2008. december 18.
Sumonyi Zoltán írót irodalomtörténeti tanulmányai inspirálták, hogy a 260 éves magyar szabadkőművesség történetének nyomába eredjen. A Magyar szabadkőművesek és rotaryánusok című kötet a magyar szabadkőművesség mellett a rotary klubok és más hasonló jellegű szervezetek életébe is bepillantást enged.
Sumonyi Zoltán író, költő, a Rotary irodalmi díj kuratóriumának elnöke, a magyar P.E.N. Klub ügyvezető alelnöke már évtizedek óta foglalkozik a magyar szabadkőművesség történetével. Több mint harminc éve született Kazinczy és Batsányi című drámája, amelyben az író azt a kényes témát járta körül, hogy a kiélezett történelmi-politikai helyzetek milyen eltérő reakciókat váltanak ki az értelmiségiekből, "ahogy ezt ma is tapasztaljuk" - tette hozzá a szerző legújabb, a Magyar szabadkőművesek és rotaryánusok című kötetének bemutatóján.
A könyv első változata még a rendszerváltás hajnalán született, az új kiadás viszont már az ez utáni időszakot is felöleli, a kiegészítés már a rotary és más hasonló jellegű klubokra is kitekint. A könyv bemutatójának a Szántó Piroska - Vas István Emlékház adott otthont, ahol a szerzőt Szále László újságíró és Szále-Széchényi Ferenc faggatta. A beszélgetésen szó esett a magyar szabadkőművesség történetének egyes kérdéseiről. A szerző a többi közt elmondta: a hiedelemmel ellentétben a templomos lovagoknak semmi közük a szabadkőművességhez, a szabadság, egyenlőség, testvériség hármas jelszava pedig korántsem a francia forradalom találmánya, már sokkal korábban szerepelt a szabadkőműves alkotmányban.
A hosszú, kényszerű hallgatás után 1989-ben újraszerveződött magyar szabadkőművesség történetét a szerző az 1700-as évektől egészen napjainkig göngyölíti fel, beleértve a már Magyarországon is aktívan működő, valamilyen módon a szabadkőművesség nyomán létrejött olyan szerveződéseket, mint a Rotary, a Lions, a Round Table, vagy a Kiwanis.
Szerző:
Kelemen Éva
Forrás: http://www.kultura.hu/main.php?folderID=887&articleID=277243&ctag=articlelist&iid=1
 |
| Származási hely: Szabadkőművességgel kapcsolatos programok |
Újabb titkok derülnek ki a szabadkőművesekről
2008. december 19. 09:04 | Forrás: STOP
A szabadkőművesek létét mindig sok rejtély lengte körül. Most Sumonyi Zoltán fedi fel újra a titkokat a Magyar szabadkőművesek és rotaryánusok című könyvében. A könyvbemutatón Szále László és Szále-Széchényi Ferenc beszélgetett a szerzővel, valamint Vallai Péter olvasott fel részleteket belőle.
Az első szabadkőműves nagypáholy 1717-ben a Szent Pál Katedrális árkádjai alatt született meg, a Lúdhoz és a Rostélyhoz nevű csapszékben. Sumonyi Zoltán, aki írói pályafutása révén került közel a témához, anno belépett volna egy ilyen társaságba, de hogy ma belépne-e vagy belépett-e, arra nem válaszolt, csak egy szabályt említett: "A tagok magukról megmondhatják, hogy tagok-e, de senki másról nem". Azért hozzáteszi, hogy nem olyan titkos dolog ez, mint amilyennek tűnik, az ilyen szabályok is csak szimbolikusak, nem dől össze a világ, ha bárki megszegi őket.
Még mindig feketelistán
Szále-Széchény Ferenc feltette a kérdést, hogy nem jelent-e egy kicsit kétszínűséget az, hogy ha valaki egy ilyen titkos szabadkőműves páholy tagja, és hétköznap éli nyilvános polgári életét? "Erről a Mikulás jut az eszembe. Tudtommal nem okozott tudathasadást neki, hogy nappal püspök volt, éjjel pedig pénzt dobált be az ablakokon" - válaszolta Sumonyi.
Az egyház nem békélt meg a szabadkőművesekkel. XII. Kelemen pápa így indokolta fenntartásait velük szemben: mert sötétben jönnek össze, és titkot tartanak. II. János Pál pápa törölte ezt az enciklikát, de a mostani egyházfő visszavette a listára. Nem csak az egyház kívánt többet tudni róluk, 1945-ben a magyar pártok beépített embereket küldtek a páholyokba. "Az az érdekes, hogy egy-két született spion kivételével, minden tégla komolyan vette a tagságot, és inkább meghaltak, minthogy kiadják a szervezet titkait" - mesélte a szerző.
Hotel a páholy helyén
A Magyarországi Szimbolikus Nagypáholy egy dolog fölött még a mai napig nem tért napirendre: ez pedig az állandó páholyház épületének visszaszerzése. A több mint ezer négyzetméteres területű épület a Podmaniczky és a Vörösmarty utca sarkán áll. A rendszerváltás után a bíróság nem tartotta bizonyítottnak, hogy a mai nagypáholy az 1886-ban alakult Symbolikus Nagypáholynak az utódja lenne. Antall József akkori miniszterelnök se mutatott sok hajlandóságot az ingatlan visszaadására: "Erről nem dönthetek egyedül. Meg akarom kérdezni a gyóntatómat". Persze ez a válasz csak egy városi legenda része.
Mindenesetre az épületet még mindig nem kapták vissza a szabadkőművesek. És bár műemlékké nyilvánították, mégis egy hotel épült a helyén. Igaz, az eredeti formáját megtartották, és legalább nem bevásárlóközpont lett belőle.
Szerző: ZaKat
STOP
Forrás: http://www.stop.hu/articles/article.php?id=427139
Kapcsolódó program: http://szkp1.blogspot.com/2008/12/eloadas-konyvbemutato-sumonyi-zoltan.html
Kapcsolódó könyv: http://szkp2.blogspot.com/2008/12/sumonyi-zoltan-magyar-szabadkomuvesek.html
Bejegyzések
