A Kazinczy emlékkonferenciáról a Zalai Hírlap

zalaihirlap.hu / Kultúra és oktatás / Kultúra

Kazinczy-konferencia az író születésének 250. évfordulója alkalmából

A zalai írókat tömörítő Pannon Írók Társasága tegnap konferenciával tisztelgett a nagy előd, Kazinczy Ferenc munkássága előtt, születésének 250. évfordulója alkalmából.

2009. november. 21. szombat | Szerző: Arany Horváth Zsuzsa

A Göcseji Múzeumban lezajlott tanácskozás alcíme szerint Kazinczy Ferenc zalai íróbarátai és szabadkőműves páholy társai számára is emléket állított, túl azon, hogy műveinek mai olvasatáról is szó esett.

Az irodalmi együttlétet Péntek Imre, a Pannon Tükör című kulturális folyóirat főszerkesztője moderálta. Az előadások közül kiemelkedett Egly Tiboré, aki a Varasdról Zalaegerszegre került szabadkőműves páholy történetét kutatta, eközben derült ki, e páholynak maga Kazinczy is tagja volt.

Cséby Géza keszthelyi irodalmár készülő doktori disszertációjának a helikoni ünnepségek kezdeteiről szóló részletét osztotta meg a hallgatósággal. Kazinczyt az akkori szervezők meghívták az 1817-ben indult sorozatra.

Forrás: http://zalaihirlap.hu/kultura_oktatas-kultura/20091121_kazinczy_konferencia

Kapcsolódó program: http://szkp1.blogspot.com/2009/11/eloadasok-kazinczy-emlekkonferencian.html

vasnepe.hu / Kultúra

A levéltári történelemóra a 18. századba visz

Szabadkőműves térképészünk

Szombathely (mt) - Kétszáz éves rajzokból, térképekből építkezik a Vas Megyei Levéltár kiállítása, amelyet Kenedics József, a vármegye hites geometrája emlékére rendeztek.

2009. november. 19. csütörtök | Szerző: Merklin Tímea

A kiállítás rendhagyó történelemórának ajánlható, csoportoknak, előzetes bejelentkezés alapján ingyenes tárlatvezetéssel. Kenedics Jó-zsef 1756-ban született Bu- dapesten, 1777-ben költözött Szombathelyre. Hatvan térképe található Magyarország különböző gyűjteményeiben. Munkái közül kiemelkedik az első Vas vármegyéről készült térkép (1785), Vas vármegye postatérképe, de ő alkotta a Szombathelyi Egyházmegyéről készült első hiteles térképet is, 1807-ben. A tárlathoz e térkép rézmetszeteit adta kölcsön - püspöki engedéllyel - az Egyházmegyei Múzeum. Minden rézmetszet egyedülálló érték a maga nemében.

Kenedics József térképészeti munkáját kinevezett földmérőként, megyei mérnökként végezte, majd a vármegye hites geometrája -ként.

- Monyorókeréken jelent meg 1785-ben az Aranykerék Páholy tízéves jubileuma alkalmából egy kiadvány, amiben jelentős nevek között, illusztris társaságban (katonatisztek, grófok) Kenedics József neve is megjelenik - tudjuk meg Mayer László levéltárostól. Kenedics további elismertségét mutatja, hogy az 1798-ban Felső-Lendváról készített birtoktérkép díszes címkereteiben már a táblabíró címet is feltüntette. 1792-ben Batthyány József bíboros prímás nemesi cím elnyerésére ajánlotta a négy Kenedics testvért: Ferencet, Józsefet, Istvánt és Benjámint.

Kenedics József Szombathelyen halt meg 1809. december 17-én. Földi maradványait a ferences rendi kriptába helyezték. Kétszáz évvel később, 2009. november 6-án emléktáblát avattak tiszteletére a Széchenyi utcában a Vas Megyei Levéltár és a Vas Megyei Közgyűlés támogatásával. Az avatás után tudományos emlékülést tartottak munkásságáról, ahol Gróf László kartográfus és Mayer László levéltáros méltatták. Kenedics térképészeti szempontból szerencsés korszakban élt, hiszen a hadászatban és a mezőgazdaságban (úrbérrendezés) keresett volt a jó geometra.

A kiállításra érkezők megtekinthetik a Kenedics család színes címerét, a Püspöki Levéltárból kölcsönzött Kenedics-féle két birtoktérképet is. Látható: a térképész művészien dolgozott. A rajzok között az egyik különlegesség a házsongárdi szőlőskert ábrázolása egy 1782. évi tanulmányi térképről.

A tárlat helytörténeti érté-ke mellett magas esztétikai értéket is képvisel. A levéltár munkatársai minden szombathelyinek ajánlják.

Forrás: http://vasnepe.hu/kultura_oktatas/20091119_szabadkomuves_terkepeszunk

Szabadkőművesség - mítosz és valóság

Bihar megye - A szabadkőművességről tartott előadást dr. Gorun György egyetemi tanár kedden este, a Kis Lorántffy olvasótermében. Kupán Árpád történész a váradi szabadkőműves mozgalomról szólt.

Egyetlen hely sem maradt szabadon a KREDOK termében, voltak, akik már csak az előcsarnokban kaptak helyet. Dr. Gorun György részletesen szólt a szabadkőművesség eredetéről, elterjedéséről a világban, a mozgalom különböző vonulatairól és vadhajtásairól. Mint mondta, a XIX. századbeli francia forradalom is szabadkőműves ihletésű volt, a francia zászló is egy szabadkőműves szimbólum, mint ahogyan az ország címere is az.
1929-ben az angolok kiadták a mozgalom alapelveit - ezek egyike a titoktartás volt - s ez sokaknak a fantáziáját megmozgatta. A katolikus vallási vezetők sokáig a mozgalom ellen foglaltak állást, sőt, ki is átkozták a szabadkőműveseket, de VII. Piusz pápa megbocsátott a páholyoknak, hangzott el.
Titkos rangok
A szabadkőművesség néhány alapelve:  hazaszeretet, testvériség, tolerancia, erkölcsös életvitel, politikai nézetek szabadsága, vallási szabadság. 34 rendfokozatról tudunk, a legalacsonyabbak között van a kőművestestvér és a kőművesmester, a titkosak között pedig olyan elnevezések vannak, mint például a skarlát kötél hét rangja, vagy a magasztos kiválasztott. Dr. Gorun György több, a szabadkőműves mozgalomhoz tartozó ismert felfedező, politikus és művész nevét ismertette. Az elhangzott nevek között szerepel Cassanova, Cagliostro gróf, Amundsen, Arthur Conan Doyle, Puskin, Napóleon, Bach, Beethoven - hogy csak néhányat említsünk.
Váradi mozgalom
Később Kupán Árpád töténész a váradi mozgalomról szólt. Itt a tizenkilencedik században indították el a mozgalmat a zsidó értelmiségiek, valószínűleg azért, mert egy kitörési lehetőséget láttak ebben, egy módot arra, hogy bekapcsolódhassanak a közéletbe. Többen közülük tehetős ügyvédek, bírók, orvosok voltak, akik sokat tettek a város fejlődéséért, a szegények megsegítéséért. Miután beindult a páholy, csatlakoztak hozzá a magyar értelmiségiek is. Kevesen tudják, hogy egy román páholy is megalakult, mely a magyarok beolvasztására törekedett, mondta a történész. Mint elhangzott, 89 után újból elindult a szervezkedés, s Váradon is megalakult egy ilyen páholy. Mostanában viszont jobbára olyan újgazdagok a tagjai, akik e mozgalom által akarnak maguk és mások előtt nagyobb tekintélyt szerezni.

