A hírek, események listája

Keresés szabadkőműves lapokban

2010. október 30., szombat

A Deák Ferenc páholy 125. évfordulója

A Magyarországi Symbolikus Nagypáholy védelme alatt dolgozó Deák Ferenc páholy 2010. október 30-31-én ünnepelte megalapításának 125. évfordulóját.

A kétnapos ünnepségen 12 nagypáholy küldöttsége vett részt, köztük személyesen 10 nagymester. Az első nap délelőttjén egy szimpózium foglalkozott a szabadkőműves jótékonysági tevékenységgel, délután ünnepi munkát tartottak 130 fő részvételével. A rituális keretek között zajló ceremóniát nővérek részvételével tartott vakolás követte. Másnap kötetlen keretek között foglalkoztak a szabadkőművesség aktuális kérdéseivel.





Forrás: http://www.mitropolit.org/m12Vesti/lms.news.archive.6010.sr.htm

2010. október 24., vasárnap

Elhunyt L. Nagy Zsuzsa

2010 október 24-én elhunyt L. Nagy Zsuzsa történész professzor, aki többek között a szabadkőművesség kutatásának is kiváló művelője volt.

Két alapvető könyvén - Szabadkőművesség a XX. században (1977) és a Szabadkőművesek (1988) - kívül több cikkében is mintaszerű történészi alapossággal és hitelességgel foglalkozott a szabadkőművesség nemzetközi és hazai történetével. H. Balázs Éva mellett ő volt, aki beemelte a szabadkőművesség tanulmányozását a hazai tudományos életbe, elfogadott diszciplínát teremtett - sajnos kevés - követőjük számára.

Magyarország egyik legszínvonalasabb történelmi folyóiratának, a Történelmi Szemlének 2010/3. számában jelent meg L. Nagy Zsuzsa műveinek bibliográfiája.

Emberi hozzáállására és segítőkészségére jellemző, hogy amikor teljesen ismeretlenül hozzá fordultam egy kérdéssel, akkor részletesen válaszolt levélben, megadta telefonszámát is, s így élőszóban is többször konzultálhattam vele.

Általánosságban vett munkásságáról álljon itt két nekrológ a két tudományos műhelyből, amelyeknek haláláig aktív tagja, vezető professzora volt:

Az MTA Történettudományi Intézetének nekrológja:

Mély megrendüléssel tudatjuk, hogy október 24-én, 80 éves korában elhunyt L. Nagy Zsuzsa, intézetünk munkatársa, a történettudomány doktora, az új- és legújabbkori történelem tekintélyes kutatója. Intézetünk saját halottjának tekinti.
L. Nagy Zsuzsa történész 1930-ban született Budapesten. 1949-53 között a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi karán végezte tanulmányait. 1953 és 1992 között az MTA Történettudományi Intézet munkatársa, idővel tudományos tanácsadója. 1987-97 között a KLTE egyetemi tanára, 1998 után professzor emeritus. 1994-2000 között az MTA közgyűlési képviselője, a Történettudományi Bizottság és a Doktori Tanács történettudományi szakbizottságának tagja. A londoni Királyi Történelmi Társulat levelező tagja. A történettudomány kandidátusa (1964), a történettudomány doktora (1977).
Amerikai Díj (1997), Ránki György-díj (1998), Ipolyi-Arnold-díj (1998)
Kutatási területe: Magyarország története a 20. század első felében.
Főbb munkái:
Forradalom és ellenforradalom a Dunántúlon 1919 (1961)
A párizsi békekonferencia és Magyarország 1918-1919 (1965)
A budapesti liberális ellenzék 1919-1944 (1972)
Szabadkőművesség a XX. században (1977)
Magyarország története 1918-1945 (egyetemi jegyzet 1996)
A haszonból élő kispolgár (1997)
Egy politikus polgár portréja - Rassay Károly (2006)

Forrás: http://www.tti.hu/hirek/L_Nagy_Zsuzsa_nekrolog.html


A Debreceni Egyetem Történelmi Intézetének nekrológja:


Mély fájdalommal tudatjuk, hogy

 L. Nagy Zsuzsa

a Debreceni Egyetem Történelmi Intézetének emeritus professzora,
az Új- és Legújabbkori Magyar Történeti Tanszék korábbi vezetője, a Történelmi és  Néprajzi Doktori Iskola néhai vezetője, az MTA Történettudományi Intézetének egykori főmunkatársa, a Történelmi Szemle korábbi főszerkesztő-helyettese, az Akadémiai-díj, Ránki György díj és egyéb magas hazai és nemzetközi elismerések birtokosa, számos magyar és külföldi tudományos szervezet tagja életének 80. évében elhunyt.
Halálával a magyar történésztársadalom és felsőoktatás nemzetközileg is kiemelkedő egyéniségét veszítettük el.

 Temetéséről később történik intézkedés.


Forrás: http://delfin.unideb.hu/~history/LNagyZsuzsa.doc


Kapcsolódó blogbejegyzés: http://aprofan.blogspot.com/2008/12/szabadkomuvesseg-egyetemes-torteneti.html

Kapcsolódó könyvek:

http://szkp2.blogspot.com/1977/06/nagy-zsuzsa-l-szabadkomuvesseg-xx.html

http://szkp2.blogspot.com/1988/06/nagy-zsuzsa-l-szabadkomuvesek.html

Kapcsolódó cikkek: http://szkp4.blogspot.com/search?q=L.+Nagy+Zsuzsa

2010. október 16., szombat

A Magyarországi Nagyoriens új nagymestere dr. Révay András

Az MNO új nagymestere dr. Révay András

2010. október 16-án a Magyarországi Nagyoriens megtartotta szokásos éves Konventjét.
A Rend minden évben demokratikus módon választja meg vezetőjét, ezúttal dr. Révay András személyében találta meg Nagymesterét.

Forrás: http://www.nagyoriens.hu/node/107

2010. október 12., kedd

A "Tisztelet Martinovicsnak" kiállítás megnyitója

Öt Mester - változatok egy témára (Tisztelet Martinovicsnak) Kiállítás Kilár István, Konok Tamás, Papp Oszkár, Roskó Gábor és Végh András munkáiból

ÖT MESTER

Változatok egy témára

A Boltíves Galéria (1067 Budapest, Pondmaniczky utca 41) kiállítása.
www.boltivesgaleria.hu

Öt jeles magyar képzőművész vállalkozott arra, hogy három változatot, azaz 15 képet alkot egy témára.
A művészek:

KILÁR ISTVÁN
A Képzőművészeti Főiskolán Beck András növendéke volt, a tanár és a növendék együtt távozott Párizsba. 26 éves korában elnyerte a párizsi Biennálé első díját. Több francia városban, így Párizsban is köztéri szobra áll. Grafikai műveiből 1968-ban rendeztek önálló kiállítást.
KONOK TAMÁS
Bernátj Aurél, Berény Róbert és Barcsay Jenő voltak mesterei, de Kassák köréhez is közel állt. 1958-tól harminc évig élt Párizsban, azóta a magyar és a francia főváros között ingázik, de Zürichben is rendszeresen kiállít. A konstruktivizmus nyomán alakult Európaszerte ismert és elismert életműve, a Ludwig és az Ernst Múzeumban volt gyűjteményes kiállítása. Kossuth díjas.
PAPP OSZKÁR
Bernáth Aurél és Szőnyi István tanítványa volt. Életművének jelentős része abban a negyedszázadban alakult, amikor szókimondása miatt eltiltották a nyilvánosságtól. A makro és mikrovilág összefüggései, egyfajta kozmikus tudat nyilvánul meg festményeiben. 2010-ben Kossuth díjjal tüntették ki. A rendszerváltás után újjáalakult Magyarországi Nagyoriens első elnöke volt.
ROSKÓ GÁBOR
Képzőművészeti Főiskola után a Római Magyar Akadémia ösztöndíjasa volt. Tizenhét magyarországi és számos külföldi önálló kiállítása volt. Festői munkássága mellett grafikusi tevékenysége is jelentős, de a film területére is szívesen kirándul. Az Élet és Irodalomban évekig jelent meg antropomorf ember-állat dialógus sorozata. Munkácsy díjas.
VÉGH ANDRÁS
Érett korában a „természetelvűség és az absztrakt közötti senkiföldjére” építette munkásságát. Több tanulmányutat tette Olasz és Franciaországban, képeiből sugárzik a mediterrán világ vonzása. Számos európai országban mutatták be festményeit, néhány napja Koppenhágában nyílt kiállítása.

