Supka Gézára emlékezik az Írószövetség

Az első könyvhetet kezdeményező Supka Géza régész, újságíró, politikus személyes tárgyaiból, dokumentumaiból, valamint a róla és családjáról készült fotókból nyílik kiállítás csütörtökön Budapesten, a Magyar Írószövetség Bajza utcai klubjában - közölte Bényi Eszter.

2008. június 4. szerda 13:01 - Hírextra

 

Az egy hónapig látogatható kiállítás megrendezésének ötletét Supka Géza születésének 125. évfordulója adta - mondta Bényi Eszter.

A tárlat anyagát ismertetve kifejtette, hogy négy nagy és három kisebb tablón Supka Gézáról és családjáról készült fotókat, a régész iratait, igazolványait láthatják az érdeklődők, de a kíváncsiak beleolvashatnak többek között Bartók Béla, Kner Izidor, Márfy Ödön, a Csinszkaként ismert Boncza Berta, Márai Sándor, valamint Bajcsy-Zsilinszky Endre Supka Gézához írt leveleibe is.

A tárlókban egyebek mellett a régész könyveit, sakk-készletét, borotváját, nagyítóját, mártogatós írókészletét, szabadkőműves diplomáját és kalapácsát helyezték el. Bényi Eszter kiállította nagyapja frakkját, foteljét és telefonasztalát is. A látogatók egy olyan vadász-szőnyeget is megcsodálhatnak, melyet Supka Géza felesége szőtt.

Bényi Eszter kitért arra is, hogy a kiállítás megnyitóján, egy emlékest keretében mutatják be Supka Géza lányának, Supka Magdolnának a 79. Ünnepi Könyvhétre megjelenő Aba-Novák albumát.
Supka Géza 1883. április 8-án született Budapesten. Anyai ágon Eötvös Józsefnek és Kazinczy Ferencnek volt a rokona. Régészeti és művészettörténeti tanulmányait a grazi egyetemen végezte. Kolozsváron doktorált, majd 1904-től a Magyar Nemzeti Múzeum régiségtárában dolgozott. Bécsben, Rómában, Lipcsében, Kölnben, Kielben és Stockholmban is tartott előadásokat. 1918-ban a Nemzeti Tanács prágai követeként tevékenykedett. 1921-től újságírással és lapszerkesztéssel foglalkozott. 1945-től újból a nemzeti múzeum elnökeként dolgozott.

Supka Géza alapította a Polgári Demokrata Pártot, s annak országgyűlési képviselője is volt. 1921 és 1949 között élénk publicisztikai tevékenységet fejtett ki: a Világ, a Magyar Hírlap és a Pester Lloyd című lapokba írt. 1926-ban megalapította a Literatura című irodalmi és kritikai folyóiratot. Aktív tagja volt az unitárius egyháznak. Az újságíró, művészettörténész, régész, akadémikus 1956-ban halt meg.

Supka Géza volt az, akinek kezdeményezésére 1929-ben megrendezték az első ünnepi könyvhetet. Az újságíró, régész 1927 pünkösd vasárnapján Miskolcon, a Magyar Könyvkiadók és Könyvkereskedők Országos Egyesületének rendes évi közgyűlésén azt javasolta, hogy a magyar könyv népszerűsítése érdekében évenként rendezzenek könyvnapokat.

Forrás: MTI

---

Forrás: http://www.hirextra.hu/2008/06/04/supka-gezara-emlekezik-az-iroszovetseg/

Könyvbemutató - G. E. Lessing: Szabadkőműves párbeszédek

Három újonnan megjelent kötet bemutatójára várták az érdeklődőket június 4-én a fővárosi Pallas Páholyban.

Gazdag Zsuzsa beszámolója

...
A bemutatkozások sorában ezután a Pallas Kiadó által megjelentetett munkák, illetve szerzőik következtek. Elsőként Márton László, aki G. E. Lessing Szabadkőműves párbeszédek című könyvét ültette át magyarra. A mű a múlt században angol és francia fordításban már megjelent, a hazai olvasók azonban csak most ismerkedhetnek meg vele.