Neumann Andrea

Forrás: http://www.erdon.ro/engine.aspx/page/article-detail/dc/im:erdon:news-erdely/cn/news-20091118-03021497

Kapcsolódó program: http://szkp1.blogspot.com/2009/11/eloadas-dr-gorun-gyorgy.html

Beszélgetés a szabadkőművességről, PÉCS

Beszélgetés a szabadkőművességről, PÉCS

November 12-én, Pécsett, a Várfal vendéglő Kafka klubjában a Magyarországi Nagyoriens nagymesterével beszélgethettek az érdeklődők. Családias hangulatban szó került a szabadkőművesség céljairól, arról, hogy ki és miért válik szabadkőművessé, valamint a szervezet működéséről. Az est legvidámabb pillanatait a szabadkőművesek világhatalomra törekvésével kapcsolatos kérdés váltotta ki, melyet az amerikai elnökök és az angol uralkodók szabadkőműves tevékenységéről szóló diskurzus követett.
Az est ezután kötetlen borozgatással folytatódott.

Forrás:  http://szabadkomuves.blogspot.com/2009/11/beszelgetes-szabadkomuvessegrol-pecs.html

Kapcsolódó program: http://szkp1.blogspot.com/2009/11/beszelgetes-david-andras-szabadkomuves.html

Keszthely és a szabadkőművesek

Keszthely és a szabadkőművesek

Írta: -treszler-

2009. november 02. hétfő 20:16

A szabadkőműves irodalom kezdetektől napjainkig tartó bemutatására vállalkozó Márton László „Iskolája az emberi szívnek” című kötetét ismerhették meg az érdeklődők a keszthelyi Fejér György Könyvtár író-olvasó találkozóján a közelmúltban.                                                                                                                                                                                                           „Helikon Testvér”  A kötetlen beszélgetés alkalmával némiképp arra is fény derült, miért övezte és övezi a mai napig is misztikum a 18-19 században fénykorát élő mozgalmat. A téma keszthelyi vonatkozásaiban említést érdemelt a Festeticsek szabadkőműves tevékenysége. A szabadkőműves irodalom kifejezést az író ugyan nem szívesen használja, mert mint mondja, a szerzők autonóm személyiségek, nem tükröznek ideológiát. Az antológia időrendben mutatja be harminc szerző ötvenkét írását, az első költeménytől napjainkig. A kötet szerzőitől az alkalom  kapcsán felolvasások illusztrálták a kor szellemiségét. Az író-olvasótalálkozó vendége volt András Sándor, költő-irodalomtörténész, aki saját fordításában két Goethe verset, valamint Kipling, Nobel díjas író-költő versét osztotta meg a jelenlevőkkel. Aki ismeri Márton László életútját, tudja, hogy  ’56 után nyugatra távozott, majd Franciaországban telepedett le. 1962-ben részt vett a párizsi Magyar Műhely megindításában, dolgozott az  Új Látóhatárnak és az Irodalmi Újságnak, hazatérése után jelentős szerepet vállalt a mozgalom újraindításában. Elbeszéléseket, esszéket, kritikákat írt, rálátása mind a francia, mind magyar szabadkőműves irodalomra meglehetősen széleskörűnek mondható. Mint mondta: az erős, szimbolikus és jelképeket használó szabadkőművességnek valóban voltak titkai, ha misztériuma nem a titok maga. Ebbe beletartoznak a rituális beavatási szertartások, illetve azok a szakmai vonatkozások, amelyet nem kívántak a céhen kívüliekkel megosztani. Később az számított titoknak, hogy valaki szabadkőműves-e vagy sem. A mai napig övezi a mozgalmat egyfajta összeesküvés elmélet is, amely szerint a szabadkőművesek a világ irányítását helyezik előtérbe, az a többek által megfogalmazott feltételezés, miszerint radikalizmusuk az egykori Monarchia szétbomlasztását és később Trianon tragikumát eredményezte. Ismert, hogy a felvilágosodás és reformkor mezsgyéjén élő Festetics György gróf „Helikon” néven vált szabadkőművessé, és így Keszthelyen tartósan jelen volt a mozgalom. Nem véletlen tehát, hogy fénykorának emlékére a városban az ország nagy közgyűjteményeiből összeállított kiállítást, és egy szabadkőműves park kialakítását is tervezik a közeljövőben.

Forrás: http://www.zalamedia.hu/index.php?option=com_content&task=view&id=14103&Itemid=175

Kapcsolódó program: http://szkp1.blogspot.com/2009/10/eloadas-konyvbemutato-marton-laszlo.html

A Magyarország Symbolikus Nagypáholy újjáalakulásának 20. évfordulója

A Magyarország Symbolikus Nagypáholy 2009. október 9-10-én ünnepelte újjáalakulásának 20. évfordulóját.

Az ünnepség az Európai Nagytitkárok találkozója után, pénteken este kezdődött ünnepi hangversennyel.

Másnap, szombaton 15h-kor volt a  Magyarország Symbolikus Nagypáholy ünnepi közgyűlése, amelyen 38 obedianciából vettek részt delegációk. A közgyűlés fő témája az elmúlt 20 év története volt. Az 1. fokon tartott munka után kulturális programokkal tarkított ünnepi vakoláson (vacsorán) látták vendégül a résztvevőket.

---

Kapcsolódó esemény: http://szkp3.blogspot.com/2009/10/nagytitkarok-europai-konferenciaja.html

Forrás: http://www.rgls.org/sr/vesti/medjunarodne-aktivnosti/332-izvetaj-o-sveanoj-proslavi-20-godinjice-simbolike-velike-loe-maarske.html

Nagytitkárok Európai Konferenciája

A Magyarországi Symbolikus Nagypáholy szervezésében 2009. október 9-én egynapos konferencián vettek részt az európai reguláris nagypáholyok nagytitkárai Budapesten.

A tanácskozás programjában a reguláris páholyok munkái; a szabadkőművesek külföldi utazásainak protokolljai; Svédország és Bulgária nagypáholyaival kapcsolatos viszony és aktuális kérdések szerepeltek.

Megvitatták a szabadkőműves útlevelek kérdését, felmerült azok használatának kiegészítése a profán útlevelekkel és azonosító okmányokkal. Szó esett a többszörös páholytagságokról; illetve arról, hogy azokat, akiket valahol kizártak, máshol ne vegyék fel újra.

A tanácskozáson a következő országok reguláris nagypáholyainak nagytitkárai vettek részt:

Andorra, Ausztria, Azerbajdzsán, Belgium, Bosznia-Hercegovina, Bulgária, Horvátország, Ciprus, Dánia, Anglia, Észtország, Finnország, Franciaország, Németország, Magyarország, Izland, Írország, Izrael, Olaszország, Lettország, Luxemburg , Málta, Montenegró, Hollandia, Románia, Oroszország, Skócia, Szerbia, Szlovákia, Spanyolország, Svédország, Svájc, Törökország, Ukrajna, és meghívottként Washington DC.




Kapcsolódó esemény: http://szkp3.blogspot.com/2009/10/magyarorszag-symbolikus-nagypaholy.html

Közép-európai szabadkőműves találkozó, Bécs

2009 október 3-án Bécsben találkoznak ismét a kelet- és közép-európai adogmatikus szervezetek. Az AACEE vagy AAECE (ki hogyan kívánja rövidíteni,) európai egyesület, mely elsőéves születésnapját ünnepli.

Az egyesület gondolata két évvel ezelőtt egy budapesti találkozó alkalmával látott napvilágot, majd egy évvel később, Bukarestben megalakult. Brüsszelben jegyezték be, mivel itt van lehetőség európai, tehát több ország részvételével létrejött szervezet lajstromba vételéhez.

Az alapítók: a Magyarországi Nagyoriens, a Romániai Nagyoriens, az Osztrák Liberális Nagypáholy, valamint az Osztrák Nagyoriens volt, francia és belga segédlettel.

