, hogy összesen négy kötetet szeretne írni a szabadkőművességről, ez a mostani, 300 oldalas munka a sorban a második. A következő, harmadik kötet a politizáló szabadkőművességről szól majd, és a tervek szerint jövő tavasszal jelenik meg, míg a negyedik kötetet egy év múlva adják ki, és a szabadkőművesek háború alatti tevékenységét taglalja majd.
Rozgonyi Zoltán, Zugló alpolgármestere (Fidesz-KDNP) utalt arra, egy éve jelent meg Raffay Ernő Szabadkőművesek Trianon előtt című kötete, amelynek folytatása a mostani könyv. A kiadvány segítségével megismerhetővé válik a szabadkőművesek tevékenysége, illetve "jobban meg lehet érteni a magyarság tragikus közelmúltját" - közölte.
Szakács Árpád, a könyvet kiadó Kárpátia Stúdió vezetője elmondta: céljuk, hogy feltámasszák a konzervatív történetkutatást, és az "hasonló státusba kerüljön, mint a Horthy-korban". Az általuk immár három éve megjelentetett Nagy Magyarország című történelmi magazin pedig azt szeretné sugallni, hogy "létezik egy Kárpát-medencei sorsközösség" - fogalmazott.
Azt is célként jelölte meg, hogy a társadalom "felfedezze az elfeledett Kárpát-medencei történelmet". Megemlítette, hogy kiemelkedő lapszámot ért el a Szlovákiával foglalkozó kiadványuk, illetve kiadtak egy különszámot a Délvidékről, valamint magazinjaikhoz saját kialakítású térképeket is mellékelnek.

ben \ ksb \ bti \ blz

MTI 2011. november 3., csütörtök 18:21

---

Forrás: http://mti.hu/Pages/News.aspx?newsid=142147&lang=hun&contnews=1&append=1&print=1

Meghalt Kiszely Gábor

Elhunyt Kiszely Gábor

• MTI

2011. október 16., vasárnap 17:36

Életének 63. évében váratlanul elhunyt Kiszely Gábor Jeruzsálem-díjas író, történész, állambiztonsági szakértő – közölte a Nemzeti Fórum 1956-os Munkacsoportja.

Fotó: Sándor Katalin

Kiszely Gábort, aki a Terror Háza Múzeum alapító szakmai igazgatója volt, csütörtökön érte a halál. Temetéséről később intézkedik a család.
Kiszely Gábor Németországban politológiát, történelmet és színháztudományt tanult. A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Hittudományi Karán teológiát végzett. Számos hazai és határon túli hetilapban, irodalmi folyóiratban publikált.
Könyvet írt egyebek közt az ÁVH-ról, a kötet 2000-ben jelent meg ÁVH. Egy terrorszervezet története címmel.
A 2001-ben kiadott, Állambiztonság (1956-1990) című könyvében a Kádár-rendszer politikai rendőrségének szervezetét, működését, módszereit mutatta be eredeti dokumentumok – levéltári anyagok, korabeli jelentések, bizalmas iratok – alapján.
Hallom, Izráel... A másik Szentföld című, a Szent Gellért Egyházi Kiadó gondozásában 1996-ban megjelent esszékötetéért kapta meg a Szentföld fővárosának Pro Urbe díját. Éltető címmel 2002-ben jelent meg elbeszéléseket, kisregényeket, drámákat tartalmazó kötete. Az ebben szereplő "Elektra, gyermekem" című drámáját 2001 őszén mutatta be román nyelven a bukaresti Nottara Színház. Az 1956-os forradalom és szabadságharc 55. évfordulója alkalmából könyvet állított össze és színdarabot is írt.
Kiszely Gábor 2002-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend Tisztikeresztje kitüntetésben részesült.

