A hírek, események listája

Keresés szabadkőműves lapokban

2010. november 20., szombat

140 éves a szegedi Árpád-páholy

140 éves a szegedi Árpád-páholy

Munkatársunktól - Délmagyarország napilap
2010.11.20. 08:47

Szeged - A város legrégebbi – a kezdetektől máig folyamatosan működő – civilszervezete, az Árpád a testvériséghez nevet viselő szabadkőműves páholy a napokban ünnepelte megalakulásának 140. évfordulóját.

Az ősi Páholyházban megtartott ünnepi ülésen részt vett a magyarországi szimbolikus nagypáholy nagymestere, más magyar páholyok főmesterei, páholytagok itthonról, Ausztriából, Csehországból, Romániából, Szerbiából.

Az emlékülés szónoka Takács János, az Árpád-páholy jelenlegi főmestere volt, aki ünnepi beszédében visszatekintett az elmúlt közel másfél évszázadra, méltatta a magyar szabadkőművesség eredményeit a reformkortól kezdődően napjainkig, külön kiemelve a szegedi testvérek munkálkodását a város gazdasági, szociálpolitikai és kulturális életének jobbításában.

A jubileum alkalmából megkoszorúzták 
Csongor Győző emléktábláját a József Attila sugárút 14. szám alatti 
házon. Fotó: Veréb Simon
A jubileum alkalmából megkoszorúzták Csongor Győző emléktábláját a József Attila sugárút 14. szám alatti házon.
Fotó: Veréb Simon

Elmondta, hogy ma nálunk a szabadkőművesség főként szellemi javakkal tud szolgálni tudományos és ismeretterjesztő előadások formájában, elősegítve a szabadkőművességet övező homály, tudatlanság, rosszindulat oszlatását. Szólt arról is, hogy a karitatív tevékenységet az anyagi javaik mértéke határozza meg, változatlan viszont ennek anonimitása.

Az ünnepi ülés után a résztvevők megkoszorúzták Csongor Győző, a páholy egykori főmestere emléktábláját, akinek elévülhetetlen érdeme a páholy életben tartása a tilalom évei alatt. 


Forrás: http://www.delmagyar.hu/szeged_hirek/140_eves_a_szegedi_arpad-paholy/2189788/

2010. november 13., szombat

Új reguláris páholy Magyarországon - Európa Akáca a Mátraalján (Gyöngyös)

Ünnepi munkával, külföldi szabadkőműves vendégek részvételével avatták fel az "Európa Akáca a Mátraalján" nevű új páholyt Gyöngyösön 2010. november 13-án. A páholy az 1786-ban ugyanitt alakult páholy hagyományait kívánja folytatni. A résztvevők az ünnepségen az előd páholy XVIII. századi kötényeinek másait viselték. A Gyöngyös-Farkasmály keletén dolgozó reguláris orientációjú páholy a Magyarországi Symbolikus Nagypáholy védelme alatt működik.

Forrás: http://web.archive.org/web/20110903000603/http://www.rgls.org/sr/vesti/medjunarodne-aktivnosti/398-sveani-rad-loe-europa-akaca-a-matraaljan-akaciae-europae-in-sinu-matra-svl-maarske.html

Kapcsolódó linkek:

http://www.fmsne.wbd.ro/chain-of-union-egly

http://www.fmsne.wbd.ro/wl-europa-akaca-a-matraaljan-gyongyos

http://www.fmsne.wbd.ro/mozart-und-seine-magyaren




2010. október 30., szombat

A Deák Ferenc páholy 125. évfordulója

A Magyarországi Symbolikus Nagypáholy védelme alatt dolgozó Deák Ferenc páholy 2010. október 30-31-én ünnepelte megalapításának 125. évfordulóját.

A kétnapos ünnepségen 12 nagypáholy küldöttsége vett részt, köztük személyesen 10 nagymester. Az első nap délelőttjén egy szimpózium foglalkozott a szabadkőműves jótékonysági tevékenységgel, délután ünnepi munkát tartottak 130 fő részvételével. A rituális keretek között zajló ceremóniát nővérek részvételével tartott vakolás követte. Másnap kötetlen keretek között foglalkoztak a szabadkőművesség aktuális kérdéseivel.