Az első év adminisztrációs teendőkkel telt el, és a hétvégi bécsi találkozón az új felvételi kérelmek mellett (lengyel, román és szerb Nagypáholyok jelentkeztek), beszélnünk kell a szervezet értelméről, lényegéről.
Evidensnek tűnő kérdésekre adjuk a magunk válaszait, vagy talán csak újabb és újabb kérdések merülnek majd fel.
- Mit jelent az egyén számára az, hogy európai?
- Mi az ami közös bennünk, és mi az, ami más, amivel gazdagíthatjuk a másik ország kultúráján nevelkedett társainkat?
- Mit tehetünk európai szinten azért, hogy életünk, életformánk, gondolkodásunk jobb legyen?

Forrás: http://www.nagyoriens.hu/node/89

Kapcsolódó hírek:

http://szkp3.blogspot.com/2008/11/aaece-uj-nemzetkozi-szabadkomuves.html

http://szkp3.blogspot.com/2008/06/kozep-es-keleteuropai-szabadkomuvesek.html


A lezajlott eseményről a Nagyoriens honlapján a következő közlemény jelent meg:

Összefoglaló

Érdekes egybeesés: a nyári napforduló ünnepe Dégen véletlenül a magyar "Múzeumok éjszakájára" esett. Bécsben ezt október 3-án tartották az osztrák múzeumok, ami külön pezsgést vitt a város életébe. Emellett szinte észrevétlenül ültek össze az AACEE tagjai, a bécsi Burgban szokásos éves közgyűlésükre.

Az egyesület megbeszélésén jelen voltak:
A Belga Nagyoriens, a Francia Nagyoriens képviselői, barátságuk jegyében,
továbbá
a Romániai Nagyoriens, az Osztrák Nagyoriens, az Osztrák Liberális Nagypáholy a Magyarországi Nagyoriens képviselői, mint tagok,
valamint
A Lengyel Nagyoriens és a Lettországban alakulófélben lévő páholy képviselője, mint megfigyelők.

Adminisztrativ kérdések megbeszélése után, a Lengyel Nagyoriens kérésére az egyesület részvevői egyöntetűen megszavazták felvételét az AACEE-be.

A jövendő év feladata továbbra is annak a kérdésnek tanulmányozása, mit jelent régiónk számára Európa részének lenni. Hogyan élik meg az emberek mindennapjaikban, munkájukban, kapcsolataikban ezt az állapotot. A végeredmény ismeretében a következő lépés: A régió kapcsolata a "Nagy Európához", sajátos problémák és ezek feloldása lehet.
Mindez természetesen hosszú időt vesz igénybe és mindemellett minden nemzeti szervezet folytatja saját, önmaga által meghatározott munkáját.

Az estét mintegy 100 részvevő közös munkán vett részt melynek természetesen témája Európa volt.
A munkát bankett követte.

Az egyesület következő munkáját Lengyelországban tartja.

Forrás: http://www.nagyoriens.hu/node/90

Szétzavarták a szabadkőműveseket a Fidzsi-szigeteken

Független Hírügynökség

2009.07.16. 07:20

Fidzsi-szigetek - Őrizetbe vették egy szabadkőműves gyűlés részvevőit a Fidzsi-szigeteken. A legendákkal övezett mozgalom tagjaira a helyi falusiak hívták ki a rendőröket, mert azt hitték, varázsolnak odabent.

A gyűlés egyik - neve elhallgatását kérő - új-zélandi részvevője szerint a fidzsi-szigeteki Denerauban jöttek össze - írja a New Zealand Herald a csütörtöki számában. A Lautoka Szabadkőműves Páholy 14 tagjának találkozóját azonban dörömbölés szakította félbe. Az ajtóban a rendőrök álltak, és dühödt falubeliek, akik szerint odabent boszorkányság zajlott.

A rendőrök aztán bevitték az egész társaságot, és átkutatták a házat. Több tárgyat is lefoglaltak, egyebek mellett pálcákat, iránytűket és egy koponyát. A részvevő elmondta, hogy a páholy titkára hiába mutatta a rendőröknek az engedélyüket, feltételezett boszorkányság miatt nem engedték el őket. Az új-zélandi férfi szerint egy "kényelmetlen, forró cellában" eltöltött éjszaka után végül a fidzsi-szigeteki kormányfő irodájából "szóltak le", hogy bocsássák szabadon a társaságot.

A szabadkőművesek világmozgalma több száz évre nyúlik vissza. Tagjaik titoktartási kötelezettsége miatt számos legenda övezi a szervezetet, és a gyűléseikhez kötődő rituálékat.

Delmagyar.hu



A helyzet fokozódik...

A Fidzsi-szigeteki szabadkőműveseket már nemcsak boszorkánysággal vádolják, hanem boszorkányégetéssel. Legalábbis a magyar sajtó szenzációgyártó és/vagy angolul nem tudó részében:

Boszorkányégető szabadkőművesek?

...

HírExtra


Forrás: http://www.delmagyar.hu/kulfold_hirek/szetzavartak_a_szabadkomuveseket_a_fidzsi-szigeteken/2107236/

http://www.hirextra.hu/2009/07/17/boszorkanyegeto-szabadkomuvesek/

Eredeti forrás: http://www.nzherald.co.nz/nz/news/article.cfm?c_id=1&objectid=10584756

Feldolgozások: http://www.etaiwannews.com/etn/news_content.php?id=1004699&lang=eng_news

http://www.independent.co.uk/news/world/australasia/masons-jailed-over-fiji-sorcery-claims-1747967.html

Szabadkőműves páholy alakulhat Keszthelyen és Zalaegerszegen

Zalai Hírlap

Kultúra és oktatás

Szabadkőműves páholy alakulhat Keszthelyen és Zalaegerszegen

Megjelenés dátuma: 2009. július 03. 08:09
Szerző: Horváth-Balogh Attila

Nagykanizsa - A mai napig sok titokzatosság lengi körül a szabadkőművességet. Egyik hazai szervezetük, a Magyarországi Nagyoriens Szabadkőműves Nagypáholy Zalában újraindítaná a mozgalmat.

De mi is az a szabadkőművesség? Voltaképpen egy ősi hagyomány modern formája, amely az ókori testvériségektől és a középkori lovagrendektől örökölte szertartásait, a székesegyházakat építő céhektől pedig jelképrendszerét.
A hazai szabadkőművesség a Magyarországi Nagyoriens 1871-beli megalakulásával látta meg a napvilágot. A szerveződést 1919-ben Kun Béla, később Horthy, 1950-ben pedig Rákosi is betiltotta. 1992 óta tevékenykedhet ismét a Fővárosi Bíróságon bejegyzett egyesületként. Kevéssé ismert, de Zala megye a XVIII. század végén igen fontos központja volt a szabadkőművességnek.
Az eredetileg Varasdon alapított, A jótanácshoz nevet viselő páholyt 1790 körül telepítették át Zalaegerszegre. 1795-ben, a mozgalom betiltása után az egerszegi páholy is feloszlott. A keszthelyi Festetics-kastélyban pedig még a XVIII. század végén és a XIX. század elején is tartottak titkos összejöveteleket. A Festetics-család több tagja, Antal, György, Kristóf és Lajos is szabadkőműves volt. Jelenleg a Dunántúlon csak Pécsett működik szabadkőműves páholy.


A keszthelyi kastély a szabadkőművesség zalai bástyája volt
Fotó: ZH archív

- A Magyarországi Nagyoriens tervezi, jelentkezők esetén Keszthely, illetve Zalaegerszeg térségében újra páholyt alakít - tudtukmeg Dávid András nagymestertől.