---

Forrás: http://index.hu/belfold/2011/10/16/elhunyt_kiszely_gabor/

Kapcsolódó könyvek, cikkek:

http://szkp2.blogspot.com/1999/06/kiszely-gabor-szabadkomuvesseg-historia.html

http://szkp2.blogspot.com/2000/06/kiszely-gabor-leleplezett_06.html

http://szkp4.blogspot.com/2005/06/kiszely-gabor-szabadkomuvesseg-titok.html

http://szkp4.blogspot.com/1999/09/toro-andras-szabad-komuves-kiszely.html

AACEE találkozó Budapesten

AACEE találkozó Budapesten

2011. szeptember 24-én Budapesten tartotta éves közgyűlését az AACEE (vagy AAECE) szervezete. Mint korábban írtunk már róla, ez egy a Közép- és Kelet-európai szabadkőműveseket összefogó egyesület, mely közös témákban, lép Európa elé, valamint képviseli tagjait állami vagy nemzetközi fórumokon.
A szervezet létrehozatalának gondolata a Magyarországi Nagyoriens által 4 évvel ezelőtt szervezett nemzetközi találkozón merült fel, egyidejűleg egyszerre több ország páholyaiban is igényeltek a tagok ilyen egyesületet. (2007)
Bukarestben, egy évvel később hivatalosan is megalakult a nemzetközi egyesület, melyet Brüsszelben jegyeztek be. Az alapító tagok a Francia és a Belga Nagyoriens pártolásával: a Romániai Nagyoriens (MOAR), az Osztrák Nagyoriens (GOÖ), Az Osztrák Liberális Nagypáholy (LGLA), valamint a Magyarországi Nagyoriens (MNO) voltak. (2008)
Bécs, 2009 A következő találkozó és közgyűlés színhelye az Osztrák Liberális Nagypáholy székházában, a Burgban került sor, melyet az Osztrák Nagyoriens rituális munkája követett, a másik helyszínen.
A Közgyűlés során szervezeti kérdéseket tárgyaltak meg a tagok, valamint a jelenlévő Lengyel Nagyorienst (GOP) kérésére tagjai közé emelte.
Munkaprogramnak feladatául vette, az "EURÓPA ÁLLAMPOLGÁRA VAGYOK" címmel gondolatok, kidolgozását, melyet egy évvel később kívántak a tagok előadni.
Varsó, 2010. A közgyűlés az immár megszokott baráti közegben zajlott, a Lengyel Nagyoriens templomában. A tagok megállapították, hogy örömmel találkoznak egyre gyakrabban hivatalosan, vagy akár baráti meghívásoknak is eleget téve.
A Rituális munkán a témák a lengyel szabadkőművesség történelmi visszatekintése volt, melyet a "Ki vagyok én? Európai Állampolgár?" cimű előadás követett, többek nagy derültségére.
Budapest, 2011. Az AACEE Közgyűlése a budapesti, a Magyarországi Nagyoriens által rendezett LISZT FERENC SZABADKŐMŰVES bemutató utáni napon zajlott le, Immár meghitt körülmények között. Ismét új tagok jelentkeztek, a szlovéniai alakuló szabadkőművesek képviselői is jelen voltak.
A szervezeti munkák után az alábbi témákban hangzottak el előadások:
- Ember, Európai, Szabadkőműves
- Fiatalság, Agresszió, Szabadkőművesség
- A 9/11 Szimbólumai
- "Cigánylány" - új megközelítés a kisebbségek és a szegénység társadalmi befogadásához, felemeléséhez.

---

Forrás: http://www.nagyoriens.hu/oriens-expressz/node/42

A szabadkőműves Liszt Ferenc - ünnepi megemlékezés

A szabadkőműves Liszt Ferenc - ünnepi megemlékezés

A Magyarországi Nagyoriens Szabadkőműves Rend, valamint a Tolerancia és Testvériség Szabadkőműves Páholy szeptember 23-án ünnepi megemlékezést tartott A SZABADKŐMŰVES LISZT FERENC címmel.

A megemlékezést megelőzően az emlékünnepség szervezői szabadkőműves köténykötéssel tisztelegtek, s így emlékeztek meg a Liszt Ferencről, a budapesti, róla elnevezett téren álló szobra előtt.
A magát mindenkor magyarnak valló Liszt Ferencről kevesen tudják, hogy tagja volt a szabadkőművességnek. Sokan, ugyan ezt a tényt megkérdőjelezik, de vitathatatlan tények támasztják alá, hogy Liszt Ferencet Berlinben avatták szabadkőművessé. Látogatta nemcsak a berlini, de a párizsi, s természetesen a budapesti és pozsonyi páholyok munkáit is.
Bár sokan nemcsak azt kérdőjelezik meg, hogy Liszt szabadkőműves volt-e, de még azt is, hogy magyar volt-e egyáltalában. A kérdésre a döntő szót maga Liszt mondta ki, aki számtalanszor vallotta magát magyarnak.
Liszt kijelentette, hogy

„Másutt mindenütt a közönséggel van dolgom, de Magyarországon a nemzethez szólok."

