Zalai Hírlap
Bajuszpedrőt a patikából
Megjelenés dátuma: 2009. május 18. 04:29 Szerző:
Magyar Hajnalka Zalaegerszeg (mh) - Ma van a múzeumi világnap, ezt az apropót ragadtuk meg, hogy bemutassuk a Zalai Múzeum nemrégiben megjelent 17. kötetét.
Huszonöt dolgozat és egy köszöntő - ezt foglalja magába több mint 360 oldalon a Frankovics Tibor által szerkesztett kiadvány. A köszöntő - Németh József tollából - az idén 60 éves dr. Vándor László megyei múzeumigazgatónak szól, mint ahogy az egész kötetet a jeles régész-történésznek ajánlották kollégái. A Zala megye múzeumaiban zajló kutatásokból mintát adó vaskos kiadvány az NKA támogatásával születhetett meg, a közreműködők, tekintettel az ágazat pénztelenségére, honorárium nélkül vállalták a munkát. A dolgozatok zöme régészeti témát dolgoz fel, az újkőkori építészet legkorábbi zalai emlékeitől a római és népvándorlás kori sírok, települések bemutatásán át eljutva az Árpád-kor zalavári és dióskáli építményekig. Az írások számos új adattal, elemző összefüggéssel szolgálnak, ám jobbára a szakmai közönség kíváncsiságát hivatottak kielégíteni.
Olvasható azonban a szép kivitelű kötetben több olyan írás, ami a megyeszékhely legújabb kori történetéből merít, s bátran tarthat számot a laikus közönség érdeklődésére. Kettőt emelnénk ki ezek sorából. Megyeri Anna, a Göcseji Múzeum szakembere a Kaszter gyógyszerész család 19-20. századi históriáját dolgozta fel, élvezetes módon. A fényképekkel gazdagon megtámogatott munka a família több generációjának sorsát kíséri végig, nem feledkezve meg a Kazinczy téren álló egykori Kaszter ház bemutatásáról sem. E védett épület immár több mint száz esztendeje - ma is - gyógyszertárként szolgálja Zalaegerszeg lakóit. A családfő, Kaszter Sándor már 1886-ban a város egyik leggazdagabb embere volt. Feleséget Bécsből hozott magának, Amália híresen szép asszony volt, a családban mindenki rá akart hasonlítani. Soha nem tanult meg magyarul - írja a szerző - viszont így mindenki jól megtanult németül. A patika nagyon jó helyen volt, piacnapon már hajnalban zörögtek a kocsik a környéken, ott vásárolt a sok falusi. A patikában ugyanis már akkor sem csak gyári medicinákat lehetett venni, hanem például kitűnő malaga bort, amit erőtlen lábadozók és gyerekek számára ajánlottak vérszegénység és gyomorgyengeség ellen, vagy Bécsben előállított szájvizet, netán szódapasztillát. De ugyancsak kapható volt zalai bajuszpedrő, amit Persay Gyula novai patikus állított elő, s kiváló tulajdonságai folytán állandóan puhán tartotta a férfiak ékességét. A tanulmány részletesen szól még a Kaszter család leszármazottairól, s a família társasági és közéleti kapcsolatairól.
Ugyancsak sokak érdeklődését felcsigázhatja dr. Kostyál László művészettörténész Kisfaludi Strobl Zsigmond és a szabadkőművesség című írása. Az alsórajki születésű szobrászművész 1909-ben nyert felvételt a Hungária páholyba, Istók János ajánlásával. Érdekesség, hogy Strobl és pártfogója azokban a napokban vetélytársak is voltak, ugyanis éppen akkor írták ki a pályázatot a zalaegerszegi Csány-szoborra, amire - 15 további társukkal egyetemben - ők ketten is neveztek. Kisfaludi később átlépett a Progressio páholyba, neve felbukkan a (hivatalosan nem is létező) páholyról szóló besugói jelentésben. A tanulmányból megtudjuk, hogy Kisfaludi számos szabadkőműves portréját mintázta meg, így Benczúr Gyulát, Kossuth Lajost, Izsó Miklóst, Csajkovszkijt egyaránt. Sőt, az is gyanítható, hogy a hajdani barát és szabadkőműves testvér, Ady Endre síremlék-pályázatán épp azért utasították el Kisfaludi tervét, mert a kompozícióban túlságosan is nyíltan alkalmazta a szabadkőműves szimbólumokat.
Forrás:
http://www.zalaihirlap.hu/kultura/20090518_bajuszpedrot___a_patikabolKapcsolódó cikk:
http://szkp4.blogspot.com/2009/01/kostyal-laszlo-kisfaludi-strobl.html