Főbelövés egy szabadkőműves beavatási szertartáson

2004-03-20 14:43

Főbelövés egy szabadkőműves beavatási szertartáson

A minap szó szoros értelmében rosszul sült el egy szabadkőműves beavatási ceremónia New York államban: a 76 éves beavató fejbe lőtte a 47 éves beavatandót. A titkos társaság ezzel ráadásul az amerikai újságok címoldalára került. A szabadkőműves páholyok állítólagos tevékenységéről, technikáiról, híres tagjairól - Washingtonról, Rooseveltről, Trumanról vagy Al Gore-ról - jó néhány könyv jelenik meg, és a legtöbb érdeklődő tudja, hogy tagjaik komoly szerepet játszottak az amerikai függetlenségi háborúban, és hathatós részvételükkel szövegezték meg a Függetlenségi nyilatkozatot. Mindeközben azonban nagyon kevesen - ha egyáltalán - látják át a szabadkőművesek történelmét, nemzetközi szerveződését és társadalmi kapcsolatait.

A modernkori szabadkőművesség az 1700-as évek elejének Angliájában gyökerezik, ahol a templomépítő kőművesek titkos társaságokba tömörültek, hogy megvédjék vagyonokat érő szaktudásukat. A szervezetek később hierarchizálódtak; az egyes szinteket csak megfelelő beavatások után lehetett elérni. A páholyok így garantálták, hogy csak megfelelő emberek juthassanak vezető pozíciókba. A XVIII. században és a XIX. század elején titkos társaságaik mind nagyobb befolyásra tettek szert, később azonban erejük csökkent. A XX. században tevékenységük nyíltabbá vált, több embert vettek fel soraikba, és azon kevesek közé tartoztak, akik a második világháborúból megerősödve kerültek ki. Erejüket később annak köszönhették, hogy tagjaik nagy része iskolázott, nagy műveltségű, kozmopolita személy volt, aki a neki rendelt területen kimagasló munkát végzett.

Létszámuk az 1960-as években elérte a négymillió főt az Egyesült Államokban, ez mára 1,8 millióra apadt. A szabadkőművesek híresek filantróp és humanitárius tevékenységükről, csak Amerikában nyolcvanmillió dollárt költenek ilyen célokra évente. Az azonban csak mendemonda, hogy ők irányítanák a világot - figyelmeztet a Newsweek cikkírója.

Forrás: http://www.magyarhirlap.hu/Archivum_cikk.php?cikk=80674

110 éve halt meg Paulay Ede

110 éve halt meg Paulay Ede - PORTRÉ

2004.03.10. 14:29

2004. március 10., szerda (MTI) - Száztíz éve, 1894. március 12-én halt meg Budapesten Paulay Ede színész, rendező, színészpedagógus, akinek irányításával a kortárs európai színház színvonalára emelkedett a Nemzeti Színház.