A kiállításon az öt alkotó három-három képe látható egy témára (Tisztelet Martinovicsnak), amelyből mappa készült. Mellettük Konok Tamás, Papp Oszkár, Roskó Gábor és Végh András festményei, Kilár István szobrai szerepelnek.

Forrás: http://boltivesgaleria.hu/kiallitasok/30

A tárlatot P. Szűcs Julianna művészettörténész
egyetemi tanár nyitotta meg:

P. Szűcs Julianna - Rendületlenül...                                                            

Kapcsolódó beszámolók:

http://www.euroastra.info/node/44798 

http://www.utazonet.hu/cikk.php?cid=962&lang=hun

Kapcsolódó program: http://szkp1.blogspot.com/2010/10/kiallitas-ot-mester-valtozatok-egy.html

Kapcsolódó könyv: http://szkp2.blogspot.com/2010/09/marton-laszlo-szerk-tisztelet.html

2010. szeptember 20., hétfő

Benedek Marcell 125 éve született

Benedek Marcell 125 éve született


125 éve, 1885. szeptember 22-én született Benedek Marcell Kossuth-díjas irodalomtörténész, műfordító.

    Édesapja Benedek Elek, a magyar gyermekirodalom egyik megteremtője volt. Első írása nyolcéves korában jelent meg a Magyar Hírlap gyermeklap-mellékletében, ekkor már tudta, hogy ő is író lesz. A Barcsay utcai főgimnáziumban padtársa volt Hóman Bálint, az önképzőkörben kötött életre szóló barátságot Lukács Györggyel. Az érettségit követően a budapesti tudományegyetem magyar–német szakos hallgatója lett, Babits, Kosztolányi voltak egyetemi társai.
    1904-ben barátaival létrehozta a színház művészi és szociális megreformálását célul tűző Thália Társaságot. Ugyanebben az évben a Nemzeti Színház az ő fordításában mutatta be Rostand A napkeleti királykisasszony című verses drámáját, s megjelent első könyve, a Don Juan feltámadása című verses regény is. Az egyetem után a Markó utcai gimnázium tanára lett, s felvételét kérte egy szabadkőműves páholyba (jóval később Benedek volt a Magyarországi Szimbolikus Nagypáholy utolsó nagymestere.)
    1913-ban ösztöndíjjal egy évig a párizsi Sorbonne előadásait hallgatta. Az I. világháború kitörésekor besorozták, de mint az iskolában nélkülözhetetlent, felmentették a szolgálat alól, s 1918-ban kinevezték a gimnázium igazgatójának. Az őszirózsás forradalmat lelkesen üdvözölte, s a Tanácsköztársaság idején a Tanárképző Intézet tanára és egyetemi előadó is volt, emiatt később megfosztották állásától. Egy ideig a Dante Könyvkiadónál lektori munkát végzett, majd az Új Idők Rt.-hez került, amelynek később igazgatója lett. 1930 és 1939 között a Magyar Könyvkiadók Országos Egyesületének főtitkára volt. Amikor a német csapatok megszállták az országot, ősei származási helyére, az erdélyi Kisbaconba menekült családjával.
    1945-től a kolozsvári Bolyai Egyetem professzora, s emellett az ottani Magyar Színház dramaturgja és rendezője volt. 1947-ben tért vissza Budapestre, s 1962-ig az ELTE bölcsészkarán tanított. 1963-ban tevékenységéért, irodalomtörténészi munkásságáért Kossuth-díjjal jutalmazták. Élete vége felé fokozatosan elveszített szeme világát, s utolsó műveit, a Naplómat olvasom című önéletírását és az Arany Jánosról szóló tanulmányát már csak diktálni tudta. 1969. május 30-án halt meg Budapesten.
    A magyar irodalomról írott munkái korszakalkotó jelentőségűek, mind A modern magyar irodalom, mind a Délsziget, avagy a magyar irodalom története című. A világirodalommal foglalkozott az általa szerkesztett Irodalmi lexikon, a Kultúra Világa című sorozatban megjelent Világirodalom, valamint az 1968–69-ben megjelent háromkötetes Világirodalom. A világirodalom nagyjairól szóló tanulmányai (Zola, Shakespeare, Romain Rolland, G.B. Shaw) népszerűsítő jellegű írások. Műfordítóként is igen termékenynek bizonyult, közel kétszáz szépirodalmi művet ültetett át magyarra angol, német és francia nyelvből.
    Benedek Marcell 1969. május 30-án hunyt el Budapesten.  (MTI)