Egy más alkalommal azt nyilatkozta:

„Vezércsillagom mindig az legyen, hogy Magyarország egykor büszkén mutathasson rám,"

Az 1811.-ben, az akkor Magyarországhoz tartozó Doborjánban, (ma nevén az ausztriai Raidingban) született Liszt kijelentése valósággá vált. Magyarországon már életében sokan voltak büszkék rá, de az utókor is büszkén, tisztelettel tekint Liszt Ferencre. Ennek a büszkeségnek volt a megnyilvánulása a most megrendezett emlékülés is, amelyet a magyar újkori szabadkőművesség szimbolikus helyén a budapesti Vakok Iskolájának Nádor termében tartottak meg. A helyszín a magyar szabadkőművesség számára azért szimbolikus, mert ebben a teremben alakult újjá húsz évvel ezelőtt a modern kori magyarországi szabadkőművesség egyik nagypáholya, a szeptember 23.-i Liszt emlékülés egyik szervezője a Magyar Nagyoriens (MNO). Többek között erről is szólott, a szép számú közönség elött ünnepélyes megnyitójában és visszaemlékezésében Dr. Révay András az MNO nagymestere.

Dr. Révay András

Mesterházi Gábor

Az emlékülés nyitóelőadásából a közönség részletek ismerhetett meg Liszt Ferencnek a szabadkőművességhez fűződő kapcsolatáról.
Az előadó, Mesterházi Gábor nemcsak Liszt Ferenc szabadkőműves voltát ismertette, hanem a XIX. század szabadkőművességéről is szót ejtett.
Előadásában megcáfolta azokat az állításokat, amelyek számos embernek kérdésessé tette Liszt szabadkőműves voltát. Beszélt nemcsak Liszt fiatalkoráról, de idős koráról is, amikor az Abbé Liszt Ferenc, továbbra is szabadkőművesnek tartotta magát.
Az előadásból a hallgatóság részleteket tudhatott meg Liszt Ferenc szabadkőművessé avatásáról, illetve a rendhez és a valláshoz fűződő kapcsolatáról is.

Az emlékülésen Nyéki-Körösy Mária Liszt spirituális ihletésű műveiről tartott előadást. Számos zenei illusztrációval igazolta állításait. Előadásában bemutatta, hogy sok más közismert szabadkőműves zeneszerzővel, például Mozarttal ellentétben, Liszt nem kifejezetten komponált szabadkőműves zenét, de jó néhány művében azért ott találhatók a szabadkőműves szimbólumok.

Dr. Batta András, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem rektora

Az emlékülés záróelőadásában Liszt Ferencet a "jó embert", az embert ismerhette meg a konferencia közönsége. Dr. Batta András a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem rektora előadásában részletesen elmagyarázta, hogy mit is jelent az, hogy Liszt nemcsak, hogy jó ember, azaz adakozó, filantróp volt, de egész életében soha semmilyen vagyont nem gyűjtött.
Liszt Ferencet a magyar zenekultúra ügye előmozdítójaként is tisztelhetjük, gondoljunk csak a zeneakadémia újjászervezése érdekében kifejetett tevékenységére. A történelem ismerői előtt ismert, hogy a közismerten sokat adakozó filantróp Liszt Ferencben az 1838-as pesti árvíz hazafias érzéseket váltott ki.

A művész születésének 200. évfordulója alkalmából a ClubNetCet Egyesület és a tollal.hu közéleti és kulturális portál közösen pályázatot hirdetett olyan irodalmi alkotások elkészítésére, amelyek a Liszt bicentenáriumhoz kapcsolódóan méltón közvetítik a művész gondolatiságát, méltón reprezentálják zenéjét és magát az embert. A szeptember 23.-i eseményen kihirdették a pályázat eredményét, és felolvasásra került az első díjat nyert "Lisztománia" című írás és a második díjban részesített "Haláltánc" című vers. (A két díjnyertes alkotás a címre kattintva elolvasható.)
Az emlékülés programját természetesen Liszt zenéje tette teljessé. A műsorban közreműködtek: Csereklyei Andrea (szoprán), Rózsa Gábor és Geréb László (zongora), Nagy Enikő (brácsa), Sárosi Dániel (orgona).

