Dr. Alice Reiniger előadást tartott a Draskovich Obszervanciáról

26.04.2012

Dr. Alice Reiniger über die Draskovich Observanz

Am Mittwochabend, den 25. April organisierte die Fakultät für Mitteleuropäische Studien eine Veranstaltung mit einem Gastvortrag von Dr. Alice Reininger zum Thema „Die Draskovich Observanz“. Sie befasste sich mit der Fragestellung, ob „Werte und Aufgabenstellungen ungarischer Aufklärer im ehemaligen Königreich Ungarn des 18. Jahrhunderts für uns heute noch relevant“ seien.

Die Vortragende, Alice Reiniger, Mag et Dr. Phil, M.A.S. ist wissenschaftliche Mitarbeiterin am Institut für Kultur- und Geistesgeschichte an der Hochschule für Angewandte Kunst in Wien.

A. Reininger "Die Draskovich Observanz", 25.04.2012

• 

---

Forrás: http://www.andrassyuni.eu/aktuelles/nachrichten/dr-alice-reiniger-uber-die-draskovich-observanz.html

Kazinczy és a szabadkőművesség - Kiss Endre József előadása

Kazinczy Ferenc és a szabadkőművesség

Szabadkőművesnek nevezni valakit a mai közbeszéd szerint megbélyegzésnek számít.  Sokan a társaságot csak a mozivászonról ismerik tévesen, így pejoratív tudattartalmakat rendelnek hozzá. Kiss Endre József előadása A Magyar Nyelv Múzeumában azt tisztázta, hogy mit jelentett a szabadkőművesség különböző korszakokban, és felfedte Kazinczy Ferenc viszonyát a rendhez. A Testvérmúzsák Kazinczy korában előadássorozatot elsősorban diákoknak indította A Magyar Nyelv Múzeuma, hogy kiegészítve a tanórák anyagát - a nagy nyelvújító életén keresztül - a fiatalok még jobban megismerjék a felvilágosodás korát.







A program azonban szélesebb körben kedvelt lett már a kezdetektől, és minden korosztály képviselői megjelennek a közönség sorai között. A Sárospataki Református Nagykönyvtár igazgatójának előadására távoli városokból is érkeztek. A népszerűség oka pedig a témában rejlik. Kevés olyan előadást hallani, amely tudományos kutatásokra alapozva közelíti meg az okkult tevékenységeket, alkimistákat, rózsakereszteseket, illuminátusokat vagy a maszonériához kapcsolt, nagy összeesküvés-elméleteket. „Azért fontos ezt tisztázni, mert a 18. századi szabadkőművesség – melyhez Kazinczy Ferenc is csatlakozott – még a 19. századival sem mérhető össze, nemhogy a 20. századival vagy napjainkéval.” – mondta el Kiss Endre József. Ennek hiányában pedig torzul annak megítélése, hogy Kazinczy hogyan viszonyult valójában az illuminátusokhoz.

A Magyar Múzeumának tárlatvezetői őriznek is egy emléket ennek kapcsán: néhány éve egy fiatalember az Emlékcsarnok vendégkönyvébe becsmérlő szavakat írt a nyelvújítóról annak szabadkőműves múltja miatt. Idén tavasszal ez a férfi családjával együtt visszatért a széphalmi birtokra, és megkérte a tárlatvezetőt, hogy adjon lehetőséget egykori bejegyzése kitörlésére, mondván, hogy annak idején őt félretájékoztatták Kazinczy Ferenc és a szabadkőműves rend viszonyáról, de mára tisztán látja, hogy a mester hithű keresztényként, református főgondnokként távol tartotta magát az okkult tudományoktól. Tájékozatlanságának eredménye a vendégkönyvben pedig azóta is nyomja a lelkét, és zarándoklatával kívánta jóvátenni azt.

Kiss Endre József úgy látja: „Kazinczy Ferenc a masszonériát éppúgy a művelődési missziója egyik eszközének tekintette, mint a levelezést, a publicisztikát, a megteremteni vágyott Magyar tudós Társaságot, s a haladó és emelkedő nemzet látomásának jegyében művelte nyelvünket és szervezte irodalmunkat.”

Az előadás után a hallgatóság ingyen megtekinthette Kazinczynak a szabadkőművességhez kapcsolódó relikviáit - köpenyét, övpántját, kitűzőjét, hátlapját – amelyet az egykori házának helyén emelt Emlékcsarnokban őriznek.

---

Forrás: http://www.nyelvmuzeum.hu/index.php/emlektar/kepes-kronika/149-kazinczy-ferenc-es-a-szabadkomuvesseg

Kapcsolódó Facebook oldal: http://www.facebook.com/media/set/?set=a.288414134575119.69401.169662739783593&type=3

Kapcsolódó videó: http://www.zemplentv.hu/?p=31047

Kapcsolódó program: http://szkp1.blogspot.com/2012/09/eloadas-kiss-endre-jozsef-kazinczy.html

Raffay Ernő előadása, A Harcoló szabadkőművesség című könyvét mutatta be a történész

Raffay Ernő előadása

A Harcoló szabadkőművesség című könyvét mutatta be a történész

A Trianon titkai című 1990-es kötete megjelenése óta a liberális értelmiség megosztó személyiségnek
tartja Raffay Ernőt. Most minden bizonnyal hallgatásra ítélnék a szabadkőművességgel kapcsolatban is. Hogy miért, az kiderült a szerző előadásából a Szent Imre Otthonban.