A kötet azért is érdeklődésre tarthat számot, mert olyan témát feszeget, amellyel szemben sokakban előítélet él; úgy vélik, hogy a szabadkőművesek közössége nem más, mint – Mártont idézve – „összeesküvők, intrikusok, vallásellenesek” társasága. A könyvbemutató mindenesetre alkalmat adott a szerzőnek arra, hogy árnyalja ezt a képet, néhány szóban összefoglalva a mozgalom történetét. Egyebek mellett elmondta például azt, hogy Magyarországon többször is betiltották a szabadkőműves páholyok működését, a huszadik században, 1950-ben Kádár János írta alá az erre vonatkozó dokumentumot, Révai József szorgalmazására. A páholyok 1989-ben indultak újra, hazánkban az első nagymester 1992-től a most kiadott kötet illusztrátora, Papp Oszkár festő, zománcművész volt.
...

forrás: http://www.klubhalo.hu/modules.php?name=News&file=article&sid=7262

A meghívó: http://szkp1.blogspot.com/2008/06/eloadas-konyvbemutato-ge-lessing.html

Kapcsolódó gondolatok: http://aprofan.blogspot.com/2008/07/nagy-zsofia-vakolokanalas-bolcsek.html

Köténykötéssel akcióztak a szabadkőművesek

Kötényt kapott Ady Endre

Martinovics páholy százéves évfordulójára emlékeztek

Kötényt kötöttek Ady Endre budapesti szobrára éjjel a szabadkőművesek. Az engedély nélküli akciót [téves: engedélyt kértek és kaptak is, ahogy Nacsády András alant következő megjegyzéséből kiderül] napkeltére időzítették a Martinovics páholy tagjai. A híres költő is tagja volt ugyanis az évszázadok óta titokban és zárt körben működő szervezetnek.

A szabadkőművesek ezzel a köténykötéssel, ami egyébként a tagok kötelező viselete, emlékeztek a Martinovics páholy százéves évfordulójára.

A szabadkőművesekről szóló legendákkal és a hozzájuk kötődő összeesküvésekkel foglalkozik kedden a 21. század című műsor is.

Forrás: http://www.rtlhirek.hu/cikk/168905



Köténykötéssel akcióztak a szabadkőművesek

* Spirk József - spirk@mail.index..hu

| 2008. május 26., hétfő 17:59

(Fotó: Huszti István)

A világ jobbítását a XXI. század etikai kérdéseinek megvitatásával célzó latin irányú szabadkőművesség vezető magyarországi páholya százéves lett. A Martinovics páholy az egykori tag, Ady Endre belvárosi szobrára kötettett szabadkőműves-kötényt a nagy ünnep alkalmából. A Nagyoriens nagymestere, Nacsády András arról beszélt, min rágódik a XXI. század küszöbén a harmincéves átlagéletkort jócskán meghaladó tagság.

A teljes interjút lásd: http://index.hu/politika/belfold/szabkomu05/

vagy http://aprofan.blogspot.com/2008/05/kotenykotessel-akcioztak.html


ADY - Nagyoriens Happening fotók

Autentikus beszámoló a köténykötésről:

http://www.nagyoriens.hu/node/69

Megemlékezés a Martinovics páholy 100 évéről

Megemlékezés a Martinovics páholy 100 évéről

Az MTA Történettudományi Intézete és a Magyarországi Nagyoriens a Martinovics páholy 100 éves évfordulóját nyílt előadással ünnepelte 2008. május 23-án, pénteken 15:00H-tól az MTA Történettudományi Intézetében, a Jakobinus teremben.

Program:

Karinthy Frigyes: Martinovics c. versének felolvasása

Kende Péter: A Martinovics Páholy száz éve
Pók Attila: A Martinovics páholy és a magyar progresszió
Poór János: A Martinovics portré alakulása a történelemben
Pomogáts Béla: Schöplin Aladár, a Nyugat kritikusa
Márton László - Nacsády András: Fejezetek a Martinovics páholy történetéből

Forrás: http://www.nagyoriens.hu/node/64

Fehér munka a matematika és zene kapcsolatáról

Budapest, 2008.04.05.

Ezen a szombati délutánon a Droit Humain budapesti páholya tartott nagysikerű előadást (fehér munkát) a matematika és zene kapcsolatáról.

A konferencián mintegy hatvan érdeklődő vett részt.

Forrás: http://szabadkomuves.blogspot.com/2008/04/nylt-szabadkmves-eladsok-eurpban.html

Szendy Lajos szabadkőműves adománya a levéltárnak

Érdekes hírt közölt (multimédia formában is) a Szabolcs Online:

http://www.szon.hu/hirek/szabolcs-szatmar-bereg/cikk/szendy-lajos-szabadkomuves-adomanya-a-leveltarnak/cn/haon-news-fcuweb-20080118-1200369530
"Szendy Lajos szabadkőműves adománya a levéltárnak

Egy csomagtartónyi rakománnyal, a tartalmát tekintve pedig nagyon értékes adománnyal érkezett pénteken délelőtt a Megyei Levéltárhoz a Párizsban élő Szendy Lajos.

E dokumentumokat párizsi otthonában őrizte, s most szűkebb hazájának adományozta.

A 71 éves nyugalmazott villamosmérnök Büdszentmihályon született, s 1956-ban emigrált Franciaországba. Szendy Lajos a franciaországi Magyar Szabadkőművesség, különösképpen pedig a Martinovics-páhohy számtalan értékes dokumentumát adta át a Megyei Levéltárnak.

Hamarosan közkincs lesz

– Kisebb részét az Egri Főiskola kapta, nagyobb hányadát a Megyei Levéltár. Azért döntöttem így, mert Magyarországon a szabadkőművességnek jelenleg sincs otthona, s én szerettem volna a dokumentumokat biztonságban tudni, másrészt pedig az érdeklődő kutatók számára hozzáférhetővé tenni.

A magyar emigránsokat fókuszáló Martinovics-páholy, amelynek magam is tagja voltam, a fénykorában több mint hetven főt számlált, s ötévenként világtalálkozót tartott. E dokumentumok is részei a gyűjteménynek, de megtalálható a Magyarországi Symbolikus Nagypáholy 1947-ben kiadott címgyűjteménye, miként Kádár János 1977-es párizsi látogatása során a francia köztársasági elnök, Giscard d’ Estaing köztársasági elnökkel, illetve a páholy tagjaival való találkozása.

Dr. Nagy Ferenc levéltári igazgató megköszönte az értékes gyűjteményt, amely hamarosan a kutatók rendelkezésére áll.

Szendy Lajostól megtudtuk, hogy a hónap végéig tartózkodik Tiszavasváriban. – Legutóbb 1992-ben jártam itthon, azóta óriásit fejlődött a város, tájékozódási pontnak egyedül a Hősi emlékmű szolgál számomra, amelyen a Szendy név is megtalálható.

Megkerestem a szülőházamat a Jókai utca 14. sz. alatt, nagyon romos állapotban van. A közeljövőben ott átépítések lesznek – mondta a Kelet-Magyarországnak Szendy Lajos.

- Lefler György -"

---

Forrás: http://www.szon.hu/szendy-lajos-szabadkomuves-adomanya-a-leveltarnak/haon-news-FCUWeb-20080118-1200369530

Az átadásról fotósorozat:

http://media.szon.hu/pubs/Bildserie/Szendy_Lajos_szabadk__337_m__369_ves_adom_n/Bildseite2.shtml?timer=3

és videófelvétel is készült:

http://video.szon.hu/members.szon_szerkesztoseg/Leveltar%20RT.wmv/viewer.html

Ezek természetesen elérhetők a híroldalról is, de talán nem mindenkinek tűnnek fel.