Csereklyei Andrea, Rózsa Gábor

Nagy Enikő, Geréb László

Csereklyei Andrea

Sárosi Dániel 

---

Forrás: http://jaszioszkarpaholy.blogspot.com/2011/09/szabadkomuves-liszt-ferenc-unnepi.html

Kapcsolódó programok:

http://szkp1.blogspot.com/2011/09/kotenykotes-liszt-szoborra.html

http://szkp1.blogspot.com/2011/09/rendezveny-szabadkomuves-liszt-ferenc.html

Harcoló szabadkőművesség – szeptember végén jelenik meg Raffay Ernő új könyve

Harcoló szabadkőművesség – szeptember végén jelenik meg Raffay Ernő új könyve

2011. augusztus 31. 23:57

A Kárpátia Stúdió tervei szerint szeptember végén kerül boltokba Raffay Ernő új könyve Harcoló szabadkőművesség címmel. A hiánypótló kötet azt a folyamatot mutatja be, amelynek során a hazai titkos szervezet, megsértve saját szabályzatát, politizálni kezdett.

Raffay Ernő (fotó: Csalavári László, Nagy Magyarország)

Raffay Ernő részletesen dokumentálja a radikális páholyok tevékenységét és a római katolikus egyház elleni küzdelmét. A könyv ismerteti a nagyváradi László király páholy által kezdeményezett első szabadkőműves vándorgyűlés lefolyását és az ott megbeszélt összes témakört. Ezen összejöveteleken alakult ki a harcoló szabadkőművesség koncepciója, amely szerint a továbbiakban minden rendelkezésükre álló erőforrást a magyarországi társadalom és a teljes politikai élet szabadkőműves szellemben történő átalakítására fordítottak.
Először kerül bemutatásra teljes körűen a legradikálisabb páholy, a Martinovics, tevékenysége – olyan levéltári adatok alapján, amelyek vizsgálatát eddig senki sem végezte el. Mint az kiderül, Jászi Oszkár nagymester és „testvérei” a szabadkőműves szervezetet csak eszközként használták politikai céljaik elérésére. A könyv új megvilágításba helyezi a Károlyi Mihály nevével fémjelzett kormányzatot is.

---

Forrás: http://tortenelemportal.hu/2011/08/harcolo-szabadkomuvesseg-szeptember-vegen-jelenik-meg-raffay-erno-uj-konyve/

A Varázsfuvola a felújított Iseumban

2011.08.20. 10:04 Pais-H Szilvia/Fotó: Nagy Ákos Balázs

Pa-pa- Papageno - Premieren a Varázsfuvola

Az első felvonás még nem tud magával sodorni, ami jó az magában, külön-külön él. Miklósa Erika beragyogja a szombathelyi Iseumot...

Sűrű napokat élünk Szombathelyen, péntek estére a belvárosba - egymástól pár száz méterre - két szabadtéri premiert is hirdettek, ráadásul nem akármilyen produkciókat. Még szerencse, hogy csütörtökön bejuthattunk a Könnyű Préda főpróbájára, így nem kellett különösebben gondolkodni azon, ma estére mit válasszunk. A délutáni felhőszakadás elbizonytalanított, de nyolckor már melegen párolgó járdán közelítettük meg az Iseumot, hiszen tizenkét év szünet után most újra lett Varázsfuvola a régi játszóhelyen.

Iseumi játék

A szervezők hellyel-közzel addigra letakarították a székeket. Professzionális a mobil nézőtér, meglepődünk, mennyivel nagyobb, mint amire bekacsintgatva számítottunk, komfortosabb ülőhelyekkel, mint tegnap a karneválszínházban, párna azért elkel, hozzunk magunkkal! A felső traktusba kerülünk, kicsit aggódunk is amiatt, hogyan fogunk innen, oldalról látni, irigyeljük a középtájt helyet foglaló városatyákat, de nincs panasz, jó nekünk itt hátul, a nagyobb gesztusokat látjuk, amúgy meg nem kamaradarabra jöttünk, a zene pedig sodor magával.

Álmában megnézték...

Teltház van, közel 1200 néző kíváncsi Isis istennő nemrég avatott új templomudvarában a Varázsfuvolára. Kultikus mű ez itt, a hatvanas évek szenzációi voltak a Székely Mihály-féle előadások. Évtizedeken át ez volt szombathelyi nyár színfoltja. Az utolsón mi is jártunk, az előadás nem hagyott mély nyomot, arra emlékszem, hogy Demszky Gábor a Szimfóniában a szomszéd asztalnál beszélgetett valakivel. Most más idők járnak.

