Nők szabadkőműves páholyokban

Nők szabadkőműves páholyokban

1991.11.19. 10:42

(MTI-Panoráma) - Ellentétben a legtöbb európai országgal,
Nagy-Britanniában még ma sem engedélyezik nők felvételét a
szabadkőműves páholyokba. Hogy miért? Nos, a magyarázatot William
Makepeace Thackeray (1811-1863) Sznobok könyve (1848) című írásában
találhatjuk meg. Ebben a nagy angol író elbeszéli, hogy miként
szegte meg az íratlan törvényt egyik nagy-nagynénje és lett
életfogytiglan tagja a Bungayban (Suffolk grófság) valamikor
működött Királyi Rózsakeresztes Páholynak.
Az történt ugyanis, hogy a derék hölgy kiváncsiságában ki akarta
deríteni, mi mehet végbe abban a szabadkőműves nagypáholyban,
amelynek férje ura is tagja volt. Elrejtőzött tehát az épületben, de
amikor az óra tizenegyet ütött és a nagymester éppen hozzá akart
kezdeni egy novicius beavatásához, a lady úgy megrettent a
félelmetes zajoktól, hogy magáról megfeledkezve előbújt
rejtekhelyéről. Mit volt mit tenni, akarva nem akarva, azon nyombam
felvették a szabadkőműves páholy tagjainak sorába.
A dolog azonban nem maradt következmény nélkül, és mivel minden
szabadkőműves lidércnyomásos álma volt, hogy nők is a tagsághoz
tartozhatnak, ezért már öt évvel az első angliai nagypáholy
megalakulása után, 1723-ban szigorú rendelkezést hoztak, amelynek
értelmében ,,a páholyok tagjai sorába felvett személyeknek jó
erkölcsű és őszinte, meglettkorú férfiaknak kell lenniük; jobbágyok
és nők nem lehetnek a páholyok tagjai,,. Ezzel törvénybe iktatták az
emberiség felének kirekesztését a szabadkőműves páholyokból és ezt a
rendelkezést Angliában a 19. században még meg is erősítették,
kimondván, hogy ,,nők, nyomorékok és rabszolgák nem vehetők fel
páholytagnak,,.
A nők azonban - gondolhatjuk - Európa-szerte nehezen nyugodtak
bele ebbe a kirekesztésbe. Mária Terézia császárnő állítólag egy
alkalommal férfiruhát öltött, hogy titokban kifürkéssze, mit is
csinálhat férje, Lotharingiai Ferenc a bécsi szabadkőműves
páholyban. Párizs, London és Velence utcai színpadain a XVIII.
században egyre másra játszottak darabokat - a nézők nem kis
gyönyörűségére -, amelyek azt firtatták, vajon sikerül-e a nőknek
bejutniuk a beavatott férfiak körébe?

Franciaországban az enciklopédisták lankadatlanul harcoltak a
nők egyenjogúságáért, és alighogy az országban elterjedt a
szabadkőművesség a XVIII. század harmincas éveiben, máris sorra
alakultak az úgynevezett adopciós páholyok, amelyekbe férfiak és nők
egyaránt beléphettek. ,,Tout le monde en est,, (Mindenki benne van)
- állapította meg 1781-ben Marie Antoinette: XVI. Lajos udvarában
minden nő, akinek rangja és neve van, sietett belépni a páholyokba.
Az ancien régime alatt a női szabadkőművesség példátlan virágzásnak
indult, és 1775-ben a legtekintélyesebb francia páholy, a ,,Grand
Orient,, jóváhagyta a de Saisseval márki által kezdeményezett
adopciós páholy, a ,,La Candeur,, megalakítását.
A példát gyorsan követték más felvilágosult európai országok is.
Ausztriában 1780. óta lehettek nők tagjai szabadkőműves páholyoknak.
Különösen a kíváncsi arisztokrata hölgyek szorgalmazták
felvételüket. Csak Anglia, a szabadkőművesség bölcsője nem tágított
elutasító álláspontjától - az ortodox angol nagypáholy mind a mai
napig elutasítja a női vagy vegyes páholyokat, s ,,eretnekeknek,,
tekinti azokat a szabadkőműveseket, akik ilyeneket elismernek.
Franciaországban, ahol a forradalom zűrzavarában eltűnni
látszott a szabadkőművesség, az első császárság idején nyomban
feléledt az adopciós gyakorlat. Feljegyezték, hogy Josephine
császárné 1805-ben jelen volt egyik udvarhölgyének beavatásán.
Egyébként azonban egyre ritkábban fordult elő, hogy bátor nők
kiharcolták felvételüket férfi páholyokba, mint például Xaintrailles
tábornok felesége, aki a konzulátus ideje alatt századosi rangban
szolgált a lovasságnál, vagy Helene Hadik-Barkóczy grófnő, akit a
magyar hatóságok, mint családjának utolsó sarját, ,,férfivé,,
nyilvánították.
És mi a helyzet napjainkban? Németországban mintegy 500 nő a
tagja vegyes szabkőműves páholyoknak, s a CATENA nevű
fedőszervezeten keresztül szoros kapcsolatban állnak franciaországi,
hollandiai, ausztriai, olaszországi, svédországi, angliai, chilei és
más országbeli asszonytársaikkal. A vegyes rítus (rite mixte),
amelyet követnek, alapvetően megfelel az autentikus klasszikus
szabadkőművességnek. +++
1991. november 18.
(A Die Zeit alapján.)

Magyar szabadkőműves jubileum Párizsban

Magyar szabadkőműves jubileum Párizsban

1991.11.17. 10:12

Párizs, 1991. november 17. vasárnap (MTI-tud.) - ,,Nyilvános munkával,, , a kívülállók számára is nyitott összejövetellel ünnepelte meg szombaton Párizsban fennállásának 35. évfordulóját a Franciaországban élő magyar szabadkőművesek szervezete, a Martinovics páholy. Az ünnepségen képviseltették magukat az újjászerveződő magyarországi szabadkőművesek és a francia szabadkőművesek is.

Mint Nacsády András, a Martinovics páholy nagymestere ünnepi
megnyitójában emlékeztetett rá, a magyar szabadkőművesség gyökerei a
XVIII. századig nyúlnak vissza: az első magyar páholy 1742-ben
Bécsben alakult meg, s a mozgalom kezdetén már olyan tagjai voltak,
mint Kazinczy Ferenc, Batsányi János, Martinovics Ignác.
Szabadkőműves volt Kölcsey Ferenc, Kossuth Lajos, Türr István, Liszt
Ferenc, Ady Endre, Karinthy Frigyes, Kosztolányi Dezső, Móra Ferenc,
a magyar irodalmi és művészeti élet sok tagja, de a századelő és a
két világháború közötti évek nem egy neves politikusa is. A magyar
szabadkőműveseket azonban mind a Horthy rendszer, mind a
Rákosi-rezsim üldözte, a páholyok vagyonát, könyvtárát, irattárát
elkobozta.
A közvetlenül 1956. októberét követően Párizsban megalakult
Martinovics páholy a Franciaországban élő és oda menekült magyar
szabadkőművesek szervezete lett, célja az volt, hogy fenntarsa a
magyar szabadkőművesség hagyományait és új tagokat szerezzen a
mozgalomnak. Az elmúlt években bekövetkezett változások lehetővé
tették, hogy Magyarországon is újjászerveződjék a szabadkőművesség,
s ehhez a Martinovics páholy igyekszik megfelelő segítséget adni.
+++

A hazánkban tartózkodó olasz szabadkőműves küldöttség megkoszorúzta Kossuth Lajos szobrát.

Koszorúzási ünnepségek *

1990.10.23. 18:58

1990. október 23., kedd - Az 1956-os októberi forradalom és szabadságharc hőseire emlékeztek a Kerepesi temető 21-es parcellájában kedden este. A sírokon friss virágok, az emléklapokon szegfűk, s mindenütt égő gyertyák jelezték: sok százan jöttek kegyeletüket leróni. Azok emléke előtt tisztelegni, akik a legtisztább forradalomért áldozták a legtöbbet: az életüket - ahogyan beszédében Andrásfalvy Bertalan művelődési miniszter fogalmazott. A kormány képviselője a forradalom és szabadságharc hőseire úgy emlékezett: ők közemberekből hősökké, óriásokká magasodtak, felelősséget vállaltak az országért. ,,Nekünk is felelősséget kell vállalnunk, s meg kell valósítani azt a nemzeti egységet, amely 56-ban létrejött, s a magyar történelem ritka, nagy pillanata volt. A ma élőknek kell megteremteni azt a Magyarországot, amelyet 56 hősei nem építhettek fel,, - mondotta a miniszter.