A Deák Ferenc Szabadkőműves Páholy alapította Nyomorék Gyermekek Menhelyének rekonstrukciója

MTI OS hír

2007. november 21., 19:01
Horváth Csaba főpolgármester-helyettes közleménye
Budapest, 2007. november 21., szerda (OS) -


Elhelyezték a Második Esély Iskolája Mozgásjavító Gyermekközpont alapkövét

Horváth Csaba főpolgármester-helyettes és Germánné dr. Vastag Györgyi, a fővárosi önkormányzat Oktatási és Ifjúságpolitikai Bizottság elnöke helyezte el a Második Esély Iskolája Mozgásjavító Gyermekközpont, alapkövét, amellyel kezdetét vette a százéves múltra visszatekintő intézmény rekonstrukciója. Az 1908-ban Lajta Béla által tervezett szecessziós épület felújítása után egy teljesen akadálymentes iskola és diákotthon, valamint szakmatanulási lehetőséget is nyújtó intézmény jön létre. A beruházás 2,5 milliárd forintból valósul meg, amelyből 1 milliárd forint címzett támogatás és 1,5 milliárd forint a fővárosi önkormányzat költségvetésében biztosított összeg. A létesítmény várhatóan a 2009/10 tanévre épül fel.
Az intézmény szakmai tevékenysége
A város peremén , közvetlenül József Attila valamikori lakhelye mellett, Zuglóban, a Városliget szomszédságában több mint száz éve tanulnak, játszanak, sportolnak, készülnek a mozgáskorlátozott gyermekek az életre, a társadalmi integrációra. Deák Ferenc Szabadkőműves Páholy tagságának jótékony cselekedete nyomán, a Nyomorék Gyermekek Menhelye és Egylete néven, Magyarországon először létesült ilyen intézmény 1903. december 24-én.
Az intézményben jelenleg közel kétszáz mozgáskorlátozott gyermek oktatása, nevelése, mozgásfejlesztése, egészségügyi ellátása és gondozása, szakképzése és utazótanárok által történő sérülés-specifikus ellátása történik. A hagyományos alapellátáson túl szakmai szolgáltató centrumként Módszertani Központ is működik azért, hogy a többségi iskolákban, az integrációban tanuló mozgáskorlátozott gyermekeknek, szüleiknek és tanáraiknak segítséget nyújtson a száz év szakmai tapasztalatait felhasználva a szakszerű fejlesztés érdekében.
Az intézmény öt szakterületen látja el feladatát: iskolai tanulmányokra előkészítő és felkészítő óvodai tagozaton, általános iskolai speciális tagozaton, ép értelmű mozgáskorlátozott; értelmi és tanulásban akadályozott, halmozottan fogyatékos gyermekek számára. Diákotthont biztosít a vidéken lakóknak; részt vállal a fogyatékos fiatalok szakképzésében; segítséget nyújt minden tankötelezett gyermek fejlesztéséhez.
Az intézmény pedagógiai célja, hogy megteremtse a tanulók esélyegyenlőségének alapjait, és felkészítse őket a társadalmi integrációra és az önálló életvitelre, kialakítva a tanulókban az egészséges énképet és önbizalmat, s növelje kudarctűrő képességüket, s kialakítsa az önálló életvitel lehetőségeit a saját korlátaik megismerésével.
Az intézménynek több tagozata is van.
A Mexikói az ép értelmű mozgáskorlátozott gyermekek oktatása, nevelése, mozgásfejlesztése, diákotthoni, egészségügyi ellátása és gondozása céljából működő, országos beiskolázású általános iskolai tagozat.
A Csillagház a halmozottan mozgásfogyatékos gyerekeket oktató, nevelő, mozgásfejlesztő, budapesti beiskolázású, nappali bejárós általános iskolai tagozat.
A Nyaraló az erdei iskolai program és a nyaralások színtere.
Az intézménybe a Mozgásjavító Országos Szakértői és Rehabilitációs Bizottság és Gyógypedagógiai Szolgáltató Központ javaslata alapján, az intézmény által szervezett Baráti Találkozón való részvétel után vehetők fel.


További információ:
1145 Budapest, Mexikói út 60.
Tel/Fax: 06 1 220-6459

Forrás: http://ots.mti.hu/news.asp?view=2&newsid=47103