Éj Anyánk, Miklósa Erika

A nyitány előtt Mérei Tamás kuratóriumi elnök és dr Puskás Tivadar hosszasan köszöntött. Szóltak arról mennyire fontos és nagy álom volt Szombathelynek az Iseum, és mennyire jó, hogy újra van Varázsfuvolánk, és útjára indulhat az Iseumi Nyári Szabadtéri Játékok. Puskás korrekten kihangsúlyozta, az Iseum felújítására még az előző kormány adta a pénzt. Rendjén is vannak a köszöntők, csak már nagyon várnánk a nyitányt…

Az Iseum bevilágítva, a teliholdszerű léggömbbel, mint külső díszletelemmel – gyönyörűséges, csillagos égbolt fölöttünk, a távolban az elhúzódó hidegfront villámai.. Ahogy felcsendül a nyitány, beleborzongunk.

Ráadásul nagy meglepetés, hogy kivetítőn olvashatjuk a magyar szöveget. Nagy könnyebbség, bár délután edzettem, átrágtam magam a librettón. Valószínűleg Emanuel Schikaneder meséje nem a világirodalom csúcsteljesítménye, meglehetősen egyszerű textúra. Jó, lehet a felvilágosodás eszméit és a szabadkőműves jelképeket kutatni benne, de maga a librettó talán ha annyit mond el a világról, mint egy átlagos népmese. De Mozart zenéje csoda, magával sodor, hozzá pedig a valóvilág mennyboltja…

Lenyűgöz, ahogy az énekesek hangja kitölti a teret. Miklósa Erika beragyogja a színpadot, a világ egyik legjobb Éj királynője, itt Szombathelyen is, csodálatos hanggal megáldva. Újra és újra hallgatnám a híres áriáját, de itt nincs plusz letöltés:). Színészi alakításokra nincs rálátásom, ekkora távolságból csak a nagyobb mozgások vehetők ki…

Két férfi a szerelemért

Az első felvonás után még nem áll össze igazán, nem tud magával sodorni, ami jó, az magában, külön-külön remek: az énekesek, a zenekar, az egység, a közös burok várat magára. Mindenki teszi a dolgát. Papageno az első pillanattól a kedvencünk (Kálmán Péter, akinek baritonját megismerhette New York és Tel-Aviv, Miskolc és Zürich számos operarajongója), ideáig lejön, jól csinálja a dolgát. Magabiztos Sarastro a Milánói Scalában is rendszeresen nagy sikerrel éneklő fiatal basszista, Bretz Gábor. Meggyőző még az udvarhölgyek triásza, most csábosan veszélyes macák ők, fegyverként játszanak a hangjukkal csakúgy, mint megjelenésükkel és a kezükben forgatott esernyőkkel.

A narráció - a történet prózai részeinek felolvasása - kizökkent, alatta a némajátékot is gyakorta rögtönzöttnek és erőltetettnek érzem. Tudom, időt és energiát spórolunk vele, így az izgalmasabb prózai részeket nem kellett eljátszani, de egyebek mellett ettől lenne a színház a színház… Szűk a tér, vonulások ide-oda, kapun ki és kapun be, nagy játékra nincs is lehetőség. Káel Csaba nem is bajlódik felesleges dramatizálással, a zenekar köré tesz körbe egy kifutót, itt lehet jönni-menni. Nincsenek átöltözések, a két ominózus varázshangszeren (és a papírsárkány-kigyócskán kívül) túl sok kellék nincs. Jelzésszerű minden. Viszont a terek bevilágítása szép, ezzel játszanak is.

Mint a kifutón, a főpap

A második részben oldódom, kedvenc áriáim következnek, magával ragadnak. Az egyik legnagyobb élményem a két pap közös éneke, egymással szemben a kifutón… Csodaszép a finálé is, élményt nyújtó fényekkel Isis templomán.

