A Kazinczy konferenciáról a Könyvtári Levelezõ/ lap

„Nincs más haza, csak az anyanyelv”

✒ Venyigéné Makrányi Margit

Ezzel a Márai Sándortól kölcsönzött címmel rendezett konferenciát 2009. május 21-én Széphalmon a Magyar Könyvtárosok Egyesülete (MKE), annak Olvasószolgálati Szekciója és Borsod Megyei Szervezete, a Kazinczy Múzeum, a sátoraljaújhelyi Városi Könyvtár, valamint a II. Rákóczi Ferenc Megyei Könyvtár.

...


Péterfy Gergely adjunktus, a Miskolci Egyetem oktatója, Kazinczy Ferenc életének egy olyan fejezetérõl szólt, melyet nem szoktak a fõsodorba tartozóként emlegetni, mégis nagyon izgalmas, és számos mûvelõdéstörténeti kitekintésre ad alkalmat. Kazinczy Ferenc apósa nyomdokain haladva Kassán a rózsakeresztes rend tagjai sorába lépett. Késõbb, elhagyva ezt a rendet, a szabadkõmûves-páholy tagja
lett, ahol 1786-ban megismerkedett a néger Angelo Solimannal. Soliman portugál rabszolgakereskedõk segítségével került Elefántcsontpartról Európába, s taníttatása eredményeként korának kiemelkedõ mûveltségû alakja lett.

Kazinczy Ferenccel való barátságáról, ennek a Kazinczy életmûben fellelhetõ vonatkozásairól
hallhattunk élvezetes elõadást. A történetrõl, Kazinczy szabadkõmûves múltjáról többet is
megtudhatunk majd az elõadó hamarosan megjelenõ kötetébõl.

...


Az elhangzott elõadások, reményeink szerint, a közeljövõben kötetben is hozzáférhetõvé válnak.



Könyvtári Levelezõ/ lap • 2009. augusztus


Forrás: http://epa.oszk.hu/00300/00365/00088/pdf/KLL_EPA00365_2009-08_014-016.pdf

Kapcsolódó program: http://szkp1.blogspot.com/2009/05/eloadas-peterfy-gergely-kazinczy-es-az.html

Bajuszpedrőt a patikából

Zalai Hírlap

Bajuszpedrőt a patikából

Megjelenés dátuma: 2009. május 18. 04:29
Szerző: Magyar Hajnalka

Zalaegerszeg (mh) - Ma van a múzeumi világnap, ezt az apropót ragadtuk meg, hogy bemutassuk a Zalai Múzeum nemrégiben megjelent 17. kötetét.

Huszonöt dolgozat és egy köszöntő - ezt foglalja magába több mint 360 oldalon a Frankovics Tibor által szerkesztett kiadvány. A köszöntő - Németh József tollából - az idén 60 éves dr. Vándor László megyei múzeumigazgatónak szól, mint ahogy az egész kötetet a jeles régész-történésznek ajánlották kollégái. A Zala megye múzeumaiban zajló kutatásokból mintát adó vaskos kiadvány az NKA támogatásával születhetett meg, a közreműködők, tekintettel az ágazat pénztelenségére, honorárium nélkül vállalták a munkát. A dolgozatok zöme régészeti témát dolgoz fel, az újkőkori építészet legkorábbi zalai emlékeitől a római és népvándorlás kori sírok, települések bemutatásán át eljutva az Árpád-kor zalavári és dióskáli építményekig. Az írások számos új adattal, elemző összefüggéssel szolgálnak, ám jobbára a szakmai közönség kíváncsiságát hivatottak kielégíteni.