- Ha az ország egy-egy régiójából keresnek meg minket, hogy be szeretnének lépni hozzánk, akkor logikusan idővel ezeken a helyeken is létrehozunk egy, esetleg több páholyt - mondta érdeklődésünkre. - Nincs ez másként az Önök megyéje esetében sem, így jött létre néhány éve a pécsi Zsolnay páholyunk is. A zalai szerveződés törekvése nyilván ugyanaz lesz majd, mint az országszerte működő páholyoké: egy több mint kétszáz éves hagyomány felelevenítése, mely nélkül a megye és a város kulturális és társadalmi élete szegényebb lenne. S hogy miként lehet valaki szabadkőműves? Részünkről a felvételnek megvannak a maga tradicionális szabályai. De mindenekelőtt a jelentkezőnek kell megfogalmaznia magában, miért kéri a felvételét. Sokan ködös álmokat kergetnek, mások egy világhatalomra törő szervezethez szeretnének tartozni. Ők hamar csalódnak. A szabadkőművesek jóakaratú emberek, akik úgy szeretnék jobbítani a világot, hogy elsősorban magukat jobbítják.

Dr. Czoma László, a keszthelyi Helikon Kastélymúzeum igazgatója érdeklődésünkre jelezte: a zalai, azon belül is a keszthelyi szabadkőművesség fénykorára emlékezve az idén kiállítás nyílik náluk az ország nagy közgyűjteményei, köztük a Magyar Nemzeti Múzeum idevágó anyagaiból "A szabadkőművesség titka, hogy nincsen titok" címmel. Egyébként ápolói a kastély szabadkőműves múltjának: saját könyvtáruk ilyen vonatkozású köteteiből rendszeresen időszaki kiállítást lehet megtekin-teni, jövőre pedig hozzálátnak egy félhektáros szabadkőműves park kialakításához is.

A szabadkőműves mozgalom tagjai azonos alapelveket vallanak: az ember és a társadalom tökéletesíthető, tiszteletben tartják mások meggyőződését, s tartózkodnak a politikai és vallási civakodástól. Többek közt Ady Endre, Csáth Géza, Karinthy Frigyes, Kosztolányi Dezső, Kisfaludy Strobl Zsigmond vallotta magát szabadkőművesnek.

Forrás: http://www.zalaihirlap.hu/kultura_oktatas/20090703___tizenhet_eve_lett_csak_ujra_legalis

Szabadkőműves piknik Dégen

A Magyarországi Nagyoriens Szabadkőműves Egyesület cikke az eseményről:

Nyári napforduló ünnepe Dégen

v, 06/21/2009 - 02:37 — szerk

2009. JÚNIUS 20., szombat, DÉG, Festetics Kastély

A Műemlékek Nemzeti Gondnoksága és a Magyarországi Nagyoriens Szabadkőműves Egyesület közös rendezésében került sor a nyári napforduló ünnepére a dégi Festetics kastélyban és parkjában. Az ünnepen szívesen láttunk minden jó szándékú érdeklődőt.

A program:
Tárlatvezetés
A látogatók megismerkedhettek a kastély szabadkőműves múltjával.

Papírsárkány-reptetés a parkban: A hatalmas angolparkban a legkisebb szélben is magasra repülő papírsárkányokkal vártuk reptetésre a kicsiket és nagyokat, akik maguk is készíthetnek sárkányokat.

Élő zene
A QUARTET vonósnégyes Haydn és Mozart darabokat adott elő

Előadás
A szabadkőműves mozgalom múltja és jövője
A napforduló ünnepe

Időkapszula
Időkapszula földbe mélyesztése a kastély parkjában
A délután folyamán az érdeklődők elhelyezték üzeneteiket az időkapszulában, mely 100 évvel későbbi utódainknak őrzi meg a dégi szabadkőműves rendezvény üzenetét.

Szent Iván éji máglyagyújtás a kastély kertjében

Forrás: http://www.nagyoriens.hu/node/87


A Népszabadság beszámolója:

Piknik az éjszakában

Országszerte 260 helyszínen várták a látogatókat a Múzeumok Éjszakáján

...

Egy titkos társaság nyomában Dégen

Sokakat vonzott a szabadkőműves misztika a Múzeumok Éjszakáján Dégre. Ide, a Festetics-kastélyba hirdette meg esti piknikjét a Magyarországi Nagyoriens Szabadkőműves Egyesület, más néven "nagypáholy". Az érdeklődők között volt maga Tomcat is, ő filmfelvételt szeretett volna készíteni a "világfelforgató" titkos társaságról. Ezt azonban némi szóváltás után a szervezők nem engedték, így a blogger távozott a helyszínről. Az egyik jobbos honlapon már egy hete felhívták állítólag a figyelmet a dégi szabadkőműves-eseményre, így hát számolni lehetett némi rendzavarással. Ennél az incidensnél azonban nem történt több, a szellem kőművesei pedig a program szerint megtarthatták Titkok nélkül a titkokról című előadásukat a kastély ellipszis alakú, antik szobrokkal berendezett dísztermében.

Hárman beszéltek a nagyoriensből, köztük maga a nagymester, Dávid András, valamint Nacsády András és Márton László mesterek, de érkeztek vendégek külföldi páholyokból is. Titkokról tulajdonképpen nem volt szó, inkább csak a szabadkőművesek lassan háromszáz éves történetéről, jobbról és balról való üldöztetésükről, neves tagjaikról, s arról, mit jelent számukra a tavaszi napforduló, az év legfényesebb napja, amikor olykor kilépnek a fényre, megmutatják magukat. Mint most. E napra esett 1989-ben a nagyoriens magyarországi újraalakulása is.

A dégi kastély a magyar szabadkőművesség egyik fontos helyszíne, köszönhetően az építtetőnek, Festetics Antalnak és utódainak. Díszítményei is utalnak arra, hogy a dégi grófok generációkon át a mozgalom tagjai voltak, s itt őrizték a magyar szabadkőművesség levéltárát is, ami 1945-ben sajnos eltűnt. A jelenlegi páholytagok most először tértek vissza Dégre, a kastély tavalyi megnyitása óta.

Az est további érdekességekkel, programokkal is szolgált: mécsesek fényében lehetett sétálni a termekben, egy kertben elásott időkapszulában üzenhettünk a száz év múlva élőknek, s a parkban máglyatűznél melegedhettünk 150-200 érdeklődővel együtt. Végül mindannyiukkal egyszerre foghattunk kezet egy nagy lánckézfogásban. Talán ez volt az egyetlen szabadkőműves titok, amit elleshettünk. Tomcat szerintem unta volna. (Cs. L.)

Forrás: http://nol.hu/lap/kult/20090622-piknik_az_ejszakaban

A Fejér Megyei Hírlap röpke írása:

Bőség a fény éjszakáján

Megjelenés dátuma: 2009. június 22. 04:29
Szerző: Gábor Gina

...

Szabadkőműves piknik a kastélyban

A megye több településén is szerveztek éjszakai programokat. A dégi Festetics-kastély tükörterme is zsúfolásig megtelt, hiszen titkokról estett szó: a Magyarországi Nagyoriens Szabadkőműves Nagypáholy nyilvánosságot vállaló képviselői a szabadkőműves mozgalom múltjáról és jelenéről beszéltek. A parkban időkapszulát helyeztek el: a látogatók 100 évvel későbbi utódainknak üzenhettek. Meggyújtották a Szent Iván-éji máglyát is, és gyertyafényes tárlatvezetést is tartottak a pikniken.

Forrás: http://www.fmh.hu/kultura_oktatas-kultura/20090622_boseg_a_feny_ejszakajan

A Népszabadság Tomcat kitiltásáról:

Tomcat nem forgathatott a szabadkőművesekről

Tomcat tegnap a „világfelforgató" szabadkőművesekről szeretett volna filmfelvételt készíteni a dégi kastélyban, a Múzeumok Éjszakáján, de a szervezők nem engedték meg neki.

