A Deák Ferenc páholy 125. évfordulója

A Magyarországi Symbolikus Nagypáholy védelme alatt dolgozó Deák Ferenc páholy 2010. október 30-31-én ünnepelte megalapításának 125. évfordulóját.

A kétnapos ünnepségen 12 nagypáholy küldöttsége vett részt, köztük személyesen 10 nagymester. Az első nap délelőttjén egy szimpózium foglalkozott a szabadkőműves jótékonysági tevékenységgel, délután ünnepi munkát tartottak 130 fő részvételével. A rituális keretek között zajló ceremóniát nővérek részvételével tartott vakolás követte. Másnap kötetlen keretek között foglalkoztak a szabadkőművesség aktuális kérdéseivel.

---

Forrás: http://www.mitropolit.org/m12Vesti/lms.news.archive.6010.sr.htm

Elhunyt L. Nagy Zsuzsa

2010 október 24-én elhunyt L. Nagy Zsuzsa történész professzor, aki többek között a szabadkőművesség kutatásának is kiváló művelője volt.

Két alapvető könyvén - Szabadkőművesség a XX. században (1977) és a Szabadkőművesek (1988) - kívül több cikkében is mintaszerű történészi alapossággal és hitelességgel foglalkozott a szabadkőművesség nemzetközi és hazai történetével. H. Balázs Éva mellett ő volt, aki beemelte a szabadkőművesség tanulmányozását a hazai tudományos életbe, elfogadott diszciplínát teremtett - sajnos kevés - követőjük számára.

Magyarország egyik legszínvonalasabb történelmi folyóiratának, a Történelmi Szemlének 2010/3. számában jelent meg L. Nagy Zsuzsa műveinek bibliográfiája.

Emberi hozzáállására és segítőkészségére jellemző, hogy amikor teljesen ismeretlenül hozzá fordultam egy kérdéssel, akkor részletesen válaszolt levélben, megadta telefonszámát is, s így élőszóban is többször konzultálhattam vele.

Általánosságban vett munkásságáról álljon itt két nekrológ a két tudományos műhelyből, amelyeknek haláláig aktív tagja, vezető professzora volt:

Az MTA Történettudományi Intézetének nekrológja:

---

Mély megrendüléssel tudatjuk, hogy október 24-én, 80 éves korában elhunyt L. Nagy Zsuzsa, intézetünk munkatársa, a történettudomány doktora, az új- és legújabbkori történelem tekintélyes kutatója. Intézetünk saját halottjának tekinti.

L. Nagy Zsuzsa történész 1930-ban született Budapesten. 1949-53 között a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi karán végezte tanulmányait. 1953 és 1992 között az MTA Történettudományi Intézet munkatársa, idővel tudományos tanácsadója. 1987-97 között a KLTE egyetemi tanára, 1998 után professzor emeritus. 1994-2000 között az MTA közgyűlési képviselője, a Történettudományi Bizottság és a Doktori Tanács történettudományi szakbizottságának tagja. A londoni Királyi Történelmi Társulat levelező tagja. A történettudomány kandidátusa (1964), a történettudomány doktora (1977).
Amerikai Díj (1997), Ránki György-díj (1998), Ipolyi-Arnold-díj (1998)

Kutatási területe: Magyarország története a 20. század első felében.
Főbb munkái:
Forradalom és ellenforradalom a Dunántúlon 1919 (1961)
A párizsi békekonferencia és Magyarország 1918-1919 (1965)
A budapesti liberális ellenzék 1919-1944 (1972)
Szabadkőművesség a XX. században (1977)
Magyarország története 1918-1945 (egyetemi jegyzet 1996)
A haszonból élő kispolgár (1997)
Egy politikus polgár portréja - Rassay Károly (2006)

---

Forrás: http://www.tti.hu/hirek/L_Nagy_Zsuzsa_nekrolog.html


A Debreceni Egyetem Történelmi Intézetének nekrológja:

---

Mély fájdalommal tudatjuk, hogy

 L. Nagy Zsuzsa

a Debreceni Egyetem Történelmi Intézetének emeritus professzora,

az Új- és Legújabbkori Magyar Történeti Tanszék korábbi vezetője, a Történelmi és  Néprajzi Doktori Iskola néhai vezetője, az MTA Történettudományi Intézetének egykori főmunkatársa, a Történelmi Szemle korábbi főszerkesztő-helyettese, az Akadémiai-díj, Ránki György díj és egyéb magas hazai és nemzetközi elismerések birtokosa, számos magyar és külföldi tudományos szervezet tagja életének 80. évében elhunyt.

Halálával a magyar történésztársadalom és felsőoktatás nemzetközileg is kiemelkedő egyéniségét veszítettük el.