Forrás: http://www.mitropolit.org/m12Vesti/lms.news.archive.6010.sr.htm

2010. október 24., vasárnap

Elhunyt L. Nagy Zsuzsa

2010 október 24-én elhunyt L. Nagy Zsuzsa történész professzor, aki többek között a szabadkőművesség kutatásának is kiváló művelője volt.

Két alapvető könyvén - Szabadkőművesség a XX. században (1977) és a Szabadkőművesek (1988) - kívül több cikkében is mintaszerű történészi alapossággal és hitelességgel foglalkozott a szabadkőművesség nemzetközi és hazai történetével. H. Balázs Éva mellett ő volt, aki beemelte a szabadkőművesség tanulmányozását a hazai tudományos életbe, elfogadott diszciplínát teremtett - sajnos kevés - követőjük számára.

Magyarország egyik legszínvonalasabb történelmi folyóiratának, a Történelmi Szemlének 2010/3. számában jelent meg L. Nagy Zsuzsa műveinek bibliográfiája.

Emberi hozzáállására és segítőkészségére jellemző, hogy amikor teljesen ismeretlenül hozzá fordultam egy kérdéssel, akkor részletesen válaszolt levélben, megadta telefonszámát is, s így élőszóban is többször konzultálhattam vele.

Általánosságban vett munkásságáról álljon itt két nekrológ a két tudományos műhelyből, amelyeknek haláláig aktív tagja, vezető professzora volt:

Az MTA Történettudományi Intézetének nekrológja:

Mély megrendüléssel tudatjuk, hogy október 24-én, 80 éves korában elhunyt L. Nagy Zsuzsa, intézetünk munkatársa, a történettudomány doktora, az új- és legújabbkori történelem tekintélyes kutatója. Intézetünk saját halottjának tekinti.
L. Nagy Zsuzsa történész 1930-ban született Budapesten. 1949-53 között a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi karán végezte tanulmányait. 1953 és 1992 között az MTA Történettudományi Intézet munkatársa, idővel tudományos tanácsadója. 1987-97 között a KLTE egyetemi tanára, 1998 után professzor emeritus. 1994-2000 között az MTA közgyűlési képviselője, a Történettudományi Bizottság és a Doktori Tanács történettudományi szakbizottságának tagja. A londoni Királyi Történelmi Társulat levelező tagja. A történettudomány kandidátusa (1964), a történettudomány doktora (1977).
Amerikai Díj (1997), Ránki György-díj (1998), Ipolyi-Arnold-díj (1998)
Kutatási területe: Magyarország története a 20. század első felében.
Főbb munkái:
Forradalom és ellenforradalom a Dunántúlon 1919 (1961)
A párizsi békekonferencia és Magyarország 1918-1919 (1965)
A budapesti liberális ellenzék 1919-1944 (1972)
Szabadkőművesség a XX. században (1977)
Magyarország története 1918-1945 (egyetemi jegyzet 1996)
A haszonból élő kispolgár (1997)
Egy politikus polgár portréja - Rassay Károly (2006)

Forrás: http://www.tti.hu/hirek/L_Nagy_Zsuzsa_nekrolog.html


A Debreceni Egyetem Történelmi Intézetének nekrológja:


Mély fájdalommal tudatjuk, hogy

 L. Nagy Zsuzsa

a Debreceni Egyetem Történelmi Intézetének emeritus professzora,
az Új- és Legújabbkori Magyar Történeti Tanszék korábbi vezetője, a Történelmi és  Néprajzi Doktori Iskola néhai vezetője, az MTA Történettudományi Intézetének egykori főmunkatársa, a Történelmi Szemle korábbi főszerkesztő-helyettese, az Akadémiai-díj, Ránki György díj és egyéb magas hazai és nemzetközi elismerések birtokosa, számos magyar és külföldi tudományos szervezet tagja életének 80. évében elhunyt.
Halálával a magyar történésztársadalom és felsőoktatás nemzetközileg is kiemelkedő egyéniségét veszítettük el.

 Temetéséről később történik intézkedés.