A siker nem marad el, jó előadás ez, köszönet érte Isisnek és Ozirisnek…

A varázsfuvola Szombathelyen

2011. augusztus 19., 21., 23. - 20:00 órakor
(esőnapok: augusztus 20, 22, 24)
Mozart: A varázsfuvola
opera két felvonásban német nyelven
Szövegkönyv: Emanuel Schikaneder

Szereplők:
Tamino - Boncsér Gergely
Pamina - Csereklyei Andrea
Papageno - Kálmán Péter
Papagena - Zavaros Eszter
Éj királynője - Miklósa Erika
Sarastro - Bretz Gábor
Monostatos - Kiss Tivadar
Sprecher - Fellegi Balázs
3 dáma - Fodor Beatrix, Galambos Lilla, Szolnoki Apollónia
I. pap/őrtálló - Kóbor Tamás
II. pap/őrtálló - Cser Krisztián
I.,II.,III. fiú - a debreceni Lautitia Gyermekkar szólistái
(Karigazgató: Nemes József)
Erkel-Szent Márton Oratórikus Kórus
(Karigazgató: Horváth Imre)
Rendező: Káel Csaba
Rendező munkatársa: Gajdos József
Díszlet, jelmez: Nagy Viktória
Savaria Szimfonikus Zenekar
Vezényel: Rodrigo de Carvalho

---

Forrás: http://www.nyugat.hu/tartalom/cikk/miklosa_erika_ejje_varazsfuvola_szombathely

Kapcsolódó hír: http://szkp3.blogspot.com/2011/08/varazsfuvola-mar-kaphatok-jegyek.html

Kapcsolódó program: http://szkp1.blogspot.com/2011/08/szombathelyi-iseum-varazsfuvola.html

Elhunyt Papp Oszkár

Meghalt Papp Oszkár Kossuth-díjas festőművész

2011. augusztus 15., hétfő, 18:39
Szerző: MTI

---

Nyolcvanhatodik születésnapja után egy nappal, augusztus 12-én meghalt Papp Oszkár Kossuth-díjas festőművész - közölte özvegye hétfőn.
Papp Judit elmondta, hogy férje állapota tavasz óta romlott, elvesztette látását és koordinációs problémái voltak. Nyolcvanhatodik születésnapját még megérte, másnap hunyt el otthonában. Temetéséről később intézkednek. Papp Oszkár 1945 és 50 között járt a képzőművészeti főiskolára, mestere volt többek között Bernáth Aurél és Szőnyi István. Korábban részt vett az ellenállási mozgalomban, majd a II. világháború után a népi kollégiumok szervezésében. Ő maga a Dési Huber István képzőművészeti kollégiumot vezette. 1950-ben kizárták mindenhonnan, két és fél évtizedig abból élt, hogy falképeket és mozaikokat restaurált a műemlékvédelmi hivatalnak.
Kitanulta a tűzzománc technikát, sok ilyen képet is készített, köztük a Budapestet ábrázolót, amely a fővárosban, a Ferenciek terén az aluljárót díszíti. Több könyvet az ő zománcképeivel illusztráltak, így például az Európa Kiadónál megjelent Homéroszi himnuszokat. Papp Oszkár folyamatosan dolgozott, tavaly, a születésnapja alkalmából mintegy 40 kisebb festményből álló sorozatot állított ki a Budai Művészházban.
Rendszeresen írt kortársairól, kiállításaikról, mint például Lossonczy Tamás festőbarátjának 105. születésnapján, 2009-ben a Magyar Nemzeti Galériában rendezett kiállításáról vagy Vígh Tamás szobrászművész alkotásáról, amelyet Sztehlo Gábor evangélikus lelkészről, több mint ezer zsidó gyermek megmentőjéről formázott, de gyakran írt a Donáth László vezette békásmegyeri evangélikus gyülekezet lapjába is.
Papp Oszkár életműve elismeréseként tavaly vehette át a Kossuth-díjat. Mint akkor az MTI-nek nyilatkozva ironikusan megjegyezte, "előbb-utóbb az ember klasszikussá öregszik". Felidézte, hogy az avantgárd művészeket hosszan eltiltották a bemutatkozástól, de 1965-ben kiállítást rendezhetett munkáiból a Bercsényi Kollégiumban, és ez életre szóló élménye lett. Hamvas Béla író, filozófus ugyanis elment a tárlatra, és azt mondta neki, hogy művei alkalmasak a meditációs munkához. Ez mélyen meghatotta, mert egész életében tiszteletben tartotta a természetet, a természetes folyamatokat, és képeinek megszületésekor hagyta, hogy az alaptéma e belső logika szerint alakuljon.

---

Forrás: http://hvg.hu/kultura/20110815_meghalt_papp_oszkar

---

Japi

in memoriam Papp Oszkár, Japi

---

Forrás: http://www.nagyoriens.hu/oriens-expressz/node/39