A NOL információja szerint még Polgár Tamás, a Tomcat néven ismert jobboldali blogger érdeklődését is felkeltette tegnap a Múzeumok Éjszakája egyik programja, nevezetesen a dégi Festetics-kastélyban rendezett szabadkőműves előadás, amelyet a Magyarországi Nagyoriens Szabadkőműves Nagypáholy tagjai tartottak. Mint a szervezőktől megtudtuk Tomcat délután megjelent a kastélyban, hogy a „világfelforgató" szabadkőművesekről forgasson.

Erre azonban nem kapott engedélyt, nem tudott ugyanis újságíró igazolványt felmutatni. Ezek után szóváltásba keveredett a rendezőkkel, telefonon beszélt a kastélyt kezelő Műemlékek Nemzeti Gondnokságának igazgatójával, aki szintén elutasította a rendbontással fenyegető forgatást. Tomcat ezek után távozott a helyszínről.

A Kurucinfo című honlapon állítólag már napokkal a rendezvény előtt felhívás jelent meg, amely arra szólított fel, hogy a szabadkőművesek dégi programját meg kell zavarni: ne kaphasson teret az általuk képviselt globális eszme. Mint ismeretes, a kastély fontos helyszíne volt a magyarországi mozgalomnak. Építtetője, Festetics Antal is a titkos társaság tagja volt, s az épületben számos szabadkőműves díszítmény és helyiség található. Egy ideig itt őrizték a magyar szabadkőművesség levéltárát is, amely 1945-ben eltűnt.

Az esti előadás mindezek után rendben lezajlott, száz-százötven hallgató előtt. Senki sem akart zavart kelteni. Ha Tomcat ott lett volna, talán maga is csodálkozik, mennyire ártalmatlan dolgokról volt szó.

Forrás: http://nol.hu/belfold/tomcat_nem_forgathatott_a_szabadkomuvesekrol

Fortuna Hírek

Egy titkos társaság nyomában Dégen

2009.06.24. 12:06:27

Sokakat vonzott a szabadkőműves misztika a Múzeumok Éjszakáján Dégre.

A Festetics-kastélyba hirdette meg esti piknikjét a Magyarországi Nagyoriens Szabadkőműves Egyesület. Kisebb incidenst okozott, hogy az érdeklődők között feltűnt Tomcat, az ismert blogger is. Filmfelvételt szeretett volna készíteni a "világfelforgató" titkos társaságról. Ezt azonban a szervezők nem engedték, mivel igazolványt nem tudott felmutatni. A rendezvény ezután a tervek szerint folytatódott, a szellem kőművesei pedig megtarthatták Titkok nélkül a titkokról című előadásukat a kastély dísztermében. Az est további részében mécsesek fényében lehetett sétálni a termekben, időkapszulában üzenhettünk a száz év múlva élőknek, amelyet a kertben ástak el. A parkban 150-200 érdeklődő máglyatűznél melegedhetett együtt éjfél

Forrás: http://www.fortunaradio.hu/index.php?action=Z289aCZzdWI9NCZJRD0xOTU3MQ==

2009 Múzeumok Éjszakája Dégen kulturális

2009 Múzeumok Éjszakája Dégen

2009. jún. 20 - 2009. jún. 20

A titokzatos szabadkőműves múltjáról nevezetes dégi Festetics-kastély évszázados szünet után ismét szabadkőműves összejövetel színhelye volt június 20-án. Ám e napon a nagyközönség is bepillanthatott e legendákkal övezett szervezet történetébe, mai működésébe és céljaiba.

A Magyarországi Nagyoriens Szabadkőműves Nagypáholy és a Műemlékek Nemzeti Gondnoksága éjszakába nyúló közös rendezvényére több mint kétszázan érkeztek Dégre. Az érdeklődők a kastélyt a kiállítás rendezője, Alföldy Gábor kalauzoltásával nézhették meg, majd előadást hallhattak szabadkőművesség történetéről és jelenésről. Az előadást követően a látogatók gyertyafényben is megcsodálhatták a kastély belső tereit. A rendezvény alatt szabadkőműves zeneművek csendültek fel a kastélyban, a parkban elhelyezésre került egy időkapszula, amelyben a jövő nemzedékeinek szánt üzenetek kerültek: a felbontására kerek 100 év múlva kerül sor! A gyerekek papírsárkányt-készíthettek, ám sok felnőtt is kedvet kapott a sárkánykészítés és reptetés tudományát megismerni. A máglyagyújtásra alkonyatkor került sor.

Az ország egyetlen látogatható klasszicista kastélyában és csodálatos angolkertjében a terveink szerint az elkövetkező években is megrendezzük a szabadkőműves pikniket.

Forrás: http://www.nemzetimuemlek.hu/index.php/rendezveny_/368/

Kapcsolódó program: http://szkp1.blogspot.com/2009/06/rendezveny-szabadkomuves-piknik-degen.html

Saját beszámolóm: http://aprofan.blogspot.com/2009/06/szabadkomuves-piknik-degen.html

Elhunyt Szigeti Lajos Sándor

2009. június 20-án tragikus hirtelenséggel elhunyt Szigeti Lajos Sándor irodalomtörténész egyetemi tanár, a Magyarországi Nagyoriens Szabadkőműves Egyesület volt tagja.

Önéletrajza és publikációi:

http://web.archive.org/web/20081209092456/http://www.arts.u-szeged.hu/modern/regi-modern/szigeti.htm

Megemlékezések róla:

http://www.orientpress.hu/portal.php?ReszletesHir=1&HirID=44798

http://szakadatlan.blogspot.com/2009/06/nyugodj-bekeben.html
http://kreirodalom.gportal.hu/gindex.php?pg=27118772&nid=5089982


A Nagyoriens 2005-ben tartott Feltáruló Szabadkőművesség címmel nyílt napot, amelyen elhangzott "A szabadkőműves József Attila (?)" címmel Szigeti Lajos Sándor előadása is. A rendezvénnyel kapcsolatos írások:

http://szkp1.blogspot.com/2005/03/feltarulo-szabadkomuvesseg.html

http://aprofan.blogspot.com/2005/03/feltarulo-szabadkomuvesseg.html
http://szkp3.blogspot.com/2005/03/az-index-feltarulo-szabadkomuvessegrol.html

Előadásának egy írásos változata:

https://www.mta.hu/fileadmin/I_osztaly/eloadastar/jozsefa_szigeti.doc

Ebből idézek egy részletet:


"Szigeti Lajos Sándor

Apokaliptikus és démonias
(A hetedik és a Jelenések Könyve)

...