Forrás: http://delfin.unideb.hu/~history/LNagyZsuzsa.doc


Kapcsolódó blogbejegyzés: http://aprofan.blogspot.com/2008/12/szabadkomuvesseg-egyetemes-torteneti.html

Kapcsolódó könyvek:

http://szkp2.blogspot.com/1977/06/nagy-zsuzsa-l-szabadkomuvesseg-xx.html

http://szkp2.blogspot.com/1988/06/nagy-zsuzsa-l-szabadkomuvesek.html

Kapcsolódó cikkek: http://szkp4.blogspot.com/search?q=L.+Nagy+Zsuzsa

2010. október 16., szombat

A Magyarországi Nagyoriens új nagymestere dr. Révay András

Az MNO új nagymestere dr. Révay András

2010. október 16-án a Magyarországi Nagyoriens megtartotta szokásos éves Konventjét.
A Rend minden évben demokratikus módon választja meg vezetőjét, ezúttal dr. Révay András személyében találta meg Nagymesterét.

Forrás: http://www.nagyoriens.hu/node/107

2010. október 12., kedd

A "Tisztelet Martinovicsnak" kiállítás megnyitója

Öt Mester - változatok egy témára (Tisztelet Martinovicsnak) Kiállítás Kilár István, Konok Tamás, Papp Oszkár, Roskó Gábor és Végh András munkáiból

ÖT MESTER

Változatok egy témára

A Boltíves Galéria (1067 Budapest, Pondmaniczky utca 41) kiállítása.
www.boltivesgaleria.hu

Öt jeles magyar képzőművész vállalkozott arra, hogy három változatot, azaz 15 képet alkot egy témára.
A művészek:

KILÁR ISTVÁN
A Képzőművészeti Főiskolán Beck András növendéke volt, a tanár és a növendék együtt távozott Párizsba. 26 éves korában elnyerte a párizsi Biennálé első díját. Több francia városban, így Párizsban is köztéri szobra áll. Grafikai műveiből 1968-ban rendeztek önálló kiállítást.
KONOK TAMÁS
Bernátj Aurél, Berény Róbert és Barcsay Jenő voltak mesterei, de Kassák köréhez is közel állt. 1958-tól harminc évig élt Párizsban, azóta a magyar és a francia főváros között ingázik, de Zürichben is rendszeresen kiállít. A konstruktivizmus nyomán alakult Európaszerte ismert és elismert életműve, a Ludwig és az Ernst Múzeumban volt gyűjteményes kiállítása. Kossuth díjas.
PAPP OSZKÁR
Bernáth Aurél és Szőnyi István tanítványa volt. Életművének jelentős része abban a negyedszázadban alakult, amikor szókimondása miatt eltiltották a nyilvánosságtól. A makro és mikrovilág összefüggései, egyfajta kozmikus tudat nyilvánul meg festményeiben. 2010-ben Kossuth díjjal tüntették ki. A rendszerváltás után újjáalakult Magyarországi Nagyoriens első elnöke volt.
ROSKÓ GÁBOR
Képzőművészeti Főiskola után a Római Magyar Akadémia ösztöndíjasa volt. Tizenhét magyarországi és számos külföldi önálló kiállítása volt. Festői munkássága mellett grafikusi tevékenysége is jelentős, de a film területére is szívesen kirándul. Az Élet és Irodalomban évekig jelent meg antropomorf ember-állat dialógus sorozata. Munkácsy díjas.
VÉGH ANDRÁS
Érett korában a „természetelvűség és az absztrakt közötti senkiföldjére” építette munkásságát. Több tanulmányutat tette Olasz és Franciaországban, képeiből sugárzik a mediterrán világ vonzása. Számos európai országban mutatták be festményeit, néhány napja Koppenhágában nyílt kiállítása.

A kiállításon az öt alkotó három-három képe látható egy témára (Tisztelet Martinovicsnak), amelyből mappa készült. Mellettük Konok Tamás, Papp Oszkár, Roskó Gábor és Végh András festményei, Kilár István szobrai szerepelnek.