Forrás: http://irodalmijelen.hu/node/6563

2010. június 26., szombat

Szent János ünnep, nyári napforduló, 2010. június 26. 15:00

Szent János ünnep, nyári napforduló 6010. június 26.




Hírek
A Magyarországi Nagyoriens a Franciaországi Női Nagypáholy fennhatósága alatt dolgozó magyarországi Napraforgó páholy meghívására közösen ünnepelte Szent János ünnepét, Budapesttől mintegy 20 km-re. A szabadkőműves év ekkor és véget és kezdődik újra.
Az ünnep a beavatottak számára rövid rituális munkával kezdődött, melyet meghívottakkal, családtagokkal baráti beszélgetés és piknik követett.


Forrás: http://www.nagyoriens.hu/oriens-expressz/node/17

2010. június 24., csütörtök

Könyvbemutató - Selmeczi Tibor: Beavatás

Nem bírta tovább: Kettős életet élt, most kitálalt a humorista

K. B.
- itthon@hetivalasz.hu
Utolsó módosítás:
2010.06.27. - 12:25
Létrehozás:
2010.06.27. - 08:02
2010.06.27. - 08:02
 
 
Selmeczi Tibor sokak számára a Szatelit című tévéműsorból és a kabarékból ismerős. Senki nem gondolta volna, hogy 7 éve foglalkoztatja egy különös gondolat.