Olvasható azonban a szép kivitelű kötetben több olyan írás, ami a megyeszékhely legújabb kori történetéből merít, s bátran tarthat számot a laikus közönség érdeklődésére. Kettőt emelnénk ki ezek sorából. Megyeri Anna, a Göcseji Múzeum szakembere a Kaszter gyógyszerész család 19-20. századi históriáját dolgozta fel, élvezetes módon. A fényképekkel gazdagon megtámogatott munka a família több generációjának sorsát kíséri végig, nem feledkezve meg a Kazinczy téren álló egykori Kaszter ház bemutatásáról sem. E védett épület immár több mint száz esztendeje - ma is - gyógyszertárként szolgálja Zalaegerszeg lakóit. A családfő, Kaszter Sándor már 1886-ban a város egyik leggazdagabb embere volt. Feleséget Bécsből hozott magának, Amália híresen szép asszony volt, a családban mindenki rá akart hasonlítani. Soha nem tanult meg magyarul - írja a szerző - viszont így mindenki jól megtanult németül. A patika nagyon jó helyen volt, piacnapon már hajnalban zörögtek a kocsik a környéken, ott vásárolt a sok falusi. A patikában ugyanis már akkor sem csak gyári medicinákat lehetett venni, hanem például kitűnő malaga bort, amit erőtlen lábadozók és gyerekek számára ajánlottak vérszegénység és gyomorgyengeség ellen, vagy Bécsben előállított szájvizet, netán szódapasztillát. De ugyancsak kapható volt zalai bajuszpedrő, amit Persay Gyula novai patikus állított elő, s kiváló tulajdonságai folytán állandóan puhán tartotta a férfiak ékességét. A tanulmány részletesen szól még a Kaszter család leszármazottairól, s a família társasági és közéleti kapcsolatairól.

Ugyancsak sokak érdeklődését felcsigázhatja dr. Kostyál László művészettörténész Kisfaludi Strobl Zsigmond és a szabadkőművesség című írása. Az alsórajki születésű szobrászművész 1909-ben nyert felvételt a Hungária páholyba, Istók János ajánlásával. Érdekesség, hogy Strobl és pártfogója azokban a napokban vetélytársak is voltak, ugyanis éppen akkor írták ki a pályázatot a zalaegerszegi Csány-szoborra, amire - 15 további társukkal egyetemben - ők ketten is neveztek. Kisfaludi később átlépett a Progressio páholyba, neve felbukkan a (hivatalosan nem is létező) páholyról szóló besugói jelentésben. A tanulmányból megtudjuk, hogy Kisfaludi számos szabadkőműves portréját mintázta meg, így Benczúr Gyulát, Kossuth Lajost, Izsó Miklóst, Csajkovszkijt egyaránt. Sőt, az is gyanítható, hogy a hajdani barát és szabadkőműves testvér, Ady Endre síremlék-pályázatán épp azért utasították el Kisfaludi tervét, mert a kompozícióban túlságosan is nyíltan alkalmazta a szabadkőműves szimbólumokat.

Forrás: http://www.zalaihirlap.hu/kultura/20090518_bajuszpedrot___a_patikabol

Kapcsolódó cikk: http://szkp4.blogspot.com/2009/01/kostyal-laszlo-kisfaludi-strobl.html

Előadás: Dr. Martin Javor - A szabadkőműves mozgalom Kassán a 18. században

41. Kazinczy Anyanyelvi Napok

Kassa, 2009. 04. 16-18.

2009. 04.17. 9:30 Dr. Martin Javor - A szabadkőműves mozgalom Kassán a 18. században

A Csemadok szervezésében április 16-18 között került megrendezésre negyvenegyedik alkalommal a Kazinczy Anyanyelvi Napok Kassán a Márai Stúdióban. Az idén a Kazinczy napokkal párhuzamosan Márai Sándor születésének 109. évfordulójára is emlékeztünk. Április 16-án, csütörtökön 17 órától a Márai Emlékszobában Határok nélkül címmel fiatal magyar költők mutatták be műveiket. Április 17-én, pénteken 9,00 órától a "Szép Magyar Beszéd " országos döntőjét Hrubík Béla a Csemadok országos elnöke nyitotta meg a Márai Sándor gimnáziumban, majd ezt követően 9,30-kor a Kazincy Anyanyelvi Napok előadássorozata kezdődött a Márai Stúdióban. Az első előadás szlovák nyelven hangzott el Dr. Martin Javor eperjesi egyetemi tanár tolmácsolásában, aki " A szabadkőműves mozgalom Kassán a 18. században " című előadásában többek között elmondta, hogy Kassán a szabadkőműves páholy legnevezetesebb tagja Kazinczy Ferenc volt, aki ebben az időben Orpheus címmel folyóiratot szerkesztett Kassán, mely irodalmi, politikai , filozófiai, és esztétikai témákkal is foglalkozott.
...