Ezután elhangzott az ,56-os kegyeleti bizottság felhívása: a
Kerepesei temető 21-es parcellájában jövőre, a forradalom és
szabadságharc 35. évfordulójára állítsanak emlékművet, méltó módon
tisztelegve az elesettek emléke előtt.
A gyertya- és fáklyafény övezte parcellában koszorút helyezett
el Andrásfalvy Bertalan, a kegyeleti bizottság, az MDF józsefvárosi,
III. kerületi, rákospalotai-pestújhelyi-újpalotai szervezete, az
SZDSZ csepeli szervezete, a Fidesz, az SZDP, a Széchenyi Társaság,
az Erdélyi Művészetért Alapítvány, a Magyar Irószövetség, a
Bajcsy-Zsilinszky Társaság, a Magyar Színházművészeti Szövetség, a
Vasutas Szakszervezet, a Raoul Wallenberg Országos Egyesület, a
Nemzeti Parasztpárt és a Magyar Politikai Foglyok Szövetsége.
A koszorúzási ünnepség - amelyen részt vett Für Lajos honvédelmi
miniszter - a díszszázad díszmenetével ért véget, majd a hősök
emlékére megkondult a harang.

Kedden a főváros több pontján rendeztek emlékünnepségeket a
különböző szervezetek. A Magyar Ellenállók és Antifasiszták
Szövetsége a rákoskeresztúri Új köztemető 301-es parcellájában és a
Kerepesi temetőben megkoszorúzta a szövetség mártírhalált halt
tagjainak sírjait.
Az MDF Zuglóban, a Thököly út és a Szitakötő út sarkán lévő
parkban kopjafát állított az 1956-os szabadságharc emlékére. Az új
emlékművet megkoszorúzták a demokratikus pártok képviselői, valamint
az önkormányzati képviselőtestület tagjai.
A magyarországi szabadkőművesek szervezetének meghívására
hazánkban tartózkodó olasz szabadkőműves küldöttség megkoszorúzta a
Parlament előtt álló Kossuth Lajos szobrot. (MTI)

Ismét megkezdte működését a Szabadkőművesek Magyarországi szimbolikus nagypáholya

-  Adásunk  megkezdése  előtt  kaptuk  a  hirt ,  hogy  40  éves  szünet  után  újjá  alakult  a  Szabadkőművesek  Magyarországi  Nagypáholya .  Szörényi  Pétert  hallják :

-  Ismét  megkezdte  működését  a  Szabadkőművesek  Magyarországi  szimbolikus  nagypáholya .  39  év  után  újíthatták  fel  tevékenységüket ,  hiszen  1950-ben ,  sok  más  szervezettel  együtt ,  őket  is  betiltották .  Bár  alaszabályuk  kimondja ,  hogy  a  szövetség  napi  politikával  nem  foglalkozik ,  és  egyetlen  párt  szolgálatában  sem  áll ,  igen  hires  politikai  személyiségek  is  a  páholy  tagjainak  tekintették  magukat .  Csak  néhány  közülük ,  Kossuth  Lajos ,  Klapka  György ,  vagy  Andrássy  Gyula ,  A  nagypáholynak  most  mintegy  60  tagja  van ,  a  nagymesterük  pedig  eg y  ügyvéd .  Többet  nem  kívántak  magukról  elmondani ,  hiszen  ők  végül  is  meglehetősen  zárt  társ ságot  alkotnak .

-  Leforgatunk  egy  beszélgetést ,  amelyben  Márton  László  segitségével  tisztázzuk  a  szabadkőművesség  lényegét .  A z  1956-ban  Párizsban  megalakult  magyar  szabadkőműves  páholy  vezetőjével  Vámos  György  beszélget .  ( a  szabadkőművesség  történetéről ,  céljáról )

---

Forrás: http://storage.osaarchivum.org/low/b3/7b/b37b4325-ac75-46dd-81ac-16d62f838117_l.pdf

Hittani Kongregáció - Nyilatkozat a szabadkőműves egyesületekről

Hittani Kongregáció - Nyilatkozat a szabadkőműves egyesületekről.