De lássuk röviden, amit még ígértünk. Azt mondtuk, hogy bár József Attila nem volt szabadkőműves, maszon barátai hatással lehettek rá, márpedig a János rendi szabadkőművesek szimbolikájukban a már elmondottakon túl további jelentéseket is adnak e misztikus számnak: jelenti például azt, hogy minimálisan hét mester alkothat, hozhat létre önálló páholyt. A mester a rítuskönyvek szerint arra a kérdésre, hány éves, azt feleli: hét vagy annál több. Tegyük hozzá, a maszonériában eleve nagy szerep jut a páratlan a páratlan számoknak, amelyeket tökéletesnek tart. A szabadkőműveseknél a három az inasok, az öt a legények, a hetes pedig – nem véletlenül – éppen a meseterek száma. Ha már most a mester testvér azt mondja a kérdésre válaszolva, hogy hét éves, az azt jelenti, hogy az inasnak sokáig valóban hét évig kellett dolgoznia ahhoz, hogy mester lehessen, akkor ezzel a mesterfok tökéletességét akarja jelezni. A hetes számot másképpen is magyarázzák: a hét ugyanis a háromból és a négyből (mindkettő külön szimbolikus jelentésével együtt) alakul ki. A szabadkőműves páholyokban a három fő világosság a főmester és a két felügyelő, de tökéletessé a páholyt a négy tisztség teszi, s ez ismét hét, mint ahogy a kötényrajznál is igaz ez, ugyanis a szabadkőműves kötény négyszögletű, de míg az inasok hordják, azon fölül még egy háromszög is van, s ez ismét hét. Ha legénnyé avatják őket, behajthatják a háromszöget, s ebből a négyszögű kötényből lesz a mesterkötényük, csak immár rajzolattal, rajta két betűvel: M és B, azaz „Halál fia vagy!” A mesteravatás is emlékeztet – nem véletlenül - mindarra, amit a Jelenések könyvével kapcsolatosan elmondtunk, ugyanis a mesterlépés is éppen hét, azaz az avatáskor a jelölt éppen hét lépésben és a hetedikben lépi át a halottat, a koporsót, ha tetszik korábbi önmagát s válik így a teljesség megismerésének lehetőségévé, felidézve a halál és a halálból való feltámadásnak, feltámasztásnak, az új életnek a Hiram legendára és a Jelenések Könyvére egyaránt mutató misztériumát, valamelyest magyarázva az eddigi értelmezők szerint homályosnak tűnő verszárást is: „Világ sírköve alatt mégy!”
..."

Szobrot állított Szent-Györgyi Albertnek a Rotary

2009. május 23. 18:21 l. j.

Orosháza-Gyopárosfürdőn ma felavatták Szent-Györgyi Albert mellszobrát. A carrarai márványból készült szobrot az Orosházi Rotary Klub állíttatta.

Szent-Györgyi Albertről elsőre mindenkinek a Nobel-díj és a C vitamin jut eszébe. Azt viszont kevesen tudják, hogy lelkes híve volt a rotariánus életfelfogásnak, s 1936/37-ben a Szegedi Rotary Klub elnöke is volt. Ilyen minőségében tartott egy emlékezetes előadást a természettudományok válságáról 1936-ban Orosházán.

Az Orosházi Rotary Klub tagjai — akik ezen a hétvégén házigazdái a magyarországi Rotary klubok 2009. évi országos értekezletének —, nem felejtették el jeles elődjüket. Szobrot állítottak Szent-Györgyi Albertnek a gyopárosi fürdő előtti parkban. Az avatóünnepséget szombaton délután tartották.

Orosházán 1931-ben alakult az első Rotary klub, mely a háború után megszűnt (a többi hazai klubbal együtt), s csak 2004-ben született újjá.
A carrarai márványból készült, mészkő posztamensre helyezett mellszobrot egy orosházi származású szobrász, Bánfi Gábor készítette. Felirata pedig nem más, mint egy idézet Szent-Györgyi Albert fent említett előadásából: „A megoldás a szívekben van. A Rotary a szívek, a jóindulat klubja.”

Forrás: http://www.beol.hu/bekes/kultura/szobrot-allitott-szent-gyorgyi-albertnek-a-rotary-234522

A Kazinczy konferenciáról a Könyvtári Levelezõ/ lap

„Nincs más haza, csak az anyanyelv”

✒ Venyigéné Makrányi Margit

Ezzel a Márai Sándortól kölcsönzött címmel rendezett konferenciát 2009. május 21-én Széphalmon a Magyar Könyvtárosok Egyesülete (MKE), annak Olvasószolgálati Szekciója és Borsod Megyei Szervezete, a Kazinczy Múzeum, a sátoraljaújhelyi Városi Könyvtár, valamint a II. Rákóczi Ferenc Megyei Könyvtár.

...


Péterfy Gergely adjunktus, a Miskolci Egyetem oktatója, Kazinczy Ferenc életének egy olyan fejezetérõl szólt, melyet nem szoktak a fõsodorba tartozóként emlegetni, mégis nagyon izgalmas, és számos mûvelõdéstörténeti kitekintésre ad alkalmat. Kazinczy Ferenc apósa nyomdokain haladva Kassán a rózsakeresztes rend tagjai sorába lépett. Késõbb, elhagyva ezt a rendet, a szabadkõmûves-páholy tagja
lett, ahol 1786-ban megismerkedett a néger Angelo Solimannal. Soliman portugál rabszolgakereskedõk segítségével került Elefántcsontpartról Európába, s taníttatása eredményeként korának kiemelkedõ mûveltségû alakja lett.

Kazinczy Ferenccel való barátságáról, ennek a Kazinczy életmûben fellelhetõ vonatkozásairól
hallhattunk élvezetes elõadást. A történetrõl, Kazinczy szabadkõmûves múltjáról többet is
megtudhatunk majd az elõadó hamarosan megjelenõ kötetébõl.

...


Az elhangzott elõadások, reményeink szerint, a közeljövõben kötetben is hozzáférhetõvé válnak.



Könyvtári Levelezõ/ lap • 2009. augusztus


Forrás: http://epa.oszk.hu/00300/00365/00088/pdf/KLL_EPA00365_2009-08_014-016.pdf

Kapcsolódó program: http://szkp1.blogspot.com/2009/05/eloadas-peterfy-gergely-kazinczy-es-az.html

Bajuszpedrőt a patikából

Zalai Hírlap

Bajuszpedrőt a patikából

Megjelenés dátuma: 2009. május 18. 04:29
Szerző: Magyar Hajnalka

Zalaegerszeg (mh) - Ma van a múzeumi világnap, ezt az apropót ragadtuk meg, hogy bemutassuk a Zalai Múzeum nemrégiben megjelent 17. kötetét.

Huszonöt dolgozat és egy köszöntő - ezt foglalja magába több mint 360 oldalon a Frankovics Tibor által szerkesztett kiadvány. A köszöntő - Németh József tollából - az idén 60 éves dr. Vándor László megyei múzeumigazgatónak szól, mint ahogy az egész kötetet a jeles régész-történésznek ajánlották kollégái. A Zala megye múzeumaiban zajló kutatásokból mintát adó vaskos kiadvány az NKA támogatásával születhetett meg, a közreműködők, tekintettel az ágazat pénztelenségére, honorárium nélkül vállalták a munkát. A dolgozatok zöme régészeti témát dolgoz fel, az újkőkori építészet legkorábbi zalai emlékeitől a római és népvándorlás kori sírok, települések bemutatásán át eljutva az Árpád-kor zalavári és dióskáli építményekig. Az írások számos új adattal, elemző összefüggéssel szolgálnak, ám jobbára a szakmai közönség kíváncsiságát hivatottak kielégíteni.

Olvasható azonban a szép kivitelű kötetben több olyan írás, ami a megyeszékhely legújabb kori történetéből merít, s bátran tarthat számot a laikus közönség érdeklődésére. Kettőt emelnénk ki ezek sorából. Megyeri Anna, a Göcseji Múzeum szakembere a Kaszter gyógyszerész család 19-20. századi históriáját dolgozta fel, élvezetes módon. A fényképekkel gazdagon megtámogatott munka a família több generációjának sorsát kíséri végig, nem feledkezve meg a Kazinczy téren álló egykori Kaszter ház bemutatásáról sem. E védett épület immár több mint száz esztendeje - ma is - gyógyszertárként szolgálja Zalaegerszeg lakóit. A családfő, Kaszter Sándor már 1886-ban a város egyik leggazdagabb embere volt. Feleséget Bécsből hozott magának, Amália híresen szép asszony volt, a családban mindenki rá akart hasonlítani. Soha nem tanult meg magyarul - írja a szerző - viszont így mindenki jól megtanult németül. A patika nagyon jó helyen volt, piacnapon már hajnalban zörögtek a kocsik a környéken, ott vásárolt a sok falusi. A patikában ugyanis már akkor sem csak gyári medicinákat lehetett venni, hanem például kitűnő malaga bort, amit erőtlen lábadozók és gyerekek számára ajánlottak vérszegénység és gyomorgyengeség ellen, vagy Bécsben előállított szájvizet, netán szódapasztillát. De ugyancsak kapható volt zalai bajuszpedrő, amit Persay Gyula novai patikus állított elő, s kiváló tulajdonságai folytán állandóan puhán tartotta a férfiak ékességét. A tanulmány részletesen szól még a Kaszter család leszármazottairól, s a família társasági és közéleti kapcsolatairól.