Dr. Dömötör Mihály, a Horthy-korszak első belügyminisztere nemcsak betiltotta a szabadkőműves páholyok működését, de lefoglalta teljes iratanyagukat is – elevenítette fel a múltat Raffay Ernő. Így kerültek a titkos iratok a levéltárba, ahol rájuk bukkant a szerző, aki közel negyven éve azt vizsgálja, hogyan tudták szétdarabolni a Magyar Királyságot. Ennek egyik belső oka szerinte a szabadkőművesség volt. Jászi Oszkár 1913-ban szervezte meg az Országos Polgári Radikális Pártot. Ez a párt lett öt esztendővel később Károlyi Mihály kormányának egyik koalíciós partnere. Jásziék végcélnak egy szabadkőműves kormány felállítását tervezték – fejtette ki Raffay Ernő.

– Jászi 1911-ben főmesteri székfoglalójában úgy fogalmazott: újra kell írni Magyarország történelmét, a történelmi materializmus és a szociológia jegyében, s visszamenőleg ki kell venni a történelemkönyvekből a történelmi hagyományokat– emlékeztetett a durva tervre a történész.
Hozzátette: a szabad demokraták alapító okiratukban nevesítették Jászi Oszkárt mint szellemi elődjüket. Az egyik legfőbb szabadkőműves törekvés a keresztény egyházat igyekezett
megfosztani a „lelkek fölötti hatalmától”. Ennek szellemében akarta Jászi megszüntetni az órarend szerinti hittanoktatást az államosított iskolákban. Negyvenötben a vörös hadsereg dúlásának nyomán újraéledt a szabadkőművesség.

Rákosi Mátyás kérésére Rajk László belügyminiszter egyetlen egyesületet engedélyezett, a szabadkőművességet – hangsúlyozta Raffay Ernő.

A történész tudomása szerint ma is működik Magyarországon nagypáholy parlamenti képviselettel.

Ditzendy Attila Arisztid

---

Forrás: http://www.bp22.hu/vh/vh_2012_08.pdf

Szabadkőműves vonatkozások Az ember tragédiájában

Szemadám György előadása

Szabadkőműves vonatkozások Az ember tragédiájában címmel tartott előadást Szemadám György, az MMA rendes tagja 2012. április 11-én a Kecske Utcai Művészklub Egyesület közösségi termében. Madách Imre művének elemzéséhez, az emberiség történelmének útját járó Ádám drámájának megértéséhez hozzájárul az a közelítés is, amely az est témáját adta. Talán nem köztudomású, hogy Madách Imre nagyapja – Madách Sándor – híres és sikeres ügyvéd volt, aki a Martinovics-perben tizenhat vádlottat védett, közöttük Batsányi Jánost és Kazinczy Ferencet is. Ugyanakkor korának ismert szabadkőművese is volt,  aki az Erényes zarándokhoz címzett balassagyarmati és a Hét csillaghoz címzett pesti páholyban tevékenykedett, ez utóbbinak főmestere is lett. Madách Imre tőle örökölte azt az impozáns könyvtárat, amelynek tételes felsorolásából ismert, hogy  mintegy hatvan kötet foglalkozott szabadkőműves témával.

A drámaíróra mindez természetesen nagy hatást gyakorolt, amiként az is, hogy a Madách Imrénél harminc-negyven évvel idősebb generáció tagjait sokáig az a meggyőződés hatotta át, hogy a szabadkőműves mozgalom elősegíti a társadalmi haladást. Feltehetőleg ennek a személyes hatásnak és  a felhalmozott ismeretanyagnak köszönhető a Tragédia néhány – számunkra ma már – különösnek tűnő közelítése is. Ezek között említhető például az Úr és Lucifer különleges viszonya, amely nagyban különbözik Goethe Faustjának Úr–Mephisto viszonyától. Kepler és Rudolf császár különös tevékenysége, a francia forradalom Dantonjának – aki szintén szabadkőműves volt – kiemelt szerepe, Kepler és Danton, mint Madách rejtett önarcképe, a Londoni szín, mint az egész mű modellje, illetve az eszkimó színben Darwin és Marx elméletnek kritikája szintén összefüggésbe hozható a szabadkőművességgel.  

Az est második felében Dr. Andor Csaba, a Madách Irodalmi Társaság elnöke a dráma keletkezésének történetét világította meg. Nem véletlen, hogy – az egyébként történelmileg jelentéktelen – Prága került a mű középpontjába, ugyanis annak idején a város a szabadkőműves mozgalom jelentős helyszíne volt. A mű első változatát Madách a börtönben írta,  s feltételezhetően a Londoni színnel fejezte be,  mert még nem talált rá a megoldásra: miként is folytatja a saját korában játszódó művet. „Kiket a reg' új létre költ /, kezdjék el a nagy művet újra.” – feltehetően ez a Kórus által elmondott mondat  volt  Az ember tragédiája első változatának utolsó két sora. (Az est vendégei, a z MMA tagjai nagy tetszéssel hallgatták Szemadám György és  dr. Andor Csaba előadását.)

---

Forrás: http://mmakademia.hu/koztestulet/rendezvenyek/214-szemadam-gyoergy-eladasa