 Temetéséről később történik intézkedés.

---

Forrás: http://delfin.unideb.hu/~history/LNagyZsuzsa.doc


Kapcsolódó blogbejegyzés: http://aprofan.blogspot.com/2008/12/szabadkomuvesseg-egyetemes-torteneti.html

Kapcsolódó könyvek:

http://szkp2.blogspot.com/1977/06/nagy-zsuzsa-l-szabadkomuvesseg-xx.html

http://szkp2.blogspot.com/1988/06/nagy-zsuzsa-l-szabadkomuvesek.html

Kapcsolódó cikkek: http://szkp4.blogspot.com/search?q=L.+Nagy+Zsuzsa

A Magyarországi Nagyoriens új nagymestere dr. Révay András

Az MNO új nagymestere dr. Révay András

szo, 10/16/2010 - 22:16 — szerk

2010. október 16-án a Magyarországi Nagyoriens megtartotta szokásos éves Konventjét.
A Rend minden évben demokratikus módon választja meg vezetőjét, ezúttal dr. Révay András személyében találta meg Nagymesterét.

Forrás: http://www.nagyoriens.hu/node/107

A "Tisztelet Martinovicsnak" kiállítás megnyitója

Öt Mester - változatok egy témára (Tisztelet Martinovicsnak) Kiállítás Kilár István, Konok Tamás, Papp Oszkár, Roskó Gábor és Végh András munkáiból

ÖT MESTER

Változatok egy témára

A Boltíves Galéria (1067 Budapest, Pondmaniczky utca 41) kiállítása.
www.boltivesgaleria.hu

Öt jeles magyar képzőművész vállalkozott arra, hogy három változatot, azaz 15 képet alkot egy témára.
A művészek:

KILÁR ISTVÁN
A Képzőművészeti Főiskolán Beck András növendéke volt, a tanár és a növendék együtt távozott Párizsba. 26 éves korában elnyerte a párizsi Biennálé első díját. Több francia városban, így Párizsban is köztéri szobra áll. Grafikai műveiből 1968-ban rendeztek önálló kiállítást.
KONOK TAMÁS
Bernátj Aurél, Berény Róbert és Barcsay Jenő voltak mesterei, de Kassák köréhez is közel állt. 1958-tól harminc évig élt Párizsban, azóta a magyar és a francia főváros között ingázik, de Zürichben is rendszeresen kiállít. A konstruktivizmus nyomán alakult Európaszerte ismert és elismert életműve, a Ludwig és az Ernst Múzeumban volt gyűjteményes kiállítása. Kossuth díjas.
PAPP OSZKÁR
Bernáth Aurél és Szőnyi István tanítványa volt. Életművének jelentős része abban a negyedszázadban alakult, amikor szókimondása miatt eltiltották a nyilvánosságtól. A makro és mikrovilág összefüggései, egyfajta kozmikus tudat nyilvánul meg festményeiben. 2010-ben Kossuth díjjal tüntették ki. A rendszerváltás után újjáalakult Magyarországi Nagyoriens első elnöke volt.
ROSKÓ GÁBOR
Képzőművészeti Főiskola után a Római Magyar Akadémia ösztöndíjasa volt. Tizenhét magyarországi és számos külföldi önálló kiállítása volt. Festői munkássága mellett grafikusi tevékenysége is jelentős, de a film területére is szívesen kirándul. Az Élet és Irodalomban évekig jelent meg antropomorf ember-állat dialógus sorozata. Munkácsy díjas.
VÉGH ANDRÁS
Érett korában a „természetelvűség és az absztrakt közötti senkiföldjére” építette munkásságát. Több tanulmányutat tette Olasz és Franciaországban, képeiből sugárzik a mediterrán világ vonzása. Számos európai országban mutatták be festményeit, néhány napja Koppenhágában nyílt kiállítása.

A kiállításon az öt alkotó három-három képe látható egy témára (Tisztelet Martinovicsnak), amelyből mappa készült. Mellettük Konok Tamás, Papp Oszkár, Roskó Gábor és Végh András festményei, Kilár István szobrai szerepelnek.

Forrás: http://boltivesgaleria.hu/kiallitasok/30

A tárlatot P. Szűcs Julianna művészettörténész
egyetemi tanár nyitotta meg:

P. Szűcs Julianna - Rendületlenül...

Kapcsolódó beszámolók:

http://www.euroastra.info/node/44798 

http://www.utazonet.hu/cikk.php?cid=962&lang=hun

Kapcsolódó program: http://szkp1.blogspot.com/2010/10/kiallitas-ot-mester-valtozatok-egy.html

Kapcsolódó könyv: http://szkp2.blogspot.com/2010/09/marton-laszlo-szerk-tisztelet.html