Rákosi, Kossuth és Ady is szabadkőműves volt
A
Hosszúlépés csapatának legújabb várostúrája – ami a címében a Twin Peaks egyik emlékezetes mondatát idézi:
A baglyok nem azok, amiknek látszanak – a Nemzeti Múzeumot, a Szabó Ervin Könyvtárat, a Károlyi-palotát és a Centrál kávéházat érintve mutatja be Csunderlik Péter történész tolmácsolásában az összeesküvéselmélet-hívők egyik kedvenc csoportját, a szabadkőműveseket.
A baglyos utalás persze nem véletlen: ez a madár díszeleg fő szimbólumként a Podmaniczky utca és a Vörösmarty utca sarkán álló ház,
a Magyar Symbolikus Nagypáholy egykori központjának tetején, a jól ismert körző, földgömb és mindent látó szem társaságában.
Az ELTE egykori diákjaként amúgy én is sokat ücsörögtem a Szabó Ervin Könyvtárban és a Nemzeti Múzeum lépcsőjén (főleg az órák helyett), sőt, a diákhitel folyósításának napján a Centrálba is beugrottam néha, de egyszer sem gondoltam arra, hogy ezeket a helyeket valójában nem az egyetemi élet, hanem egy sokkal rejtélyesebb dolog köti össze:
a szabadkőművesek titkai!
Ezekből egyébként Magyarországon nem sok van, mivel a páholyok iratanyaga bárki által hozzáférhető az Országos Levéltárban az 1950-es betiltás előtti időszakból.
De kik is azok a szabadkőművesek?
A szabadkőműves felfogás szerint az első szabadkőműves maga Isten, a nagy építőmester volt.
A történelmi források szerint azonban inkább a középkori céhekre vezethető vissza az eredetük, az építészcéheknek ugyanis rengeteg szellemi tőkét és gyakorlati tudást kellett felhalmozniuk ahhoz, hogy katedrálisokat emelhessenek (főleg, hogy a munkafolyamat olykor 100 évig is eltartott). Így ezt a tudást az építészmesterek nem tették közkinccsé, mert azzal a hatalmukat is elvesztették volna, ezért jött létre az inas-legény-mester tagozódás.
A középkor végén a katedrálisépítések is véget értek, ezért az építészcéhek a hatékonyabb érdekérvényesítésért és a korabeli közbeszerzések elnyeréséért nemeseket, tekintélyes polgárokat és városvezetőket is bevettek a soraikba, pont ahogy ma a soha életükben nem sportoló politikusok a sportszövetségek vezetői és lobbistái.
A tipikus kőműveseszközöket (vakolókanál, körző, stb.) viszont szimbólumként megőrizték, miközben új katedrális helyett már egy új világot akartak építeni a szabadság, egyenlőség, testvériség szellemében.
Szabadkőműves Magyarország jobban teljesít
Ki a leghülyébb nevű magyar? Pulszky Garibaldi!
A Nemzeti Múzeum igazgatója, Kossuth egykori titkára, Pulszky Ferenc nagy példaképe, a forradalmár-szabadkőműves Garibaldi tiszteletére a fiát is Pulszky Garibaldinak nevezte el.
A magyarországi szabadkőműves-páholyok megalakulása elsősorban Mária Terézia testőríróihoz kötődik, később pedig olyan hírességek is csatlakoztak a páholyokhoz, mint Kazinczy Ferenc, Kármán József vagy Széchényi Ferenc. A francia forradalom hatására kibontakozó Martinovics-féle összeesküvés után azonban I. Ferenc betiltotta a szabadkőművességet: 1848-ig csak illegalitásban működhettek a páholyok. A '48-as szabadságharc idején a külföldi tanulmányútjaikból hazatérő, szabadkőműves tanokkal is megismerkedő forradalmárok
Kossuth Lajos a Dicső Fény Hajnalához
néven szerettek volna új magyar páholyt lapítani. Bár Kossuthot ekkoriban tényleg Isten Második Fiának és a Magyar Mózesnek nevezték, ő szerényen csak a Fény Fiához névbe egyezett bele.
Idővel viszont ő maga is szabadkőműves lett: az Egyesült Államokban 1852-ben direkt azért lépett be az amerikai szabadkőművesek közé, hogy könnyebben szerezhessen pénzt a szabadságharc folytatására. Berényi Zsuzsanna egyébként a kutatásai során Kossuth eredeti belépési nyilatkozatát is megtalálta. Csunderlik szerint ha a köztévé Kossuthkifli sorozatában ez az elem is felbukkanna, így lehetne dramatizálni:
– Neve?
– Kossuth Lajos
– Foglalkozása?
– Magyarország volt kormányzóelnöke
– Miért akar belépni?
– Azért, hogy hazám függetlenségét Ausztriától biztosíthassam.
Kossuth ugyan nem tért haza a külföldi emigrációból, a titkára, Pulszky Ferenc viszont igen. Nemcsak a Nemzeti Múzeum legendás igazgatója és a dualizmus kultúrpápája volt, de maga is szabadkőműves: ő alapította meg a Corvin Mátyáshoz, az Igazságoshoz nevű páholyt.
A '48-as emigránsok konzervatív angol és radikális francia páholyaiból 1886-ban ő hozta létre az egyesített Magyarországi Symbolikus Nagypáholyt, aminek a nagymestere lett. És mivel Ausztriában továbbra is be volt tiltva a szabadkőművesség, Magyarország
a XX. század elejére Franciaországhoz hasonló szabadkőműves központtá vált a maga 100 páholyával.
Egy másik híres szabadkőműves gyilkosság: Mozart halála
Egy népszerű összeesküvés-elmélet szerint Mozartot azért ölték meg bécsi páholytársai, mert a Varázsfuvolában bemutatott egy szabadkőműves beavatási szertartást, így a főszereplő Tamino voltaképp elárulta a szabadkőművesek titkait. Vélhetően azonban Mozart egy streptococcus-fertőzés szövődményeibe halt bele.
Szabadkőművesek ölték meg Tisza Istvánt?
Népszerű összeesküvés-elmélet ez, és Csunderlik szerint nem is alaptalan.
A baloldali történetírás hajlamos Darth Vaderként ábrázolni Tiszát. Ez annyiban igaz, hogy ő is az erőben hitt. Vagyis: az erő és a félelem tartja össze a birodalmat, ahol bármiféle földosztás vagy választójog-kiszélesítés olyan emberek hatalomra jutásához vezet, ami Magyarország széthullásához vezet. Ilyen felfogással törvényszerű volt, hogy szembekerült a felvilágosodás és a francia forradalom szabadság-egyenlőség-testvériség elvének nyíltan felvállalt szellemi örököseivel, a szabadkőművesekkel. Ráadásul hiába ellenezte végig az első világháborúba való belépést, a Monarchia hadüzenete után miniszterelnökként már ki kellett állnia a támadás mellett.
A közvélemény ezután már Tiszát okolta a nagy háború kirobbanásáért, és 1918. október 31-én frontról hazatért, elkeseredett katonák egy csoportja lelőtte a Hermina úti villájában. Nem ez volt azonban az első merénylet ellene ebben az évben, meg akarta ölni többek között
- Szabó Ervin, a szabadkőműves nézeteket valló, szociáldemokrata könyvtáros-politikus-forradalmár, ám ő végül a rossz egészségi állapota miatt letett róla,
- a szabadkőműves pénzből működő Galilei Kör tagja, Duczynska Ilona (a század eleji magyar történelem Sarah Connor-mentalitású örök forradalmárja) Szabó Ervin felbujtására lopta el egy másik radikális könyvtáros, az egykori orvos Madzsar József fegyverét, de a merénylet tervezett napján IV. Károly elfogadta Tisza lemondását,
- a szintén Galilei-tag Lékai János, aki Friedrich Istvántól szerzett fegyvert, de mivel antimilitarista újságíró volt, a kritikus pillanatban nem tudta rendesen kibiztosítani a pisztolyt.
Ady vagyok, rocksztár és szabadkőműves celeb
A fél irodalomkönyv szabadkőműves volt
Kosztolányi Dezső és Csáth Géza a Március és a Világ nevű páholyok tagjai voltak, rendszeresen írtak szabadkőműves szimbólumokkal teli verseket és naplóbejegyzéseket. Móra Ferenc szintén páholytag volt a szegedi Árpád a testvériséghez-ben, 1913-as Láncban című versében így írt erről:
Míg kint a poklok orgonája szól:
Testvéreim, fogódzunk össze jól,
Láncunkban minden szem legyen helyén,
A templomot akkor nem féltem én,
Oltártüzünknek hármas gyertyalángja
Reményt ragyog a tolvaj éjszakába.
Adyval és a Nyugat többi írójával Jászi Oszkár, a Martinovics Páholy alapítója ismertette meg a szabadkőműves tanokat, amire a költőfejedelem Tisza István és a dzsentrivilág nagy ellenfeleként abszolút vevő volt. A szabadkőművesek persze nem az erényes, keresztényi életvitele miatt, sokkal inkább PR-okokból vették be a soraikba Adyt.
A Nyugat nem volt kimondottan szabadkőműves folyóirat (a Kelet, a Dél és a Világ ellenben igen), de a páholytagságát az újságcikkeiben is nyíltan vállaló Ady miatt sokan annak könyvelték el. Az Athenaeum Nyomda közelsége miatt a Centrál kávéházban működő szerkesztőség író-költő tagjai között azonban elég sok szabadkőműves volt (lásd az oldalsó keretest). De Ady és Csinszka házasságát is szabadkőműves esküvőként tartják számon, mivel Csinszkán és Ady előző barátnőjén, Dénes Zsófián kívül jóformán mindenki páholytag volt. Például
- Bárczy István polgármester, aki a Városházán adta őket össze,
- Hajpál Benő, aki a református szertartást vezette,
- Ady öccse, Ady Lajos,
- és a Nyugat munkatársai.
Ady 1912-től halálig tagja volt a radikális Martinovics Páholynak, viszont összesen csak négy ülésen vett részt. Reklámarcnak viszont kiváló volt, olyannyira, hogy soron kívül, szabályellenesen mesterré is avatták – mesterköténye ma a Petőfi Irodalmi Múzeumban látható.
Ady szabadkőműves köténye
Fotó: Magyar Nemzeti Levéltár
Rákosi szabadkőművesekkel bulizott az Ankerben
Az Anker köz egyik bérházának 3. emeletén székelő Galilei Kör a szabadkőművesek anyagi támogatásával működő, ateista természettudományos diákegyesület volt az 1900-as évek elején. Az egyesület a múlt század eleji Magyarország korrupciós botrányoktól hangos, hivatalos diákegyesülete, az Egyetemi Kör ellenében jött létre.
Mivel a vallásosság itt nem volt felvételi követelmény, asszimilálódott zsidó fiatalok tömegei léptek be a Galilei Körbe. Ide járt többek között Rákosi Mátyás is, akinek ebben az időben
még volt haja, és aki egészen a titkári pozícióig eljutott (igaz, visszaemlékezéseiben és emlékirataiban nem említi, hogy szabadkőműves páholytag lett volna, csak azt, hogy ösztöndíjat kapott radikális szabadkőműves páholyoktól). A Galilei Kör azonban az első világháború alatt markáns antimilitarista színezetet öltött, és mivel az egyenlőséget és a társadalmi osztályok közötti különbség megszűnését hirdette, 1917 után szinte törvényszerűen elsodródott a bolsevizmus felé.
Rákosi azonban hálátlan szabadkőműves tanítvány volt.
Bár egyes kutatók szerint a Galilei Körben gyakran megforduló, híresen ledér színésznő, Lábass Juci avatta férfivá egy Freud-előadás után, 1950-ben végül betiltotta a szabadkőműves páholyokat. A népszerű zsidó-bolsevik-szabadkőműves összeesküvés-elméletre tehát épp Rákosi tevékenysége az élő cáfolat.
Forrás:
http://artnews.hu/2015/11/21/a-szabadkomuvesek-titkos-elete/
Kapcsolódó program:
http://szkp1.blogspot.hu/2014/11/seta-csunderlik-peter-baglyok-nem-azok.html
Rákosi Mátyás - Fortepan 
Bejegyzések