Forrás:
http://www.felvidek.ma/index.php?option=com_content&task=view&id=13241&Itemid=86




Sikeres bojkott

a 41. Kazinczy Anyanyelvi Napokon

A Csemadok Országos Tanácsa megbízásából a szervezet városi választmánya rendezte meg április 16-18-a között a hagyományos Kazinczy Anyanyelvi Napokat Kassán, már negyvenegyedszer a Nemzetiségek Klubjában és a Márai Stúdióban. Az idén is, mint már évek óta – ki tudja miért – a műsorok
jelentős részét a kassai magyarok bojkottálták.

...

Kónya Péter, eperjesi egyetemi tanár nem tudott más elfoglaltság miatt részt venni a rendezvényen, így Dr. Martin Javor eperjesi egyetemi tanár A szabadkőműves mozgalom Kassán a 18. században című előadását hallgathattuk meg. A kassai szabadkőműves páhollyal és Kazinczy Ferenc Orpheus c. folyóiratával foglalkozott, mely irodalmi, politikai, filozófiai, és esztétikai témákon kívül, a szabadkőművességet népszerűsítette. Bevezetőképpen mosolyogva mondta, ennek a lapnak köszönheti szakmai karrierjét, mivel a szlovákok körében senki sem tudott az Orpheusról, miközben ez magyar középiskolai tananyag. Viszont
szomorúbb, hogy diákjai közül Kazinczy nevét senki sem ismeri, s van olyan hallgatója, aki Kassán még sohasem járt. Majd ismertette az Orpheusban megjelent cikkek egyikétmásikát. A lap sorsát megpecsételte, hogy I. Ferenc király 1794-ben betiltotta a szabadkőműves mozgalmat. Az előadó felhívta arra is a figyelmet, ha a jelenlévők Széphalomra utaznak, akkor nézzék meg az ott kiállított szabadkőműves kötényt, mely
Kazinczyé volt.
...

Balassa Zoltán

Forrás: http://www.felvidek.ma/foto/pdf/figyelo_200905.pdf

http://www.mkp.sk/index.php?option=com_content&task=view&id=1904&Itemid=80&bsb_midx=1

Kapcsolódó cikk: http://szkp4.blogspot.com/2009/08/javor-martin-es-f-kozsar-zsuzsanna.html

A karcsú kehely árnyékai és fényei

Dunántúli Napló

A karcsú kehely árnyékai és fényei

BARANYA KINCSEI

SÍREMLÉK „A Zsolnay-mauzóleum többszörösen is a szellem fényének briliáns alkotása és egyben jelképe. Az építészeti formák és szimbólumok zseniális ötvözete...” Mészáros Attila