Ugyancsak sokak érdeklődését felcsigázhatja dr. Kostyál László művészettörténész Kisfaludi Strobl Zsigmond és a szabadkőművesség című írása. Az alsórajki születésű szobrászművész 1909-ben nyert felvételt a Hungária páholyba, Istók János ajánlásával. Érdekesség, hogy Strobl és pártfogója azokban a napokban vetélytársak is voltak, ugyanis éppen akkor írták ki a pályázatot a zalaegerszegi Csány-szoborra, amire - 15 további társukkal egyetemben - ők ketten is neveztek. Kisfaludi később átlépett a Progressio páholyba, neve felbukkan a (hivatalosan nem is létező) páholyról szóló besugói jelentésben. A tanulmányból megtudjuk, hogy Kisfaludi számos szabadkőműves portréját mintázta meg, így Benczúr Gyulát, Kossuth Lajost, Izsó Miklóst, Csajkovszkijt egyaránt. Sőt, az is gyanítható, hogy a hajdani barát és szabadkőműves testvér, Ady Endre síremlék-pályázatán épp azért utasították el Kisfaludi tervét, mert a kompozícióban túlságosan is nyíltan alkalmazta a szabadkőműves szimbólumokat.

Forrás: http://www.zalaihirlap.hu/kultura/20090518_bajuszpedrot___a_patikabol

Kapcsolódó cikk: http://szkp4.blogspot.com/2009/01/kostyal-laszlo-kisfaludi-strobl.html

Előadás: Dr. Martin Javor - A szabadkőműves mozgalom Kassán a 18. században

41. Kazinczy Anyanyelvi Napok

Kassa, 2009. 04. 16-18.

2009. 04.17. 9:30 Dr. Martin Javor - A szabadkőműves mozgalom Kassán a 18. században

A Csemadok szervezésében április 16-18 között került megrendezésre negyvenegyedik alkalommal a Kazinczy Anyanyelvi Napok Kassán a Márai Stúdióban. Az idén a Kazinczy napokkal párhuzamosan Márai Sándor születésének 109. évfordulójára is emlékeztünk. Április 16-án, csütörtökön 17 órától a Márai Emlékszobában Határok nélkül címmel fiatal magyar költők mutatták be műveiket. Április 17-én, pénteken 9,00 órától a "Szép Magyar Beszéd " országos döntőjét Hrubík Béla a Csemadok országos elnöke nyitotta meg a Márai Sándor gimnáziumban, majd ezt követően 9,30-kor a Kazincy Anyanyelvi Napok előadássorozata kezdődött a Márai Stúdióban. Az első előadás szlovák nyelven hangzott el Dr. Martin Javor eperjesi egyetemi tanár tolmácsolásában, aki " A szabadkőműves mozgalom Kassán a 18. században " című előadásában többek között elmondta, hogy Kassán a szabadkőműves páholy legnevezetesebb tagja Kazinczy Ferenc volt, aki ebben az időben Orpheus címmel folyóiratot szerkesztett Kassán, mely irodalmi, politikai , filozófiai, és esztétikai témákkal is foglalkozott.
...

Forrás:
http://www.felvidek.ma/index.php?option=com_content&task=view&id=13241&Itemid=86




Sikeres bojkott

a 41. Kazinczy Anyanyelvi Napokon

A Csemadok Országos Tanácsa megbízásából a szervezet városi választmánya rendezte meg április 16-18-a között a hagyományos Kazinczy Anyanyelvi Napokat Kassán, már negyvenegyedszer a Nemzetiségek Klubjában és a Márai Stúdióban. Az idén is, mint már évek óta – ki tudja miért – a műsorok
jelentős részét a kassai magyarok bojkottálták.

...

Kónya Péter, eperjesi egyetemi tanár nem tudott más elfoglaltság miatt részt venni a rendezvényen, így Dr. Martin Javor eperjesi egyetemi tanár A szabadkőműves mozgalom Kassán a 18. században című előadását hallgathattuk meg. A kassai szabadkőműves páhollyal és Kazinczy Ferenc Orpheus c. folyóiratával foglalkozott, mely irodalmi, politikai, filozófiai, és esztétikai témákon kívül, a szabadkőművességet népszerűsítette. Bevezetőképpen mosolyogva mondta, ennek a lapnak köszönheti szakmai karrierjét, mivel a szlovákok körében senki sem tudott az Orpheusról, miközben ez magyar középiskolai tananyag. Viszont
szomorúbb, hogy diákjai közül Kazinczy nevét senki sem ismeri, s van olyan hallgatója, aki Kassán még sohasem járt. Majd ismertette az Orpheusban megjelent cikkek egyikétmásikát. A lap sorsát megpecsételte, hogy I. Ferenc király 1794-ben betiltotta a szabadkőműves mozgalmat. Az előadó felhívta arra is a figyelmet, ha a jelenlévők Széphalomra utaznak, akkor nézzék meg az ott kiállított szabadkőműves kötényt, mely
Kazinczyé volt.
...

Balassa Zoltán

Forrás: http://www.felvidek.ma/foto/pdf/figyelo_200905.pdf

http://www.mkp.sk/index.php?option=com_content&task=view&id=1904&Itemid=80&bsb_midx=1

Kapcsolódó cikk: http://szkp4.blogspot.com/2009/08/javor-martin-es-f-kozsar-zsuzsanna.html

A karcsú kehely árnyékai és fényei

Dunántúli Napló

A karcsú kehely árnyékai és fényei

BARANYA KINCSEI

SÍREMLÉK „A Zsolnay-mauzóleum többszörösen is a szellem fényének briliáns alkotása és egyben jelképe. Az építészeti formák és szimbólumok zseniális ötvözete...” Mészáros Attila

