A magyarországi szabadkőművesek egyesülési ünnepe

VASÁRNAPI UJSAG

13-IK SZÁM. 1886. BUDAPEST MÁRCZIUS 28. XXXIII. ÉVFOLYAM


A magyarországi szabadkőművesek e hó 21-ikén nagy-gyülést tartottak a fővárosban. Egyesülési ünnepe volt ez egyszersmind az eddig fenállott két szabadkőmüvesi főhatóságnak, egy főhatósággá alakulására. A nagy-gyülésre az ország vidéki páholyaiból is számos küldött érkezett.
Az uj alapszabályokat a belügyminiszter már a múlt hóban jóváhagyta s ezek szerint a magyarországi szabadkőművesek főhatóságának czime «Magyar- -országi Symbolikus Nagypáholy" lesz. Az eddig fennállott két főhatóság között csak formai különbség volt, mely most megszűnik és a szabadkőművesség mint osztatlan testület folytathatja működését ke-vésbbé költséges szervezettel. Nagymesterré Pulszky Ferenczet választották, megállapították a költségvetést és megválasztották a tisztviselőket is. Magyarországon összesen mintegy 1780 szabadkőműves van s a páholyok székhelye : Budapest, Pozsony, Soprony, Szeged, Kassa, Zsolna, Török-Szent-Miklós, Deb-reczen, Sátoralja-Ujhely, Karánsebes, Marmaros-Sziget, Nagy-Szeben, Temesvár, Sziszek, Lajta-Szent-Miklós, Pápa, Beszterczebánya és Losoncz. Magyarországon tartják üléseiket az osztrák szabadkőművesek is, mert nem akarják magukat alávetni az osztrák -egyesülési törvény ama szabályának, hogy hatósági képviselő lehessen jelen minden ülésökön. A gyűlés után az «Európa »-ban 200 terítékű lakoma volt, melyen az első felköszöntőt Magyarország alkotmányos királyára, a másodikat az uralkodó házra, a harmadikat a hazára mondották.

Forrás: http://epa.niif.hu/00000/00030/01673/pdf/01673.pdf