Szétverték, meglopták, barbár módon meggyalázták. Most zárva, ám hajnalpírral felette: várható helyreállítása. Keresztény és szabadkőműves szimbólumok gyűjteménye, az eozin titkának hordozója – állítja egy, a Zsolnay-mauzóleummal foglalkozó tanulmány. Most még azonban szégyenkezve és döbbenten állunk az ajtajában. A mauzóleum nagyobb, díszes síremlék. Eredetileg Mausolos király síremléke Halikarnasszoszban, egyike volt az ókori világ hét csodájának. Elpusztult. Monumentalitása eredményeként lett közneve minden jeles síremléknek. Pécsett azonban ennél is többet jelent. „A Zsolnay-mauzóleum többszörösen is a szellem fényének briliáns alkotása és egyben jelképe. Az építészeti formák és díszítőelemek, szimbólumok zseniális ötvözete, amely... ...Zsolnay Vilmos életművét méltó módon örökíti meg a (szakmai, szellemi) utókor számára.” – írja a mauzóleum megmentésén évtizedek óta fáradozó Lovas László a síremlékről írt tanulmányában. Döbbenetes, amit az ötvenes években nem csak az építménynyel, de az ide temetettekkel is műveltek. Vargha Dezső főlevéltáros beszél erről, de irtózom leírni. Ám azt, hogy milyen volt, mi ment tönkre, azt igen, már amennyire ezt ma elképzelni, különösen pedig láttatni egyáltalán még lehetséges. A Lovas Lászlóét is magába foglaló „Angstertől Zsolnayig”, Szirtes Gábor és Vargha Dezső szerkesztette tanulmánykötetben ott van a kiindulópont: a Sikorski Tádé által tervezett mauzóleum alaprajza. A síremlékhez vezető úttal együtt mint egy karcsú szárú kehely. Az ember legfeljebb elgondolkodhat, Grálról vagy Úrasztaláról van-e szó? Az emlékmű 1444 négyzetméteren épült, a mauzóleum felé emelkedő utat az ókori felvonulási utakra emlékeztetően a lépcsős mellvédeken Apáti Abt Sándor mintázta 42 sómázas pihenő oroszlán szegélyezte. Ma már csak három meglétéről tudunk... Az építmény körformája sajátja a rangos síremlékeknek, középpontjában az elhunyttal. Ez az elrendezés azonos Napóleon párizsi sírjáéval. Ha valaki fentről nézi, lényegében fejet hajt az eltemetett előtt, a kriptában pedig felnéz a lépcsőn álló szarkofágra. A Zsolnay-mauzóleum kétszintes, a kriptájában van Vilmos eozincsempével burkolt szarkofágja. A galériáról lehet rá lenézni. A galéria szintje a felszentelt kápolna, ugyancsak eozinmázas oltárral. A kápolna hat kör alakú ablakon át kap fényt. Az épület dísze volt többek között a tizenkét apostol portréja is, a legalsó Tádé, a tervező építész arcvonásaival, bent pedig a gyáralapító vonásait őrzi Szent Vilmos domborműve. Itt kell megemlíteni, hogy a mauzóleum minden egyes dísze, színe, szobra, domborműve, csempéje a Zsolnay-művekben készült el. Mindebből roncsok, töredékek maradtak. A mauzóleumban sok mindent még látni, és nagyon sokat már nem. Bobánovics István az építmény múltját, jelenét minden porcikájában ismeri. Elmondja, az EKF-beruházások egyik programjának nagyon jelentős beruházása lesz a síremlék felújítása. Később, a Zsolnay Örökség Kezelő Kht. irodájában az eredeti tervrajzok fénymásolatait, 1908-ban készült néhány fotót mutat. Akár a kápolnában álmélkodva, akár a kriptában elcsendesülve, akár kívülről körbejárva a mauzóleumot, csak e terveket és fotókat is látva ébred rá az ember: milyen fenségesen szép volt. Nincs már meg a Jézus-szobor, csonkán maradt meg az oltár, eltűnt teljes falakról a csempeburkolat, töredékeiben látni csak a szarkofág egyik domborművét, nyoma sincs a hajdani örökmécsesnek, mint ahogy a mauzóleumot ölelő szép kerítésnek sem – és folytathatnánk. Mert ha minden a helyén lenne – és remény szerint eredeti állapotát felmutatva lesz is a felújítás befejezése után –, megcsodálhatnánk a Lovas László felfedezte fényjátékot, ahogy a Zsolnay-kerámiák a Krisztus-szoborra, az oltárra, és Zsolnay Vilmos szarkofágjára terelték a Nap sugarát.

