Az igazi titok – Szabadkőműves kiállítás Bécsben
300 Jahre Freimaurer: Das wahre Geheimnis cím - mel nyílt kiállítás 2017. május 18-án az Osztrák Nemzeti Könyvtár Dísztermében (Prunksaal) a Josefsplatzon. Bizonyára titokzatosnak tűnik e Társaság, homály fedi kilétét, célja sokak számára ismeretlen. A kiállított tárgyak vajon megadják-e a választ? A szabadkőművesség – angolul Freemasonry, franciául Franc-maconnerie, németül Freimaurerei – olyan testület, amelynek tagjai páholyokba tömörülnek. A „páholy“ nem csak helyiség, ahol a tagok összejön - nek, hanem a testvérek csoportját is jelenti. Nevüket a XII. században Franciaországból Angliába vándorló és ott működő kőfaragó, kőműves, építőmesterektől kapták, akik titkosan őrizték mesterfogásaikat, a gótikus építészeti stílus egyedülálló technikai alkalmazását. Létrehozták saját közösségeiket, a szabad kőművesek testvérisége testületeiket (Fra - ternity of Freemasons). Szakmai tudásuk vallási, erkölcsi jelentőséggel párosult, alkimista, kabalista , babonás hagyományokat őrző jelentésekkel
A kiállítás hangsúlyt fektet a páholy kialakulására, a modern szabadkőművesség történetére, amelyet 1717. június 24-től számítanak, amikor Angliában négy páholy összefogásából Londonban megalakult az első Nagy Páholy (Premier Grand Lodge of Eng - land) a Lúdhoz és Rostélyhoz címzett fogadóban. 1723-ban kiadták alkotmányukat. Létezésüket már a kezdetektől fogva konfliktusok, ellentmondások kísérik. A felvilágosodás nyomán a szellem szabad - ságát, erkölcsi értékeket vallva, a rousseaui inspira - cion alapján számtalan formában működnek világszerte. Alapvető követelmény az Istenbe vetett hit vallási hovatartozástól függetlenül (a dogmatikus szervezetekben az Isten-hit nem volt elvárás). A páholyokban a vallási és politikai témák megvitatását alkotmányukban tiltják, ezért Istent a szóhasználatban a Világegyetem (Univerzum) Nagy Építőmesterének nevezik. Anthony Sayert választották meg a nagypáholy első nagymesterének. A kiállításon színes kép mutatja az érdeklődőknek a társaságok működési rendszerét, hierarchikus felépítését, élén a nagymesterrel, alatta a különböző tisztségeket betöltőkkel. Figyelemreméltóak a misztikus szimbólu - mok, a kiállított tárgyak, s azok jelentősége. A láto - gatóknak valószínűleg az is feltűnik, hogy bizonyos jelképekkel, azonos ábrázolásokkal már találkoztak tudományos, művészeti területeken, vallástörté - netben, s nem véletlenül, építészeti alkotásokban. A kiállítás megrendezését – már a témaválasztás különössége miatt is – hosszas, bonyolult előkészü - letek előzték meg. Munkahelyemen izgatottan lapoz - gattam asztalomon az ellenőrizésre váró könyveket, nyomtatványokat. Kíváncsi voltam, miben rejlik e téma titokzatossága, a nyilvánosság előtti elhallga - tottsága, amely még inkább felkelti az emberek figyelmét, ha meghallják a „szabadkőművesség“ szót. Nem tudni, kik a tagjai, mi a céljuk, némely ember zavarba jön, ha szóba kerül a téma – talán közük van a társasághoz? – nem lehet tudni. Számos ellentmon - dás, híresztelés szól róluk. Kék bőrkötésű könyv borítóján kilencágú csillag közepén ‚G’-betű; a szabad - kőművesség alapvető jelképe a derékszögű vonalzó a szárai fölé helyezett körzővel, amelynek a közepén helyezkedik el a nagy Geométert, a világegyetem építőjét, a felsőbb értelmet jelentő ‚G’-betű.
