Szabadkőműves múzeum lesz a páholyházból

in Hírek / on 2017. június 26. Hétfő at 11:05 pm /

Jóváhagyta a júniusi ülésén a nagyváradi önkormányzati képviselőtestület a nagyváradi szabadkőműves múzeum kialakításának költségeiről szóló határozattervezetet. Az előző, tavaly novemberi határozat módosítására azért volt szükség, mert akkor még 20 százalékos áfával számolták ki a költségeket, az áfa pedig január elsejétől 19 százalékra csökkent.

A jövendő múzeum Rulikowski (ma Armatei Române) utcai épülete, mely sokáig a vámhatóságnak adott otthont, a múlt század elején a nagyváradi László király szabadkőműves páholy szélházának készült. A páholyszékházat a muemlekem.hu oldal adatai szerint 1901-ben építették Bálint Zoltán és Jámbor Lajos budapesti műépítész tervei szerint és 1902-ben adták át.
A váradi önkormányzat a Regionális Operatív Programhoz pályázik majd támogatásra az áfával együtt 5,5 millió lej értékű felújításra. Az önkormányzat költsége 1,6 millió lej lesz, ebből a pályázaton el nem számolható költésegeket és a két százalékos önrészt fedezik. A majdani kivitelezőnek a tervek szerint 24 hónapja lesz majd az épület felújítására.

Fried Noémi Lujza

---

Forrás: http://www.reggeliujsag.ro/szabadkomuves-muzeum-lesz-a-paholyhazbol/

Helikon-lapszámbemutató: Kerekasztal-beszélgetés a folyóirat szabadkőműves számáról

Helikon-lapszámbemutató

A Helikon Irodalom- és Kultúratudományi Szemle Szabadkőműves számáról 2017. június 19-én a Kelet Kávézóban rendezett kerekasztal-beszélgetésen a kötetet Kontler László mutatta be. A 2016/4. szám szerkesztői, Péter Róbert és Szentpéteri Márton mellett Granasztói Olga és Lengyel Réka voltak az esemény résztvevői.

A 18. században a szabadkőművesség az európai politikai, kulturális, társadalmi és szellemi élet meghatározó tényezője volt. Kötetünk célja, hogy a magyar olvasókat közelebb hozza a 18. századi szabadkőművesség kutatásának legújabb irányaihoz, módszereihez és témáihoz. Erre nyilvánvalóan nagy szükség van, hiszen a magyar szabadkőművesség történetének kutatása nemigen ízesült még be az európai tudományosságba. A téma kutatása túlnyomórészt az összeesküvés-elméletírók, szenzációhajhász szerzők és amatőr szabadkőműves történészek territóriuma volt egészen az 1980-as évekig. Ugyanakkor még tudományos körökben is számos régóta élő és szinte soha meg nem kérdőjelezett mítosz és spekuláció határozta meg a köztudatot a témában egészen a közeli múltig. 

---

Forrás: http://iti.btk.mta.hu/hu/39-esemenyek/367-helikon-lapszambemutato-2