Egy Zsolnay Mohácsnál Az eddig feltárt adatok szerint a Zsolnay-család ősei a Felvidéken éltek, s innen kerültek az ország legkülönbözőbb vidékeire. Egyik ősük II. Lajos seregében részt vett a mohácsi csatában, utóbb Szigetvár környékén telepedett le. Pécsre Ferenc György költözött, az ő unokája volt Miklós, a kereskedő, ennek pedig fia, Vilmos. Vilmos fiának, Miklósnak nem voltak gyermekei, a név tovább éltetése érdekében fogadta örökbe testvérei gyermekeit, így alakultak ki a Mattyasovszky–Zsolnay, illetve a Sikorski–Zsolnay-ágak. Nem nyugodhatott, felkelt Zsolnay Vilmos, aki gyárában még kezet szorított I. Ferenc József királlyal is, éppen megérte a XX. századot. „1900. március első heteiben erős meghűlés döntötte ágyba. Néhány nap múlva, miután a láz csökkent, és közérzete tűrhető volt, nem nyugodhatott, felkelt, és lement a gyárba, hogy egy megkezdett kísérletet folytasson. Estére állapota rosszabbra fordult, tüdőgyulladás lépett fel, és egy héttel később hazánk egy nagy emberrel lett szegényebb.” Mattyasovszky-Zsolnay Margit visszaemlékezései – Zsolnay, Corvina, 1980 Októberi temetés teliholdkor, este tizenegy órakor Zsolnay Vilmos 1900. március 23-án hunyt el. A pécsi Budai városrész ótemetőjének Szent Mihály-kápolnájában temették el. A következő évben veje, Sikorski Tádé, a gyár művészeti vezetője, jó hírű műépítész tervei alapján került tető alá a mauzóleum. Ám további 12 év telt el, amíg Zsolnay Miklós befejezte az emlékművet, s felavatták a mauzóleumot. 1913. október 13-án este fél 10-kor hozták ki a vállukon Miklós és három Zsolnay-unoka, László, Zsolt és Tibor a temetőből az ezüstözött ónkoporsót, s vitték a mauzóleumhoz felvezető úton, amely mellett a gyár dolgozói álltak sorfalat. A kápolnában volt az egyházi szertartás. Teliholdnál, 11 órakor levitték a koporsót a kriptába, s elhelyezték a szarkofágban. Amikor felesége, Bell Teréz 1919-ben meghalt, a szarkofágot megmélyítették, s férje fölött helyezték örök nyugalomra. Más családtagok mellett a mauzóleumot építtető Miklósnak is nyughelye az emlékmű. A dinasztaalapító születésének 100. évfordulóján, 1928. május 17-én koszorút helyeztek el a sztarkofágon. 1978-ban már nem volt itt mit koszorúzni... „Elhiheted, fiam,...” „Felbecsülhetetlen az az előny, amelyet a kitűnő minőségű kaolin és szén jelent az itteni kerámiaipar számára. Meggyőződésem, ha egy reggel a tisztelt cseh gyáros urak arra ébrednének, hogy csak a mienkkel azonos minőségű szén áll rendelkezésükre, elvesztenék a fejüket és a pénzüket... ...Elhiheted, fiam, hogy a tüzelőanyag minősége óriási szerepet játszik iparunkban, és hogy nehézségeink zömét a rossz minőségű, de egyedül rendelkezésünkre álló szén okozza.” Zsolnay Vilmos levele fiához, Karlsbadból, 1889. „Veni, vidi, vici” 1907-ben Pécsett országos kiállítás volt. Zenei pavilonjában játszott a helyi honvédzenekar Fricsay hadnagy vezényletével. A Zsolnay-szobor ez évi felavatására a karnagy egy Hódolati indulót írt, „Veni, vidi, vici” címmel. Hálája jeléül Zsolnay Miklós egy ezüsttel bevont karnagyi pálcát ajándékozott Fricsaynak, amelyen ugyancsak a „Veni, vidi, vici” felirat olvasható. „Szép lenne, ha valamelyik Zsolnay-emlékünnep alkalmával ismét hallani lehetne az indulót.”, jegyezte meg Mattyasovszky-Zsolnay Tamás családtörténeti tanulmányában.

Forrás: http://dunantulinaplo.hu/index.php?apps=cikk&d=2009-01-26&r=2381&c=719638

Kapcsolódó cikk: http://szkp4.blogspot.com/1999/06/lovas-laszlo-zsolnay-mauzoleum.html

Könyvbemutató: Sumonyi Zoltán - Magyar szabadkőművesek és rotaryánusok

Szabadkőművesek egykor és ma

2008. december 18.

Sumonyi Zoltán írót irodalomtörténeti tanulmányai inspirálták, hogy a 260 éves magyar szabadkőművesség történetének nyomába eredjen. A Magyar szabadkőművesek és rotaryánusok című kötet a magyar szabadkőművesség mellett a rotary klubok és más hasonló jellegű szervezetek életébe is bepillantást enged.

Sumonyi Zoltán író, költő, a Rotary irodalmi díj kuratóriumának elnöke, a magyar P.E.N. Klub ügyvezető alelnöke már évtizedek óta foglalkozik a magyar szabadkőművesség történetével. Több mint harminc éve született Kazinczy és Batsányi című drámája, amelyben az író azt a kényes témát járta körül, hogy a kiélezett történelmi-politikai helyzetek milyen eltérő reakciókat váltanak ki az értelmiségiekből, "ahogy ezt ma is tapasztaljuk" - tette hozzá a szerző legújabb, a Magyar szabadkőművesek és rotaryánusok című kötetének bemutatóján.