Szétverték, meglopták, barbár módon meggyalázták. Most zárva, ám hajnalpírral felette: várható helyreállítása. Keresztény és szabadkőműves szimbólumok gyűjteménye, az eozin titkának hordozója – állítja egy, a Zsolnay-mauzóleummal foglalkozó tanulmány. Most még azonban szégyenkezve és döbbenten állunk az ajtajában. A mauzóleum nagyobb, díszes síremlék. Eredetileg Mausolos király síremléke Halikarnasszoszban, egyike volt az ókori világ hét csodájának. Elpusztult. Monumentalitása eredményeként lett közneve minden jeles síremléknek. Pécsett azonban ennél is többet jelent. „A Zsolnay-mauzóleum többszörösen is a szellem fényének briliáns alkotása és egyben jelképe. Az építészeti formák és díszítőelemek, szimbólumok zseniális ötvözete, amely... ...Zsolnay Vilmos életművét méltó módon örökíti meg a (szakmai, szellemi) utókor számára.” – írja a mauzóleum megmentésén évtizedek óta fáradozó Lovas László a síremlékről írt tanulmányában. Döbbenetes, amit az ötvenes években nem csak az építménynyel, de az ide temetettekkel is műveltek. Vargha Dezső főlevéltáros beszél erről, de irtózom leírni. Ám azt, hogy milyen volt, mi ment tönkre, azt igen, már amennyire ezt ma elképzelni, különösen pedig láttatni egyáltalán még lehetséges. A Lovas Lászlóét is magába foglaló „Angstertől Zsolnayig”, Szirtes Gábor és Vargha Dezső szerkesztette tanulmánykötetben ott van a kiindulópont: a Sikorski Tádé által tervezett mauzóleum alaprajza. A síremlékhez vezető úttal együtt mint egy karcsú szárú kehely. Az ember legfeljebb elgondolkodhat, Grálról vagy Úrasztaláról van-e szó? Az emlékmű 1444 négyzetméteren épült, a mauzóleum felé emelkedő utat az ókori felvonulási utakra emlékeztetően a lépcsős mellvédeken Apáti Abt Sándor mintázta 42 sómázas pihenő oroszlán szegélyezte. Ma már csak három meglétéről tudunk... Az építmény körformája sajátja a rangos síremlékeknek, középpontjában az elhunyttal. Ez az elrendezés azonos Napóleon párizsi sírjáéval. Ha valaki fentről nézi, lényegében fejet hajt az eltemetett előtt, a kriptában pedig felnéz a lépcsőn álló szarkofágra. A Zsolnay-mauzóleum kétszintes, a kriptájában van Vilmos eozincsempével burkolt szarkofágja. A galériáról lehet rá lenézni. A galéria szintje a felszentelt kápolna, ugyancsak eozinmázas oltárral. A kápolna hat kör alakú ablakon át kap fényt. Az épület dísze volt többek között a tizenkét apostol portréja is, a legalsó Tádé, a tervező építész arcvonásaival, bent pedig a gyáralapító vonásait őrzi Szent Vilmos domborműve. Itt kell megemlíteni, hogy a mauzóleum minden egyes dísze, színe, szobra, domborműve, csempéje a Zsolnay-művekben készült el. Mindebből roncsok, töredékek maradtak. A mauzóleumban sok mindent még látni, és nagyon sokat már nem. Bobánovics István az építmény múltját, jelenét minden porcikájában ismeri. Elmondja, az EKF-beruházások egyik programjának nagyon jelentős beruházása lesz a síremlék felújítása. Később, a Zsolnay Örökség Kezelő Kht. irodájában az eredeti tervrajzok fénymásolatait, 1908-ban készült néhány fotót mutat. Akár a kápolnában álmélkodva, akár a kriptában elcsendesülve, akár kívülről körbejárva a mauzóleumot, csak e terveket és fotókat is látva ébred rá az ember: milyen fenségesen szép volt. Nincs már meg a Jézus-szobor, csonkán maradt meg az oltár, eltűnt teljes falakról a csempeburkolat, töredékeiben látni csak a szarkofág egyik domborművét, nyoma sincs a hajdani örökmécsesnek, mint ahogy a mauzóleumot ölelő szép kerítésnek sem – és folytathatnánk. Mert ha minden a helyén lenne – és remény szerint eredeti állapotát felmutatva lesz is a felújítás befejezése után –, megcsodálhatnánk a Lovas László felfedezte fényjátékot, ahogy a Zsolnay-kerámiák a Krisztus-szoborra, az oltárra, és Zsolnay Vilmos szarkofágjára terelték a Nap sugarát.

Egy Zsolnay Mohácsnál Az eddig feltárt adatok szerint a Zsolnay-család ősei a Felvidéken éltek, s innen kerültek az ország legkülönbözőbb vidékeire. Egyik ősük II. Lajos seregében részt vett a mohácsi csatában, utóbb Szigetvár környékén telepedett le. Pécsre Ferenc György költözött, az ő unokája volt Miklós, a kereskedő, ennek pedig fia, Vilmos. Vilmos fiának, Miklósnak nem voltak gyermekei, a név tovább éltetése érdekében fogadta örökbe testvérei gyermekeit, így alakultak ki a Mattyasovszky–Zsolnay, illetve a Sikorski–Zsolnay-ágak. Nem nyugodhatott, felkelt Zsolnay Vilmos, aki gyárában még kezet szorított I. Ferenc József királlyal is, éppen megérte a XX. századot. „1900. március első heteiben erős meghűlés döntötte ágyba. Néhány nap múlva, miután a láz csökkent, és közérzete tűrhető volt, nem nyugodhatott, felkelt, és lement a gyárba, hogy egy megkezdett kísérletet folytasson. Estére állapota rosszabbra fordult, tüdőgyulladás lépett fel, és egy héttel később hazánk egy nagy emberrel lett szegényebb.” Mattyasovszky-Zsolnay Margit visszaemlékezései – Zsolnay, Corvina, 1980 Októberi temetés teliholdkor, este tizenegy órakor Zsolnay Vilmos 1900. március 23-án hunyt el. A pécsi Budai városrész ótemetőjének Szent Mihály-kápolnájában temették el. A következő évben veje, Sikorski Tádé, a gyár művészeti vezetője, jó hírű műépítész tervei alapján került tető alá a mauzóleum. Ám további 12 év telt el, amíg Zsolnay Miklós befejezte az emlékművet, s felavatták a mauzóleumot. 1913. október 13-án este fél 10-kor hozták ki a vállukon Miklós és három Zsolnay-unoka, László, Zsolt és Tibor a temetőből az ezüstözött ónkoporsót, s vitték a mauzóleumhoz felvezető úton, amely mellett a gyár dolgozói álltak sorfalat. A kápolnában volt az egyházi szertartás. Teliholdnál, 11 órakor levitték a koporsót a kriptába, s elhelyezték a szarkofágban. Amikor felesége, Bell Teréz 1919-ben meghalt, a szarkofágot megmélyítették, s férje fölött helyezték örök nyugalomra. Más családtagok mellett a mauzóleumot építtető Miklósnak is nyughelye az emlékmű. A dinasztaalapító születésének 100. évfordulóján, 1928. május 17-én koszorút helyeztek el a sztarkofágon. 1978-ban már nem volt itt mit koszorúzni... „Elhiheted, fiam,...” „Felbecsülhetetlen az az előny, amelyet a kitűnő minőségű kaolin és szén jelent az itteni kerámiaipar számára. Meggyőződésem, ha egy reggel a tisztelt cseh gyáros urak arra ébrednének, hogy csak a mienkkel azonos minőségű szén áll rendelkezésükre, elvesztenék a fejüket és a pénzüket... ...Elhiheted, fiam, hogy a tüzelőanyag minősége óriási szerepet játszik iparunkban, és hogy nehézségeink zömét a rossz minőségű, de egyedül rendelkezésünkre álló szén okozza.” Zsolnay Vilmos levele fiához, Karlsbadból, 1889. „Veni, vidi, vici” 1907-ben Pécsett országos kiállítás volt. Zenei pavilonjában játszott a helyi honvédzenekar Fricsay hadnagy vezényletével. A Zsolnay-szobor ez évi felavatására a karnagy egy Hódolati indulót írt, „Veni, vidi, vici” címmel. Hálája jeléül Zsolnay Miklós egy ezüsttel bevont karnagyi pálcát ajándékozott Fricsaynak, amelyen ugyancsak a „Veni, vidi, vici” felirat olvasható. „Szép lenne, ha valamelyik Zsolnay-emlékünnep alkalmával ismét hallani lehetne az indulót.”, jegyezte meg Mattyasovszky-Zsolnay Tamás családtörténeti tanulmányában.

Forrás: http://dunantulinaplo.hu/index.php?apps=cikk&d=2009-01-26&r=2381&c=719638

Kapcsolódó cikk: http://szkp4.blogspot.com/1999/06/lovas-laszlo-zsolnay-mauzoleum.html