Páholy és oltár – A szabadkőművesség volt a téma a gyűjteményi estéken
Szöveg és fotó: Horváth-Bolla Zsuzsanna
Budapest – „Vajon lehet-e egy lelkész szabadkőműves?” – ezzel az érdekes kérdésfelvetéssel vezette be Zászkaliczky Zsuzsanna a Magyarországi Evangélikus Egyház és az Evangélikus Országos Gyűjtemény által szervezett Evangélikus örökség – Gyűjteményi esték: Páholy és oltár című alkalmát, amelyet 2020. január 15-én tartottak az Üllői úton. Az érdekes előadások során a hit, a vallásosság, valamint a szabadkőművesség viszonyát, illetve az evangélikus egyházi vonatkozásokat boncolgatták az előadók.
Az alkalom elején Hubert Gabriella az Evangélikus Országos Gyűjtemény igazgatója köszöntötte az egybegyűlteket. Sokan voltak kíváncsiak a szabadkőművességről szóló előadásokra, ami azt mutatja, hogy ez a téma ma is foglalkoztatja az embereket, nem csak a korábbi évszázadokban. Az evangélikusság viszonya a szabadkőművesekhez mindig is kettős volt – vetette fel felvezetőjében Zászkaliczky Zsuzsanna. Bizonyos kegyességi irányzatok bűnnel, vétséggel vádolták azokat a lelkészeket vagy egyháztagokat, akik beléptek valamely páholyba, mások viszont egyenesen jó kapcsolati tőkeként kezelték a szabadkőművesekhez való tartozást. Az Üllői úton rejtőző Podmaniczky-Degenfeld Könyvtárban három darab 18. századi kötet is van, valamint az Evangélikus Országos Levéltárban és az Evangélikus Országos Múzeumban is számos olyan könyv, okirat, és egyéb tárgyi bizonyíték található, amelyek az evangélikusoknak a szabadkőművesekhez való tartozásáról tanúskodnak.
Szentpéteri Márton, az Eötvös Loránd Tudományegyetem és Moholy-Nagy Művészeti Egyetem oktatója Szabadkőművesség és vallás – Anderson öröksége címmel először is azt elemezte, hogy vajon a szabadkőművesség milyen vallási jegyeket mutat az 1723-ban rögzített alkotmánya óta. Megállapította, hogy a legtöbb páholy az erkölcsi törvényt elengendőnek tartotta, amely egyfajta természetvallás, deizmus is lehet; vagy egyszerűen egy olyan egyetemes vallást rögzítettek, melyben minden ember egyet tud érteni, de sok esetben inkább az ország előírt vallást vagy urakodó vallását követték. Hirdették, hogy a világegyetem nagy építőmestere Isten, és hittek a lélek hallhatatlanságában is, a 19. századtól pedig inkább nem mentek bele a vallási meggyőződések taglalásába. (A metafizikai meggyőződést magánvéleménynek tartották, csak a legfelsőbb fokon lévő mesterek beszélhettek vallásról.) A katolikus egyház mindig is elítélte a páholyokat, de a protestantizmus viszonya más volt. Az előadó elemezte a 18-19. századi páholyok rendeződését, szakadásait és béküléseit is.
Ezután Zászkaliczky Zsuzsanna Zsilinszky Mihály szabadkőműves tárgyait mutatta be. Ismertette először is a történelem-magyar szakos tanár, evangélikus felügyelő, közéleti személyiség életpályáját, majd megtudtuk, hogy Zsilinczky 1872-ben lépett be a békéscsabai Béka páholyba. Szabadkőműves tevékenyéségnek bizonyítékaként öt tárgyat őriz tőle az Evangélikus Országos Múzeum az állandó kiállításon: egy oklevelet, a Magyar Nagy Oriens jelvényét, egy kék és egy narancssárga szalagot, valamint a kötényét.
Lengyel Réka, a Bölcsészettudományi Kutatóközpont ITI munkatársa Mit kell tudnia az inasnak, a legénynek és a mesternek? Egy 18. századi szabadkőműves katekizmus az Evangélikus Országos Levéltárban címmel tartott előadást. Először is azt mutatta be, hogy Pálóczi-Horváth Ádám a Nemeslelkűség páholy tagjaként 1889-ben, Felfedezett titok címmel hogyan írta le egy fiatal ember életét és a szabadkőművességhez fűződő viszonyát. Az előadó részletesen elemezte a páholyok életét, alapítását, a tagok öltözetét, gyülekezési szokásait, a beavatási szertartásokat, az ismeretek elsajátításának folyamatát, de szólt a szimbólumrendszerről, szertartásrendekről, rituálékról és a katekizmusok fontosságáról is. Végül rátért arra, hogy a levéltár Betbuch für Freymaurer címmel őriz egy vonatkozó tematikájú könyvet. (Ma már számos más kötet is hozzáférhető a szabadkőművességről, így az teljesen megismerhető az az iránt érdeklődők számára.)
Az előadások közben Mozart Varázsfuvolájából adott elő részleteket Regős Júlia, Takács Dóra és Incze Zsóka. Az alkalom zárásaként az előadók számos kérdésre válaszoltak, majd kötetlen beszélgetésre került sor.
KÉPGALÉRIA:
Az előadások szerkesztett változatát a Credo magazinban olvashatják majd el.
Bővebb beszámolót közöl az alkalomról az Evangélikus Élet következő száma.
Bővebb beszámolót közöl az alkalomról az Evangélikus Élet következő száma.
AZ ELŐADÁSOK HANGANYAGA:
Forrás: https://www.evangelikus.hu/paholy-es-oltar
Bejegyzések
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése