Kutatók, műhelyközösségek, történeti vizsgálatok – Látogatóban a helytörténet új debreceni fórumán
Írta Brigovácz-Győrfi - 2015. 08. 19.Ad astra per aspera: Helytörténeti kutatások és kutatóműhelyek – ezzel a címmel indult el április végén egy nyitott előadássorozat Debrecenben, a Méliusz Juhász Péter Könyvtárban.
[...]
Másfelől törekednek arra, hogy a Tisza-vidéktől az Erdélyi-középhegységig húzódó területre irányuló, a helytörténet cím alatt összefutó különféle kutatások ne csak helyi fontosságuk, érdekük és értékük miatt jelenjenek meg a sorozatban, hanem azért is, mert egy bizonyos szempontból általánosságban érdekesnek látszanak (esetleg magukban rejtenek akár mikrotörténeti „nagy kérdést” is).
Győrfi Lajos, a Déri Múzeum fiatal történész-muzeológusa a sorozat április végi első előadásán, a Méliusz Bem téri Központi Könyvtárában épp egy ilyen vonást hordozó történeti jelenség: Debrecen és a szabadkőművesség kapcsolatának elemzésére vállalkozott.
Sokrétűen igyekezett vizsgálni azt, hogyan ereszthetett gyökeret és honosodhatott meg a városban a szabadkőművesség, ez a saját alkotmánya szerint filozofikus, filantropikus és progresszív intézmény, melynek célja a közerkölcsiség, művelődés és a felebaráti szeretet terjesztése és jótékonysági gyakorlása.
Fotó: Csontosné Skara Ilona
Ennek a nagy múltú, többé-kevésbé titokzatosságba burkolt, számos összeesküvés-elmélet tárgyát képező nemzetközi mozgalomnak a története Debrecen múltjához is több szálon kapcsolódik. A 19. század utolsó harmadában jelenik meg ott intézményi formában, a „Haladás” páholy keretében, s egészen államilag történő betiltásáig virágzóan működik, az 1914-ben alapított „Kőrösi Csoma Sándor” páhollyal párhuzamosan. Tagjai a város prominens személyiségei, közülük kiemelkedik Kenézy Gyula orvos – mindkét páholy nagymestere –, aki nagymértékben hozzájárult Debrecen város kulturális felemelkedéséhez.
A tagságot vizsgálva felvetődik a kérdés, hogy azok a debreceni polgárok, akik csatlakoztak a szabadkőműves páholyokhoz, valóban igaz hithű „kőművesek” voltak, teljes mértékben elsajátították a szabadkőműves egyetemes eszmeiséget, elveket vagy csak a titkosság mítosza, esetleg egy befolyásos közösséghez való tartozás vezérelte őket?
A kutatás alapjául a Déri Múzeum gazdag szabadkőműves gyűjteménye szolgált, mely három részletben került a múzeum tulajdonába. Egyrészt a feloszlatott debreceni páholyok anyagából, a Greiner Mihály-féle hagyatékból, valamint a gyűjtött és vásárolt szabadkőműves elemekből. Az előadás keretében néhány válogatott műtárgy is bemutatásra került a közönség számára.
[...]Forrás: http://www.ujkor.hu/content/kutatok-muhelykozossegek-torteneti-vizsgalatok-latogatoban-helytortenet-uj-debreceni-foruman
Kapcsolódó program: http://szkp1.blogspot.hu/2015/04/eloadas-gyorfi-lajos-debrecen-es.html
Bejegyzések