A hét év, talán ebben a formában nem is igaz, hiszen saját bevallása szerint egész pályafutása alatt zavarta az, hogy „kettős nyelvet" kellett beszélnie. Nehéznek nevezte életét abból a szempontból is, hogy „mindig valamitől félni kellett".
Valószínű ez az állandó valamitől való félelem hozta össze azt a körülbelül 25 embert is csütörtök este az újlipótvárosi Lila Köd könyvesboltban. A kávézóval kiegészült hangulatos kis üzletben a már jól ismert barátok, ismerősök üdvözölték egymást. Sokakat valószínűleg a téma vonzott, sokakat pedig a társaság.
Nem sokkal Kende Péter - Az igazi Orbán Viktor könyv szerzőjének - megérkezése után elkezdődött a Selmeczi Tibor Beavatás című kötetének bemutatója.
„Ha megtudják, baj lesz" gondolta gyakran Selmeczi, mert, ahogy fogalmazott: „nem találta el a kort". Így történt, hogy 1972-ben politikai versei miatt rendőri felügyelet alá helyezték, majd kitiltották Budapestről.
Ez a félelem és kettősség határozta meg fiatal Selmeczit, ezért is kezdetett el kutatni. A szabadkőművességben a humorista az állandóságot, a sokezer éves történelmet és egyfajta értelmet kapott. Mint mondta: „Más ember lettem, más dimenzióba kerültem, megértettem a szeretet fogalmát, és ezáltal Pál apostol szeretet himnuszát is."
"Egy szabadkőműves vándorlásait, útkeresését követhetjük nyomon a szeretetet kereső gyermektől, a nyugtalan fiatalemberen át, a beavatott mesterig. Aki úgy próbál eligazodni világunkban, hogy közben meg is őrizze belső harmóniáját. A "Beavatás" ennek az útnak a legérdekesebb szakaszait jeleníti meg előttünk, miközben bepillantást enged egy sokszor félreértett, támadott zárt közösség, spirituális életébe, melynek egyetlen szabálya van, amit Székely György a Nyugat Kapu Páholy alapító főmestere hagyott testvéreire: a szeretet sugározzon szívünkből" - írja a fülszövegben a kötet szerkesztője.
Selmeczi bevezető önvallomása után egy részletet olvasott fel könyvéből, a szabadkőművességgel való megismerkedéséről. Előadói tehetségéhez nem fér kétség, a pár oldalas szöveget érthetően és élvezhetően adta elő, így a könyv elolvasásához azonnal kedvet kaphatott a hallgató, még ha nem is nagyon érdeklik a szabadkőműves eszmék.
A borítón a szerző egy ifjúkori képe
A páholyt illetően Selmeczi ismeri a kritikákat. A titokzatosság nem az egyetlen, ami miatt rossz megítélés alá kerül mindenki, aki ehhez a körhöz tartozik. A szabadkőművesek Magyarországon rejtőzködnek, míg az Egyesült Államokban 4 millióan vannak, és nyíltan vallják nézeteiket és akár viselik a szimbólumokat.
Selmeczi egy meg nem nevezett cikk hatására döntött úgy, bevallja ország-világ előtt, hogy szabadkőműves. Szerinte meg kell szabadulni a görcsöktől, és nem lehet egy ember hibás gondolkodása miatt az egész páholyt büntetni például Trianon miatt.
A szabadkőműves páholyban három dolgot tilos: politizálni, vallásról beszélni, és egy íratlan szabály szerint a "testvérek" házastársát elszeretni. A csütörtöki estén ettől függetlenül az érdeklődőket szinte csak Selmeczi - a jelenlegi és az elmúlt ciklusról alkotott - véleménye érdekelte.
Hogy miért most került sor erre a kitárulkozásra, arra Selmeczi úgy reagált: „Úgy éreztem, most valami stabil helyzet jön. Stabilitás lesz. Egyúttal ezzel az önkitárulkozással provokálok is. Én nem akarok félni, és nem akarom, hogy mások féljenek. Megadom a bizalmat a most következő ciklusnak és szeretném, ha társadalmi párbeszéd lenne, és nem az ami az elmúlt időszakban volt. Persze az is lehet, hogy a béke, inkább az érdektelenség következménye lesz."
A rövid bevezető és felolvasás után csak kevesen voltak valóban kíváncsiak a szerzőre. Hatan-heten kezdtek beszélgetésbe Selmeczivel. Pedig igazából ekkor vált érdekessé a rendezvény. A hallgatóság tagjai közül volt aki arról érdeklődött, hogyan tovább, mi lesz a könyv és mi lesz a szerző sorsa ezek után. Más megkérdezte, hogyan ne féljen, ha két nappal azelőtt látott két feketeruhás fiatalt, akik karlendítéssel fordultak a Parlament felé a Kossuth téren.
A beszélgetés folyamán Selmeczi azonban továbbra is megingathatatlanul kitartott amellett, hogy minden eddigi negatív tapasztalat vagy történés (belvárosi zavargások) ellenére ő hisz abban, hogy most nyugodt, rendezett időszak következik, amelyben a liberálisoknak is nyitniuk kell a másik oldal irányába. Mint mondta: „Mindannyian liberálisok vagyunk, de van egy határ ameddig szabad, és utána kőkeményen be kell tartani és tartatni a szabályokat."
 


Forrás: http://hetivalasz.hu/itthon/nem-birta-tovabb-kettos-eletet-elt-most-kitalalt-a-humorista-30320

Kapcsolódó könyv: http://szkp2.blogspot.com/2010/05/selmeczi-tibor-beavatas.html

Népszerű hírek

Blogarchívum