Forrás: http://boltivesgaleria.hu/kiallitasok/30

A tárlatot P. Szűcs Julianna művészettörténész
egyetemi tanár nyitotta meg:

P. Szűcs Julianna - Rendületlenül...                                                            

Kapcsolódó beszámolók:

http://www.euroastra.info/node/44798 

http://www.utazonet.hu/cikk.php?cid=962&lang=hun

Kapcsolódó program: http://szkp1.blogspot.com/2010/10/kiallitas-ot-mester-valtozatok-egy.html

Kapcsolódó könyv: http://szkp2.blogspot.com/2010/09/marton-laszlo-szerk-tisztelet.html

2010. szeptember 20., hétfő

Benedek Marcell 125 éve született

Benedek Marcell 125 éve született


125 éve, 1885. szeptember 22-én született Benedek Marcell Kossuth-díjas irodalomtörténész, műfordító.

    Édesapja Benedek Elek, a magyar gyermekirodalom egyik megteremtője volt. Első írása nyolcéves korában jelent meg a Magyar Hírlap gyermeklap-mellékletében, ekkor már tudta, hogy ő is író lesz. A Barcsay utcai főgimnáziumban padtársa volt Hóman Bálint, az önképzőkörben kötött életre szóló barátságot Lukács Györggyel. Az érettségit követően a budapesti tudományegyetem magyar–német szakos hallgatója lett, Babits, Kosztolányi voltak egyetemi társai.
    1904-ben barátaival létrehozta a színház művészi és szociális megreformálását célul tűző Thália Társaságot. Ugyanebben az évben a Nemzeti Színház az ő fordításában mutatta be Rostand A napkeleti királykisasszony című verses drámáját, s megjelent első könyve, a Don Juan feltámadása című verses regény is. Az egyetem után a Markó utcai gimnázium tanára lett, s felvételét kérte egy szabadkőműves páholyba (jóval később Benedek volt a Magyarországi Szimbolikus Nagypáholy utolsó nagymestere.)
    1913-ban ösztöndíjjal egy évig a párizsi Sorbonne előadásait hallgatta. Az I. világháború kitörésekor besorozták, de mint az iskolában nélkülözhetetlent, felmentették a szolgálat alól, s 1918-ban kinevezték a gimnázium igazgatójának. Az őszirózsás forradalmat lelkesen üdvözölte, s a Tanácsköztársaság idején a Tanárképző Intézet tanára és egyetemi előadó is volt, emiatt később megfosztották állásától. Egy ideig a Dante Könyvkiadónál lektori munkát végzett, majd az Új Idők Rt.-hez került, amelynek később igazgatója lett. 1930 és 1939 között a Magyar Könyvkiadók Országos Egyesületének főtitkára volt. Amikor a német csapatok megszállták az országot, ősei származási helyére, az erdélyi Kisbaconba menekült családjával.
    1945-től a kolozsvári Bolyai Egyetem professzora, s emellett az ottani Magyar Színház dramaturgja és rendezője volt. 1947-ben tért vissza Budapestre, s 1962-ig az ELTE bölcsészkarán tanított. 1963-ban tevékenységéért, irodalomtörténészi munkásságáért Kossuth-díjjal jutalmazták. Élete vége felé fokozatosan elveszített szeme világát, s utolsó műveit, a Naplómat olvasom című önéletírását és az Arany Jánosról szóló tanulmányát már csak diktálni tudta. 1969. május 30-án halt meg Budapesten.
    A magyar irodalomról írott munkái korszakalkotó jelentőségűek, mind A modern magyar irodalom, mind a Délsziget, avagy a magyar irodalom története című. A világirodalommal foglalkozott az általa szerkesztett Irodalmi lexikon, a Kultúra Világa című sorozatban megjelent Világirodalom, valamint az 1968–69-ben megjelent háromkötetes Világirodalom. A világirodalom nagyjairól szóló tanulmányai (Zola, Shakespeare, Romain Rolland, G.B. Shaw) népszerűsítő jellegű írások. Műfordítóként is igen termékenynek bizonyult, közel kétszáz szépirodalmi művet ültetett át magyarra angol, német és francia nyelvből.
    Benedek Marcell 1969. május 30-án hunyt el Budapesten.  (MTI)

Forrás: http://irodalmijelen.hu/node/6563

Népszerű hírek

Blogarchívum