A mai szabadkőműveseknek is hasznos olvasmány lesz
2012.10.30., kedd 12:57
A napokban hagyta el a nyomdát dr. Gáspár Ferenc
főorvos kötete, amelyben a kaposvári „Berzsenyi” szabadkőműves páholy
történetét dolgozza fel, a páholy fennmaradt dokumentumai alapján.
A szerző november 6-án, 17 órakor, a Megyei Könyvtárban tart hivatalosan könyvbemutatót, előtte elsőként lapunknak nyilatkozott.
Vágjunk a közepébe. Ön szerint mi a szabadkőművesség?
Többféle válasz is ismert ere a kérdésre, melyek nem csak eltérőek, de ellentmondanak is egymásnak. Egy a közös bennük: nem definíciók, hanem vélemények, sőt minősítések. Tartalmukat az határozza meg, hogy milyen a válaszadó – mint szubjektum – viszonya a szabadkőművességhez. Ez pedig, mint tudjuk, számos tényező együtthatásának eredménye.A magam részéről hajlandó vagyok elfogadni egy régi meghatározás első pár szavát, miszerint: „beavatáson alapuló erkölcsi rendszer”. Ez azért elfogadható számomra, mert továbbgondolásra késztet.
Miért tartotta fontosnak a szabadkőműves páholy kutatását és ennek a könyvnek a megírását?
A válaszok egész sorát fel tudnám sorakoztatni, ezeket mindjárt a kötet első lapjain megteszem. Közülük csak egy, és nem is az első: mindig bosszantott, ha valaki egy kérdésről a mindent tudás magabiztosságával, vagy ellenkezőleg, a teljes tudatlanság állapotában nyilvánít megfellebbezhetetlen véleményt. Nekik is szánom ezt a könyvet.
Gondolja, hogy lesz érdeklődés egy százéves történetet feldolgozó kötet iránt?
Ismerek olyan könyveket, amelyek több ezer éves történetről szólnak, mégis majdnem minden ember tulajdonában megtalálhatók. Szerintem a lényeg nem ebben ragadható meg. Késztetést éreztem, hogy töprengő, kutató emberként megosszam másokkal azt az ismeretanyagot, amelynek birtokába jutottam. Furcsán hangzik talán, de őszintén gondolom: a megismerés eredménye nem az én tulajdonom. Ez a történet Kaposvár dinamikus fejlődésének idején, 1902-1919 között zajlik, és számos, máig fel nem tárt összefüggésre is rávilágít. Ha csak néhány ember lesz, aki olvasás közben, vagy a kötet végére érve elgondolkodik, és úgy érzi, mintha már találkozott volna a könyvben leírtakhoz hasonló jelenségekkel vagy történésekkel, akkor feltehetően nem téved túl nagyot.
Dr. Gáspár FerencMit vár a könyvbemutatótól?
Elsősorban érdeklődést, másodsorban toleranciát. Hasznos lenne, ha már előzetesen belelapoznának a kötetbe, akik megtisztelnek jelenlétükkel, mert ez lényegesen megkönnyíti az ott elhangzó mondatok, kérdések és válaszok értelmezését.
Kutatásai alapján hány páholy működött a városban és mikor?
Kaposváron egyetlen páholy volt, a „Berzsenyi”, 1902. novemberétől. Működését a (többi páhollyal egyetemben) a belügyminiszter 1920-ban függesztette fel.
Sok egyéb mellett Ön olyan „szupertitkos” dolgokat is szó szerint közöl, mint a felvételi eljárás szertartása, vagy az egykori páholytagok teljes listája. Nem fél?
Ha félnék, nem lenne módja erre rákérdezni. Ezt a kötetet én nem a szenzációhajhászás kedvéért írtam meg, ezért nem is adtam országos terjesztésbe. Ez a szülővárosomnak szól. Olyan alapossággal és tisztességgel kívántam megírni, hogy a mai szabadkőművesek is haszonnal forgathassák.
Most vannak-e Kaposváron szabadkőművesek?
Ez az egyik leggyakrabban elhangzó kérdés, de pontosítás szükséges. Különbséget kell tenni a között, vannak-e szabadkőművesek, és van e páholy. A második felével kezdem:Kaposvár esetében egy politikus úgy válaszolna: sem cáfolni, sem megerősíteni nem tudom.. Személyes véleményem szerint a magvetés munkája már befejeződött. Ebből adódik a válasz a kérdés első felére: szerintem vannak, de ez még nem elég a páholy létéhez. A könyvbemutatón feltehetően bővebben kell szólnom majd erről is.
Szerző: Springmann Andrea
Forrás: http://kaposvarmost.hu/magazin/kultura/2012/10/30/a-mai-szabadkomuveseknek-is-hasznos-olvasmany-lesz_3732.html
Kapcsolódó könyv: http://szkp2.blogspot.com/2012/10/gaspar-ferenc-kaposvari-berzsenyi.html
Kapcsolódó program: http://szkp1.blogspot.com/2012/10/konyvbemutato-dr-gaspar-ferenc.html
Bejegyzések