Felmerült a kérdés, hogy megváltozott-e az Egyház véleménye a szabadkőművességről, amiért az új Egyházi Törvénykönyv, a régivel ellentétben, nem tesz róla kifejezett említést.

Kongregációnk erre azt feleli, hogy ez a körülmény a szerkesztés egyéb egyesületek esetében is követett elvéből fakad, amelyek hasonlóképpen nem lettek megemlítve, minthogy más, tágabb kategóriákban már benne foglaltatnak.

Mindazonáltal változatlan marad az Egyház negatív véleménye a szabadkőműves szervezetekről, mivel elveik mindig is az Egyház tanításával összeegyeztethetetlennek minősültek, és ezért továbbra is tilos belépni ezen szervezetekbe. A hívők, akik szabadkőműves egyesületekhez tartoznak, súlyos bűn állapotában vannak, és nem járulhatnak szentáldozáshoz.

A helyi egyházi hatóságoknak – ugyanezen Szent Kongregáció 1981. február 17-i Nyilatkozata (AAS 73, 1981, p. 240-241) értelmében – nincsen felhatalmazása a szabadkőműves egyesületek természetét oly módon felülbírálni, hogy az a fenti döntés alól kivételt állapítson meg.

II. János Pál pápa az alulírott bíboros prefektusnak adott kihallgatása során jóváhagyta az ugyanezen Szent Kongregáció rendes ülésén elhatározott jelen Nyilatkozatot, és elrendelte nyilvánosságra hozatalát.

Rómában, a Szent Hittani Kongregáció székházában, 1983. november 26-án.

Joseph RATZINGER
bíboros prefektus
Fr. Jérôme Hamer, O.P.
loriumi c. érsek, titkár

Fordította: Érszegi Márk Aurél.

Forrás: http://monarchista.blogspot.com/2009/03/hittani-kongregacio-nyilatkozat.html

Megalakult a csehszlovák szabadkőműves nagypáholy

1947. október 27. 6 óra

Megalakult a csehszlovák szabadkőműves nagypáholy.
Prága, október 26,/Csehszlovák Távirati Iroda/
Tizenhat csehszlovák szabadkőműves páholy kiküldöttei vasárnap Prágában összeültek és elhatározták, hogy megalakítják ''Csehszlovákia országos nagypáholyát," Nagymesterré Bohumil Vancurát, a csehszlovák tájákoztatásügyi minisztérium angol ügyosztályának vezetőjét, tiszteletbeli nagymesterré pedig Jaroszlav Kvapil írót választották meg./MTl/

A szabadkőművesek határozatai Erzsébet királyné halálakor

ORSZÁGOS HIRLAP
II. év. Budapest, 1898, péntek, szeptember 16-án. 255. szám.
6. oldal

(A szabadkömüvesek.) A magyarországi szimbolikus
nagypáholynak rendkivüli ülésre egybegyült
szövetségtanácsa egyhangulag a következöket határozta
a nagy nemzeti gyászeset alkalmából:
1. Erzsébet királyasszonynak, a fejedelmi és
nöi erények ideáljának. Magyarország védö angyalának
elhunyta fölött fájdalmát és osztatlan gyászát
a magyarországi szabadkömüveseknek jegyzökönyvbe
igtatja.
2. A nagymestert felkéri, hogy a magyarországi
szabadkömüvesek mély alattvalói hódolatát, törhetetlen
hüségét és igaz szivböl fakadó meleg részvétét
a trón zsámolya elött alkalmas módon tolmácsolja.
3. Az elhunyt nagyasszony emlékére e hónap
21-én szertartásos gyászmunkát tart s erre a nagypáholy
védelme alatt dolgozó összes páholyokat,
valamint a külföldi nagypáholyok képviselöit
meghivja.
4. A székes fövárosban emelendö szobor
költségeihez a nagypáholy kétezer koronával járul
és fölhatalmazza a nagymestert, hogy ezt az
összeget azonnal folyósitsa.

---

Forrás: http://www.epa.oszk.hu/00200/00242/00298/pdf/00298.pdf