Johann Georg szabadkőműves és tanár gyűjteményes könyvébe (címlapon: „Den Hochwürdigen Wür - digen und lieben Brüdern und Freijen Maurern“) belelapozva, a tagok fekete árnyképein kívül (köztük W. A. Mozarté és Ignaz von Borné, aki nagy hatással volt rá), további jelképeket találok: Mindent Látó Szem, csillag, vonalzó, kalapács, körző, vakolólapát, hold, nap, földgömb, könyv, mérleg, homokóra, kereszt, kígyó, koponya, piramis, kard, érem, pókháló és tojás a fészekben („Gott wog mir dar, was er mir geben woll - te, und schrieb mit eigner Hand, wie lang ich leben sollte, bevor ich noch gebohren war.”) stb. Ezek jelen - téséről is tájékozódhat a látogató. Titokzatos rajzok, egyiptomi fáraó szarkofágjára emlékeztető koporsó, halálfej, négy égtáj, ledöntött oszlopok, hajó a vízen; rejtélyes üzenetek, kívülállók számára ismeretlen, értelmezhetetlen jelek, idézetek, mind csak növelik a kíváncsiságot. II. József idején a közélet számtalan ismert személyisége volt tagja a páholyoknak, ame - lyeknek száma egyre növekedett. Leopold Mozart (W. A. Mozart apja) és Joseph Haydn is beavatott lett. A zse - niális zeneszerző W. A. Mozart több bécsi páholy tagjaként szerzett szabadkőműves zenét; páholynyitásra, páholyzárásra és kantátát Ignaz von Born tiszteletére „Die Maurerfreude” címmel. Tudatos szerepvállalását kifejező műveinek, a Varázsfuvolának (Die Zauber - flöte) és a „Maurerische Trauermusik” -nak (KV477.) eredeti partitúrái is láthatók a bemutatón. Ez utóbbit két testvérnek, Mecklenburg-Schwerin és Esterházy hercegnek komponálta. Jelentős ausztriai múltja ellenére 1848 után be - tiltották a szabadkőművességet Ausztriában, Magyarországon ellenben a kiegyezés utáni liberáli - sabb egyesületi törvények lehetővé tették, hatósá - gi felügyelet nélkül osztrák páholyok alapítását is magyar határmenti városokban (Pozsony, Sopron), míg a birodalom nyugati felében csak „politikamentesen” működhettek szabadkőműves egyesületek.
A kiállítás érdekessége nem csak magában a szabadkőművesség történetében és „megmagyarázásában” rejlik, hanem a furcsa, első pillantásra összefüggéstelen személyes tárgyak sokszínűségé - ben is. A tárlat előkészítése komoly munkát jelentett a restaurátorok számára. Fontos nyelvtudományi eredmény és állomás volt a szabadkőművesség történetében egy önálló nyelv, az eszperantó megalkotása, amelyet 1913-ban a szabadkőműves világszövetség nyelvévé nyilvánítottak. Megalkotása (1887) Lazar Markovics Zamenhof, zsidó származású orosz anyanyelvű, varsói szemor - vos (Doktoro Esperanto jelentése reménykedő doktor) nevéhez fűződik. A vitrinekben Alfred Hermann Fried nyelvköny - vén és Béke Nobel-díján kívül rendfokozatok, érmek, valamint rituális, beavatási kellékek, a jellegzetes öltözék, a díszes hímzett vállszalagok, a sautoir, azaz Schärpe láthatók. A különböző országok gondolkozásmódja nem volt egységes, sokszor még az országokon belül is eltért, ezért 1930-ban ismételten politikamentességet hirdetve Genfben és Bécsben központi szervezet jött létre a nagypáholyok kapcsolattartásáért. Célkitűzésükre utal egy 1921-ből való könyvcím, Weltfreimaurerei, Weltrevolution, Weltrepublik (szerzője Friedrich Wichtl, az I. Köztársaságban a Német Nemzeti Párt képviselője az osztrák parlamentben).
Működésük számtalan érdek-összeütközést váltott ki megalapításuktól kezdve. Egyházi vonalon pápák tiltakoztak ellenük – IX. Piusz pápa 1864-ben „veszedelmes eltévelyedés“-nek nevezte a szabadkő - művességet. Hitler üldözte a csoport tagjait. A látogatók meglepődve fedezhetik fel a Társaság tagjai között a közélet híres szereplőinek, tudósok, politikusok, elismert művészek portréit. Az első Bécsben alapított páholy (1742) tagjai között magyar főurak és nemesek is voltak. A magyar sza - badkőművesek sorai között nagyon sok közismert személyiség található. Vajon kielégítő választ ad-e az anyagában érde - kes kiállítás arra, hogy mi van a kulisszák mögött? Ezt döntsék el a 2018. január 2-ig tartó kiállítás látogatói.
Ádám Ágnes (Österreichische Nationalbibliothek)
Forrás: http://www.becsinaplo.eu/bnaplo.pdf
Bejegyzések