Születésnapja is március 12-ére esik, 1836-ban Tokajban
született egy adóhivatalnok gyermekeként. Öt fia közül az apa Edét
papnak szánta, ám ő 16 évesen - otthagyva kassai tanulmányait -
beállt színésznek Kőszegi Endre miskolci társulatába. Később Győr,
Szeged, Szabadka, Kassa, Kolozsvár, Marosvásárhely, Nagyvárad,
Debrecen publikumának tetszését igyekezett megnyerni.
A pesti Nemzeti Színházban 1863. augusztus 26-án Katona József
Bánk Bánjának címszerepében mutatkozott be, s noha a kritika
fanyalogva fogadta, szeptemberben első feleségével, Gvozdanovits
Júliával együtt szerződtették. Élete végéig - az 1874-77-es pár évet
leszámítva - a Nemzeti tagja maradt. Színészi talentumával nem tűnt
ki (1875-ben búcsúzott is a színpadtól), de egyre inkább az idős
igazgató, Szigligeti Ede "jobbkeze" lett, s tagja a drámabíráló
bizottságnak. 1868-tól a Színészeti Tanodában a drámai gyakorlat,
később az elméleti szak tanára volt. A tanodában generációkat
nevelt, a színészet elmélete címmel könyvet is írt tanítványainak a
mesterségbeli ismereteket lélektani tudnivalókkal ötvözve. 1893-ban
a drámai színészképző főigazgatója lett.
A színitanodából a legjobbakat a Nemzeti Színházba szerződtette,
ahová - miután szívrohamban meghalt Szigligeti - 1878-ban őt
nevezték ki drámai szakigazgatónak. A Nemzetinél való tizenhat
esztendei működése a magyar színháztörténet legszebb fejezetei közé
tartozik. Neki kellett önálló, csak drámai színházzá formálnia a
Nemzetit, miután 1884-ben, a Sugár úti Operaház felépültével az
operatársulat kivált, s neki köszönhető, hogy a kortárs magyar
drámairodalom alapvető fontossággal jelen volt a Nemzeti színpadán.
Színházteremtő erejének igazi bizonysága a Csongor és Tünde, majd Az
ember tragédiájának első színpadra állítása, noha akkor mindenki
előadhatatlannak vélte mindkettőt. Madách halhatatlan művét hatalmas
szellemi és technikai előkészületek után 1883. szeptember 21-én
mutatták be többek közt Jászai Mari (Éva), Nagy Imre (Ádám), Márkus
Emília, Prielle Kornélia szereplésével.
Paulay állandó szerzője volt Csiky Gergely - akit maga mellé
vett dramaturgnak -, s az ő igazgatósága alatt aratta első sikerét a
fiatal Herczeg Ferenc. De ciklusokat szervezett a régi magyar drámai
hagyomány felélesztésére, színre vitt számos görög tragédiát és
komédiát, bemutatta Shakespeare műveit, a francia és a német
klasszikusokat, s megjelent színpadán a kortárs francia
drámairodalom és Ibsen is. Harminchét színművet fordított, és
színházában megvalósította mindazt, amit tanulmányútjain Londontól
Meiningenig tapasztalt. Korhű díszleteket, jelmezeket alkalmazott, s
megkövetelte színészeitől, hogy ne csak a saját jelenésüket, hanem
az egész darabot ismerjék. Bevezette, hogy a jeles színészek is
vállaljanak epizódszerepeket.
Igazgatása alatt a Nemzeti színésztársadalmában a minőség, a
tehetség volt a fő szempont. Paulay Ede szigorú volt, olykor
indulatos, de rendet szakmai tekintélyével teremtett a társulatban.
(Indulatosságára jellemző, hogy még színészként 1874-ben tettleg
bántalmazott egy súgót, s emiatt eltávolították a Nemzetiből. Három
év múlva visszavették.) Európai színházat hozott létre, jónevű
társulattal, modern színháztechnikával. Kontinensünkön elsőként ő
vezettette be a színházba a villanyvilágítást. "A megállapodás is
hanyatlás" - mondotta Paulay szigorú igényességében. Törekvéseit
mindvégig támogatta a színház főintendánsa, Podmaniczky Frigyes.
Munkáját 1881-ben a Ferenc József-rend lovagkeresztjével
jutalmazták. 1876-ban a Petőfi Társaság alapítói között volt,
1882-től a Kisfaludy Társaság tagja, 1877-től a szabadkőműves
Corvin-páholy elnöke volt. 1888-ban megválasztották az Írók és
Művészek Társasága elnökévé. Második felesége - Adorján Berta - is
színésznő volt, s lánya ugyancsak ezt a hivatást választotta.
A Nemzeti Színház első aranykorának megteremtője 58 éves korában
hunyt el. Ma nevét viseli a Terézváros egyik legrégebbi utcája, s
emlékére az itt működő Új Színház 1999-ben díjat alapított, amelyet
a társulat ítél oda egy-egy tagjának.
Baczonyi László, Sajtóadatbank
+++

Öngyilkos merénylet egy isztambuli szabadkőműves páholy ellen

Két öngyilkos merénylő követte el a két emberéletet kioltó robbantást kedd este Isztambulban egy szabadkőműves-páholynak is otthont adó épületben - közölte Muammer Güler tartományi kormányzó.

Muammer Güler tájékoztatása szerint ketten haltak meg az incidensben, az egyik öngyilkos merénylő és egy pincér, aki az épületben dolgozott. Hat személy, közöttük a másik támadó, megsebesült.

A támadás elkövetését kedd éjszakáig egyetlen szervezet sem vállalta magára.

A kormányzó elmondta: a két támadó lábon lőtte az őrt, majd lövöldözve behatolt a szabadkőműves páholy éttermébe, ahol működésbe hozta a pokolgépeket.

A török nagyvárosban tavaly négy súlyos öngyilkos terrorakciót követtek el.

A többségében muzulmánok lakta, de szigorúan világi Törökországban aktív a középkori mintára építkező - annak idején európai országokban felvilágosult célokkal létrehozott - szabadkőművesek csoportja.

(MTI)

Forrás: http://www.nol.hu/cikk/150131/


Félig sikerült öngyilkos merénylet Isztambulban

Egy szabadkőműves szervezet épületébe hatolt be a két merénylő. A testükre erősített bomba amatőr munka volt. Egyikük túlélte.
A két támadó az épület ablakaira lőtt, majd lábon lőtték a biztonsági embert, és behatoltak az épület fölszintjén lévő étterembe.

Ott hozták működésbe a pokolgépeket, amelyek nem okoztak jelentős kárt.

Egyikük meghalt és egy pincért is megölt, másikuk túlélte a robbanást. Egyik karja leszakadt, és a belei kifordultak.

A rendőrség szerint a felhasznált robbanóanyag-mennyiség az egész épületet elpusztíthatta volna, ha a robbantószerkezet professzionális.

Eddig egyetlen szervezet sem vállalta magára a merényletet, és szakértők szerint az ismert terrorista csoportok nem követtek volna el ilyen "ügyetlenséget".

Forrás: http://www.magyarhirlap.hu/Archivum_cikk.php?cikk=80276

Az Egyenlőség páholy fehérmunkája

2004. március 8. Az Egyenlőség páholy fehérmunkája

előadás: Jászberényi József - Egy elfeledett szabadkőműves jogász: Katona Béla

Forrás: Orpheus publikációs listája