A könyv első változata még a rendszerváltás hajnalán született, az új kiadás viszont már az ez utáni időszakot is felöleli, a kiegészítés már a rotary és más hasonló jellegű klubokra is kitekint. A könyv bemutatójának a Szántó Piroska - Vas István Emlékház adott otthont, ahol a szerzőt Szále László újságíró és Szále-Széchényi Ferenc faggatta. A beszélgetésen szó esett a magyar szabadkőművesség történetének egyes kérdéseiről. A szerző a többi közt elmondta: a hiedelemmel ellentétben a templomos lovagoknak semmi közük a szabadkőművességhez, a szabadság, egyenlőség, testvériség hármas jelszava pedig korántsem a francia forradalom találmánya, már sokkal korábban szerepelt a szabadkőműves alkotmányban.

A hosszú, kényszerű hallgatás után 1989-ben újraszerveződött magyar szabadkőművesség történetét a szerző az 1700-as évektől egészen napjainkig göngyölíti fel, beleértve a már Magyarországon is aktívan működő, valamilyen módon a szabadkőművesség nyomán létrejött olyan szerveződéseket, mint a Rotary, a Lions, a Round Table, vagy a Kiwanis.

Szerző:
Kelemen Éva

Forrás: http://www.kultura.hu/main.php?folderID=887&articleID=277243&ctag=articlelist&iid=1

Származási hely: Szabadkőművességgel kapcsolatos programok

Újabb titkok derülnek ki a szabadkőművesekről
2008. december 19. 09:04 | Forrás: STOP

A szabadkőművesek létét mindig sok rejtély lengte körül. Most Sumonyi Zoltán fedi fel újra a titkokat a Magyar szabadkőművesek és rotaryánusok című könyvében. A könyvbemutatón Szále László és Szále-Széchényi Ferenc beszélgetett a szerzővel, valamint Vallai Péter olvasott fel részleteket belőle.

Az első szabadkőműves nagypáholy 1717-ben a Szent Pál Katedrális árkádjai alatt született meg, a Lúdhoz és a Rostélyhoz nevű csapszékben. Sumonyi Zoltán, aki írói pályafutása révén került közel a témához, anno belépett volna egy ilyen társaságba, de hogy ma belépne-e vagy belépett-e, arra nem válaszolt, csak egy szabályt említett: "A tagok magukról megmondhatják, hogy tagok-e, de senki másról nem". Azért hozzáteszi, hogy nem olyan titkos dolog ez, mint amilyennek tűnik, az ilyen szabályok is csak szimbolikusak, nem dől össze a világ, ha bárki megszegi őket.

Még mindig feketelistán

Szále-Széchény Ferenc feltette a kérdést, hogy nem jelent-e egy kicsit kétszínűséget az, hogy ha valaki egy ilyen titkos szabadkőműves páholy tagja, és hétköznap éli nyilvános polgári életét? "Erről a Mikulás jut az eszembe. Tudtommal nem okozott tudathasadást neki, hogy nappal püspök volt, éjjel pedig pénzt dobált be az ablakokon" - válaszolta Sumonyi.

Az egyház nem békélt meg a szabadkőművesekkel. XII. Kelemen pápa így indokolta fenntartásait velük szemben: mert sötétben jönnek össze, és titkot tartanak. II. János Pál pápa törölte ezt az enciklikát, de a mostani egyházfő visszavette a listára. Nem csak az egyház kívánt többet tudni róluk, 1945-ben a magyar pártok beépített embereket küldtek a páholyokba. "Az az érdekes, hogy egy-két született spion kivételével, minden tégla komolyan vette a tagságot, és inkább meghaltak, minthogy kiadják a szervezet titkait" - mesélte a szerző.

Hotel a páholy helyén

A Magyarországi Szimbolikus Nagypáholy egy dolog fölött még a mai napig nem tért napirendre: ez pedig az állandó páholyház épületének visszaszerzése. A több mint ezer négyzetméteres területű épület a Podmaniczky és a Vörösmarty utca sarkán áll. A rendszerváltás után a bíróság nem tartotta bizonyítottnak, hogy a mai nagypáholy az 1886-ban alakult Symbolikus Nagypáholynak az utódja lenne. Antall József akkori miniszterelnök se mutatott sok hajlandóságot az ingatlan visszaadására: "Erről nem dönthetek egyedül. Meg akarom kérdezni a gyóntatómat". Persze ez a válasz csak egy városi legenda része.

Mindenesetre az épületet még mindig nem kapták vissza a szabadkőművesek. És bár műemlékké nyilvánították, mégis egy hotel épült a helyén. Igaz, az eredeti formáját megtartották, és legalább nem bevásárlóközpont lett belőle.

Szerző: ZaKat

STOP

Forrás: http://www.stop.hu/articles/article.php?id=427139


Kapcsolódó program: http://szkp1.blogspot.com/2008/12/eloadas-konyvbemutato-sumonyi-zoltan.html

Kapcsolódó könyv: http://szkp2.blogspot.com/2008/12/sumonyi-zoltan-magyar-szabadkomuvesek.html

AAECE - Új nemzetközi szabadkőműves egyesület

Új nemzetközi szabadkőműves egyesület jött létre Brüsszelben AAECE (ASSOCIATION ADOGMATIQUE DE L'EUROPE CENTRALE ET DE L'EST) néven. Angol rövidítése és neve AACEE - Association Adogmatic of Central- and Eastern Europe.

A 2008 november 12-ei dátummal bejegyzett szervezet azért Brüsszelbe települt, mert jelenleg Európában egyedül Belgiumban lehetséges nemzetközi szintű egyesületet bejegyeztetni.

A Közép- és Keleteurópai Adogmatikus Egyesület jelenleg osztrák, román és magyar tagokkal büszkélkedhet.

Az Egyesület a Belga Nagyoriens székházába települt, ahol az AMMLA titkársága és szabadkőműves múzeum is működik.

Forrás: http://www.nagyoriens.hu/oriens-expressz/node/18

Az egyesület megalakításáról: http://szkp3.blogspot.com/2008/06/kozep-es-keleteuropai-szabadkomuvesek.html

A bejegyzés eredeti dokumentuma: http://www.nagyoriens.hu/oriens-expressz/sites/default/files/AACEE%20d%C3%A9pot_0.pdf

Térkép: http://maps.google.com/maps?hl=hu&lr=&ie=UTF-8&q=1000+Bruxelles+rue+de+Laeken+79&fb=1&cid=6695470398697217548&li=lmd&z=14&t=m

Szabadkőműves szobrász és más

Zalai Hírlap

Szabadkőműves szobrász és más

Megjelenés dátuma: 2008. november 07. 04:29
Szerző: Arany Horváth Zsuzsa

Zalaegerszeg (ahzs) - Tegnap zárult a zalai könyvtárak, múzeumok munkatársainak és a megyei levéltár történészeinek legújabb kutatásait bemutató szakmai konferencia, mely immár huszonkét esztendős múltra tekint vissza.

Még 1986-ban határoztak úgy a zalai tudományos műhelyekben dolgozók, hogy kétévente áttekintik, ki-ki milyen területen milyen új eredményekkel büszkélkedhet Zala megyében. A zalai viszonyokat ismerve, ez elsősorban a humán tudományágak területeire terjed ki.

Szerdán a megyebeli múzeumok régészei számoltak be új kutatásaikról. Havasi Bálint, a Balatoni Múzeum igazgatója például a zalaszántói halomsírok feltárásának - a vadonatúj technikai lehetőségeket kihasználó - módszereibe engedett bepillantást. A Zala Megyei Levéltár képviseletében többek közt Őriné dr. Bilkei Irén a középkori hiteles helyekről, míg Molnár András igazgató a legteljesebb nemesi kataszterről, Kapiller Imre a zalaegerszegi ingatlantulajdonlásról beszélt az egybegyűltek előtt.

Tegnap a múzeumoké és a könyvtáraké volt a terep: dr. Kostyál László, a Göcseji Múzeum igazgatóhelyettese Kisfaludi Strobl Zsigmondról mint szabadkőművesről, Béres Katalin (Göcseji Múzeum) a zalaegerszegi színházi élet kezdeteiről, Megyei Anna (Göcseji Múzeum) a Morandiniak építészeti tejlesítményéről tartott előadást. Tóth János, a Magyar Olajipari Múzeum igazgatója az iparág fejlődésének történeti hátteréről szólt. A két nap során huszonhat előadás hangzott el, ezek többsége a jövőre esedékes megyei 1000 éves évforduló kapcsán különböző kiadványokban napvilágot látva hasznosulnak a nagyközönség számára.

A rendezvénynek helyet adó megyei könyvtárban tárlókban mutatták be a korábbi évek könyvtermését is.

Forrás: http://www.zalaihirlap.hu/kultura/20081107_szabadkomuves_szobrasz_es_mas

Kapcsolódó cikk: http://szkp4.blogspot.com/2009/01/kostyal-laszlo-kisfaludi-strobl.html